Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-26 / 114. szám, kedd

Fejedelmi sors a kényszerotthonban Balról: Molnár Karolina, Nagy Erzsike ós Domonkos Irénke f

estői tájon — sudár fenyves tövében, kéklő hegykoszorú ölén épült néhány éve két üdülőközpont. Szemben apró viharvert tanyák ragadnak szétszórtan a domboldalhoz. Térkép nem jelöli e települést, azonban sokan ismerik már e tájat. Nemcsak a környékbeliek — hanem a jóval távolabbi csallóközi falvakban is: Csicsón, Füssön és Kolozsnémán sokan tudják, hol fekszik Hrabiny ... A két üdülőközpontnak valamikor nem ilyen küldetést szántak. A besztercebányai híradósok és a textilesek gyermekei üdüftek itt, egy ideig a híradósok szaktanintézete is itt kapott elhelyezést. Tavaly szeptember óta a két üdülőközpont azonban más célokat szolgál. Itt talált új otthonra a csicsói kilencéves iskola tanulóinak egy része Fördős Kálmán, az iskola igazgatója sokat tapasztalt, azonban az utóbbi egy év magasan kiemelkedik az emlékek és tapasztalatok tömegéből. Szemtanúja volt a nagy katasztrófának, a csallóközi vízözönnek, mely ártatlanokat fosztott meg az élet örömétől s az otthon melegétől. — A rosszra nem szívesen emlékszik az ember — csóválgatja fejét az Igazgató. — Valószínűleg a szülök sem szívesen emlegetik az akkori eseményeket. Bár a házak romba dőltek — sokan nem engedték, hogy gyermeküket biztonságos helyre vigyük. A tanulóknak csupán felét sikerült elhozni. Sőt alig két hét múlva vagy harminc szülő toppant be, s visszavitték gyermekeiket ..'. Megnyílt Csicsón is az iskola. De milyen körülmények között...? Eh... Hagyjuk a rossz emlékeket. A felen más, a jelen közelebb van hozzánk. A százhuszonnyolc gyerek, a nyolc tanító, a kilenc nevelő és a személyzet lelene. — Hogyan gondoskodnak a gyerekekről? Ez a leglényegesebb kérdés, amire választ akarok és kapok. — Igyekszünk — válaszolja Fördős igazgató. — jó, jó... de bizonyítékot szeretnék... Az igazgató kérdőn tekint rám, aztán élcesen megjegyzi: — Minden egyes személyzetre — ide értve a tanítókat és a nevelőket is — csupán három tanuló esik ... — ? — Különben tartson velem ... Helyszíni szemlét tartunk. Azért, hogy lássam, meggyőződjem szava hiteléről. Nem, nem kételkedtem én azelőtt sem, csajc csupán be akarom mutatni, hogyan élnek a szüleiktől el1964 ŐSZEN új vezetők kerültek a Feledi Állami Gazdaság élére. Szükség volt a beavatkozásra, mert gyenge eredményeket mutatott ki a gazdaság. Az utólagos számításokból kiderült, hogy 4,06 koronáért termeltek 1 liter tejet, 31 koronáért 1 kg marhahúst, az elválasztott malac ára pedig 715 korona volt. Az állami gazdaság megerősítését a járási szervek is szorgalmazták. Az üj vezetőség módosította a termelést. Már 1965ben csökkent a termesztett növényfajták száma, s a vetésforgót a meglevő gépi berendezésekhez és a munkaerők helyzetéhez alkalmazták. Az állattenyésztésben pedig figyeszakadt csallóközi gyerekek. Először a főépületet veszem szemügyre: Itt van a tanári szoba, itt vannak a tantermek, s ebben az épületben laknak a lányok ls. Benézek ide, benézek oda, és nem fedezek fel semmi különöset. A tantermek olyanok, mint más iskolákban — egy-kettő talán