Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-03 / 92. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. április 3. VASÁRNAP • XIX. évfolyam 92. szám • Ara 30 fillér AZ SZKP XXIII. KONGRESSZUSÁ

N . BEFEJEZŐDÖTT A VITA A KÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁRÓL GROMIKO: A SZOVJET ÁLLAM KÜLPOLITIKÁJA MEGFELEL VALAMENNYI NÉP ÉRDEKEINEK A XXIII. pártkongresszus szombat délelőtti ülésének első felszólalója IVAN KEBIN, Észtország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszámolt köztársaságának sikereiről. Elmondotta, hogy Észtországban 1965-ben az ipari termelés 1940-hez képest 19-szeresére emelkedett. A kongresszus szombat délelőtti ülésén a második felszólaló GROMIKO volt. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy napjainkban egyetlen politikus sem tagadhatja a szocialista államok külpolitikájának mindjobban növekvő jelentőségét, ha csak szemet nem huny a reális helyzet felett. A szónok aláhúzta: ez a politika arra irányul, hogy megakadályozzák az új háború kirobbanását, és csapást mérjen az agresszív erők cselszövéseire. Gromiko megjegyezte, hogy az SZKP és a szovjet kormány a jövőben is mindent elkövet a szocialista államok testvéri együttműködésének további erősítéséért. A szocialista államok befolyása a világ eseményeinek menetére növekedni fog — mondotta Gromiko. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szovjet állam külpolitikája megfelel valamennyi nép érdekeinek. A taskenti találkozót Gromiko az utóbbi idők legnagyobb eseményeként a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének elismeréseként értékelte. Kijelentette, hogy a két külpolitikai irányzat — a békeszerető és az agresszív — ellentéte különösen a vietnami eseményekkel összefüggésben éleződött ki. Az Egyesült Államok eljárása Vietnamban — egy imperialista nagyhatalom által kirobbantott agresszió. A külügyminiszter megemlítette: Leonyid Brezsnyev, az SZKP kongresszusán kijelentette, hogy a Szovjetunió mind nagyobb támogatást nyújt Vietnamnak. Annak érdekében, hogy véget érjen a háború Vietnamban — folytatta Gromiko — az Egyesült Államoknak ki kell vonnia onnan csapatait, haladéktalanul be kell szüntetnie a rablótámadásait. Tiszteletben kell tartania továbbá az Indokínával kapcsolatos genfi megállapodásokat, valamint a nemzetközi jog elemi szabályait. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió teljes egészében támogatja a vietnami helyzet rendezésének programját, amelyet a VDK kormánya vetett fel, valamint a Dél vietnami Nemzeti Felszabadítási Front platformját. Andrej Gromiko ezután kijelentette, hogy a Szovjetunió elítélte és elítéli azokat, „akik önkénykednek, akik összeesküvéseket szőnek az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban". A Szovjetunió fellép azon kísérletek ellen, hogy „a népeket megfosszák a társadalmi rendszer megválasztásának jogától, e választás megvédésének, ezenbelül fegyveres megvédésének jogától", Á Szovjetunió ellen folytatott burzsoá propagandát érintve a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok szilárdan tart egy sajátos rekordot: „egyetlen más kapitalista országban sem termelnek négyzetméterenként a Szovjetunióra és annak külpolitikájára, a kommunizmusra eső annyi rágalmat, mint az Egyesült Államokban". Gromiko hangsúlyozta, hogy még ebben a helyzetben ls fel kell vetni a megérett problémákat, és követelni kell megoldásukat. Ez az „egyedüli heazt eredményezi, hogy növekszik a nyugatnémet fegyveres erő. Gromiko hangsúlyozta, hogy a potsdami egyezmények elárulását jelenti a nyugati hatalmaknak az a készsége, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot az atomfegyver-raktárakhoz engedik. A Szovjetunió és barátai soha nem békélnek meg azokkal a tervekkel, amelyek értelmében az NSZK-t atomfegyverekhez juttatnák. Az a jegyzék, amelyet a közelmúltban az NSZK kormánya a Szovjetunióhoz intézett, újra csak elsősorban a jelenlegi euAntonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus szünetében Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával beszélget. (CTK—TASZSZ felvétele) lyes álláspont, s pártunk Központi Bizottsága, valamint a szovjet kormány éppen ezért következetesen ragaszkodik hozzá." A Szovjetunió nem maradhat közömbös a földkerekség bármely térségében kialakult helyzet iránt. Mindaz, ami a nemzetközi békének, a népek szabadságának és függetlenségének érdekeit érinti, a Szovjetunió érdekeit is érinti — jelentette ki a miniszter. Az Egyesült Államoknak nem volt és nincs joga beavatkozni más államok belügyeibe — mondotta Gromiko. Jobb lenne még a szovjet— amerikai viszony szempontjából is, ha Washington rengeteg doktrínája helyett csak egy, de jó doktrína lenne: a békének, a népek jogai tiszteletben tartásának, a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak a doktrínája." A nemzetközi viszonyoknak van egy vonásuk, — mondotta a szovjet miniszter, — amelyen egyetlen kormánynak sem szabad túltennie magát, ha nem akarja felcserélni a felelősségteljes politikát veszélyes hazárdjátékkal. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében különleges hely jut Európának. A német kérdés az európai biztonság egyik fő problémája. A külügyminiszter rámutatott, hogy a Szovjetunió volt szövetségeseinek letérése a potsdami egyezmények elveiről megbosszulja magát. Olyan követelésekbe torkollik, hogy rajzolják újra Európa térképét, rópal határok revíziójának igényét tartalmazza. Az európai határok kérdése végérvényesen megoldást nyert — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette Andrej Gromiko. A szovjet külügyminiszter a következőket mondotta Erhard kancellárnak a CDU kongreszszusán elhangzott felszólalásáról: „Nehéz lenne felfedezni a fogalmak valamiféle módosulását: az derül ki, hogy nem Nyugat-Németország, hanem a Szovjetunió köteles tanújelét adni — mégpedig elsőként — békés szándékainak. Bonn azt szeretné, ha osztályozhatná magaviseletünket. A miniszter kijelentette, hogy az NSZK-nak még nagy utat kell megtennie ahhoz, hogy elfogadható hírnévre tegyen szert a népek szemében. Gromiko ésszerűnek nevezte Adenauernak azt a beismerését, hogy a Szovjetunió a békeszerető országok közé tartozik. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió síkraszáll a kapcsolatok rendezéséért az NSZK-val azon az alapon, hogy Nyugat-Németországban fordulatnak kell bekövetkeznie a békés egymás mellett élés és a reálpolitika irányában. Az európai béke nemcsak a Szovjetuniónak és más szocialista államoknak szívügye — folytatta a külügyminiszter. Valamennyi európai népnek szüksége van rá. Sajnos néhány nyugati állam kormányai az utóbbi időkig nem tettek lényeges erőfeszítéseket azért, hogy érintke(Folytatás • 2. oldalon) A csehszlovák párlkiildöttség Voronyezs vendége Moszkva (CTK) — Az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő csehszlovák pártküldöttség pénteken Moszkvában ellátogatott a Dzerzsinszkif Katonai Akadémiára. A küldöttséget Kritov marsall, szovjet honvédelmi miniszerhelyettes kalauzolta. A küldöttség tegnap reggel Voronyezsbe utazott. Megtekinti a helyi atomerőművet és szovjet—csehszlovák barátsági gyűlésen vesz részt. Vasárnap visszatér Moszkvába, hogy hétfőn részt vegyen a kongresszus további munkájában. Az Antonín Novotný elvtárs által vezetett küldöttséget Mk hail Leszecsko, a Szovjetunió; Minisztertanácsának elnökhelyettese kíséri. Voronyezsbea a város vezetői, élükön Alele* szej Martinnal, az SZKP terű* leti pártbizottságának első ti*» kárával üdvözölték a csehszlovák vendégeket. Az ünnepélyesen feldíszített város lakossága szívélyes fogadtatásban részesítette a küldöttséget, mely rövid pihend után megtekintette a félvezetőgyárát, majd a délutáni órákban Voronyezs történelmi nevezetességeivel Ismerkedett. Az angliai választások a Munkáspárt fölényét bizonyítják VÁLTOZÁSOK A KORMÁNYBAN? London (CTK) — Tegnap reg- ményeit. Ezek szerint a szawagel ismertették 629 angliai vá- zatok így oszlanak meg. lasztókerület választási eredmandátum szavazat százalékarány Munkáspárt 364 13 049 455 47,9 konzervatívok 252 11 406 255 41,9 liberálisok 12 2 320 021 8,5 többiek f—452 689 1,7 A hátralevő két mandátum közül egy az alsóház még meg nem választott elnökére, egy pedig a távoli skóciai Argyll választókerületre jut, amelyet a konzervatívok szilárd bástyájának tekintenek. Az amerikai sajtó elenyésző figyelmet szentel az angliai munkáspárti választási győzelemnek. A New York Herald Tribúne szűkszavú vezércikkében megállapítja: Wllson győzelme még nem Jelenti azt, hogy Anglia könnyen megszabadulhat nehézségeitől. A New York Times tudósítóját az izgatja, mennyire lesz Wilson „kíméletlen politikai céljainak kiharcolásában". Sokakat érdekel a Jelenlegi kormány 2. számú emberének, Brown gazdaságügyi miniszternek sorsa. Nem tartják kizártnak, hogy a népszerűtlen bérpolitikát folytató minisztert megfosztják tárcájától, s a jövőben csak Wilson fö helyette-; seként fog szerepelni. A bizonytalan jövőjű miniszterek között emlegetik Arthur Bottomley nemzetközösségügyi minisztert, aki a rhodesiai válság idejéni politikai baklövéseket követett el, továbbá Frederick Lea energiaügyi minisztert és Douglas Jayt, a kereskedelmi kamara elnökét, aki erősen ellenzi Anglia közös piaci tagiégát. VIETNAM Kormányellenes tüntetések Dél-Vietnamban • A DÉL-VIETNAMI HAZAFIAK SÚLYOS VESZTESÉGEKET OKOZTAK AZ AMERIKAIAKNAK • AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ERŐSÍTÉST KÉR SZÖVETSÉGESEITŐL Saigon (CTK) — Da N angban és Hueban tegnap a reggeli órákban többezres kormányés Amerika-ellenes tüntetések voltak. Da Nangban mintegy 10 000 tüntető vonult végig a város utcáin, a mai rendszer leváltását követelték, és elítélték az Egyesült Államokat. Az amerikai helyőrség tagjait figyelmeztették, hogy ne lépjenek kl az utcára, maradjanak a kaszárnyákban. Amint már közöltük, a diákvezetők kijelentették, hogy nem szavatolják az amerikaiak biztonságát és vagyonuk védelmét. A Reuter szerint Huet valójában a tüntetők ellenőrzik. ötezer katona és rendőr a polgári alkalmazottakkal együtt a mai katonai rendszert elutasítók oldalára állt. A tüntetők élén a dél-vietnami hadsereg 1. hadosztályának katonai zenekara menetelt. A katonai rendszer eddig legmegbízhatóbb támasztékainak tartott csapatok Thieu- és Ky-ellenes jelszavakat hirdettek és elítélték az USA provokációs politikáját. A tüntetők képviselői kijelentették, hogy a mai dél-vietnami rendszer diktatúra és a hadsereg, valamint a rendőrség nem tesz eleget a jövőben a katonai pa« rancsnokok utasításainak. A Reuter szerint a tüntetés zavartalanul folyt le és nem léptek fel a tüntetők ellen. A kormányellenes tüntetésekhez a Cao Da) vallási szekta is csatlakozott. Vezetősége törvényellenesnek minősítette a katonai rendszert, és a kormány feloszlatását követelte. Qui Nhonban 3000-en tüntettek. A tüntetés résztvevői azt hirdették, hogy az Egyesült Államoknak nem áll jogában katonai támaszpontokat létesíteni Vietnam területén. Plei Kubán, Kon Tumban és Ban Me Thuotban a tüntetésektől félve bazárták az iskolákat. Dalateban 300 diák tüntetett a következő jelszóval: „A vietnami kérdést csak a vietnamiak oldhatják meg". Azt követelték, bocsássák rendelkezésükre a helyi rádióállomást, de követelésüket visszautasították. Amerikai szóvivő tegnap bejelentette, hogy a saigoni Victorla szálló elleni támadás 118 amerikai életét követelte. A robbanás következtében három vietnami is életét vesztette és 30-an megsebesültek. A támadást végrehajtó haza(Folytatás a 3. oldalon) Indira Gandhi Moszkvában New York (CTK) — Indtra Gandhi asszony, India miniszterelnöke pénteken reggel az ENSZ New York-i székházában U Thant főtitkárral tárgyalt, majd részt vett az ENSZ tagállamok afroázsial csoportjának ülésén. Gandhi asszony hatnapos amerikai látogatása után a tegnapra virradó éjjel különrepülőgépea Londonba utazott. A délelőtt folyamán találkozott Wilson miniszterelnökkel. Indira Gandhi tegnap esta Moszkvába érkezett, és szovjet vezetőkkel tárgyal. Moszkvából ma utazik haza. Elutazása előtt a vnukovőt repülőtéren sajtóértekezletet rendez.