Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-07 / 96. szám, csütörtök

S Z ÜLŐ K, NE VELŐK FÓR UM A A bérrendszer kiegyenlítésének néhány problémája a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban Az új irányítási rendszer a mezőgazdasági termelésben is nagy súlyt vet az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazására, mert fokozza a dolgozók érdeklődését az Üzem termelési eredményei iránt. A legfontosabb teendő a legközelebbi időszakban a jutalmazási rendszer egységesítése, amely megköveteli a teljesítménynormák rendezését. FIZETÉS ÉS PRÉMIUM Az állami gazdaságok a növénytermesztésben már néliány év óta egységes, a nehézségi csoportok szerint fokozott teljesltménynormákat alkalmaznak. Az EFSZ-ekben eddig különböző normák érvényesek. Bár a legutóbbi mintanormák már lényegében megközelítik az állami gazdaságban érvényeseket, a szövetkezetekben csak elvétve vezetik be, i még akkor sem következetesen, mert szerintük túlságosan szilárdak Inkább saját, lázabb normáikat iogadják el, amit a mintaalanszabályzat is lehetővé tesz. A szövetkezetekben általában nem Ismerik az átalánybért. Ezzel szemben az állami gazdaságokban túlnyomórészt akkordbérezéssel párosított fix fizetés érvényesül. Az állattenyésztésben még nagyobbak az ellentétek. A szövetkezetekben teljesítménybérezést alkalmaznak, mégpedig az elért termelési eredmények alapján. Az állami gazdaságokban ezzel szemben az átalány- és akkordbérezés a szokásos. Átlagos hozamoknál a jutalom 30 százaléka jut átalányrészre és 70 százaléka a teljesítmény után kapott részre. A tarifák között is lényeges eltérések mutatkoznak; az egyforma munkabeosztásban dolgozók a másik szektorban más bérosztályban, sőt esetleg még más nehézségi osztályban is dolgozhatnak. Ennek az oka az, hogy a szövetkezetben csak hat bérosztályt, ez»el szemben az állami gazdaságokban nyolc bérosztályt különböztetnek meg. A vezető dolgozók jutalmazásában aránylag kisebbek a különbségek. Az EFSZek vezető dolgozóinak jutalma három tényezőtől lügg: az üzem nagyságától (63 százalék), a termelés nagyságától (26 százalék), és a kvalifikációtól (11 százalék). Az állami gazdaságokban az össztermelés szerint három bércsoport van. A bércsoportok közötti különbség 200 korona. A bérmegállapításnál tekintetbe veszik az üzem nagyságát is. Mind az állami, mind pedig a szövetkezeti szektorban az alapfizetésen kívül pótjutalmazást, prémiumot is adnak. Ez nem egyforma. A szövetkezetben kétféle prémiumot vezettek be: 1. egyszeri (idény) prémiumot, a termelési feladatok idejében és jó minőségben való elvégzéséért az év folyamán, 2. évi (cél) prémiumot, az évi terv túlteljesítéséért. Az állami gazdaságokban a dolgozók érdekeltségének (okozására szintén adnak idény- és célprémiumokat. A szövetkezetekben a prémiumrendszer, a prémium a munka gyors és jő elvégzésétől, a termékek minőségétől és az év végén a gazdasági hatékonyságtól 'üggA BÉRRENDSZER EGYSÉGESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A gyakorlat, az élet már évek óta megköveteli a két szektorban a munkafelmérés és társadalmi értékelés egységesítését. Több szövetkezet, sőt az egész galántai járás már el is fogadta az ÁG-okban érvényes teljesltménynormákat. Azok a szövetkezetek, amelyek semmi áron sem biztosíthatják az állami bértarifa bevezetéséhez szükséges eszközöket, lehetőségeikhez mérten csökkenthetik