Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-06 / 95. szám, szerda

A Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveiről ALEKSZEJ KOSZIGIN BESZÉDE AZ SZKP XXIII. KONGRESSZUSÁN Küldött elvtársaki Az SZKP Központi Bizottsága megvlzsgáiás végett a XXIII. pártkongresszus elé terjeszti a Szovjetunió 1966—1970 évi ötéves népgazdaságfejlesztési terve irányelveinek tervezetét. E tervezet a szovjet gazdaság fejlesztési programja az elkövetkező öt esztendőre, program, amellyel pártunk a szovjet nép elé lép. A tervezet tükrözi a szovjet.nép létérdekeit kifejező politikának, pártunk politikájának alapvető tartalmát, a kommunizmus építése további kibontakoztatásának politikáját, ahogyan ezt az SZKP programja ls előirányozza. Az irányelvek tervezetét közzétették: bel- ós külföldön egyaránt nagy visszhangja volt. Megvitatták a köztársaságokban, a határterületeken és a területeken lezajlott pártkong resszusokon és konferenciákon, az alapszervezeti taggyűléseken és a dolgozók gyűlésein, széles körben vitatták a sajtóban is. A tervezet mindenfelé egyöntetű helyesléssel találkozott. Sok javaslat is érkezett. E javaslatokat figyelmesen tanulmányozni fogják az ötéves terv kidolgozásakor, közülük néhányat pedig az irányelvekben tükrözni kell. 1986. IV. 6. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója, amelyet a kongresszuson L. I. Brezsnyev elvtárs, a központi bizottság első titkára terjesztett elő, világosan bemutatja azt a gigászi munkát, amelyet a párt a XXII. kongresszus óta végzett, megmutatja a pártnak a szovjet társadalom fejlődésében betöltött vezető szerepét; — politikailag kimerítően jellemzi a Szovjetunió fjelső és külső helyzetét, értékeli országunk fejlődésének társadalmi és gazdasági eredményeit; — megszabja a további kommunista építőmunka gazdaságpolitikai feladatait. Népgazdaságunk és kulturánk fejlődésében igen fontos szervező szerepet töltenek be a szocialista társadalmi rendszer előnyeit kifejező távlati népgazdasági tervek. Csaknem negyven esztendő telt el azóta, hogy a XV. pártkongreszszus, a szocialista gazdaság tudományos tervezésének lenini eszméjétől vezettetve jóváhagyta az első ötéves terv irányelveit. Ez indította el a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében hatalmas szerepet játszó ötéves tervek rendszerét. Amikor az első ötéves terv került elfogadásra, hazánk még csak épponhogy hozzáfogott a nehézipar megteremtéséhez; a falu a kisparaszti gazdaságok valóságos óceánjának képét mutatta; városban és falun egyaránt léteztek még kizsákmányoló osztályok. A kommunista párt vezette munkásosztály, a dolgozó tömegek még csupán az elsó lépéseket tették a szocializmus gazdasági alapjának építésében. Amikor megvalósult az első, a második és részben a második világháború által megszakított harmadik ötéves terv, óriási méretű feladatot oldottunk meg: az ország Iparosodott, megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Felszámoltuk a kizsákmányoló osztályokat és mindazokat az okokat, amelyek az ember kizsákmányolását előidézték. A Szovjetunió igen fejlett ipari nagyhatalommá vált; létrejött a szocializmus szilárd anyagi alapja. Igazi kulturális forradalom ment végbe az országban. Valamennyi szovjet köztársaság nagy eredményeket ért el a gazdasági és kulturális építőmunkában. A fasiszta területrablók által reánk kényszerített háború igen nagy károkat okozott a Szovjetuniónak; több mint húsz millió ember piisztult el, elveszítettük az ország nemzeti értékelnek körülbelül harminc százalékát. A párt és a nép azzal a halaszthatatlan feladattal találta magát szemben, hogy rövid idő alatt építse újjá a népgazdaságot, majd számottevően szárnyalja túl annak háborúelőtti színvonalát. A negyedik ötéves terv teljesítésével ezt a feladatot lényegében megoldottuk. Az ötödik ötéves terv folyamán tovább fejlesztettük a népgazdaságot. A