Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-15 / 132. szám, vasárnap

lista Pártja kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) politikai és szervezeti feltételeinek szüntelen kialakítására, Szlovákiának a nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában való részesedésének növelésére, főleg a természeti és gazdasági források hatékony kiaknázásával, valamint az újratermelési folyamatban a tartalékok feltárásával. A CSKP gazdaságpolitikájának megvalósításában elsőrendű szerepet töltenek be a népgazdaság fejlesztésének alapvető irányzatai és ezeknek valóra váltása az 1970-ig szóló tervben. Feltételezzük, hogy Szlovákia Ipari termelése 1970-ig mintegy 55—57 százalókkal növekszik. A progresszív termelés és a gyártmányok gyors fejlesztésében olyan szerkezeti módosításokat kell eszközölnünk, amelyek emelni fogják a termelés általános műszaki színvonalát, hozzájárulnak a gazdaság 4ntenzifikálásához és gyarapítani fogják a végtermékek részarányát. Ebből eredően figyelmünket az alábbi feladatokra kell összpontosítanunk: Jelentősen növelnünk kell, mintegy 86 százalékkal, a vegyipar termelését. Nagymértékben fel kell lendítenünk az eddig gyártott és az új vegyi anyagok, főleg a hajtőanyagok, a fűtőolaj, a műtrágya, a mű- és fedőanyagok, a műfonal és a gumigyártmányok termelését tökéletesítve a műtrágya minőségét és választékát fokozva benne a tápanyagok részarányát. Gondoskodnunk kell a feldolgozó Iparágak határozottabb fejlesztéséről. A gépipari termelésnek mintegy 65 százalékkal kell növekednie. Erőnk teljéből törekednünk kell magas műszaki színvonalon előállítani a gépeket és a gépi berendezéseket. Figyelmünket összpontosítsuk a csapágyak, a villanyenergia vezetését és transzformálását szolgáló berendezések, az egészségügyi gyártmányok, a rádió- és a vaacumtechnika, a távösszeköttetési berendezés, az útépítő és az építő gépek, a közlekedési eszközök, a beruházási berendezések, színvonalas, a világszínvonalat elérő gépek és gépi berendezések, valamint a közszükségleti árucikkek gyártására. A közszükségeti ipar termelését mintegy 30 százalékkal fogjuk növelni, főleg az üveg-, a textil-, a lábbeli- és fafeldolgozó ipar termelését. Ebben az ágazatban általában nagyobb igényeket kell támasztanunk a gyártmányok minőségével, választékával, valamint esztétikai színvonalával szemben. Az élelmiszeriparban biztosítanunk kell a nyersanyag gazdaságos feldolgozását. Tökéletesítsük a gyártmányok minőségét, tegyük változatosabbá a választékot és emeljük a csomagolási technika színvonalát. A kohászat termelését főleg a Keletszlovákiai Vasmű felépítésével mintegy 2,5-szeresére növeljük. Az új technika és a haladó technológia alkalmazásával lényegesen növeljük a kohászat hatékonyságát, emeljük a gyártmányok minőségének színvonalát és bővítsük a választékot, az acél, az alumínium, a bádoglemezek és a profilált anyagok gyártásában. A tüzelőanyag és az energetika ágazatában továbbra ls alakítsuk kí a szerkezeti módosítások végrehajtásának feltételeit, nagyobb mértékben növelve a folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok részarányát. Az energetikában gondoskodjunk az új létesítmények idején való és zavartalan üzembe állításáról. A közlekedés fejlesztésében figyelmünket összpontosítsuk a fontos vasúti csomópontok, állomások és vasúti vonalak építésére, illetve átépítésére, a vasúti közlekedés további villamosítására és dieselesítósére, a korszerű biztosítási technikával való ellátására, a repülőterek, és a víziközlekedés korszerűsítésére, illetve