Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-10 / 99. szám, vasárnap

na BÁBELI A HOLDON? MILYEN LESZ A HOLDLAKÓK NYELVE . HOLDKÓROSSAG HELYETT FÖLDKÓROSSAG HOLDRENGÉSEK UTAN HOLDGYALUK ÉS HOLDTOLÓK HOLDMŰVELÉS TELIFÖLDES VAGY FÖLDFÉ­NYES ÉJSZAKÁN NEM IRREALIS ESZMEFUTTATÁS MINDEN valamirevaló szak­ember vagy turista, aki kül­földi útra indul, igyekszik jó előre elsajátítani az illető or­szág nyelvét, hogy meg tudja magát értetni és nyelvtudásá­val minél jobban a vendéglátó ország sajátosságait megismer­hesse. Jóval nehezebb lesz a Holdra utazók helyzete, mert az ama bolygónkra vonatkozó ismereteket és elnevezéseket ott a holdbeli viszonyoknak megfelelően kell majd módosí­tani, illetve el kell sajátíta­niuk a holdnyelvet. Már a Luna 10. — a Hold első mesterséges holdja — is új szakkifejezésekkel gazdagí­totta a tudományos terminoló­giát. A TASZSZ jelentéséből megtudtuk, hogy az önműködő űrállomás Hold körüli, azaz szelenocentrikus pályára ke­rült, s hogy legkisebb távolsá­gát a Holdtól periszeleniumnak, legnagyobb távolságát pedig aposzeleniumnak nevezték el. Nem történt itt semmi más, mint hogy a föld-, földi, azaz a görög „geo"-t az ugyancsak görög eredetű „szelen" szóval, illetve származékalakjaival he­lyettesítették. A szelenológia és a szeleno­gráfia kifejezéseket már eddig is használta a szakirodalom. Az első a Holddal, mint égi­testtel foglalkozó tudományt Jelenti, a szelenográfia, a földi geográfia hasonmása pedig a Hold felszíni képződményeinek térképezésével, leírásával (a hegyláncok, kráterek magassá­gával és lejtőszögével, a „ten­germedencék" mélységével), a hőmérsékleti és megvilágítási viszonyok alakulásával foglal­kozó csillagászati tudományág. A szelenológiának magán a Holdon való fejlesztése azon­ban kétséget kizáróan új mű­szavak létrehozását teszi majd szükségessé. Ha van valamiféle növényi élet a Holdon, az ezzel foglalkozó tudományágat való­színűleg szelenobotanikának, azaz növényholdrajznak fogják nevezni. A geodézia, vagyis földméréstan ott szelenodézia (holdméréstan) lesz, a Hold fi­zikáját kutató tudomány pedig nyilván a szelenofizika nevet kapja. Hasonló analógia szerint a szelenokémia az egyes ké­miai elemek holdbeli, illetve holdkéregbeli előfordulásának, eloszlásának, vándorlásának kérdéseivel fog foglalkozni. A földtannak ott a szelenológia, azzal holdtan lesz a megfelelő­je, a holdkéreg szerkezeti ele­meit összefüggéseiben vizsgáló holdtani tudományág pedig a szelenomechanika lesz. A holdfelszín alaktana a sze­lenomorjológia nevet kapja, a holdrajzi burkot pedig szele­noszférák alatt fogják emleget­ni. Amennyiben vannak a Holdnak mágneses pólusai, ezek szelenomágneses pólusok lesznek. A földi geometria, szószerint földmérés, vagyis a matemati­ka része valószínűleg a Holdon is geometria marad, mert ez nem csupán „földi" tudomány. (Engels klasszikussá vált meg­határozása szerint ugyanis a matematika „a valóságos világ térformáinak és mennyiségi viszonyainak tudománya", eb­ből a térformákra vonatkozó rész a geometria. Nem lesz te­hát szükség egy szelenometria létrehozására.) BONYOLULTABB lesz a hely­zet a holdbeli geopatológiával, amely bolygónkon azt vizsgál­ja, hogy a különböző földrajzi tényezők vagy táji eltérések, az azokkal kapcsolatos környezeti tényezők milyen befolyással vannak az egyes betegségek keletkezésére, lefolyására és ki­menetelére. A Holdon uralkodó szokatlan viszonyok nyilván szükségessé teszik egy szeleno­patológiai kutatási irányzat ki­alakítását is, mert valószínűleg nem