Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-06 / 95. szám, szerda

A Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveiről (Folytatás • T. oldalról.) hogy a dolgozók széles rétegei a kultúra birtokába jussanak. Egyetlen kapitalista országban Sem tapasztalható, de nem is képzelhető el a tömegeknek Olyan hatalmas kultúrszomja és olyan viharos kulturális fejlődése, mint abban az országban, ahol az egész hatalom, áz egész társadalmi termelés á dolgozó népé. Pontosan erre gondolt V. I. Lenin, amikor ínég a szovjethatalom első éveiben így beszélt: „A néptömegeket sehol sem érdekli annyira az igazi kultúra, mint nálunk; e kultúra kérdéseit sehol sem vetik fel oly mélyrehatóan és következetesen, mint nálunk." Ez a lenini tétel ma még időszerűbbé válik. Az új ötéves terv váljék a szocialista kultúra hatalmas felvirágzásának ötéves tervévél Nyolc évvel ezelőtt a Szovjetunióban kötelezővé tették minden iskolaköteles korú gyermek nyolcosztályos oktatását. Ez a szocializmus kimagasló vívmánya. Ma ez a vívmány már nem elégíti ki hazánk dolgozó tömegeit. A népoktatást most újabb, még magasabb fokra kell emelni, lényegében be kell fejezni az áttérést az egyetemes, teljes középfokú oktatásra. Nagy összegeket szánunk új iskolák építésére, hiszen az előttünk álló öt esztendőben négyszer annyi fiatal részesül teljes középfokú oktatásban, mint az elmúlt öt évben. A párt, a tanácsok, a szakszervezetek lankadatlanul ellenőrizzék az új iskolák építését és munkájuk megszervezését. Az új iskolák építésében és berendezésében kétségkívül számottevő segítséget fognak f nyújtani az ipari üzemek, a szovhozok és a kolhozok. Ám az általános középfokú oktatás valóban történelmi feladatának megoldásáért a legfőbb felelősség természetesen a szovjet iskolák dolgozóira hárul. Középfokú oktatásunkban nem kevés a vitathatatlan eredmény. De vannak e munkában súlyos fogyatékosságok is, amelyeket az elkövetkező években le kell és le ls lehet küzdeni. A diákok oktatása még mindig gyengén függ öszsze a modern, magasan gépesített termelés sokrétű szükségleteivel. . A tantervek évről évre változnak, a programokat túlzsúfolják olyan kérdésekkel, amelyek elhanyagolhatók lennéitek, vagy amelyeket a mai tudomány szempontjából fontosabb kérdésekkel lehetne felcserélni; több tantárgyban nincsenek állandó tankönyvek. Sok még a tennivaló annak érdekében, hogy minden tanulót fegyelemre, szervezettségre, a tanulásban való állhatatosságra neveljük. Még mindig keveset törődnek a tanulók testnevelésével és esztétikai felkészítésével. Néptanítóink roppant fontos, valóban nemes feladatot végeznek. Még jobban fokoznunk kell a néptanító szerepét és tekintélyét. A pártszervezetek, a tanácsi szervek és a szakszervezetek, a vállalatok, intézmények, kolhozok és szovhozok kollektívái teremtsék meg a szükséges feltételeket a tanítók eredményes munkájához, segítsék őket a serdülő nemzedék nevelésének nehéz, egyszersmind nemes munkájában. ' Az ötéves tervben a középiskolákból és a technikumokból évente 4—5 millió ember kerül ki. Világos, hogy csak egy részüket lehet a főiskolákra felvenni. Többségük munkába áll a népgazdaságban, s az ötéves tervben elő kell irányozni olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki megtalálja helyét az életben. Megnövekszik a szakmai-műszaki képzés jelentősége. A szakmunkásképző tanintézetekben az ötéves terv végére évi 1,7—1,8 millió személy felvételét irányoztuk elő; ez szükségessé teszi a tanintézetek hálózatának bővítését, anyagi bázisuk megerősítését. A szovjet népgazdaság nagy