kommunista építőmunka kibontakoztatásának irányvonalát felvázoló XX. pártkongreszszus jóváhagyta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három évvel később a XXI. pártkongresszus jóváhagyta a népgazdaság 1959—1965 évi fejlődésének ellenőrző számalt. Ez az időszak két ötéves tervnek fe lel meg, Ilymódon hazánk öszszesen hét ötéves tervet haj tott végre. Minden ötéves terv a szovjet nép nagy győzelme volt, egyegy szakasza szocialista ha.zánk hősi történelmének, egyegy újabb fokozata a szocializmus és a kommunizmus építésének. Az elmúlt hétéves időszak alatt az ipari termelés volumene 84 százalékkal, a beruházásoké (építési-szerelési munkálatoké) — 49 százalékkal, a közlekedés és a szállítás teherforgalma 72 százalékkal növekedett. A fogyasztásra és felhalmozásra használt nemzeti, jövedelem hét év alatt 53 százalékkal nőtt. A népgazdaság termelési állóalapjai 1,9-szeresére növekedtek, ezen belül az iparban a fejlődés kétszeres. A hétéves terv évei alatt sok új vállalatot helyeztünk üzembe, megépültek a világ legnagyobb kohói, kokszművei, hengersorai, gépgyárai, könnyűés élelmiszeripari vállalatai, tíz- és tízezer új gép- és be rendezésfajtát kezdtünk gyártani, nagy munkát végeztünk a közlekedés valamennyi válfajának műszaki korszerűsítő sére. Kimagasló sikereket ért el a szovjet tudomány a kvantum elektronika fejlesztésében, a szilárd testek fizikájában, a polimerek és különböző félvezető anyagok létrehozásában, az atomenergia békés célú felhasználásában és más területeken. A Szovjetunió a népgazdaság ipari műszaki fejlődésének alapján szüntelenül és sokoldalúan korszerűsíti védelmi iparát. A haditechnika gyártásának növelésével együtt nagy figyelmet fordítottunk új fegyverfajták kidolgozására és gyártásának megkezdésére, fegyvereink harci és műszaki tulajdonságainak javítására. A szovjet hadsereg és hadiflotta uapjainkban hatalmas, korszerű fegyverekkel van felszerelve. A Szovjetunió szinte korlátlan természeti erőforrásokkal rendelkezik. Hála geológusaink önfeláldozó munkájának, lényegesen megnövekedtek a természeti kincsek feltárt tartalékai. Ma már olyan hatalmas tartalékokkal rendelkezünk, amelyek maradéktalanul biztosíthatják a népgazdaság további fejlődését. A Szovjetunió lakossága hét év alatt 23 millió fővel növekedett és elérte a 232 milliót. A munkások és alkalmazottak létszáma 56 millióról 77 millió főre emelkedett. Jóval több szakembert foglalkoztat az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az építőipar, nagymértékben növekedett a tudomány, a kultúra, a közoktatás, az egészségvédelem dolgozóinak és más szellemi dolgozóknak a száma. Ezt a következő adatok is mutatják: CD S CV1 <0 CTÍ N rH 01 o. N «U CB E aj « u •a <i> -TJ > 11 Ü >OÍ +-• , > ai o o -o • t, N <o a) >.~5 . ao ? a N S « <2 " 3 >, cfl O C oo tu M cd cd > a> ">S S SöSS a> ca Q) JD ed -M cl «D 00 4) > szellemi dolgozók összesen (millió fő) 2,6 20,5 25,3 ezen belül szakközép- és főiskolai végzettségű diplomás szakemberek (millió fő) 0,5 7,5 12,1 Felmérhetetlenül meguövekedett a fizikai munkát végző dolgozók átlagos iskolai végzettsége is. Az utóbbi hét év alatt a középiskolai végzettsé gű személyek száma az ipari dolgozók között 45-ről 58 szá zalékra, a kolhozparasztok között pedig 23 százalékról 31 százalékra növekedett. A hétéves terv ével alatt, különösen pedig 1965-ben több fontos intézkedés történt a dolgozók életszínvonalának javítására. A munkások és az alkalmazottak havi átlagos munkabére országos viszonylatban az 1958. évi 78 rubelről 1965-ben 95 rubelre nőtt. Ha figyelembe vesszük a társadal mi fogyasztási alapokból eszközölt juttatásokat és kedvezményeket, ezekkel együtt a munkások és alkalmazottak jövedelme 104 rubelről 128 rubelre emelkedett. 