Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-06 / 95. szám, szerda

.!il!EI!!!llllllillilllllll!il!l!!!!l!llll!l!lllll!llllli!lllill!l!iHIIII!liiSlllll Egészség —boldogság —házasság I 7. Amikor nem lehet gyermek Irta: dr. JOSEF HYNIE egyetemi tanár, a Szexuológiai Intézet vezetője illllllllilililiiiiiiiiiiiliiiiliilillllllilllllllllllllllllllllilllllillllllillli A KÜLFÖLDI PIACOKON VERSENYKÉPES TERMÉKEKKEL ÖREGBÍTSÜK HAZÁNK IPARÁNAK HÍRNEVÉT. (A KONGRESSZUSI TÉZISEKBŐL.) A

gyermek anyja testében a petesejtből fejlődik ki. Természetes, hogy a petesejt nem önmagától kezd fejlődni, előbb egyesülnie kell a spermiumnak vagy spermatozoonnak nevezett férfi csírasejttel. Ez a szervezet legkisebb sejtjet közé tartozik, azonban gyors mozgásra képes. A spermiumot a herének nevezett férfi ivarmirigy termeli a felnőtt embernél állandóan óriási mennyiségben. A közösülés alkalmával több száz millió jut egyszerre a női nemzőszervbe. A spermium gyors Bíozgással halad ár ellen a női szerv azon folyadékában, amely a petesejtet szállítja. A legújabban olyan vélemény alakult ki, hogy az anyaméh is felszívhatja a hüvely felső részébe került spermiumot, A női csírasejt, a petesejt, egyike az emberi szervezet legnagyobb sejtjeinek; mintegy Ví milliméter átmérőjű, szabadszemmel is látható kis gömb. Emellett anyaga körülbelül 200 000-szer nagyobb a spermium anyagánál. Ennek ellenére a gyermek ugyanúgy örökölheti anyja, mint apja tulajdonságait. A petesejt nem csupán csíraanyagot, hanem nagy mennyiségű egyéb anyagot is tartalmaz, amelyek a csírát táplálják, mielőtt a méhlepény útján az anyatesttel egyesül és a vér közvetítésével megkapja a táplálékát. A petesejt a nő testében havonta csupán egyszer kerül ki a petefészekből. Folyadék ragadja magával, amelyet a petevezeték izomzata és finom ráncocskái továbbítanak az anyaméh felé. Ily módon sor kerülhet a fogamzásra; ha egy spermium felefúródik a petesejtbe, új egyed fejlődik belőle. A spermium életet visz a petesejtbe. A csíra, amely eredetileg csak egy sejt, osztódni kezd, miközben egy sejtből mindig két új sejt képződik, s ez oly gyorsan folytatódik, hogy a sejtek rövidesen milliókra, milliárdokra és billiókra szaporodnak. A sejtekből alakulnak ki a magzat egyes szervei s a magzat nemcsak szüntelenül nő, hanem fokozatosan felveszi szülői alakját is. N

em minden férfinak és nőnek lehet gyermeke. Egyes férfiak nem fejlődtek ki oly mértékben, hogy férfi ivarszerveikben óriási menynyiségü mozgékony spermium képződjók. Olykor az ilyen férfiak nem tűnnek eléggé férfiasnak, nincs bajúszuk, szakálluk, testükről is hiányzik a szőrzet, s férfi nemzőszerveik oly fejletlenek, mint a kis gyermeké. Viszont derék, látszólag jól fejlett nemi szervekkel rendelkező férfi is magtalan lehet. Egyes esetekben azért, mert ivarmrigyeik nem termelnek spermiumot, vagy ha termelnek is, a spermiumok nem bírnak kijutni. Ennek okai lehetnek veleszületettek, esetleg a magtalanságot baleset vagy betegség okozza. Ilyen esetekben mikroszkóppal kell megvizsgálni az illető férfi magvát s. megkeresni benne a spermiumokat. A szokványos vizsgálat nem elegendő. Megesik az is, hogy egy-egy szőrzet nélküli férfi termékeny, míg a másik, jóllehet látszólag mi sem hiányzik férfiasságából, magtalan. Ugyanígy a nőknél is találkozhatunk meddőséggel. Egyes esetekben nem érnek meg és nem szabadulnak fel a petesejtek. Az ilyen nőknek nincs menstruációjuk, rendszeres havi vérzésük, amikor leválik az anyaméh nyálkahártyája, amely készen állt a megtermékenyített petesejt befogadására. Ugyanakkor azonban nem állíthatjuk biztonsággal, hogy