hiányát érzi a középfokú szakképzettséggel rendelkező dolgozóknak. Ezért előirányoztuk, hogy a technikumokban a tanulók számát körülbelül másfélszeresére, 1970-re 1 millió 600 ezer főre növeljük. Az 1965—66. tanévben a szovjet főiskolákon 3 830 000 diák tanul. Az új ötéves terv végére a főiskolák első évfolyamaira 941 000 diák felvételét irányoztuk elő évente. Az ország főiskoláin együttvéve körülbelül ötmillió diák fog tanulni. Nekünk nagyszerű felsőoktatási intézményeink és tudományos kutatóintézeteink vannak. Hazánk méltán büszke kiváló tudósaira, akiknek neve bekerült a világtudomány történetébe, méltán büszke tehet séges fiatal tudósaira. Mégis, meg kell állapítanunk, hogy a tudományos kutatóintézetek munkájának megszervezése, a káderek kiválasztása, az erők elosztása, a gazdasági és az erkölcsi ösztönzés formái gyakran nem segítik elő kellőképpen a tudományos kutatómunka megjavítását, az új kutatások beindítását, a bátor tudományos keresést, a termeléssel való szoros kapcsolatot, a tudományos-műszaki vívmányok bevezetését a termelésbe. Burzsoá ellenségeink az utóbbi időben azt kezdték állítani, hogy pártunkat és a szovjet államot csak a műszaki tudományok és az ezekkel kapcsolatos természettudományos ágazatok érdeklik. Ez az állítás teljesen alaptalan. Egész tevékenységünk szilárd tudományos alapra, a társadalmi fejlődés leghaladóbb elméletére épül. A marxizmus—leninizmus tudomány, s mi ennek alapján irányítjuk a társadalom fejlődését és az egyéniség formálásőt. A marxista—leninista filozófia már rég a tudományos kutatómunka módszertana lett valamennyi ismeretágban. Országunknak óriási lehetőségei vannak a szocialista kultúra továbbfejlesztésére. Több mint 25 milliós, munkásparaszt származású, népi értelmiségi sereggel rendelkezünk. Valamennyi szövetséges és autonóm köztársaságban kiépítettük a kulturális és művészeti intézmények szerteágazó hálózatát. Korunk egyik jellegzetessége, hogy n dolgozóik nag/ tömegei kapcsolódnak be a művészeti alkotómunkába. Jelenlegi gazdasági és kulturális színvonalunk, valamint gazdaságunk és kultúránk továbbfejlődése kedvező feltételeket teremt meg a kommunista építés egyik fontos feladatának megoldásához, ahhoz, hogy megszüntessük a különbséget a fizikai és a szellemi munka, illetve a város és a falu között. Az új ötéves terv nagy lépéssel közelebb kell, hogy hozzon bennünket e nagy szociális feladatoknak a megoldásához. Az irányelvek szervezete megteremti a szovjet kultúra és művészet továbbfejlesztésével összefüggő felladatok sikeres megoldásának anyagi alapját. A művészeti értelmiség, minden kulturális dolgozó arra hívatott, hogy a szocialista rend kedvező feltételeit és lehetőségeit még jobban felhasználja a szovjet nép növekvő szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítésére. Az irányelvek tervezetének életszínvonal emelési intézkedései óriási anyagi kiadásokat igényelnek. A párt Központi Bizottsága az előírt intézkedéseket mégis minimálisaknak tekinti. Tőlünk, munkánk eredményeitől függ majd, hogy mar ebben az ötéves tervidőszakban milyen haladást tudunk elérni, s mit tehetünk még a népjólét növelése érdekében. 