fognak ott hiányozni a sa­játos holdbetegségek sem. Va­jon lesz-e a földi holdkórosság­nak holdbeli földkórossági vál­tozata is? A hold tekén élő emberek majd holdmozgásnak és hold­csuszamlásnak lesznek tanúi, esetleg holdrengéseket is meg­élnek. Nem csekély gondot okoz majd számunkra az is, hogyan földeljék, illetve hol­dalják majd le a vezetőket. „Holdba" helyezett „holdalóra" lesz szükségük, amely tartósan Jó érintkezést biztosít a „hol­daló vezetővel". A felszíni mun­kákat a holdmunkagépek cso­portjába tartozó holdgyaluval, holdnyesövel és holdtolóval fogják végezni. Még jó, hogy egyelőre nem lesz szükség holdművelésre ... Lesznek azonban a Holdon más bonyodalmak is: Amikor nálunk újhold van, a Holdon természetesen ennek fordított­ja, vagyis „telifold" van. Ebből következik, hogy amikor ná­lunk telihold van, a Holdon „újföld" van. A Hold a Naphoz viszonyítva kereken egy hónap alatt végez egy tengelyforgást. Ez azt jelenti, hogy a Holdon két hétig tart a nappal és két hétig az éjszaka. Hogyan fog­ják nevezni a holdlakók ezt a kéthetes nappalt, illetve éjsza­kát? Indokolt lesz-e ott egyál­talán a napnak, mint időméré­si egységnek a használata, amely kimondottan földi egy­ség, hisz a Föld egy teljes ten­gely körüli körülfordulásához szükséges időt jelenti? S lesz-e a Holdon a földi holdfényes éjszakának megfelelő „földfé­nyes" éjszaka? TÁVOLI és nem reális esz­mefuttatás-e ez csupán? Egyál­talán nem. Az az idő, amely elválaszt bennünket a Hold el­érésétől, szüntelenül rövidül. S mint a Hold körül keringő Lu­na 10. példája mutatja, már ma is szükségessé válik a szeleno­lógia tudományának új szak­szavakkal való bővítése. (dósa) A divat az divat. Már-már olyan törvény­** szerűség, mint az, hogy a Föld, az űri menetrendnek megfelelően, halálos nyugalom­mal forog tengelye körül, miközben szorgal­masan váltják egymást az éjjelek és a nappa­lok, az évszakok és a századok. A divat az divat. Nem hökkentett meg tehát az a fényképfelvétel sem, amely focizó apácá­kat ábrázolt, kicsit kurtított szoknyában, egy apácazárda tágas udvarán. Sporthóbort eredménye, hogy a görög király olimptal bajnokságot nyert vitorlázásban? Az ember sok mindent megért a divat ürü­gyén. London szépet órák hosszat szenvedtek EMBER VIRÁG egy kozmetikus keze alatt, aki különleges szem­festést alkalmazott abban a reményben, hátha divat lesz a szem köré mázolt spirál. A végén nem lett divat. Helyette azonban másvalami vált [vagy csak válik?) módivá az utóbbi időben. Íme, igazolá­sul a történet: A múltkoriban egy virágüzlet előtt két ^ hölgy élénk taglejtésekkel kísért cseve­gésére lettem figyelmes. A két asszony a leg­újabb divathullám éppen uralomra törő külön­legességeit viselte magán, s eszmecserét foly­tatott a divatról. A virágokról! Annyit még hal­lottam, hogy „gyere veszünk egy pár szál szek­fűt, mert az most divat". A többi már nem is érdekelt. Ez a mondat elkábított, de csak egy pillanatra. Aztán alaposan elgondolkoztatott. Igaz, semmiféle jogcímem sincs arra, hogy a tár­sadalom amúgy is bonyolult erkölcsrengetegé­nek csősze legyek, s most zúgó szavak árada­tát szórjam a két hölgyre, vádat emelve elle­nük, hogy csak azért vásárolnak virágot, mert most éppen divat. Sőt! A világ egyetlenegy tör­vénykönyve sem támogat. Nincs talán a világ­nak egyetlen olyan törvénycikkelye, amely így szólna: „A virág érzelmeinkre kellemesen ható nö­vényféle, amelyet illatával, színeivel együtt csak akkor szabad ajándékoznunk vagy vásá­rolnunk, ha az belső szükségleteinkből, önnön