a nő termékeny, mivel megvan a menstruációja; sem azt, hogy teljesen meddő, mivel nincs menstruációja, vagy csak rendszertelenül jelentkezik. A nők meddőségét azonban többnyire a petevezeték „júrhatatlausága" okozza, vagy a méhszáj rendellenességei, amelyen át a spermiumnak be kell jutnia a női szervekbe. Általában meg kell állapítanunk, hogy könnyebben és pontosabban vizsgálhatjuk kl a férfi termékenységét. A nőnél nem láthatjuk a petesejt útját, s különleges vizsgálatokra van szükségünk ahhoz (a petesejt felszabadulásának, a petevezetéknek a vizsgálata stb.), hogy bizonyos valószínűséggel foglalhassunk állást a nő termékenységének vagy meddőségének kérdésében. E

zért manapság hangsúlyozzuk, hogy a meddő házasságban először a férfit kell kivizsgálni, csak azután fogunk hozzá a nő jóval bonyolultabb kivizsgálásához. Terméketlenség bizonyos esetekben gyógyítható. A gyógykezelés azonban távolról sem szokott könnyű és eredményes lenni. A fövő heti szerdai számunkban 8. Mikor ne legyen a szülőknek gyerekük? M d A műteremben elsőnek egy gipszből készült " műtőasztal ötlik a szemembe. Egy állványon absztrakt szobornak tűnő kisplasztikán áll meg tekinteteim. Az asztalon véső, ecset és más szobrász-szerszám. Az egyik sarokban rajztábla, mellette két férfi. Az egyiket — festékfoltos köpenyéről ítélve — rögtön megismerem. Csak a formatervező képzőművész lehet. Bemutatkozik: — jarolim Vavro a nevem. Egy új orvosi műszer kivitelezésén veszekszem éppen a főkonstruktőrrel. A neve: František Divinec mérnők ... A főkonstruktőr tiltakozik. — Dehogy veszekszünk! Az élet rákényszerít bennünket, hogy komolyan vegyük a formatervező véleményét. Jó, hogy rákényszerít bennünket. Az eredmény: tökéletesebb orvosi műszer, nagyobb siker a külföldi piacon. Elmondom az egyik kereskedelmi igazgató esetét, hogyan kényszerült rá formatervező képzőművész alkalmazására... — ... az esztergagéppel? == kérdezi a képzőművész. — Azzal, — bólint a mérnök. — Az illető egy külföldi vállalat képviselőjével magabiztosan ült tárgyalóasztalhoz. Tudta, hogy az exportra gyártott kiváló teljesítményű esztergagépek teljesítményével, hatásfokával a külföldi megrendelők elégedettek... „És a gépek színe?" — tette fel a kérdést váratlanul a nyugati kereskedő, miután áttanulmányozta a gép tervrajzait. És itt következett a meglepetés. A kereskedő elmondta, hogy vállalata — ipari képzőművész bevonásával — hatalmas gyárat épít, ahol a falak, a mennyezet, a gépek, sőt még a dolgozik munkaruhája színének is fontos szerepet szánnak. „Mindez pedig a munkatermelékenység fokozása érdekében történik!" — jelentette ki a nyugati kereskedő. — Mostanában gyakran érték kereskedelmi szakembereinket ehhez hasonló meglepetések -—* jegyzi meg J. Vavro. — A legtöbb csehszlovák gép műszaki szempontból kiváló. Az utóbbi időben azonban meglehetősen elhanyagolták a formatervezést. Az élet most rákényszerít bennünket, pótoljuk a mulasztást. Amellett, hogy az Igényes vásárló jó teljesítményű gépet akar, számára az is fontos, hogy a gép külső „megjelenése" szintén színvonalas legyen... A rajztáblán egy fogorvosi műtőszék rajza van kifeszítve. A képzőművész a főkonstruktőrnek még egyszer elmondja elképzeléseit: —- Látod, a ú t e r e m gyárban Az ipari képzőművészet első fecskéi • Kovarík professzort „felfedezték" • A cél: kiváló gépeket - tetszetős külsővel • A főkonstruktőr együttműködése a formatervezővel elfelejtett. És most újra Fogorvosi szék, egyelőre még csak gipszből, néhány hónap múlva azonban már sorozatban gyártják. Formatervezője: I. Vavro képzőművész. támlának ez a része teljesen