szűkebbre szabott, és a szokásos iskolapadokat négyszögletes asztalok helyettesítik —, de ez már az ideiglenesség velejárója ... Példás tisztaság, rend a szobákbanI A lányok birodalmát elhagyva egy keskeny összetákolt hídon haladunk át. Ám egy pillanatra megállunk, mert ez a híd nem akármilyen híd. Ehhez emlékek fűződnek: a ' hozzájárulás és a keresztelés emléke. Ez az András híd. Elő fa kérgébe vésték e nevet. S miért ezt a fiúnevet...? Mert András-napra készült el. A kaviccsal leszórt ösvény a fiúk birodalmába vezet. Alig száz méter a távolság a két tábor között. Itt is van egy nagy étterem. A fiúk különkonyhán élnek. Persze mindkét konyhában egyformát, egyformán jól, ízletesen főznek a szakácsnők... A fiúk szobáit is rendben találom — egyszóval sehol semmi különös. Vagy talán mégis? — Adatokkal is szolgálhatok — mondja készségesen Llb or lembe véve az adott helyzetet, a baromfitenyésztést áthelyezték a „vadonból", ahol vadszárnyasok módjára együtt éltek a mezei vadakkal. Oj helyükön, az átalakított jühakolban bekerítették a szárnyasokat. A többéves gyakorlattal rendelkező, új vezetők megváltoztatták a gazdaságban dolgozók hangulatát is. A gazdaság dolgazólt mindenről tájékoztatják. Háromhavonként rendszeresen közös értekezletet tartanak, amelyen Ismertetik az elmúlt negyedévi eredményeket, a hibákat, s kitűzik a következő negyedév feladatalt. A gazdaság vezetősége a kapcsolatot a dolgozókkal az értekezleteB r 1 a y, a híradósok üdülőközpontjának gondnoka, aki fáradságot nem ismerve jelenleg az iskola szociális ellátásáról gondoskodik. — Egy egy gyerek naponta mintegy 30—35 koronába kerül az államnak. Ez havonta megközelítőleg ezer koronát tesz ki ... — Ki tud ennyit költeni gyermekére? — szól közbe az iskolaigazgató. — A napi fejadag értéke tizenhárom korona, vagyis három koronával magasabb, mint más otthonokban. Az eltelt hét hónap alatt egy eg gyerek közel 1700 korona értékű ruhát kapott. Az adatok, de főleg a jól ellátott, egészséges, vidám gyerekek bizonyítanak. Sőt példázzák a tanítók és nevelők áldozatkész munkáját. Nyolc tanító osztja meg a tanítók, a szülők és a gyerekek gondját. Az igazgató és felesége, Klór Károly igazgatóhelyettes és felesége, Dikácz István és felesége, Erdős Terézia, valamint Kulcsár Ferdinánd a tanári kar. Átmeneti otthon ez — nélkülözés és lemondás számukra — de vállalták, tudatosan vállalták, éppen úgy, mint Kulcsár Ferdinándné, Szabó Erzsike, Mocskos Terézia és a többi nevelő. Nincs a megszokott szórakozási lehetőség, és mégis ... Mintha szeretetből végeznék munkájukat. ken hozta létre. Sok megvalósításra alkalmas észrevétel és javaslat hangzott már el ezeken a dolgozók és a vezetők részéről. Nagymértékben ezek is hozzájárultak a munkafegyelem megszilárdításához. Az 1965. évi termelési kiértékelésen . a dolgozók örömmel hallották, hogy nemcsak a szervezésben, hanem a termelésben is lényeges javulás állt be. A gabonafélék termelése terén sok eredményt a gazdaság azelőtt nem tudott kimutatni. 