1965-t 51 kezdve bevezettük a kolhozparasztok állami nyugdíj-ellátását. Az utóbbi években nagy figyelmet fordítottunk a lakásépítkezésekre. Hét év alatt városokban és falun csaknem 17 millió lakás és családi ház épült. Ez mintegy 40 százaléka annak a lakóterületnek, amelylyel az ország a hétéves terv kezdetekor rendelkezett. Ily módon túlteljesítettük egy sor igen fontos mutató tekintetében a tervfeladatokat, így például az ipari termelés teljes volumenét, az áruszállí tás teherforgalmát stb. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaság tervfeladatait nem teljesítettük. A mezőgazdasági termelés volumene hét év alatt csak 14 százalékkal növekedett. Az SZKP Központi Bizottságának 19Ö5. évi márciusi plénuma részletesen foglalkozott a mezőgazdaság lemaradásának okaival, konkrét intézkedéseket dolgozott ki a hiányosságok felszámolására, a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatának gyorsabb ütemű fejlesztésére. A mezőgazdaság lemaradása következtében nem teljesítettük maradéktalanul a könnyű- és élelmiszeripar feladatait sem, ami nem eredményeilletett mást. mint azt, hogy csökkent a nemzeti jövedelem és a népjólét emelkedésének üteme is. A lakosság reáljövedelmének lassúbb növekedése azzal is összefügg, hogy az utóbbi években valamelyest esett a munkatermelékenység növekedési üteme. 1956—1960 között a termelékenység évi átlagos növekedése az iparban 6,5 százalékos volt, 1961 és 1965 között azonban csak 4,6 százalékos. Bizonyos szerepet játszik ebben az a körülmény is, hogy az utóbbi időben számottevően kiéleződött a nemzetközi helyzet. Ebben az Egyesült Államok a hibás, mert kirobbantotta és fokozza vietnami agresszív háborúját, amely bármely pillanatban még nagyobb méreteket ölthet és az egyetemes bé két fenyegeti. Figyelembevéve mindezeket, valamint az imperialisták egyéb agresszív akcióit, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kénytelen volt belemenni a honvédelmi kiadások felemelésébe. Más okok is közrejátszottak a hétéves terv egyes tervfeladatainak nemteljesítésében. A hétéves tervben elkövetett hibákról és számítási melléfo« gásokról van szó. Ez különösen a mezőgazdaságra és bizonyos iparágakra vonatkozik. A számítási hibákat csak fokozta sok bonyolult gazdasági probléma megoldásának átgondolatlan, voluntarista kezelési mód« ja. A pőrt elítélte a gazdasági kérdések megoldásában megmutatkozó szubjektivizmust, mint a tudomány és a gyakorlat feltételeinek dilettáns, a leninizmustól idegen lebecsülését. Amikor summázzuk a hétéves terv végrehajtását, teljes joggal állíthatjuk, hogy hatalmas sikereket értünk el a népgazdaság fejlesztésében. A szocialista népgazdaság mérhetett lenül megnövekedett, sokoldalúbbá, többágazatúvá vált Meggyorsult a műszaki tudományos haladás. Még jobban megerősödtek a Szovjetunió nemzetközi pozíciói és tekiin télye. 2. Az új ötéves terv főbb feladatai Elvtársaki Az ötéves terv irányelveinek tervezete hatalmas népgazdasági feladatok megvalósítását irányozza elő. öt esztendő alatt további hatalmas fejlődésen megy keresztül országunk anyagi-műszaki alapja. Fokozódik a Szovjetunió gazdasági és védelmi potenciálja. A szovjet társadalom jelentősen előbbre jut a kommunista építőmunka útján. Az új ötéves tervnek — mint a szovjet állam egész gazdaságpolitikájának — elméleti alapját a marxi—lenini tudomány képezi. A párt, miközben megszabja az ötéves terv főbb Irányait, V. I. Leninnek, a kommunizmus építéséről, a szocialista gazdaságról, a szocialista államiságról és a gazdasági, társadalmi folyamatok tudományos szabályozásáról szóló tanításaiból indul kl. A párt eközben tekintetbe veszi a szocializmus és a kommunizmus Szovjetunió-beli építésének tapasztalatait, nemkülönben a többi szocialista ország tapasztalatait. A szovjet népgazdaság ötéves fejlesztésének főbb irányai tükrözik a jelenkori műszaki tudományos forradalom legfontosabb tendenciáit, a fizika, a kémia, a matematika, a kibernetika, az élettan és a többi tudományok kiemelkedő