építésére. A tehergépkocsi-szállítás viszonylatában bővítsük ós tökéletesítsük a kocsipark öszszetételét. Gyorsabban javítsuk ős építsük ki az úthálózatot annak jelentőségéhez ős fontosságához mérten. Az építészetben hozzávetőleg 25 százalékkal növeljük az elvégzett munka terjedelmét. Ezt elsősorban a munkatermelékenység növelésével, az anyagiműszaki bázis jelentős megerősítésével ős az építkezés haladó formáinak fejlesztésével érjük el. Szlovákia gazdasági fejlesztése feladatainak teljesítése megkívánja, hogy törekvésünket főleg az alábbi kérdések megoldására összpontosítsuk: Maradéktalanul és hatékonyabban használjuk fel az állóalapokat az iparban, az építészetben, és a népgazdaság többi ágazatában. Ez ugyanis gazdaságunk fejlesztésének egyik jelentős ós eddig nem eléggé hatékonyan kiaknázott forrása. A tervezés és a gazdasági eszközök közvetítésével alakítsuk ki a termelési programok valóra váltása, a vállalatok közti célszerű munkamegosztás feltételeit, mivel elsősorban ettől függ a már meglevő létesítmények legtökéletesebb kihasználása. Tökéletesítsük a beruházási építkezést, amely a népgazdaság szerkezeti módosításának, a termelésben a műszaki haladás alkalmazásának és az életkörnyezet tökéletesítésének döntő tényezője. Az új Irányítási rendszer alapelveinek érvényesítésével gondoskodjunk olyan létesítmények építéséről, amelyek nagy társadalmi hasznot hajtanak és költségeik gyorsan megtérülnek. Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk a terv alapvető arányait, mégpedig a termelési ágazatok és szakágazatok fejlesztése, a termelőerők területi széthelyezése szempontjából. A beruházókat, a tervező ós szállító szervezeteket érdekeltekké kell tennünk a beruházási építkezés előkészítési és megvalósítási idejének csökkentésében, az építkezések gyors befejesében, az építkezések műszaki gazdasági követelményeinek betartásában és tökéletesítésében, valamint az új létesítmények jobb kihasználásában. Ésszerűen kell felhasználnunk a hazai nyersanyagbázisunkat. Gondoskodjunk a magnezitipar korszerű fejlesztéséről, tökéletesítve a gyártmányok minőségét és fokozva a kivitelüket. A cellulóziparban a Iombfa jobb kihasználásával, a farostlemezek- és bútor gyártásával gyorsítsuk meg a fa komplex feldolgozásának folyamatát. Növeljük a mész, a cement, a bazaltgyártmányok termelését, a kvarctartalmú homok fejtését. Kezdjük meg burkolőcsempe előállítását. Szenteljünk fokozott figyelmet az érctartalom nélküli nyersanyagok technológiai kutatásának. Gazdaságilag célszerűen használjuk ki a munkaerőforrásokat. Ezek jelenlegi helyzete és távlati, demográfiai, illetve gazdasági alakulása megkívánja ennek a problémának rendezését, mégpedig a vállalatokban, az üzemekben a műszakok számának emelésével, új ipari létesítmények építésével, a mezőgazdasági termelésben végzett munkában való anyagi érdekeltség kialakításával, a közszolgáltatásában és a helyi iparban az alkalmaztatottság növelésével. Fordítsunk fokozott gondot a nők alkalmaztatására. Különleges kérdésként kezeljük a 15 éves fiatalok nevelésének ós továbbtanulásának, illetve munkafolyamatba való besorolásuknak kérdését. Szüntelenül törődjünk a munkások szakképzettségének növelésével, a szakemberek előkészítésével ős nevelésével. Feltételezzük, hogy Szlovákia mezőgazdasága az 1966—70-es években az előző öt évhez viszonyítva 18,3 százalékkal gyarapítja a brutto termelést, és 22,1 százalékkal az árutermelést. A mezőgazdaság fejlesztésének alapvető feladata a mezőgazdasági termelés belterjességének növelése minden termelőeszköz