azokat. A két szektor teljesítménynor máinak és bérosztályainak eltérései természetellenesek. Elvégre egy hektár föld felszántására mind az állami gazdaságban, mind a szövetkezetben egyforma munkaráfordítás kell. A növénytermesztésben legcélszerűbb lenne átvenni az ÁG-ok teljesítménynormáit. Ezt a módszert sokévi tapasztalat igazolja. Az állattenyésztésben maga az élet kényszerit arra, hogy az EFSZ-ekben honos teljesítménynormákat és bérrendszert togad ják el, vagyis a termelés nagysá ga szerint osszák a jutalmat, figyelembe véve a költségeket is. Megállapítást nyert az is, hogy a vezető dolgozók jutalmazási rendszere a szövetkezetekben ha tásosabb. Ez, illetve a dunaszer dahelyí járásban módosított mód szer (a szűkebb földterület és az árutermelés, nem pedig az össztermelés szerint) a legalkalmasabb arra, hogy mindkét szektorban meghonosodjék. EGYENLŐ MÉRCE A prémiumrendszert illetően a szövetkezetekben szokásos prémiumok hatásosabbak és célszerűbbek. Ezt a módszert minden bizonnyal az állami gazdaságokban is bevezethetnék, hogy itt Is elsősorban a munkák gyors, ha ladéktalan befejezését, az állat tenyésztésben pedig a termelés fokozását és minőségi javulását segítse. Az állami gazdaságokban a célprémiumokat a hozrascsot elvei alapján, az eddiginél foko zottabb mértékben a termelési költségek csökkentés! és a gaz daságosság növelése érdekében kell alkalmaznunk. Ezzel a mezőgazdasági termelésben egyforma mérce alakul kl az élőmunka-ráfordítás felmérésére, a ez lehetővé teszi azt, bogy kialakítsuk az igazságosabb ju talmazási és árkritérlumokat. JOZEF PEKAR, a Mezőgazdasági Közgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója Nem lehet közömbös A szolgáltatások társadalmi jelentősége a múltban nem tükröződött kellőképpen az állami tervben. Az egyes gépi berendezések elöregedtek, nem felelnek meg a mai követelményeknek. Ennek tudható be, hogy míg az 1956—1960-as években a lakosságtól eredő bevételek átlagosan 77,5 százalékkal, 1961—65 között már csak 47,4 százalékkal növekedtek. A múlt évekre visszanézve megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatások egyes ágazataiban iiem értünk el kellő eredményeket. Ezek közé tartozik a mosás. Szlovákiában a mosodák 70 százaléka 16 óra alatt csak 1,5 tonna fehérnemű mosására alkalmas. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a mosodák alapeszközeinek csak 13,1 százaléka gépi berendezés, ez ls elavult. Az eredmény? Magas termelési költségek, ráfizetéses szolgáltatás. E téren tehát keresnünk kell a megfelelő megoldást, s ebben a nemzeti bizottságok is sokat segíthetnek. A ruhatisztítás terén a múlt évben számos intézkedés történt a minőség megjavítására, a várakozási határidő lerövidítésére. Ez az igyekezet — a régi gépi berendezések miatt — nem mindenütt hozta meg a várt eredményt. A trnavai Kovosmalt által készített „Timor 25" jelzésű gépek még csak igen kevés üzembe jutottak el. A múlt évben Jugoszláviából 15 „INOX C 12" gépet hoztunk be. Az új, korszerű gépek fordulatot jelentettek a ruhatisztítás terén. Több üzemben várakozásra vagy 24 órán belül kitisztítják a ruhát. A szolgáltatásnak e formája nagy érdeklődésre tett szert a lakosság körében. Az úgynevezett gyorstisztításnak kétféle előnye van. Egyrészt javul a szolgáltatások minősége, csökken a várakozási határidő, másrészt az üzemeknek is gazdaságos. Ezt