felesleges. Ezt csak azért gyártjuk így, mert régebben is így gyártottuk. Megszokásból... Parázs vita következik. A főkonstruktőr a gyár technológusát ls bevonja a vitába, hevenyészett rajzokat készítenek egymás meggyőzésére. Jó másfél órás vita után végül a főkonstruktőr hengerré tekeri a rajzot, bólint: — Akkor megegyeztünk. Javaslatunkat a vád-, lalaül tanács elé terjesztem ... f-f Hogyan |H lett önből ipac| képzőművész? — kérdezem Vavrótól. — Gépipari technikumot végeztem, da tudtam, hogy képzőművészeti adottságaim 1$ vannak. Később az egyik képzőművész megent-! lítette előttem Kovafík professzor nevét... — Kovafík professzor? Q kicsoda? — „Próféta", akit saját hazája már-már „felfedezték". A húszas évek elején, amikor világviszonylatban megírni dult a harc a piacokért, ő elsőként vette észre, hogy azonos minőségű két gép közül a piacot) a szebb kivitelűnek van nagyobb sikere. Egyszóval: Kovarík professzor Gottwaldovbam —. valamikor 1920—22-ben — megalapította a világ első formatervező képzőművészeti iskoláját. — ön is nála végezte tanulmányait? — Nála. Diplomamunkám is előtte védtem meg. Akkor már tudtam, hogy itt, a pieštany-l műszergyárban műtermet kapok, így egy új műtőasztal formált álmodtam bele a gipszbe. — Az ipari képzőművésznek a műszaki dolgokban is el kell igazodnia ... — Az imént láthatta, hogy például a technológussal ls meg kellett „mérkőznöm". Ismernem kell az anyagot, amelyből a gépet tervezem, tudnom kell, mi engedhető meg a megmunkálásnál. Sokszor a műhelybe is kimegyek, az öreg tapasztalt szakmunkásoktól kérdezek meg egyetmást. Nagy baj, ha a formatervező nem ismeri az anyagot. A múltkor egy bútorkíállftáson kipróbáltam egy széket. Nem lehetett rajta ülni,kényelmetlen volt. Formatervezője aligha ismerte az emberi test anatómiáját... — Azt is Ismernie kell? — Akár csak a többi képzőművésznek. Nézzs ezt a gipszdarabot... A képzőművész az előbb absztrakt szobornak nézett kisplasztikát emeli le az állványról. Markába veszi, ütő mozdulatokat végez vele. •— Szerszámnyél, — mondja. — Olyan, amelyik hozzáidomul a tenyérhez, az ujjakhoz. Az ilyen kalapács nem teszi tönkre a kezet... J. Vavro a fiókból fényképgyűjteményt vesz elő. Deformálódott kezeket ábrázol valamennyi. Mindezt a kedvezőtlen formájú szerszám okozta. — Sokan még a művelt, nagy képzettségű emberek közül ls idegenkednek az új, a korszerű formájú orvosi műszerektől, -— mondja szomorúan a képzőművész. — Ismerek több fogorvost, akik móg ma is szecessziós, kacsarlngós díszítésekkel ellátott fogorvosi székeket vásárolnának a legszívesebben. Javítani kellene az esztétikai nevelési... A formatervezők műtermei sok üzemben csak " szerényen húzódnak meg a műszakiak munkahelyei mellett. Az első fecskék azonban már megjelentek. A pieštany-i orvosi műszergyár példát mutat, hogyan kell olyan terméket előállítani, amelynek Jó műszaki tulajdonságai mellett esztétikai értéke is van. TÖTH MIHÁLY • A rák és a vérkeringési betegségek után a közlekedési balesetek követelik a legtöbb halálos áldozatot. Az elhunytak 70 százaléka agy- és koponyasérülés következtében veszti életét — állapította meg Fischgold párizsi tanár. |an Vazovan, a Nové Mesto nad Váhom-i traktorállomás szerelője az iizemeanyag-adagolást állítja be a traktoron. tt Bakala — CTK — felv.) Ha a Szabadság tér beszélni tudna Ismertetésül csupán annyit, hogy Bratislava legnagyobb tere valamikor fasor volt és Eszterházy herceg nevét viselte. Németül Fürsten-Allee-nak nevezték, amiből a ma is még használatos szlovák nyelvű, fonetizált „Firštnal" keletkezett. A fákat a város szegényei borús éjszakákon