Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-27 / 115. szám, szerda

1 FALU — 10 HÍR ECEG IPARI TUDÓSÍTÓ Csak kiváló árut a piacra! A MINŐSÉG PROBLÉMÁI • NE FEJLESSZÜNK MÁR KIFEJLESZTETT DOLGOKAT ( KÖTELEZŐ MINŐSÉGELLENŐRZÉS • AZ ADÓK ÜJ SZEREPE • A 767 lakosú község Gyűgy fürdő tőszomszédságá­ban fekszik. Lakói szorgos, dol­gos emberek, nemcsak a község fejlesztése, hanem a művelő­dés is szívügyük. Több mint háromszáz újságot és folyóira­tot járatnak. A TV-készülékek száma 66, a személygépkocsi­ké pedig 6. A népkönyvtárnak 900 könyve van. • A szövetkezet az előző években csak közepes ered­ményeket ért el. Alacsonyak voltak a hektárhozamok és az álattenyésztésben sem értek el jó eredményeket. Az elmúlt év fordulópontot jelent az EFSZ életében. Kiselejtezték a tébé­cés szarvasmarhákat, kicserél­ték a sertésállomány 18 száza­lékát, növelték a tyúkok szá­mát és rátértek a kacsatenyész­tésre. Az elemi csapások elle­nére bevételük 900 ezer ko­ronával volt több, mint 1964­ben. • A baromfifarmon tavaly 90 mázsa húst termeltek, ami 154 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. Egy tyúk to­jáshozamának évi átlaga 173. Cút Imre baromfigondozó 138 ezer tojást adott át a felvá­sárló üzemnek. Vállalta, hogy a baromfifarm az Idén a terve­zettnél 30 ezer tojással termel többet. • Növelik a kertészet és a dohányföldek területét. A 19 hektáros kertészetben 10 hek­táron uborkamag termesztését tervezik. Megkezdik az olt­ványszőlő telepítését is. •< Az állatgondozók köte­lezettséget vállaltak, hogy ter­vüket túlteljesítik. A fejők a tervezettnél 20 ezer liter tej­jel, a hízóállatok gondozói pe­dig 65 mázsa hússal adnak többet a közellátásnak. (Folytatás az 1. oldalról) is, akik szívesebben vennék, ha gyermekeik ezt az időt az is­kolában töltenék. A problémát a Művelődésügyi Minisztérium­mal együtt legkésőbb ez év július l-ig kell megoldanunk. A nehézség abban rejlik, hogy a tanuló Ifjúságot nem terhel­hetjük túl, másrészt a tananya­got sem korlátozhatjuk. • A munkaidő csökkentésével kapcsolatban bizonyos bér­elszámolási kérdések is felmerülnek. Milyen intéz­kedések biztosítják e prob­léma igazságos megoldását? A dolgozóktól a munkater­melékenység fokozását várjuk. Emellett természetesen nem károsodhatnak. Jövedelmük nem csökkenhet. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy amíg elkészülnek a bértarifák, az órabérre, vagy akkordra dol­gozók a 102/65 számú kor­mányhatározat értelmében a csökkentett munkaidőnek meg­felelő, jövedelmük 4,5 százalé­kát kitevő bérkiegészítésben részesülnek. A 42 órás munka­hét esetében a bérkiegészítés 9 százalékot tesz ki. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: miből fedezzék a vál­lalatok, illetve az üzemek eze­ket az országos viszonylatban évente négymilliárd koroná­ra becsülhető többletkiadáso­kat? Természetesen meg kell keresniük a szükséges össze­get, mégpedig leginkább saját tartalékaik feltárásával. Fon­tos szerep vár ezekben a kér­désekben a szakszervezetek üzemi szervezeteire is. Az ő kötelességük lesz arra is ügyelni, hogy túl ne terheljék munkával a dolgozókat, jöve­delmük ne csökkenjen, ugyan­akkor azonban a népgazdasá­got se érje károsodás. • Milyen befolyással van a csökkentett munkaidő a törvényes szabadságra? Ha a dolgozók szabadságu­kat egyszerre vagy akár he­tenként veszik ki, a szabad szombatoktól függetlenül te­szik ezt, vagyis azokat beszá­mítják szabadságuk idejébe. Ha • A HNB öt albizottsága kö­zül a pénzügyi és tervbizott­ság működik a legjobban. A közrendészeti bizottság tavaly nyolc kihágást