bizonyítja a bratislavai, a Banská Bystrica-i és a nyltral példa ls. Az új, korszerű gépi berendezés tehát változást hozhat a szolgáltatások minden ágazatá ba. A következő hónapokban a közszolgáltatási üzemek több Ilyen gépi berendezést kapnak. Rajtuk múlik, hogy ezeket a gépeket mielőbb beszereljék, illetve munkába állítsák. Senki számára nem lehet közömbös a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minősége. A nemzeti bizottságok is ennek érdekében végezzék munkájukat, amint ezt a kongresszus előkészítésének tézisei is leszögezik. JÁN FILKÓ, az SZNT helyi gazdálkodást irányító szakbizottságának elnökhelyettese Rugalmasabb irányítást, jobb szolgáltatást 7. Az életszínvonal növekedésével szorosan összefügg a lakosságnak nyújtott szolgáltatás. Járásunkban a helyi gazdálkodás üzemeinek eredményeit mérlegelve megállapíthatjuk, hogy azok növekvő irányzatúak. Míg 1960-ban a lakosságtól eredő bevétel 15 millió 66 ezer koronát tett ki, addig a múlt évben már 23 millió 394 ezer koronát, s a terv szerint 1970ben eléri a 28,5 millió koronát. A szolgáltatások minőségével azonban nem lehetünk minden esetben elégedettek. Hiába mutatja az index, hogy az 1960-as évet alapul véve a múlt év végéig a ruhamosás mennyisége több mint négyszeresére emelkedett, ha a minőség lényegesen jobb lehetne. Így tehát elsősorban a tökéletesebb munka feltételeit kell megteremtenünk. A következő években szolgáltatások háza épül Léván, Zselízen és átalakítjuk a lévai mosodát. A javítások terén állandó gondot okoz az alkatrészhiány. A tv-készülékek, a rádiók és más közszükségleti cikkek hetekig a javítóműhelyben porosodnak, mert ebből vagy abból az alkatrészből hiány van, nincs raktáron. A megrendelők idegesek, panaszkodnak. Az üzemek anyagbeszerzői járják az országot, utazásra költik a sok pénzt, de csak nagy nehezen szerzik be a szükséges alkatrészt. Nemegyszer előfordul, hogy a nagykereskedelemnél sincs raktáron a kért áru, ugyanakkor az üzletekben nagy a kínálat. A helyi gazdálkodás részlegeiben a különböző gyártmányok termelésének és a szolgáltatások állandó növelésére kell törekednünk. Mindig a megfelelő utat kell keresni. A pukaneci famegmunkáló üzemben a következő években kevesebb bútort készítenek, ugyanakkor azonban növekszik a víkendházak és a garázsok építési üteme. Több esetben nehézséget okoz az egyes készítményekre kivetett magas forgalmi adó. Vannak olyan cikkek, melyeket a helyi gazdálkodási üzemek hulladékból állítanak elő. Az adó miatt azonban ezek nagyon drágák. Itt figyelembe kellene vennünk, hogy ha a hulladékot nem használnánk fel, milliós értékek mennének kárba. Megfontolás tárgya tehát, hogy ml a helyesebb és a jobb megoldás. A helyi gazdálkodás üzemeinek az eddiginél rugalmasabb munkát kell végezniük, állandóan javítaniuk kell a lakosságnak nyújtott szolgáltatásai kat. Mindig keresniük kell az újat, s olyan árut kell előállítaniuk, amelyből a piacon pil lanatnyilag hiány mutatkozik. Ugyanakkor az irányításnak is rugalmasabbnak kel] lennie. A járási és a helyi nemzeti bizottságoknak a szolgáltatások állandó javítását mindig szem előtt kell tartaniuk. Arra kell törekedniük, hogy a helyi gaz dálkodás üzemei az eddiginél jobban kihasználják a helyi anyagforrásokat. A nemzeti bi zottságok a nép, a lakosság ér dekeinek képviselői, munkájukat is ennek tudatában kell végezniük. A szolgáltatások meg