Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-22 / 110. szám, péntek

Közlemény o CSKP Központi Bizottságénál! üléséiül Pionírok a prágai várban (CTK) — Hazánk legifjabb nemzedékének tagjai — a pio­nírok is készülnek a XIII. párt­kongresszus üdvözlésére. Teg­nap két járási pionírszerve­zet — a gadánitai és a chcwnu­lovi — képviselői, élükön Mi­roslav Zavadillal, a CSISZ Köz­ponti Bizottságának elnökével tájékoztatták Antonín Novot­ný elvtársat, a CSKP Központi Bizottságának első titkárát, köztársaságunk elnökét, a pártkongresszus tiszteletére szervezett pionírakciókról. A szívélyes beszélgetésen Alexan­der Dubček és Jirí Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének tagjaj, valamint Ján Svoboda és Josef Havlin mérnök, a CSKP Központi Bi­zottságának osztályvezetői is részt vetitek. A bolgár küldöttség látogatása (ČTK) — Antonín Oprado­vec, Prága főpolgármesterének első helyettese, s a Fővárosi Nemzeti Bizottság tanácsának tagjai tegnap fogadták a prá­gai Övárosháizán a Bolgár Nép­köztársaság Nemzetgyűlésének kilenctagú küldöttségét, amely Szava Colov Ganovszki akadé­mikus, a Nemzetgyűlés Irodá­jának elnöke vezeitésével e na­pokban Csehszlovákiában idő­zik. A vendégek nagy érdeklő­déssel tekintették meg az övá­rosháza történelmi múltú ter­meit. A fogadé résztvevői ezt követve a városigazgatás szer­vezési problémáiról beszélget­tek. Elutazott hazánkból a brit küldöttség (CTKj — Aiz Állami Tervbi­lottság meghívására hazánk­ban tartózkodó öttagú brit kül­döttség, melyet Harry Austen Albu brit gazdasági állam mi­niszster vezetett, tegnap Prágá­ból Lengyelországba utazott. A küldöttség tagjai egyhetes látogatásuk során csehszlovák politikusokkal és közgazdá­szokkal eszmecserét folytattak a gazdasági tervezés kérdései­ről. Nguyen Van Hieu professzor kitüntetése (ČTK) — Jaroslav Martinié tanár, a Nemzetközi Kapcsola­tokat Ápoló Csehszlovák Tár­saság elnöke tegnap Prágában Nguyen Van Hieu professzor­nak, a Dél-vietnami Nemzeti Pelszabaditási Front prágai re­Visszatért Szíriából a csehszlovák küldöttség prezentációs irodája vezetőjé­nek a Csehszlovákia és Dél­Vietnam közti barátság fejlesz­téséért arany emlékérmet adott át. A professzornak a kitüntetést a Békevédők Cseh­szlovákiai Bizottságának javas­latára adományozták. (ČTK) — Dr. Ján Pudlák kül­figyminiszter-helyettes vezeté­sével tegnap visszatért Szíriá­ból a csehszlovák kormánykül­döttség, mely részt vett a Szí­riai Arab Köztársaság állam­ünnepén. * Pohoŕelicén, a breclaivi já­rásban a Földművelésügyi Mi­nisztérium képviselői jelenlété­ben tegnap ünnepélyesen meg­nyitották az állatok takarmá­nyozásával foglalkozó kutató­intézetet. + Tegnap Dlomoucban meg­kezdődött a népi hangszerek ifjúsági al'kotóversenyének köz­ponti versenye. ELO LENINIZMUS (Folytatás aa 1. oldalról) A z amerikai imperialisták dél-vietnami véres hadjárata, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni rablótá­madása, s mind arcátlanabb agresszív cselekedetei az egész világ előtt feltárja, mily veszély fenyegeti az egész emberiséget az imperialisták részéről. Ezért csak elismeréssel és megnyugvással lehet köszönteni, hogy a SZKP kongresz­szusa és az azon résztvevő testvérpártok küldöttel szilárdan és határozottan kiáltottak Marx, Engels, Lenin nagy tanítá­sának alapján a nemzetközi munkásosztály élcsapatának, a kommunisták vllághadseregének internacionális összefo­gása mellett, a népek szabadságának és függetlenségének védelme, az imperializmus elleni harc érdekében. Tudatosí­tották