8. A Szovjetunió külföldi gazdasági kapcsolatainak fejlesztése , Elvtársaki A Szovjetunió az flflmúlt hétéves időszakban tevékenyen továbbfejlesztette gazdasági kapcsolatait más országokkal. Ez nemcsak a szovjet gazdaság további fejlődését mozdította elő, hanem hozzájárult a szocialista világrendszer országainak egységpeforrasztásához, a szocialista .fllágrendszer hatalmának növeléséhez, továbbá a független fejlődés útjára lépett fiatail ázsiai ós afrikai nemzeti állaínok erősítéséhez és helyzetük ifaegszilárdításőhoz is. ,t A Szovjetunió külföldli gazSasági kapcsolatai ma már frigy nemzetközi jelentőségű jRjnyezővé váltak, s ez megfejte! a bókéért és a társadalmi ipaladásért vívott harc érdekeinek. Külföldi gazdasági (kapcsolatainkban a szocialista jOrszágok foglalják el a fő lie,-íjyet. Ezekre jut külkereskedelmi forgalmunk mintegy 70 ítzázaléka. A szocialista állaiDiak munkamegosztása mind ňagyobb szerepet játszik abban, hogy országaik el tudják látni népgazdaságukat a Szükséges berendezés- és äyersanyagfajtákkal, s javítaMi tudják lakosságuk ellátását változatos fogyasztási cikkekkel. A munkamegosztás elősegíti a technikai haladás meggyorsításőt és a társadalmi fermelés hatékonyságának növelését. Az új ötéves tervidőszakban Jfevább erősödnek majd gazda""'81 kapcsolataink a szociális fwS'onUrflil. Kiszélesítjük a tudományos és műszaki együttműködést, növeljük az áruforgalmat. Az államközi gazdasági kapcsolatok gyakorlatában most első ízben egyeztette egy egész országcsoport öt évre el jre óriási volumenű kölcsönös áruszállításait. A irányelvek tervezete magában foglalja a testvérországokkal kötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények teljesítését, a kölcsönösség alapján. A szocialista rendszer államaival folytatott együttműködés előmozdítja majd az új ötéves terv feladatainak megoldását. A Szovjetunió több mint ezer vegyipari, könnyű- és élelmiszeripari stb. vállalat ós üzem számára vásárolt komplett berendezést. A testvérországok szállításai fogják fedezni tengeri teherhajó-szükségletftnk 48 százalékát, fővonali ós ipari viiltanymozdony-szükség1 etünk 40 százalékát, vasúti szeméi ykocsu-szükségl etünk mintegy 36 százalékát stb. Ezenkívül nagy mennyiségű közszükségleti cikket is vásárolunk. Ugyanakkor a szovjet szállítások fogják fedezni a KGSTtagállamok alapvető szükségleteit számos berendezés- és gépfajtából, szilárd és folyékony tüzelőnyagból, kohászati nyersanyagokból és fémekből, gyapotból, fa-, cellulóz- és papíripari cikkekből s néhány más fontos áruból. Az irányelvek tervezete ezúttal figyelembe veszi a szocialista országok érdekeltségét abban, hogy elmélyüljön az iparban a szakosodás és a kooperáció. Az új ötéves tervben sokat kell tennünk a tudományos-műszaki együttműködés további bővítéséért is. A szocialista országoknak a kutatások ós szerkesztési, szervezési munkák területén kifejtett erőfeszítésének egybehangolása az egyik legfontosabb munkaterületté válik a szocialista világrendszer tartalékai ésszerű felhasználásának munkájában. A szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztése számunkra elsőrendű fontosságú feladat, inert megfelel minden egyes ország és az egész szocialista világrendszer gyökeres érdekeinek. Pártunk Központi Bizottsága és a szovjet kormány a proletár nemzetköziség lenini elveitől vezérelve továbbra is mindent megtesz a testvéri országok együttműködésének kiszélesítéséért, a szocialista közösség gazdasági erejének fokozásáért, egységének megszilárdításáért. Gazdasági síkon a Szovjetunió és a fejlődő országok együttműködése olyan alapvető problémák megoldására irányul, mint a nemzeti ipar fontos ágazatainak megteremtése, műszaki és tudományos szakemberek képzése, a fejlődő országok világpiaci pozícióinak megerősítése. A Szovjetunió számőra ez az együttműködés egyúttal további lehetőségeket tár fel a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek bővebb kiaknázása szempontjából. Az ötéves terv