felhasználása és a mezőgazdaság tökéletesített tervszerű Irányítási rendszerének bevezetése útján. A párt szerveinek, a mezőgazdasági igazgatóságoknak, a nemzeti bizottságoknak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak figyelmüket összpontosítaniuk kell a földdel és komplex felhasználásával való fokozott gondra, a mezőgazdasági termelés fokozatos szakosítására és összpontosítására, hogy így elsősorban a növénytermesztést fejlesszük. A növénytermesztés terén előnyben kell részesítenünk a gabonaneműek, a cukorrépa és a burgonya termesztését. Gazdag hektárhozamokat kell elérnünk, mégpedig az agrotechnika komplex alkalmazásával, a szerves és a műtrágya felhasználásával. A takarmány termesztésében a sok tápanyagot tartalmazó termények termesztésén kívül ügyelnünk kell a betakarítás, a tartósítás és raktározás során előforduló veszteségek csökkentésőre, valamint a takarmánytartalék fokozatos kialakítására. Az állattenyésztési termelésben törekedjünk minden gazdasági állat hasznosságának növelésére. Következetesen gondoskodjunk a szarvasmarha-tenyősztés fejlesztéséről, a fejőstehenek számának gyarapításáról és a tejhozam növeléséről, a vágósertések tökéletesebb hizlalásáról a takarmánykeverékek nagyobbmérvű előállítása útján a baromfihús és a tojás termeléséről, és folytassuk a birkaállomány további gyarapítását. A mezőgazdasági termelés belterjességének további növelése szempontjából rendkívül fontos az egyes szolgáltatások szervezettsége. Ezek a szolgáltatások főleg a termények betakarítás utáni feldolgozásával, a növényápolással, műtrágyázással, a takarmánykeverékek termelésével, a GTÁ-k karbantartó munkásságával, az állattenyésztési termelés gépesítésével kapcsolatosak. Az ilyen szolgálatok nyújtásában építenünk kell a kölcsönös gazdasági előnyösség alapelvére. A mezőgazdasági termelés belterjessége és hatékonysága növelésének további alapvető feltétele: gondoskodás megfelelő számú munkaerőről, életkor szerinti összetételük fokozatos javítása és a dolgozók szakképzettségének növelése. 1970-ig legalább 61 000 fiatalt kell a mezőgazdaság részére biztosítanunk. Az anyagi érdekeltség elmélyítésével párhuzamosan komplex módon rendezzük a mezőgazdasági dolgozók munkaés életfeltételeit. E feladat valóra váltása érdekében tökéletesítsük a mezőgazdaságban a lakáskörülményeket. A társadalom szükségletinek maximális kielégítése céljából a pártnak, minden kommunistának és a többi dolgozónak törekednie kell a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszere, gazdasági eszközeinek felhasználására. Figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdasági dolgozók előkészítésére, hogy helyesen valóra válthassák az új irányítási rendszer alapelveit ós célkitűzéseit. A járási pártbizottságok és a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok feladata, hogy konkrét ismeretek és feltételek alapján a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését fejlesztve, a mezőgazdasági vállalatokban létre hozzák a termelés fellendítésének feltételeit. Azokon a területeken, ahol egyéni gazdálkodás is folyik, ki kell alakítani magángazdaságok termelése ős árutermelése növelésének anyagi, műszaki és szervezeti feltételeit. A vízgazdaságban összpontosítsuk figyelmünket a Duna vízgazdasági berendezéseinek átépítésére. Ezt a feladatot szorosan egybehangoljuk a Duna-kérdés komplex megoldásával, tekintetbe véve a területvédelem, az energetikai kihasználás, a hajózás, és a mezőgazdaság szempontjait. Fejezzük be a kelet-szlovákiai síkság vízgazdasági