tárgyalt. Eze­ket a rossz szomszédi viszony és a veszekedések okozták. • Két háztulajdonos kivéte­lével már mindenki kifezette az idei házadóját. Ez a HNB jó munkáját és a polgárok kö­telességérzetét dicséri. A la­kosság bekapcsolódik a község fejlesztésébe ls. Az elmúlt év­ben az utak és járdák építésé­nél közel hatezer brigádórát dolgozott le, több mint száz­ezer korona értékben. • A Selmec patak árterüle­tén a községnek van egy sa­vanyúvíz kútja. Nagy részben ez biztosltja a lakosság ivóvíz­ellátását. A jó minőségű ás­ványvizet a patak minden ára­dásnál beszennyezi. Ezen úgy kívánnak segíteni, hogy a je­lenlegi kút közelében felújíta­nak egy régen betemetett ku­tat. A szükséges pénzösszeget erre a célra a jNB már bizto­sította. • Az egegi fiatalok tudás­szomját bizonyítja, hogy min­den évben nagy számban ta­nulnak különböző iskolákon. Tavaly hárman fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Fő iskolára jelenleg nyolcan, kö­zép- és szakiskolába pedig ti­zenketten járnak. • A sportegyesület labdarú­gó-csapata hosszú éveken át kiváló eredményeket ért el. Ennek ellenére néhány évvel ezelőtt kilépett a bajnokság­ból. Azóta Egegen nincsenek mérkőzések. A község fiatal­jai a szomszédos Gyűgy csapa­tában futballoznak, a tizenegy játékos közül kilenc egegi. —mor — szabadságukat többször meg­szakítják, (pl. úgy, hogy a szabad szombatok nem esnek egybe szabadságukkal), akkor sem tarthatnak igényt több szabadnapra, ilietve hosszabb szabadságra, mint amennyit a törvény engedélyez. Akinek tehát 3 heti szabadság jár, az a 44 órás munkahét esetén 17, akinek pedig 4 heti szabadság jár, az 22 munkanapra tarthat igényt. A szabadság idejére járó munkabért annyi munkanap után számítják, ahány napig tartott a szabadság. Ha a sza­badnap ünneppel esik egybe, akkor munkabérre csak az tarthat igényt, aki azon a na­pon valóban dolgozott. Persze ezenkívül még bérpótlék is jár az illetőnek. • Milyenek a dolgozók köve­telményei betegség esetén? A törvény értelmében táp­pénz csak azokra a munkana­pokra jár, amelyeken a dol­gozók a normális munkaidő­beosztás szerint egyébként dolgoztak volna. • Mely foglalkozási ágakra terjeszthetők ki az új in­tézkedések? Óvatosaknak kell lennünk, liogv a munkaidő csökkentése ne történjék a munka rovásá­ra. Nem egyszerű pl. az ápo­lónők helyzete. Bár többnyire nem szívesen túlóráznak, he­lyettesítésük nagy kiadásokkal járna. A mezőgazdaságban is problémát jelent majd az újí­tás bevezetése. Az üzletek, sőt a postahivatalok sem tarthatók zárva a szabad szombatokon. Mindamellett nem kételkedem, hogy ha az idén csak részben, de a Jövő év végéig országos viszonylatban is sikerül meg­oldanunk a problémákat és mindenütt bevezetjük a 44 órás munkahetet. Mindez a dolgozók érdeké­ben történik, mert a munka­idő csökkentése és a szabad szombatok több pihenési, szó­rakozási és művelődési lehe­tőséget nyújtanak valamennyi­ünknek. KARDOS MÁRTA A közeljövőben érdekes Jog­szabály lép érvénybe, amelynek segítségével előnyben lehet majd részesíteni a kiváló minő­ségű, műszaki szempontból progresszív termékeket, ezzel szemben anyagilag is sújtani lehet azokat a termelőket, akik silány minőségű vagy elavult árut hoznak a piacra. Így tehát gazdasági következményeket is maga után vonhat az állami minőségellenőrző Intézetek dön­tése, amelyekkel az üzemek kö­telesek lesznek felülvizsgáltat­ni egyes meghatározott termé­keiket. Az állami minőségellenőrző intézetek nálunk új, illetve fel­újított típusú intézmények, amelyektől sokat vár a keres­kedelem, de különösen a külke­reskedelem. Ilyen intézetek