éveiben lényegesen megnövekszik az áruforgalom a fejlődő országokkal. Mi hiszünk az imperializmus ellen harcoló népek alkotóképességeiben, hiszünk igaz ügyünk diadalában ós erőfeszítéseket teszünk avégett, hogy gazdasági együttműködésünk állandóan bővüljön velük. A legutóbbi öt esztendőben több mint másfélszeresére bővül' a Szovjetunió kereskedelme a tőkés országokkal, elsősorban Finnországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal, Angliával, Svédországgal. Ám a Nyugat és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai nem mentesek a mesterséges korlátozásoktól. Számos országban még felemelt vámok vannak a szovjet árukra. A Szovjetunió külkereskedelmének fejlődósét igyekszik megakadályozni az Egyesült Államok. E kísérleteknek azonban nincs sikerük. Az Egyesült Államok ezzel az eljárásával csak megerősíti irigylésre nem méltó hírnevét, amely abból adódik, hogy a XX. században sorompókat próbál fölállítani a nemzetközi kereskedelem széles útjain. A nemzetközi munkamegosztás objektív szükségletei kétségtelenül odavezetnek, hogy a szovjet kivitel szerkezete mindjobban megfelel majd gazdaságunk mai szerkezetének és lehetőségeinek. S ha kereskedelmi partnereink figyelembe fogják venni a Szovjetunió népgazdaságában végbement és végbemenő változásokat, akkor ez lehetővé teszi vásárlásaink terjedelmének megnövekedését a tőkés országokban Az ötéves irányelvek számolnak a kapitalista országokkal lebonyolítandó áruforgalom további növelésével. Feltételezzük, hogy ezt a növekedést az előző évekhez képest még nagyobb mértékben előmozdítják a hosszúlejáratú kereskedelmi ós hitelegyezmények, amelyek a Szovjetunióval fenntartott szilárd, kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében való érdekeltség kifejezői. 45 évvel ezelőtt V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy a kapitalista világ uralkodó körei kénytelenek lesznek felhagyni a szocialista ország gazdasági bojkottjának politikájával. Megírta, hogy van nagyobb erő, mint bármely ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata ós elhatározása, és ez az erő azon általános gazdasági világkapcsolatokban rejlik, amelyek rákényszerítik őket, hogy a velük való kapcsolatok útjára lépjenek. Napjainkban egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a világon végbemenő tudományos-műszaki forradalom megköveteli a szabadabb nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, megteremti a szocialista országok és a kapitalista rendszer országai közti széles körű gazdasági csere feltételeit. Másfelől ez a folyamat kedvező hatást gyakorolhat a nemzetközi helyzetre. Az elmúlt ötéves időszakban a külkereskedelem segítségünkre volt egész sor fontos népgazdasági feladat megoldásában. Mi azonban még nem használjuk ki kellőképpen a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése folytán megnyíló lehetőségeket. Az új ötéves tervben rendszabályokat kell előirányoznunk az export és az import áruszerkezetének lényeges javítására, hatékonyságuk emelésére, az exportra kerülő termékek minőségének javítására, a kereskedelmi módszerek tökéletesílésére, az importált cikkek helyesebb felhasználására. \ terv előirányozza exportunk volumenjének lényeges növelését, az export hatékonyabbá tételét. Ebből a célból biztosítani kell a gépek, berendezések és más készáruk exportjának elsődleges fejlesztését, valamint az olyan nyersanyag-, félkészáru- és anyagfajták exportjának bővítését, amelyek nagy valutabevételt garantálnak. E fontos népgazdasági feladat megoldását • a tervezést végző, valamint az