felfedezéseit. Amint az irányelvek tervezete kimondja, az ötéves terv gazdasági fő feladatát a párt abban látja, hogy a tudomány és a technika vívmányainak, az egész társadalmi termelés ipari fejlődése sokoldalú kihasználásának alapján, a termelés hatékonyságának, a munkatermelékenység fejlesztésének alapján biztosítsuk az ipari termelés jelentős fejlődését, a mezőgazdaság fejlődésének szilárd és gyors ütemét, s mindezek eredményeképpen elérjük a nép életszínvonalának lényeges emelését, minden szovjet ember anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. Az ötéves terv szilárd gazdasági és tudományos alapon nyugszik. A tervfeladatokat úgy szabtuk meg, hogy figyelembe vettük a szovjet társadalom növekvő szükségleteit, népgazdaságunk már elért fejlettségét és a társadalmi termelés bővítésének reális lehetőségeit. Az új ötéves terv sajátsága az, hogy gyorsan kívánjuk műszakilag újrafegyverezni az egész népgazdaságot, progreszszív módon akarjuk megváltoztatni szerkezetét, az elavult termékeket pedig időben kívánjuk újabb, tökéletesebb termékekkel felváltani. Előirányoztuk a társadalmi termelés minden ágazatának további ipari jellegű fejlesztését. A műszaki tudományos vívmányok gyors termelési alkalmazása: a társadalmi munka termelékenysége fokozásának döntő tényezője. Enélkttl nem teljesíthetjük' sikerrel a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa létrehozásának feladatát. A tudomány hatalmas szerepet játszik a termelés fejlesztésében, hatékony* ságának emelésében, nagymértékben hozzájárul az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítéséhez, előmozditja a munka- és életkörülményének javítását. A tudomány fejlettségi szintjétől, attól, milyen méretekben alkalmazzuk a tudományos kutatások eredményeit a termelésben, jelentős mértékben függ a két világrendszer gazdasági versenyének állása. Szükséges, hogy a műszaki tudományos kutatások idejekorán világos távlatokat szabjanak meg és haladó megoldásokat kínáljanak a termelés számára. Már a legközelebbi jövőben meg kell teremteni egy jól olajozott gépezetet, amely a tudományos kutatások eredményeinek minél gyorsabb ós gazdaságosabb termelési meghonosítását szervezné meg és ösztönözné tervszerűen. Ezt elő fogja segíteni az, hogy a tudományos intézetek és a vállalatok között közvetlen gazdasági elszámolási kapcsolatok fejlődnek majd, ami kétségkívül hozzájárul a tudományos kutatási eredmények még gyorsabb üzemi elterjesztéséhez. A műszaki haladás megvalósításában, a tudományos és műszaki vívmányok Qzemi alkalmazásában nagy szerep hárul a feltalálókra, ésszerűsítőkre és a műszaki tudományos társaságokra. Ök nagyban hozzájárulnak a termelési technika fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A gazdasági és társadalmi szervezetek teremtsék meg a legkedvezőbb légkört feltalálóink, ésszerflsítóink és műszaki tudományos társaságaink tagjainak gyümölcsözff alkotómunkájához. Egy dolgozóra számítva a munkatermelékenység évi emelkedési üteme az Iparban 6 százalék lesz (1961—1965-ben 4.6), az építőiparban: 6.6 (5.3J, a mezőgazdaság társadalmi szektorában pedig körülbelül 7 százalék (3.7). Fontos Intézkedéseket tervezünk a dolgozók munkájának további megkönnyítésére 03 egészségesebbé tételére, a nehéz fizikai munka gépesítéséré. A korszerű gép nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkát is jelentősen megkönnyíti és hatékonyabbá teszi. A modern műszaki eszközök egyre nagyobb szerepet fognak betölteni a népgazdasőg irányításában ls. Ezek a gépek magukra vállalják a különböző mérnöki, gazdasági, pénzügyi számításokat és jelentős mértékben automatizálják a könyvelést, a nyilvántartást, termelékenyebbé teszik az emberi munkát. (Folytatás a 4. oldalon) 1. A Szovjetunió népgazdasága a jelenlegi szakaszban. — Az ország gazdaságának és kultúrája nak fejlődése az utóbbi bét esztendő alatt