javítása tehát nemcsak egy bizonyos szerv, hanem a valamennyi fokú nemzeti bizottság képviselőinek érdeke és köte lessége. PRIBELA MIHÁLY, a lévai JNB helyi gazdálkodást irányító szakbizottságának elnöke A szülők felelősségéről A KÖNYV ÉS A JÁTÉK A GYERMEK ÖRÖME Ünnepek előtt általában a kirakatok előtt embercsoportokat láthatunk, az üzletek tele vásárlókkal. Feltűnik, hogy a játék- és a könyvüzlet előtt van a legkevesebb kirakatnéző, és ezek közül is a legtöbb gyermek. Kínálkozik a kérdés, miért van ez igy, hiszen a felnőttek más ajándékon kívül ma már rendszerint könyvet és játékot is vesznek az ünnepekre gyermekeiknek. Igen, vesznek, de sajnos a legtöbb felnőtt ezeket nem választja meg gondosan. Igaz, nem könnyű a választás, hiszen ahhoz, hogy könyvet vegyünk ismerni kellene annak tartalmát, stílusát, eszmei mondanivalóját stb. Szerencsére a legtöbb könyvüzletben ma már szakavatott elárusítók segítenek a vásárlónak, vagy központilag osztályozzák a könyveket a gyermekek korcsoportja szerint. Nem így van ez a játéküzletekben. Sajnos, sok vásárlót itt is a pénz. a rokoni, vagy baráti kapcsolatok, a játék tetszetőssége, vagy i gyermek akaratossága vezeti a vásárlásban, és ez helytelen. Mindig tudnunk kell, milyen korú és nemű gyermeknek milyen játékot vásároljunk, mert a játéknak éppen úgy mint a gyermek környezetének. va,gy könyveinek, nagy nevelő hatása van. A játéknak nagy szerepe van a gyermek testi és szellemi fejlődésében. Az iskolás kor előtt van a játéknak a legnagyobb CSAK A SZÜLÖK? A szülők felelősségéről tárgyalva felmerül bennem a kérdés: valóban a szülők a hibásak gyermekeik minden ballépéséért? A legtöbb esetben olyan fiatalokról van szó, akik az iskolalátogatás befejezése után elszakadnak a szülőktől, nincs aki figyelje lépéseiket, életmódjukat. Többnyire a faluról városba került fiatalok jutnak súlyos helyzetbe. Ezek a fiatalok falujukban „megzabolázottan" éltek, mert féltek részben a falubeliek véleményétől. Megszabadulva e korlátoktól gyakran kihívóan viselkednek, és kisebb-nagyobb kilengéseket ls elkövetnek. Ilyen esetekben a munkaadót, a környezetet illeti a felelősség. A 16—17 éves fiatalnak még szüksége van segítő kézre, amely irányítja életét. Mivel a szülők távol vannak, a tanároknak, a munkaadónak, az intézeti nevelőknek kellene helyettesíteniük a szülőket, helyes mederbe terelni a kicsapongásra hajlamos fiatalokat. Gyakran találkozunk olyan esetekkel is, amikor a fiatal 16—17 éves fiú szüleinél él, ám a szülők nem biztosítanak megszerepe, mert ekkor a gyermek még nem tudja megkülönböztetni a játékot a munkától, s mikor játszik, tulajdonképpen dolgozik. Játszanak a kis állatok is, és ha ezek játékát megfigyeljük, játék közben az életfenntartásukhoz szükséges ösztönös mozdulatokat gyakorolják be. így van ez a gyermeknél is, csak az a különbség, hogy a gyermek játék közben gondolkozik, és Így a játék nemcsak testét, hanem gondolatvilágát is fejleszti. Az óvodás korú gyermek játékának megválasztásához tehát ezt kell figyelembe vennünk. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem

( hogy az ilyen korú gyermek szívesen alkot. A gyermek alkotóvágyát pl. az építőkocka, a kirakójátékok, az előrajzolt festőfüzet stb. elégítheti ki. Ha okosan akarjuk megválasztani a gyermekek játékát, tudnunk kell, hogy a gyermeknek a játék sokszor nem élettelen tárgyat jelent, mert képzelete azt élő partnerré alakítja. Ilyen pl. a lányoknál a baba. Nevet ad neki, lefekteti, öltözteti, ápolgatja stb. A játékok vásárlása közben arra is gondoljunk, hogy azok között minél több legyen az olyan, mely sok mozgást kíván a gyermektől. A helyesen megválasztott játék elősegíti a gyermek testi és szellemi fejlődését, míg a helytelenül megválasztott káros hatással lehet. KňTFXES JÁNOS teielu eietmooot a gyereknek, aki valami szebb, jobb élet után vágyik. S ezt a hozzá hasonló korú és életmódú társai körében igyekszik megtalálni. A kisebb városok cigány származású fiataljaira gondolok. Sok esetben a szülők keveset, vagy semmit nem törődnek a gyerekeikkel. A szabadjára bocsátott fiatal — éppen a legveszélyesebb korban — hajlamos mindenre, főleg a rosszra. Ezek a fiatalok gyakran sehova sem tartoznak. Az iskolából már kikerültek, a szülők nem törődnek velük, kihez forduljanak? Ekkor lenne szükség a nevelők munkájára. A művelődési házak, ifjúsági klubok- alkalmazottainak kell maguk köré tömöríteni ezeket ^ fiatalokat, felismerni, mi érdekli őket, mire képesek és irányítani munkájukat. Érdekköröket kell szervezni a számukra, ahol ki-ki tehetsége, képességei szerint dolgozhat, biztosítani kell számukra a legmegfelelőbb szórakozási lehetőségeket. Ha a fiatal érzi a segítő szándékot, igyekezni fog ő is életmódján változtatni. Főleg akkor, ha az a munka nyújt valami újat, érdekeset számára. PSC7TOR ISTVÄN AZ OTTHON BÉKÉS HANGULATA A fejlődéshez, növekedéshez minden élőlénynek megfelelő környezetre, mondhatnánk megfelelő klímára van szüksége. A fejlődésben levő emberpalántáknak is ilyen megfelelő klímára van szükségük, melyet a kedvező családi légkörben találnak meg. Szocialista társadalmunk mindent megad ahhoz, hogy Ifjúságunk akaratereje, tanulási vágya érvényesülhessen, vágyai beteljesedjenek. Itt természetesen az anyagi támogatásra is gondolok, hiszen közismert, hogy ifjúságunk döntő része ösztöndíjat élvez a középiskolákon és a főiskolákon. De az otthon békés hangulatát, ösztönző légkörét anyagiakkal sem a család, sem a társadalom nem kárpótolhatja. Tudjuk magunkról, hogy gyermekkori emlékeink egész életutunkon kísérnek bennünÚj formát hmm A prágai Petfínen nyílt meg a Nemzeti Múzeum nép rajzi osztályának kiállítása amely két mai népi fafaragó mester: a Bitese közelében Štavnikon élő Pavel Bavlna és a prachaticei Jozef Chvala munkáit mutatja be. Mindkét ket. Beleivódtak idegeinkbe, viselkedésünkbe, ennek alapján teremtettünk újabb kapcsolatokat embertársainkkal, munkatársainkkal, saját gyermekeinkkel. Nem akarom lebecsülni az iskola nevelő szerepét, de azt hiszem, hogy a gyermek jó és rossz tulajdonságai a családon belül alakulnak ki, s iskoláskorban már megsokszorozódnak. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem vitatom, sem az iskola, sem a társadalom nevelő szerepét, de úgy vélem, gyermekeink nevelésében a legfontosabb szerep mégis a családnak jut. MORVAY LÁSZLONE, Kaposkelecsény A SZERK. MEGJEGYZÉSE: A szülői felelősségről indított ankét vitazáróját iövő heti számunkban közöljük. dhetséges autodidakta nemcsak a mondák, regék világából s a vallásos életből meríti tárgyát, hanem a nemzeti történelem és a sportmotívumok is érdeklődési körükbe tartoznak. A népi fafaragás hagyományos természetelvű felfogásától elfordulva, új, a mához közelebb álló kifejezési formát keresnek.