ipari, külkereskedelmi ós szállítószervek együttes és céltudatos tevékenységével érhetjük el. Iparunk fejlesztése a következő ötéves tervben újabb lehetőségeket biztosít a külkereskedelem területén. Meg kell mondanunk, hogy az ország sok gépgyára ma is műszakilag tökéletes, eredeti konstrukciójú gépeket állít elő. Éppen ezért még kevésbé békülhetünk meg azzal, hogy ez az elsőrendű minőségű termék — kiváló mérnökeink és munkásaink alkotó gondolkodásának és szakmai hozzáértésének eredménye — gyakran csupán azért nem jut e! a külföldi piacra, mert kikészítésére, a műszaki dokumentációk csatolására, a kezelö személyzet biztosítására és a reklámozásra nem fordítunk kellő figyelmet. Az utóbbi időben nem tulajdonítottunk kellő jelentőséget a szabadalmak vételére és eladására. Pedig ez az egész világon egyre nagyobb jelentőségre tesz szert és gyorsabban fejlődik, mint az iparcikkek kereskedelmi forgalma. Tudományos és műszaki kádereink — ahogy ezt a gyakorlatban is bebizonyították — tökéletes gépeket és berendezéseket tudnak alkotni. Éppen ezért méltó helyet foglalhatunk el és kell is elfoglalni a szabadalmak világpiacán. Sok esetben nekünk is előnyösebb megvásárolni bizonyos szabadalmat, mint magunknak foglalkozni az egyik vagy másik probléma megoldásával. A külföldi szabadalmi jog megvétele lehetővé teszi, hogy az új ötéves tervben több száz millió rubelt takarítsunk meg, amit máskülönben tudományoskutató munkára kellene fordítanunk. Az új ötéves terv egyik nagy feladata az export szempontjából . leghatékonyabb cikkek gyártásának kiépítése. A minisztériumok és a tervező szervek feladata, hogy gondosan foglalkozzanak e probléma megoldásával. Az ipar dolgozóinak tanulmányozniuk kell, milyen feltételek mellett értékesíthetik termékeiket mind az országban, mind pedig külföldön, a külkereskedelmi minisztérium pedig köteles megadni nekik a szükséges tájékoztatást. 9. Az ötéves terv nemzetközi jelentősége Elvtársakt Pártunk kongreszszusai mindenkor nagy figyelmet keltettek külföldön. A Szovjetunió olyan szocialista nagyhatalom, amely nagy gazdasági és katonai potenciállal, óriási nemzetközi súllyal rendelkezik. Külföldi barátaink — már pedig a föld minden szögletében vannak barátaink — az új szovjet ötéves tervben azon nép további sikereinek zálogát látják, amely a történelemben elsőként építette fel a szocializmust és fogott hozzá a kommunista társadalom építéséhez. A szocializmus és a kommunizmus útját járó győztes munkásosztály példájának ereje az egyik legfontosabb olyan té nyezö, amely elősegíti a forradalmi világfolyamat fejlődósét. Teljes joggal mondhatjuk, hogy népgazdasági terveink, elért sikereink, a szocializmus és a kommunizmus legjobb agitátorai ós propagandistái az egész világon. Minden eddiginél inkább érezzük, milyen mély érteima volt Lenin szavainak, amikor kijelentette: szocialista államunk gazdaságpolitikájával gyakorolja a legfőbb hatást í nemzetközi forradalomra. Országunk gyakorlatilag a belső ellenforradalom és a külső intervenció szétzúzása utáa már akkor belépett a kapitalista világgal folyó versenybe. Magától értetődik, eleinte nenl vethettük fel konkrétan azt a feladatot, hogy túl kell szárnyalnunk a kapitalista vilőg leggazdagabb államait, dó ahogy gazdasági pozícióink megszilárdultak, ez a feladat egyre reálisabbá vált. A Szovjetunió ipari potenciáljának szüntelen növekedését tanúsítják például az acélgyártás adatai. Míg 1928-ban a világ acéltermelésének mindössze 3,9 százalékát adtuk, most csaknem húsz százalékát (Folytatás a 9. oldalon •) 1966. IV. «. 8