más országokban régóta sikere­sen működnek. Magyarorszá­gon például az export- és im­portáruk minőségellenőrzésével a MERT (Minőségi Ellenőrző Rt.), az összes belföldön ter­melt áru laboratóriumi vizsgá­latával és jóváhagyásával pedig a KERMI, Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet foglalko­zik. Ne végezzünk felesleges munkát Úgyszólván paradoxként hat, hogy ma, a fejlett technika korában, sok helyen még min­dig elavult, a világszínvonalat gyakran meg sem közelítő ter­mékeket gyártunk Nem kevés­bé megdöbbentő az is, hogy sok helyen olyan dolgokkal kísérletezünk és olyasmit igyek­szünk kifejleszteni, amit má­sutt már régen megoldottak. Sok kifogásolnivaló akad az ipari termékek minőségében is, ezért a közeljövőben egyes meghatározott termékeket köte­lezően át kell adni felülvizsgá­lásra az illetékes minőségellen­őrző intézetnek. Elsősorban olyan termékek­ről lesz szó, amelyek gyenge minősége vagy elégtelen mű­szaki színvonala komoly gazda­sági és más veszteségeket okoz, továbbá a kivitel szempontjá­ból fontos gyártmányokról s végül azokról, amelyeknél a monopolhelyzetű termelő eset­leg viszaélhetne helyzetével és diktálhatná a minőséget vagy az árakat. Számításba jönnek például egyes szerszámgépek, mezőgaz­dasági gépek, csapágyak, moto­ros járművek, transzformáto­rok, televíziókészülékek, író-, számláló-, kalkulációs és var­rógépek, mosógépek, rádió-ve­vőkészülékek, hűtőszekrények, az egészségügyi kerémia, a mű­fonalakból készült szövetek, a bőráruk, a műanyagok, a kü­lönféle olajok és egyéb termé­kek. Azoknak az áruféleségek­nek a választéka, amelyet kö­telezően elő kell terjeszteni a KORSZERŰ szennyvíz-tisztítás Folyóvizeink szennyezését igen gyakran a fémek felületi keze­lését végző galvanizáló, edző- és maratóüzemek okozzák. Elsősor­ban az ilyen üzemek számára fe|lesztették ki a prágai anyag­védelmi állami kutatóintézet munkatársai egy olyan tisztító­állomás prototípusát, amely több hónapig tartó próbák során jól megálifa a helyét a radotíni Technometer vállalatban. Az új állomás bármilyen tö­ménységű káros anyagot feldol­goz. A berendezés építőszekrény­elv szerint készült, vagyis egyes részei utólag növelhetők. A beru­házási költségek kétharmaddal kisebbek, mint a hagyományos víztisztító állomásoké, az üze­meltetés költségei pedig ötven szá­zalékkal alacsonyabbak. Tekin­tettel arra, hogy az állomás gép­ipari jellegű (az építőipar csupán 25 százalékban vesz rész létesí­tésében), felépítése is sokkal gyorsabb. Az egész állomás 24 négyzetmétert foglal el s kiszol­gálására elég egy dolgozó. — A képen a tlsztftóállomásból kifo­lyó víz tisztaságának ellenőrzése. minőség felülvizsgálására, a jö­vőben még kibővül, mihelyt ki­építik a vizsgálóintózetek háló­zatát. A szóban forgó termékek ezután csak az illetékes minő­ségellenőrző intézet javaslatára kerülhetnek forgalomba. A ter­mékeket színvonaluk és minő­ségük szerint differenciálni fogják. A minőségellenőrző intézetek komoly befolyást gyakorolhat­nak abban az Irányban is, hogy termelőüzemeink ne fejlessze­nek és ne gondoljanak ki olyas­mit, ami másutt már ismert. Példaképünkül szolgálhat ebben a japán ipar sikere, ahol elvből nem fejlesztenek olyasmit, amit másutt már kidolgoztak. Ezzel összefüggésben érdekes ez a számadat: Csehszlovákia utolsó öt évi licencivásárlása nem éri el Japán évi iparenge­dély-vásárlásának 20 százalékát sem! Pedig éppen ezeknek a különleges gyártási engedé­lyeknek beszerzése teszi lehe­tővé, hogy időveszteség és ku­tatási költségek nélkül érvé­nyesíthessük a világ legújabb tudományos és