szép sorjában kivagdosták és eltüzelték. A fasorból nem maradt egyéb, mint a nagy pusztaság, amelyet a lakosság gúnyosan Szaharának hívott. Nyáron valóban számumszerű homokviharok kerekedtek a portengerben, esős időben pedig csónakázni lehetett a tócsákban. Az Eszterházyak és egyéb -háziak levitézlése után, 1919-ben Szabadság tér, majd a második világháború után Gottwald tér lett a városi porgyűjtő medencéből. Ugyanakkor megkezdődött a térség átrendezése, egyengetése és a nagyarányú építkezés. Ezek közé tartozik a postaigazgatóság tízemeletes kolosszusa, a Szlovák Műszaki Főiskola építészeti, vegyészeti stb. tagozatának épületei. Az átrendezéssel egyidejűleg a tér délkeleti szegélyén húzódó, düledező nyomortanyák is eltűntek. De vajon milyen élet uralkodott a homok- és sártengerben azelőtt, kik laktak a nyomorúságos viskókban a gazdasági világválság idején, amelynek megpróbáltatásairól a mai fiatalabb nemzedéknek halvány fogalma sem lehet! Szerkesztőségünk egyik íróasztalán sárgult újságfoszlány fekszik előttünk: Ä NAP 1931. április lS-i, tehát kerek 35 év előtti száma. „A Szabadság téren 1 korona 80 fillérért lehet vásárolni a szerelmet" című cikkből Idézünk szó szerinti szemelvényeket: „Attól a perctől kezdve, hogy a nagy hinta verklije megszólalt, a bódék előtti bámészkodók száma láthatóan megszaporodik ... Nemcsak a céllövő bódék s a nagy hinták, sem a cigánypecsenye és a koronás virsli, sem pedig a szegény munkásnépre várakozó gyűszűjátékosok az érdekességek, hanem valami más, ami a közvélemény színe elé kéredzkedik, feltárván néhány legjellemzőbb nyavalyáját a város szociális és morális elhanyagolásának ... A bódékban emberek laknak! ... Az apró, füstölő kéménnyel ellátott szűk kis bódékban az emberi civilizációt megszégyenítő, baromi nyomorban, egymás hegyén-hátán összezsúfolva, rongyokon hálva, emberek laknak) Miből élnek hát ezek az emberek? Az asszonyból. Az asszony keresi a pénzt. És valóban, amikor megszámoljuk az asszonyokat, látjuk, hogy még egyszer annyian vannak, mint a férfiak ... Negyven nő, s ezek közül alig van kettő-három, aki ne lenne beteg! A Szabadság tér a legolcsóbb kéjtanya a világon, itt két és három koronáért lehet szerelmet vásárolni s az egyik lány a saját bevallása szerint már egy korona nyolcvan fillérért is árusított szerelmet. Az itt megforduló férfiak nagy részével később a kórházban lehet találkozni... Minden nőnek van egy „flagacsa", akit kitart... Munka? Két éve nincs semmi. A szobában semmilyen világosság, nincs pénz petróleumra ... Sápadt, sovány nő a flagacs szeretője, le van fogyva az éhezéstől és egészen el van keseredve, amikor a lakbérről esik szó ... Hetenként húsz korona, ennyi a lakbér... Az kllencszázhatvankét korona egy évre ... Micsoda munka ezt mind megszerezni... A bódé tulajdonosának nem lehet sokáig tartozni, mert akkor kiteszi őket és még ilyen lakásuk sem lesz... mehetnek az utcára lakni." A Szabadság téri kor- és kórképhez csupán azt fűzném hozzá a teljesség kedvéért, hogy dr. Vojtech Tuka, a szlovák bábkormány minisztere, a második világháború utolsó évében búzát ültettetett a térség minden talpalatnyi földjén. Máig sem tudni, vajon ezzel a zseniális mezőgazdasági ötlettel az élelmezési nehézségeket akarta-e áthidalni, vagy az éhező és didergő leányok kezéből az utolsó falat kenyeret kiverni? Azok ugyanis átmenetileg elvesztették „stand"-jukat. Befejezésül pedig: „A NAP" cikkírója 1931. április 15-én, vagyis 35 évvel ezelőtt aligha tudhatta, hogy az általa — főleg lakbér tekintetében — összehordott adatok egyszer majd fontos bizonyítékokat képeznek. KOZIGS EDE