1965-ben a gazdaság már 20,45 mázsa átlagos hozamot ért el egy-egy hektáron. A jobb eredmény az állattenyésztésben sem maradt el. A közellátásnak terven felül 126 000 liter tejet, 856 mázsa húst, 76 ezer tojást adtak el. A termelés növekedése hozzájárult a termelési költségek csökkentéséhez. A gazdaság egy mázsa gabonát 9,55 koronával, 1 kg marhahúst 3,55 koronával és 100 liter tejet 8 koronával £s a tanulók? — Öt osztályunk van, két kilencedik — tájékoztat az iskolaigazgató. ' — Hogyan tanulnak a gyere kek? — Lényegesen jobban, mint otthonI — Milyen a tanulmányi átlag? Egy kimutatást tesz elém. — Nézzük talán a IX. B osztály eredményeit. A tanulók tanulmányi átlaga tavaly 2,48 volt. Az idén félévkor 1,9-es átlagot értek el. — Figyelemre méltó — bólintok elismerően. — Egyeseknél szinte ugrásszerű a javulás. Győri Irén például tavaly 2,69-el végzett, s a félévi átlaga 1,45 volt. Sokat javult például Petróczl Irén is, aki 2,9-ről 1,9 re javított. Általában a közepes tanulók javultak a legtöbbet. Mi ennek a magyarázata? Válaszért a gyerekek közé mentem. Hiteles feleletet keresek. Es találok ... A röplabdapálya szélén kötök ismeretséget három kilencedikes lánnyal: a csicsói Domonkos Irénke tanulmányi átlaga 1, tovább akar tanulni, vegyész szeretne lenni. Nagy Erzsike szintén csicsói, ő is jeles tanuló, Tornaiján akar jövőre mezőgazdasági könuvvitelt tanulni. A harmadik Molnár Karolina kolozsnémat, tanulmányt átlaga 1,1, a nagymegyeri 12-évesben akar érettségizni, pedaqógus pályára szeretne lépni. Kérdésemre ő válaszol, talán valamennyiük nevében: — Otthon ...? Nem jutott annyi idő a tanulásra! Rosszabb volt a tanulmányi átlagom is. Es itt..., itt, igazán semmi gondunk. Több gyerekkel is elbeszélgettem. Mintha összebeszéltek volna, egybehangzóan állították: otthon a szülőknél nem tanultak így. Az egyik sokat csavargott, a másiknak segítenie kellett a ház körül, takarításra, állatgondozásra hivatkoztak. Pajkosan és érzésük szerint adott meztelen, stilízálatlan válaszukból minduntalan kiérződött: megszerették ideiglenes otthonukat, kedves nekik e hely. — Érthető, hisz fejedelmi sorsuk van — hangzik az igazgató ítélete. /

gen, majdnem fejedelmi a gyerekek sorsa. Majdnem, mert bármennyire is mesébe illő e táj, dicséri e helyet felnőtt és gyermek — ez az új otthon mégiscsak kényszerotthon — és átmeneti. Igazi otthonuk távol van innen — ám vonzó ereje ide is elér. KEREKES ISTVÁN termelt olcsóbban a tervezettnél. Ez lényegesen befolyásolta a dolgozók átlagkeresetét, s az állandó alkalmazottak 35 koronával kerestek többet havonta. A Feledi Állami Gazdaság dolgozói az 1966-os évre még nagyobb feladatot tűztek ki maguk elé. 11 csoport és 60 egyén vállalta, hogy a gazdaság terven felül 832 050 korona értékű árut termel, illetve 300 mázsa búzával, 100 mázsa rozzsal, 425 mázsa kukoricával, 27 000 liter tejjel, 300 mázsa hússal többet ad el a tervezettnél. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG kétségkívül jó helyzetben van. Ám a lehetőségek 1964-ben és azelőtt ls megvoltak. Az akkori vezetők azonban nem ismerték fel és nem használták ki. Ma viszont a munka minden szakaszán igyekeznek feltárni a rejtett tartalékokat. BÁRCZI ISTVÁN, agrármérnök V ereknyei gondok C okszor hallottam, hogy a nagyváros közelében levő falvak — a vidékiekhez viszonyítva — elsőbbségi jogokat élveznek. Nagyobb a költségvetésük, sokkal többet fordíthatnak a faluszépítésre, közművesítésre és közhasznú berendezések építésére. Kedvező fekvésük a lakosság művelődéséhez, szórakozásához is szélesebb lehetőségeket nyújt. Amikor ezekkel az érvekkel előhozakodtam a vereknyel HNB-n is, Nagy Béla elnök csak mosolygott. — Tagadhatatlan, mindöszsze három kilométerre fekszünk Bratislavától. De ebből semmi előnye, sem haszna nincs a falunak. Költségvetésünk sem olyan, hogy a falu lakosainak megnövekedett igényeit teljes mértékben kielégítené. Húsz év alatt úgyszólván semmiféle középületet sem építettek a községben. A járdák építésére is csak a közelmúltban kerülhetett sor. A lakosság társadalmi munkában 51600 korona értéket hozott létre. A kultúrát egyelőre csak az istállóból átépített művelődési ház szolgálja, hajvágásért vagy borotválkozásért Bratislavába kell felutazni. Tehát ez a helyzet a nagyváros tőszomszédságában. Míg a HNB elnöke a fejlődés problémáit elemzi, egy házaspárral folytatott korábbi beszélgetés foszlányai jutnak az eszembe. — Bizonyára kihasználják a nagyváros nyújtotta kulturális élet lehetőségeit, sokat járnak moziba, színházba? — Ha hiszi, ha nem — válaszolta őszintén a rokonszenves házaspár — erre még nem nyílt lehetőség. — Az anyagiak hiánya miatt? Dehogy. Rossz az összeköttetés. Az ember bizony a munkahelyére is nagyon nehezen jut el. Nem kis iróniával a hangjukban mesélték el azt is, hogy a lényegesen távolabbi Somorjáról sokkal előbb és könynyebben megközelíthető a város. N

agy Béla a népszerű Večerník egyik régi, 1958. július hetedikén megjelent számát terítette az asztalra. A lap vezető helyen foglalkozik a városi közlekedés megjavításának, hálózata bővítésének kérdéseivel. Ennek kapcsán ígéri, hogy, a tervekkel összhangban rövidesen a peremkerületeket, köztük Vereknyét is bekapcsolják a városi közlekedés hálózatába. — Ez az elképzelés szép és biztató ígéret, — veszi át a szót Ismét az elnök — új reményt öntött a falu lakosságába. Sajnos a terv csak papíron maradt. Bratislava azóta új üzemekkel, gyönyörű lakótelepekkel gyarapodott, iparának döntő többsége hovatovább a peremkerületekben összpontosul. Ez tény az új közlekedési vonalak kiépítését, a réglek bővítését is megköveteli. Az illetékes szervek Vereknye kérését ezúttal nem utasíthatják el, hiszen lakóinak zöme éppen a Slovnaftban, a Hydrostavnál, vagyis a város széli üzemekben dolgozik. A közlekedés megjavítása a dolgozók munkába szállítását is kedvezően befolyásolná. A helyi nemzett bizottság az érdekelt üzemekkel karöltve kérvényt nyújtott be a városi közlekedési vállalat igazgatóságához. Folyamodványukra nem válaszoltak. A

falu lakói mégsem adják fel a reményt, szor» nasan dolgoznak a városi üzemekben és a helyi földművesszBvetkezetben. Bajaik megszüntétéséhez azonban a helyi képviselőkön kívül a felsőbb szervek hatékonyabb segítsége is szükséges. Csak Így érhető el, hogy Vereknye a nagyváros tőszomszédságában, az igényeknek megfelelő mértékben és ütemben fejlődjék. SZOMBATH AMBRUS r ...

. i ' g A • A tanári kar órakezdés előtt A hetedik osztályban nyolc tanuló kitüntetett Felszínre kerülnek a rejtett tartalékok