azt a nagy Igazságot, hogy az imperialistáknak a bé­keszerető népek elleni merényletei megkövetelik a Szovjet­unió s a szocialista országok, valamint az egész béketábor legnagyobb éberségét és felkészültségét a béke ellenségeinek gálád cselszövéseivel szemben. Ez a záloga annak, hogy a bé­ke és a haladás erői egységes frontban összefogva véget vet­hetnek Vietnamban az amerikai barbár agressziónak. A kong­resszus ünnepélyesen a legmesszebbmenő és a leghathatósabb támogatásáról biztosította a szovjet nép részéről a hős viet­nami népet. A szovjet kommunistáknak ez a megnyilatkozása a legéke­sebb bizonyítéka az internacionalista felelősségérzetnek, és annak, hogy továbbra is szilárd akarattal fognak haladni a Lenin által kijelölt úton, a lenini békepolitika útján. Je­lenti ez a Szovjetunió következetes harcát a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a béke megszilárdításáért, a különböző rendszerű államok békés egymás mellett éléséért és olyan nemzetközi feltételek megteremtéséért, hogy minden nép sza­badon fejlődhessen a nemzeti és társadalmi haladás útján. M arx, Engels, Lenin elméleti hagyatéka az egész világ kommunistáinak legnagyobb kincse. A mi pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi jelentő­ségű tevékenységében is a marxizmus—leninizmus tudomá­nyos elméletének alkotó alkalmazása nyilvánul meg. Hogy szabad és független országban építjük a fejlett szocialista társadalmat, csak annak köszönhetjük, hogy pártunk meg­alapítása óta hű a marxista—leninista elvekhez, s nehéz harcaiban e tanok jelentették mindenkor azt az iránytűt, amely szerint helyesen tudott tájékozódni, s ma ls tájékozódik a szocialista társadalom építésében. Pártunk számára Immár 45 esztendeje Lenin tanításai világítják meg azt az utat, amelyet megtett a hatalom megszerzéséig, majd a szocializ­mus győzelméig. S azt az utat is, amelyen haladva elérünk a szocializmus és a kommunizmus teljes győzelméhez. Mind­azok a sikerek, amelyeket pártunk fennállása óta elért, a le­nini eszmékben gyökereznek és meggyőzően bizonyítják a le­nini tanítások nagy igazát, legyőzhetetlen erejét. Ezért a megemlékezés Lenin életéről, munkásságáról, nemcsak tör­ténelmi visszapillantás, hanem elsősorban számvetés, de min­denekelőtt erőmerítés a ma és útmutatás a jövő nagy felada­tainak megvalósításához. L enin eszméivel felvértezve készül pártunk a XIII. kong­resszusra, amely népeink további boldogulását, hazánk virágzó fejlődését, a kommunizmus felé vezető utun­kat jelöli kl. IFolytatás ai 1. oldalról) kell elérni. A nemzeti jövede­lemnek egyelőre feltételezetten 22 százalékos növelését bárom­negyed részben az iparban kell elérnünk. Emellett gazdasá­gunk harmonikus fejlődésének szerves része a mezőgazdaság fejlesztése. Gazdaságpolitikánk fö irány­elveinek értelmezése és eélja, hogy a gazdasági folyamatban meg kell kezdenünk a tartalé­kok eddig nem elegendő mér­tékű leihasználása helyett azok teljes mértékű hasznosítását, hogy célszerűen szolgálják a nemzeti vagyon gyarapítását s a nép életszínvonalának emelé­sét. A dolgozóknak a tartalé­kok hasznosításával és az élet­stílus javításával összefüggő érdeke növelésében rendkívül fontos szerep jut a munkaidő lerövidítésének és ezáltal a több szabad időnek is. 1970-ig, vagy az azt követő legközelebbi években lehetővé válhat — éspedig közvetlenül az elért gazdasági eredmények­től függően — a heti 40 őrás munkaidő bevezetése a mély­bányákban, a nehéz munkát igénylő, és az egészségre ká­ros