munkálatait, a Vág, a Nyitra, a Poprád, a Sajó és a Rima szabályozását, illetve kihasználásuk munkálatait, és lássunk hozzá az Ipoly szabályozásához. Fokozott mértékben törődjünk a lakosság vízellátásával, a községek csatornázásával és folyamaink tisztántartásával. Ezzel kapcsolatban karoljuk fel a lakosság kezdeményezését, hogy önsegéllyel helyi vízvezeték- és csatornahálózatokat építsen. Az erdőgazdaságban tökéletesítsük az erdők gondozását, törődjünk a fatermesztés gyorsításával és küszöböljük ki az utóbbi évek elemi csapásainak következményeit. A beruházási eszközöket céltudatosan használjuk fel elsősorban az erdei utak építésére. A népgazdaság fejlesztésének eredményével összhangban alakítsuk ki a lakosság életszínvonala további emelésének feltételeit, különösen az alábbi módon: — Növeljük a munkaképes lakosság gazdasági aktivitását; — a munka mennyiségétől, minőségétől és társadalmi jelentőségétől függően emeljük a nominál béreket; — a vállalatok és üzemi tartalékok következetes kiaknázásával hozzák létre annak feltételeit, hogy a munkaidőt fokozatosan heti 42, illetve 40 órára csökkenthessük; — maradéktalanabbul elégítsük ki a fogyasztóknak a közszükségleti iparcikkek mennyiségével, minőségével és választékával szemben támasztott igényeit párhuzamosan emelve az eladás kulturáltságának színvonalát; — a lakás és a közületi építkezésben az 1966—1970-es években adjunk át rendeltetésének mintegy 157 000 lakást. Az építkezés területi elhelyezését hangoljuk össze a termelőerők fejlesztésének tervével: — a lakásépítkezés fejlesztésében nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a vállalatok, a nemzeti bizottságok ős a lakosság; godoskodjunk megfelelő mennyiségű építőanyagról és építkezési kapacitásról az egyéni, illetve a szövetkezeti lakásépítkezés számára; erélyesebben oldjuk meg a lakások karbantartásának, javításának és korszerűsítésének kérdéseit; — rendkívüli figyelmet szenteljünk a közszolgáltatás anyagi-műszaki bázisa, minősége és rugalmassága fejlesztésének; — jobban törődjünk az egészséges életkörnyezet kialakításával ós védelmével; javítsuk a lakosság ivóvízellátását, ügyeljünk az élelmiszer termelésében és elosztásában a higiéniára; fokozzuk a gazdasági szervek felelősségét, a levegő, a folyók tisztaságáért, a munka biztonságáért; — a fürdőhelyek ős a üdülőközpontok fejlesztésével alakítsuk ki a dolgozók aktív pihenésének és üdülésének további lehetőségeit; — az egészségügyi szolgálatok minőségének és intenzitásának tökéletesítésével, illetve elmélyítésével biztosítsuk a hatékony megelőzést, javítsuk a gyógyfürdői és gyógykezeltetési gondoskodást; — sokoldalúan tökéletesítsük a gyerekekről való gondoskodást, tovább gyarapítva a bölcsődék és óvodák számát; — javítsuk meg elsősorban az alacsony nyugdíjú személyek járadék- és szociális biztosítását; nagyobb támogatást nyújtsunk nekik az EFSZ-ek szociális alapjaiból; — fokozottabban törődjünk a rokrantakkal és a csökkent munkaképességű egyénekkel, tegyük számukra lehetővé a megfelelő elhelyezkedést; — törődjünk a tankötelezettség lejárta után a testi hibában szenvedő fiatalok szakképzésével és munkába sorolásával; — bővítsük és tökéletesítsük az idős és beteg polgárok intézeti gondozását; elsősorban oldjuk meg a testi, illetve szellemi fogyatékosságokban szenvedő gyerekekről és fiatalokról való Intézeti gondoskodást; — az utazásnál oldjuk meg a pontosság, biztonság és kulturáltság kérdéseit; — a távösszekötetésii hálózat műszaki színvonalának tökéletesítésével javítsuk meg a hírközlési szervek