elhatárolásunkból ösztönösen ered, s olyan célt kíván szolgálni, amit örömszerzés néven isme­rünk. Büntetendő tehát a természetnek e cso­dálatos alkotását puszta hóbortból, divatmániá­ból vásárolni, vagy ajándékozni." Valahogy így szólna a törvénycikkely, ha szól­na. De nem szól. Es soha nem is fog szólni ta­lán. Hogy mégis vádat emelek a két asszony el­len? Megmagyarázom. A huszadik század társadalma, az atomkor­szak embere most éli a világtörténelem leg­lüktetőbb, legrohanóbb napjait, éveit. Eletét sab­lonok közé szorítja, illetve, élete sablonok kö­zé szorul. Nézzük csak a század tipikus emberé­nek egynapi műsorát. Reggel rohanás a munká­ba, délután repülés haza, közben száguldás köz­szükségleti és élelmiszercikkekért, robogás a közlekedési eszközökön. S e zajlásban az ember alig törődik saját ma­gával, környezetével, embertársaival. Nincs rá ideje! Lót-fut, de az utcán, egy-egy ismerősre találva is csak gépszerű „Hogy vagy? jaj, ro­hanok tovább!" szóváltásra telik erejéből és ide­jéből Es most újra itt vagyunk a virágnál. Mert a virág az érzelmek szimbólumává vált az emberiség történelme folyamán. Nem a ri­deg tények, az esemény nélküli, érzelem nélküli történések jelképe. Mindig valami gyengédebb, őszintébb, kellemesebb hangulatot árasztott, a legforróbb és legigazibb emberi érzések képvi­selője volt. A szeretet, a figyelmesség, a kölcsö­nös megbecsülés jele. Hány beteg keserves órái­nak könnyítője volt egy egy szál vagy csokor virág? Hány boldog anya első ajándéka a ve­rejtékes szülés után? A virág az érzelmek, az őszinte emberi érzé­sek jelképe. Es ha már ezt is csak azért vásá­roljuk, mert divat, s ezért veszünk éppen szek­fűt, mert úgy hírlik, hogy az most a legmoder­nebb virág, akkor csakugyan baj van az érzel­meinkkel. Most nem arról van szó, hogy az ember rend­szeresen vegyen virágot. Azt sem kívánhatja senki, hogy miközben az ibolyák, tulipánok és nárciszok közt válogat, arcát átszellemült gyö­nyörtől izzó tekintet fényezze. IZ z a virágprobléma nem világrengető ügy. *— Lehet az is, hogy elhamarkodottan húz­tam meg a vészharangot, s minden alap nélkül általánosítottam. Lehetséges, hogy nincs még két hasonló hölgy egész Európában, s hogy a sors és a véletlen különös szeszélye folytán akadtam csak rájuk, a kirakat előtt ácsorogva. De hátha többen vannak? E pársoros írás egy feltételezett állítás eredménye. Írója azonban akkor lenne a legboldogabb, ha utólag kiderül­ne, hogy feltételezése válóban csak koponyája szüleménye. BATTA GYÖRGY KISLÁNYOKNAK F™ A kislányok szépérzéke általá­ban sokkal korábban jelentke­zik, mint a fiúké. Ez természete­sen az öltözködésükre is vonat­kozik. Alig, hogy megtanulnak járni, már szép ruhát, cipőt, sze­retnének. Sajnos azonban a szép ruhára nem minden leányka tud vigyázni. Ezért nagyon jó lenne, ha nálunk is bevezetnék minden iskolában a munkaköpeny vise­lését. Amíg ez megvalósul, olyan öltözékekről kell gondoskodnunk, amely célszerű vagy védi az öl­tözéküket. Ilyen praktikus öltözék példá­ul a képünkön látható kétrészes ruhácska. A rakott szoknyából és egyenes vonalú mellényből álló ruha nagyon célszerű viselet is­kolába, mert pulóverrel és blúz- »•••••.w**««. **m** ,,»»»«»»mm zal egyaránt viselhető, s amellett kényelmes. A másik modellen bő vonalú, sötét színű kötényruhát láthatnak. A nagy zsebek alatt egy-egy levasalt szembehajtás van. Ez a ruha is nagyon jól kihasználható. Hűvösebb napokon pulóverrel, később könnyű kis blúzzal viselhető. Anyaga az évszaknak megfelelően le­het szövet, vászon