műszaki ismere­teit. Adó a rossz minőségért Az állami minőségellenőrző intézetek döntései valóban csak akkor befolyásolhatják érzéke­nyen a piacra kerülő termékek minőségét és színvonalát, ha bi­zonyos anyagi érdekeltséget fűzünk döntésükhöz. A készülő pénzügyi hirdetmény adók,segít­ségével fogja támogatni és be­folyásolni a minőség javulását. A kiváló minőségű termékeket előállító vállalatokat kedvez­Kerékköpenyek Országos viszonylatban a pú­chovi Május 1. Gumigyárból kii­kerülő gumiabroncsok a leg­hosszabb élettartamúak. A több évi összehasonlítás azt bi­zonyítja, hogy az ott gyártott kerékköpenyek 10—15 száza­lékkal hosszabb Ideig használ­hatók. A gumigyár dolgozói újabban további intézkedések­kel igyekeznek meghosszabbí­tani termékeik élettartamát. Már az idén is lényeges ja­vítást vezetnek be, megkezdik a poliamid szövetvázú gumiab­roncsok sorozatgyártását. A poliamid név nem sokat mond a be nem avatottaknak. Aki azonban tudja, hogy e szin­tetikus anyagfajta közé tarto­zik a nylon, a perlon, a szi­lon, a kapron és számos továb­bi műanyag is, értékelni tudja a poliamidok terebélyes csa­ládját, amelynek kiváló tu­lajdonságait mindnyájan jól Is­merjük. Mint a kerékköpenyek szövet vázának poliamidszál ak­ményekben részesíti, a többie­ket pedig különadóval sújtja. A kedvezmény egyik formá­ja az lesz, hogy az értékelt ter­mékeket a szabad árak kategó­riájába sorolják, ami lehetővé teszi, hogy a termelő és az át­vevő a piaci feltételeknek meg­felelő árban egyezhessen meg. Ezt az előnyt minden olyan esetben érvényesíteni lehet, amikor a termék az első minő­ségi osztályba került (kivételt csak a hazai piacra szállított szabott árú élelmiszerek képe­zik). Hasonlóképpen szabadon lehet megatározni azoknak a termékeknek az árát is, ame­lyeket a központi szervek mű­szaki szempontból progresszí­veknek jelölnek meg. Rosszabb lesz a többiek hely­zete: azok az üzemek, ame­lyek silány minőségű vagy mű­szaki szempontból elavult ter­mékeket gyártanak, pótadót fognak fizetni. Az adótarifa a harmadik minőségi kategóriába sorolt vagy még rosszabb áru­nál a nagykereskedelmi ár 5 százalékával lesz egyenlő. Amennyiben ezeket a terméke­ket három hónap elmúltával, a második értékelésnél sem érik el legalább a második mi­nőségi fokot, a pótadót 20 szá­zalékra emelik. Ilyen adót fog­nak fizetni a termelők azokért a termékekért is, amelyeket a központi szervek elavultaknak minősítenek. Fontos mozzanat lesz az is, hogy abban az eset­ben is meg kell fizetni az adót, ha a rossz minőség vagy az elégtelen műszaki színvonal nem vonta maga után a fo­gyasztói ár leszállítását. (dósa) poliamidból kai való kombinálásával vég­zett eddigi próbák bizonyítják, a műanyagok kilátásai a gu­miabroncsok gyártásában is ke­csegtetők. Kiváló minőségűek és kere­settek a púchovi gumigyár to­vábbi termékei is, például a szállítószalagok. S itt egy pa­radox helyzettel találkozunk: Éppen a szállítószalagok kivá­ló minősége az oka annak, hogy a tavalyi termelést csu­pán két százalékkal sikerült növelniük. A hazai fogyasztók nagy része ugyanis el van lát­va a szükséges gumiszalagok­kal, hosszú élettartamuk a fo­gyasztás csökkentését eredmé­nyezi. A felszabadult kapacitá­sokat most a kivitelre készülő áruféleségeknek engedték át. Az elmúlt évben csaknem egy­millió korona értékű ilyen ter­méket exoportáltak a tőkésor­szágokba. Az Idei tervben szin­tén az exportra kerülő szállí­tószalagok termelése mutatja a legnagyobb emelkedést. A csökkentett munkaidő és a két szabad szombat ÚJDONSÁG AZ AUTÓK FELSZERELESEBEN

Next

/
Thumbnails
Contents