munkahelyeken, és a 42 órás munkahét bevezetése minden más munkahelyen. Az anyagi érdekeltség növe­lése s az életszínvonal emelé­se számos intézkedést tesz szükségessé a hazai piaccal szembeni igények nagyobb fokú kielégítése érdekében Mindez létrehozza a szakképzettség nö­velése iránti érdeklődés kedve­ző feltételeit. Az alkotó mun­kát végző dolgozók számira létre kell hozni annak szüksé­ges feltételeit, hogy progresz­szívan befolyásolhassák gazda­ságunk felvirágoztatását. A dolgozók élete jobb anya­gi feltételeinek megteremtése elválaszthatatlan a lakások épí­tésével összefüggő problémák­tél. A negyedik ötéves terv ja­vaslata megalapozza annak fel­tételeit, hogy fokozatosan be lehessen fejezni a lakótelepek közművesítését, nagyobb terje­delemben lehessen lakásokat építeni, eredményesebb legyen a lakások karbantartása és egy­re magasabb átlagszínvonaluk is. A célkitűzés 460 ezer új la­kás építése a negyedik ötéves tervidőszak éveiben és annak elérése, hogy 1970 után évente 105—115 ezer lakás épüljön, tehát annyi, amennyi nemcsak a mind nagyobb szükségletek kielégítésére lenne elegendő, hanem a lakáskultúra színvo­nalának emelését is lehetővé fenné. A jövőben fokozott fi­gyelmet szentelünk a legfonto­sabb városok, lakótelepek, de különösen a főváros kiépítésé­nek, valamint annak, hogy ezentúl lényegesen nagyobbak legyenek a szövetkezeti és ma­gánépítkezések lehetőségei. A gazdaságirányítással kap­csolatban előkészített intézke­dések biztosítják a piac és a terv közötti minél hatékonyabb összefüggést. A terv a társada­lom gazdaságpolitikájának konkrét kifejezőjeként, s egy­ben az e politika célkitűzései­ről, irányzatairól, módozatairól s eszközeiről tájékoztató alap­vető fontosságú adattárként — ezentúl is a szocialista gazda­ság Irányításának legfontosabb eszköze lesz. A figyelem jelenleg mindin­kább a termelés megszervezé­sével, irányításával összefüggő kérdésekre összpontosul. A munka ésszerűsítése állandó fo­lyamat és ezért a termelő és nem termelő ágazatokban s a szervezés minden fokán szer­vesen össze kell függnie az irá­nyítás rendszerével. A gazda­ságfejlesztés meggyorsításának rendkívül jelentős és bőséges forrása a minél hatékonyabb műszaki-tudományos fejlődés, amelyet már szilárdan megala­poztunk, s hathatósan fárnlhat hozzá gazdaságunk felvirágoz­tatásához. A Központi Bizottság ülésén folytatott vitában Antonín N o v o t ný elvtárs részletesen tájékoztatta a plénumot a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusáról. A XXIII. kongresszus kétségkívül jelen­tős nemzetközi esemény volt és tanácskozásai, valamint követ­keztetései világszerte nagy visszhangot keltettek. Ez ls a Szovjetunió külpolitikája mind nagyobb befolyását és megbe­csülését, gazdasági eredményei­nek jelentőségét igazolja, és kidomborítja a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapa­tának — a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának jelentőségét. A kongresszus bebizonyította a párton belüli nézetegység szi­lárdságát, valamint azt, hogy a szovjet kommunisták teljesen egyetértenek az SZKP Központi Bizottságának politikájával, s tántoríthatatlanul ragaszkod­nak az SZKP XX. és XXII. kongresszusán kitűzött alapel­vekhez. A XXIII. kongresszus arra is rámutatott, hogy a legutóbbi kongresszus óta és az egész hétéves tervidőszakban lendü­letes és sokoldalú volt a Szov­jetunió fejlődése. Míg a Szov­jetunió a második világháború előtt alig egy tized részben vett részt a földkerekség ipari termelésében, 1965-ben már csaknem egy ötödét jelentette. A Szovjetunióban az elért gaz­dasági eredmények alapján a legutóbbi hét évben számos in­tézkedést foganatosítottak a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében. A hétéves terv teljesítésével elért eredmé­nyek szolgálnak az SZKP XXIII. kongresszusán jóváhagyott öt­éves terv alapjául. Az új ötéves terv célja az ipar jelentős nö­velésének biztosítása, a mező­gazdaság állandó s gyorsütemű fejlesztése és ettől függően a nép életszínvonalának lényeges emelése is. A szovjet elvtársak különösen az életszínvonal to­vábbi emelését helyezik előtér­be. Az ötéves tervidőszakban előreláthatólag 40 százalékkal nő a teljes társadalmi termék, 38—41 százalékkal a nemzeti jövedelem, 1,3-szorosan emelke­dik az egy lakosra eső reális jövedelem, s az iparnak csak­nem 1,5-szörösen kell növelnie termelését. A legközelebbi öt évben fokozott figyelmet szen­telnek a mezőgazdaságnak. Ter­melését 25 százalékká l kell nö­velnie, arai rendkívül jelentős feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az előző hétéves tervidő­szakban 14 százalékkal növeke­dett a mezőgazdaság termelése. Hazánk gazdasága felvirágoz­tatásának támasza elsősorban a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és ezért szá­munkra különösen nagy Jelen­tőségű az SZKP XXIII. kong­resszusának elvi álláspontja an­nak érdekében, hogy mind na­gyobb mértékű s egyre szilár­dabb legyen a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­dése, s mindjobban elmélyüljön kölcsönös munkamegosztásuk. A XXIII. kongresszus fokozott figyelmet szentelt az időszerű nemzetközi problémáknak, s a Szovjetunió Kommunista Párt­ja külpolitikai tevékenységé­nek, különös tekintettel arra az erős nyomásra, amelyet az imperializmus agresszív erői je­lenleg több irányban gyakorol­nak. A Szovjetunió a helyzet komolyságának teljes tudatá­ban foglalt állást a Dél-Viet­nam, s a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság népe elleni agresszió kérdésében, s a kong­resszuson elvi szilárdságot ta­núsító szavak hangzottak el a nyugatnémet imperialisták po­litikájáról, mely kiélezi a fe­szültséget Európában és min­den módon atomfegyverekhez akar jutni. A kongresszus résztvevői azok címére, akik újabb agresszív kalandokat ter­veznek, nyfltan megmondották: a Szovjetunió Kommunista Párt­ja megtesz minden tőle telhe­tőt, hogy haladéktalan megtor­lás érje mindazokat, akik bé­kebontással próbálkoznának. A XXIII. kongresszuson erélyesen figyelmeztették az agresszív erőket és ismét hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió külpolitiká­jával ezentúl ls sfkraszáll a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elve mellett. A XXIII. kongresszus kétség­kívül jelentős esemény a nem­zetközi kommunista mozgalom­ban és erősen befolyásolja a felzárkőzottságáért, valamint akcióképességének növeléséért folytatott küzdelmet. A XXIII. kongresszuson 86 ország kom­munista és munkáspártjainak, valamint népi demokratikus és szocialista pártjainak képvise­lői voltak jelen. A kongresszus­ra a proletár nemzetköziség szelleme és a világkommuniz­mus felzárkózottságát célzó tö­rekvés volt Jellemző. A kom­munista és munkáspártok túl­nyomó többségének képviselői vettek részt a XXIII. kongresz­szusun és felszólalásaikban nagyra értékelték, hogy a Szov­jetunió jelentősen járult hozzá a földkerekségen minden for­radalmi folyamat kibontakozta­tásához, a világbékéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért folytatott küzdelemhez. A kongresszus külföldi résztve­vői hangsúlyozták, hogy mara­déktalanul támogatják a Szov­jetunió Kommunista Pártjának bel- és külpolitikáját, azzal tel­jesen egyetértenek, és öröm­mel veszik tudomásul a nem­zetközi kommunista mozgalom­ban tanúsított elvi szilárdságát és megfontolt magatartását. Valamennyi testvéri kommu­nista párt, de a népi demok­ratikus pártok küldöttségei is egyaránt nagyra értékelték a Vietnamról szóló határozat jó­váhagyását. A testvéri kommu­nista pártok túlnyomó többsé­gének képviselői a XXIII. kong­resszuson az egész világ előtt ismét igazolták, hogy a Szov­jetunió döntő fontosságú sze­repet betöltve támogat minden nemzeti felszabadítási mozgal­mat, s elsősorban a hős viet­nami nép szabadságharcát tá* mogatja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja törekvéseinek célja a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének szi­lárdítása, akcióképességének növelése. Ez kedvező légkört hozott létre a szocialista tár­sadalom egyes fontos problé­máinak megoldásában is. Novotný elvtárs felszólalásá­ban jellemezte küldöttségünk i a testvéri pártok küldöttségei­nek találkozóit, leírta a szívé­lyes fogadtatást, amelyben * szovjet nép részesítette pár­tunk képviselőit. A szovjet em­berek mindezekről az összejö­vetelekről szívélyes üdvözletei­ket küldték a csehszlovák dol­gozóknak és kommunista pár* tunknak. Novotný elvtárs beszéde be­fejező részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIII. kongresszu­sának tárgyalása s következ­tetései nemcsak a szovjet tár­sadalom további lendületes felvirágoztatásának céljait tűz­ték ki, hanem annak biztos tu­datát is megszilárdították ben­nünk. hogy Csehszlovákiában szocialista építőmunkánk so­rán, szilárd támaszunknak te­kinthetjük sokoldalú együttmft­ködésünket a Szovjetunióval, pártjaink eszmei egységét, or­szágaink szövetségét, mert né­peink tartós barátsága kezes­kedik arról, hogy a jövőben is sikeres lesz a két ország szo­cialista és kommunista építő­munkája érdekében a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió együttműködése. • • • Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta gazdaságpolitikánk 1970-ig szóló legfontosabb irányelveire, és a tervszerű népgazdaságirányítás tökélete­sített rendszerének további ér­vényesítésére tett javaslatot, s azokat a CSKP XIII. kong­resszusa tanácskozásának alap­ján! veszi. Meghagyta: ezeket a javaslatokat úgy kell kidol­gozni, hogy alapvető fontossá­gú dokumentumát jelentsék a kongresszus határozata gazda­sági jellegit részének, amely kifejezésre juttatja a párt s az állam gazdaságpolitikájának új elveit a legközelebbi időszak­ban. Meghagyta továbbá, hogy a megjelölt irányban folytatni kell az 1966—1970. évi népgaz­daságfejlesztési tervvel kap­csolatos munkálatokat, vala­mint azokat, melyeknek célja további intézkedések végrehaj­tása annak érdekében, hogy 1967. január 1-től teljesen be­vezethessük a tervszerű irányí­tás tökéletesített rendszerét. A Központi Bizottság jóvá­hagyta az SZKP XXIII. kong­resszusán részt vett pártkül­döttség beszámolóját, amelyet A. Novotný elvtárs adott elő. A CSKP Központi Bizottsága megvitatta a CSKP Központi Bizottsága elnökségének a párt­alapszabályzat módosítására « tett javaslatait, továbbá a járá- U si és kerületi pártkonferen­ciáknn e javaslatok megvitatá- 19 sával elért eredményekről szó­ló beszámolót, és jóváhagyta, IV hogy a pártalapszabályzat mó­dosítására tett javaslatokat a CSKP XIII. kongresszusa elé j terjesszék.

Next

/
Thumbnails
Contents