szolgálatait; javítsuk a rádió ős a televízió adásának minőségét; gyorsabban oldják meg, hogy Szlovákia egész- területén vehessék a rádió, illetve a televízió adásait. Szlovákia gazdasági kérdéseinek megoldása az új irányítási rendszer feltételei között megköveteli a szlovák nemzeti szervek felelősségének elmélyítését a terv és a költségvetés előkészítésében és teljesítésében, a tudomány s a technika fejlesztésében, valamint a beruházási építkezés irányításában. A vállalaton belüli irányítás módszereire lényeges befolyást kell gyakorolnia a munka ésszerűsítésének az irányítás egyes fokozatain — kezdve a szakágazati Igazgatóságokkal. A szakágazati és vállalati igazgatóságok, illetve a nemzeti bizottságok különleges gonddal dolgozzák ki a vállalaton belüli alakulatok anyagi érdekeltségének különféle formáit, a piackutatás hatékony rendszerét, tekintetbe véve, hogy a vállalatok felelnek a társadalom szükségleteinek kielégítéséért, a gyártmányok mennyiségét, választékát és minőségét illetően. A tervszerű irányítás új rendszere kialakítja a kezdeményezés fejlesztésének kedvező feltételeit. Ez legyen a párt, a gazdasági, az állami és a szakszervezeti szervek és szervezetek irányító ős politikai-szervező munkásságának tartós része. A közgazdasági eszközök objektív hatása alapján ki kell bontakoztatnunk az üzemek ós vállalatok gazdasági versengését. A versenynek szolgálnia kell a munkatermelékenység tartós növekedését, a minőség tökéletesítését, a gyártmányok műszaki, használati ós esztétikai színvonalát, a termelési tartalékok feltárását ós kiaknázását, a magasfokú gazdaságosságot és a munkafegyelem megszilárdítását. A fejlett szocializmus építésének szakaszában jelentős szerep vár a nemzeti bizottságokra. Politikai és szervező munkájukkal szüntelenül bővíteniük kell a lakosság részvételét az állam igazgatásában, hatniuk kell hatáskörükben a gazdasági és a kulturális fejlődésre, a közszolgálatok bővítésére és az életkörnyezet javítására. A nemzeti bizottságok jelenlegi tevékenységét a CSKP Központi Bizottságának a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos 1966 márciusi határozata körvonalazza. Ez a határozat bővíti a nemzeti bizottságok jogkörét, növeli önállóságát, hatékonyságát és ugyanakkor a felelősségét is területük komplex fejlesztéséért. Ennek a határozatnak következetes valóra váltása legyen a nemzeti bizottságok elsődleges feladata minden fokon. A nemzeti bizottságok fontos és időszerű feladata: megfelelő számú munkaalkalomról gondoskodjanak a cigányszármazású polgártársak részére, illetve törődjenek élet- és kulturális színvonaluk emelésével. Az új feltételekkel hangoljuk egybe a nemzeti bizottságok párt általi irányításának formáit ős módszereit is. A nemzeti bizottsági plénumok munkájában szüntelenül mélyítsük el a demokratizmust. Tevékenységüket egyeztessük össze a színvonal emelésével, kialakítva annak feltételeit, hogy a lakosság minél nagyobb mértékben kivegye a részét az igazgatásból és az irányításból. Szlovákia gazdasági ős kulturális építéséért fokozott felelősség hárul a Szlovák Nemzeti Tanácsra. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az új irányítási rendszer feltételei között tökéletesítenie kell munkaformáit és módszereit, elmélyítve együttműködését a központi szervekkel, főleg a Nemzetgyűléssel ős a kormánnyal. Az SZNT elnöksége jobban hangolja egybe bizottságai ős megbízotti hivatalok tevékenységét az állami terv feladatainak, a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság feladatainak teljesí(Folytatás a 4. oldalon;