vagy klott. Ne felejtsük eK hogy ebben a korban fejlődik a gyermek szépérzé­ke, tehát ne vétsünk a jó ízlés ellen, s ügyeljünk arra, hogy a ruhák­hoz színben illő pulóvert vagy blúzt adjunk. ÜGYES IDŐBEOSZTÁS Akármilyen furcsán hangzik is, a békés családi élet titka többek között az ügyes időbeosztásban rejlik. Valljuk meg őszintén, hány­szor volt már vita férj és fele­ség között amiatt, hogy nem tud­tak együtt elmenni sétálni, szó­rakozni, vagy nem tudtak közösen foglalkozni a gyermekükkel. A vi. ta oka legtöbb esetben az, hogy a háziasszony nem tud idejében elkészülni a házimunkákkal. Meg­változott életkörülményeink ugya­nis több munkát rónak a nőkre, mert nemcsak háziasszony, fele­ség és anya, hanem hivatásának élő dolgozó nő is. Ennek termé­szetes következménye, hogy sok­kal kevesebb szabad idővel ren­delkezik, mint anyáink vagy nagyanyáink, akiknek csak a gyermeknevelés és a háztartás volt a feladatuk. A mai háziasz­szony azonban ennek ellenére is beoszthatja úgy az idejét, hogy maradjon belőle egy-egy szabad óra a családja számára is. A dolgozók nagy része általában üzemi konyhán ebédel, a gyere­kek óvodában, napköziben. A vacsorát azonban otthon fogyasztják el. Ez azt jelenti, hogy a háziasszonynak friss vacsorát kell főznie» Ez kétségtelenül mindnyájuknak jólesik. Ha leleményes a háziasszony, félkész ételekből gyorsan elkészítheti a vacsorát. Sőt hetente több­ször hideg ételt tálalhat. Az így megtakarított időt családjának szen­telheti. A kisebb-nagyobb háztartási munkákat sokkal gyorsabban megcsí* nálhatjuk, ha pl. este vagy reggel elvégzünk bizonyos előkészülete­ket. Mondjuk, ha délután vasalni akarunk, reggel negyed órával ha­marább fölkelünk és benedvesítjük a vasalandó fehérneműt. — Ha másnap húslevest akarunk főzni, az esti tv-nézés közben is szakítha­tunk magunknak időt arra, hogy pl. megtisztítsuk a zöldséget, s ige­litzacskóban eltesszük. Természetesen nem kell a filmet otthagyni a legizgalmasabb résznél. De például a gyermekmese vagy a sporthí* rek alatt nyugodtan elvégezhetjük ezt a munkát. Nagyon megkönnyíti a háziasszony munkáját, és főként rengeteg időt takarít meg a „kukta"-főző. Hermetikusan lezárható fedelű alu­míniumedény ez, amelyben magas nyomás alatt fő az étel. Az edény­boltokban kapható (szlovákul „tlakovy hrniec"-nek nevezik). Az egyes időbeosztás első feltétele a helyes szervezés. A megértő férjek ma már tudják, hogy nekik is ki kell venni a részüket a ház­tartási munkából, s ha az asszony segít pénzt keresni, nekik segíte­niük kell a feleségnek a házimunkában. A szeretettel, megértéssel végzett közös munka jutalma a békés családi élet. A HOSSZÚ HAJ IS LEHET ÁPOLT A fiatal lányok nagyon kedvelik a hosz­szú hajat. Igaz, hogy a rövid frizurát sok­kal könnyebb rendben tartani, de a hosz­szú haj is lehet ápolt. Sajnos azonban soha annyi gondozatlan, ápolatlan hajú fiatal lányt nem láttunk, mint napjainkban. A hanyagul feltupírozott, szétlazult frizura bomlott szénakazalra emlékeztet. Nem is hiszik a szépen felöltözött, csinos fiatal lányok, mennyit ront megjelenésükön az ápolatlan, rendetlen hosszú haj. A tupírozás ma már nem divat, és árt is a hajnak. Ha már mindenáron ragasz­kodunk a hosszú hajhoz, ápoljuk megfele­lően. — Mossuk meg gyakran a hajunkat, csavarjuk nagy csavarokra, akkor szép ma­gas kontyot fésülhetünk belőle és nem kell tupírozni. Ha azt akarjuk, hogy hajunk egészséges és szép fényes minden este alaposan keféljük' kii 1966. IV. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents