Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-15 / 73. szám, kedd

Új nemzeti művészek (CTK) — ANTONÍN NOVOT­NÝ köztársasági elnök FRAN­TIŠEK HRUBÍN, JAROSLAV SEI­FERT és VILÉM ZÁVADA köl tőket kiváló munkájuk elisme­réséül nemzeti művésszé nyil­vánította. Az okleveleket a költőknek ünnepélyes külsősé­gek között a prágai Valdštejn­palotában tegnap DR. JIRl HÄ­JEK professzor Iskola- és mű­velődésügyi miniszter adta át. A miniszter egyúttal átnyújtot­ta O? CENÄŠEK írónak az érde­mes művész cím adományozá­sáról szóló oklevelet. Kitüntetés (CTK) —ANTONÍN NOVOT­NÝ köztársasági elnök JÁN JE­SENKA Zbudské Dlhé-1 (hu­menné! járás) nyugdíjasnak 70. születésnapja alkalmából a munkásmozgalomban és a szo­cializmus építésében kifejtett sok éves munkája elismeréséül az Építésben szerzett érdeme­kért kitüntetést adományozta. A kitüntetést és az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizott­ságának üdvözlő levelét az ün­nepeltnek EMIL CHLEBEC, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára edta át. A dán pártküldöttség a CSKP Központi Bizottságán (CTK) — A Dán Kommunista Párt küldöttsége — PAUL EMANUEL-lel, a párt Központi Bizottsága elnökségének tagjá­val az élen — tegnap látoga­tást tett a CSKP Közponit Bi­zottságán, s ott eszmecserét folytatott VLADIMÍR KOUCKÝ elvtárssal, a Központi Bizottság titkárával, L. Adameccel, O. Kaderkával, a Központi Bizott­ság osztályvezetőivel. Az elv­társak tájékoztatták a dán ven­dégeket a pártélet és a nép­gazdaság Időszerű kérdéseiről. L. F. Iljicsov látogatása (CTK) — LEONYID FJODO­ROVICS ILJICSOV, a Szovjet­unió külügyminiszter-helyettese tegnap látogatást tett VÁCLAV DÁVID külügyminiszternél. Il­jicsov elvtársat elkísérte STYE­PAN VASZILJEVICS CSERVO­NYENKO, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövete. Fogadás (CTK) — DR. JIRl HÁJEK professzor, iskola- és művelő­désügyi miniszter tegnap a prágai Rohan-palotában fogad­ta OSMAN ABDALL HAMIDOT, a Szudáni Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét. A foga­dáson eszmecserét folytattak a két ország együttműködéséről. Eszmeközösség a vietnami néppel (CTK) — A Nemzetközi Diákszövetség tegnap Prágá­ban sajtóértekezletet rende­zett a vietnami szolidaritási hét alkalmából. A sajtóértekez­leten PHAM VAN HUONG, a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front képviselője és ZBYNEK VOKROUHLICKÝ, a Nemzetközi Diákszövetség elnö­ke tájékoztatta az újságírókat a vietnami helyzetről. Hangsú­lyozták, hogy a diákok a föld­kerekség minden országában eszmeközösséget vállalnak a vietnami néppel. Napirenden egészségügyünk továbbfejlesztése (Folytatás az 1. oldalról Megelőzésére és az egészség­ügyi prevencióra is nevelnünk, kell. GONDOT OKOZ A LAKÁSKÉRDÉS Zvara elvtárs a továbbiak­ban beszámolt arról, milyen tapasztalatokat szereztek az il­letékes szervek tavaly a lakás­politika alapelvei betartásának ellenőrzése során. Megmutatko­zott ugyanis, hogy egyes nem­letí bizottságok, az állami la­kások kiutalásában nem jár­nak el minden esetben az elő­írások szerint. Az igénylők sorrendjébe olyanokat is fel­vesznek, akik szövetkezeti la­kásépítkezésre is vállalkozhat­nának. De a sorrendet sem tartják be mindig. Hiányos a lakások tüzetes nyilvántartása. Az elnökség bírálta, hogy a tálméretezett lakásokat lassan cserélik fel megfelelő lakások­kal, és a családi házak tulaj­donosai is csak megpróbáltatá­sok árán költözhetnek a la­kók helyébe. A negyedik ötéves tervben Szlovákiában 151800 lakás épül fel, de ezek közül csak mintegy 15 ezer lesz állami. A szövetkezeti lakások száma öt év alatt hozzávetőleg 70 ez­ret tesz majd ki, és felépül 56 ezer családi ház is. Szinte megoldhatatlan nehézségbe üt­közik az állami lakások jogos igénylőinek kielégítése. Elég, ha megjegyezzük, hogy az öt­éves tervben Szlovákiában mintegy 37 ezer lakást kell le­bontani, és a lakást igénylők száma már most meghaladja az 50 ezret. Nyilvánvaló, hogy állami lakást csak a legindo­koltabb esetekben kaphatnak a kérelmezők. 28 EZER PANASZ ÉS BEJELENTÉS Tavaly a szlovákiai állami szervek ennyi bírálatot tartal­mazó beadvánnyal foglalkoz­tak. Meg kell jegyeznünk, hogy ez mintegy 3 és íél ezerrel kevesebb a tavalyelőttinél. Fő­leg az ellenőrző és statisztikai bizottságok intenzívebb munká­jával magyarázható ez a csök­kenő irányzat. Mégis még mindig sok a pa­nasz a lakáspolitikával, a szo­ciális kérdésekkel, az alacso­nyabb fokú nemzeti bizottsági funkcionáriusok visszaélései­vel, egyes élelmiszerfajták, háztartási gépek rossz minősé­gével és a szocialista vagyon megdézsmálásával kapcsolat­ban. Felfigyeltető jelenség, hogy a panaszoknak több mint a fele indokolt volt. Természe­tesen gyakori a rágalom, a személyi számlák „egyenlítése" és főleg a törvények nem is­meretéből fakadó melléfogás, örvendetes jelenség viszont, hogy a panaszok több mint egynegyede közérdekű bejelen­tés. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok jobban megvizsgál­ják a panaszok okait. így ál­talánosítva a jelenségeket in­tézményesen beavatkozhatnak. Január elsejétől két csehorszá­gi és a nyugat-szlovákiai ke­rületben hozzáláttak a pana­szok osztályozása új, korszerű módjának kísérleti bevezetésé­hez, ami előreláthatólag hozzá­járul az intézés meggyorsítá­sához. Dr. V. Zvara megbízott vé­gül bejelentette, hogy a Szlo­vák Nemzeti Tanács 1966. már­cius 31-én tartja plénumülését, amelynek fő témája az egész­ségügyi kérdések megvitatása lesz. G. I. NORVÉGIA ÍS KÖVETI De Gaulle példáját? Norvég parlamenti körök szerint Norvégia nem írja alá azt a hűségnyilatkozatot, mely 1969 után is a NATO-hoz kap­csolná Norvégiát. E körök sze­rint Norvégia szükségesnek tartja a NATO szerződésének felülvizsgálását és kompro­misszumot akar találni Fran­ciaország és a többi szövetsé­ges álláspontja között. A norvég kormány De Gaulle álláspontjának nyílt bírálatát sem helyesli és közölte az an­gol kormánnyal, hogy a Nagy­Britannia által tervezett ilyen értelmű nyilatkozat elfogadha­tatlan Norvégia számára. Stewart angol külügyminisz­ter tegnapi beszédében azt hangoztatta, hogy Franciaor­szág kilépése a NATO-ból csa­pást jelentene a szövetségesek egész védelmi rendszerére és veszélyeztetné a Nyugat biz­tonságát. Stewart nyilatkozata a nyugati vezető személyiségek első nyilvános visszhangja De Gaulle döntésére, hogy Fran­ciaország területén felszámol­ja a NATO parancsnokságait és támaszpontjait és a francia csapatokat kivonja az Észak­atlanti Szövetség parancsnok­sága alól. Stewart glasgowi beszédében továbbá kijelentette, hogy egyetlen NATO-tagállam sem engedheti meg magának, hogy nemzeti tekintélyét a kollektív védelem fölé helyezze, mivel ettől függ valamennyi tagállam „biztonsága és szabadsága". Stewart reményét fejezte ki, hogy „Franciaország a kellő pillanatban mégis ráébred ar­ra, hogy saját érdekében jobb, ha továbbra ls a NATO aktív tagja marad". Fritz Erlernek, az SPD alel­nökének tegnapi nyilatkozatá­ból és von Hase bonni sajtótit­kár sajtóértekezletéből az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a szövetségi kormány és a szo­ciáldemokrata ellenzék tovább­ra is kitart a NATO, az integ­ráció és az Egyesült Államok­kal való együttműködés, az amerikai csapatok európai je­lenléte mellett, és ellenzi, hogy Nyugat-Németországnak más helyzete legyen a NATÜ-ban, mint a többi tagállamnak. Von Hase többek között kijelentet­te, hogy a bonni kormány szem­pontjából jobb, ha a NATO meg marad Franciaország nélkül, mintha felbomlik a szövetség. Párizsban a belga NATO-kül­döttség székházában tegnap új­ból találkoztak a NATO-tagálla­mok állandó képviselői Fran­ciaország képviselőinek kivéte­lével. A tárgyaláson Manllo Brosio, a NATO főtitkára is részt vett. A francia jegyzékre adandó közös válaszról tárgyal­tak. Be kell szüntetni a laoszi ügyekbe való beavatkozást! Moszkva (CTK) — A Szovjet­unió külügyminisztériuma az 1962. évi Laoszra vonatkozó genfi értekezlet résztvevőinek elküldte Szufanuvong herceg­nek, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága elnökének január 11-1 jegyzékét és Phou­ini Vongvichlt-nak, a Laoszi Ha­zafias Front Központi Bizottsá­ga főtitkárának február 1-i táv­iratát. A Szovjetunió külügymi­nisztériumának küldött üzenet és távirat rámutat a laoszi helyzet kiéleződésére, amit az Egyesült Államokkal a háború kiszélesítésére irányuló törek­vései idéztek elő. Az Egyesült Államok el akar­ja foglalni Közép- és Dél-Laosz egyes területeit, hogy innen tá­madásokat hajthasson végre a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front ellen. A nemzetközi kapcsofatok jelentőségi népgazdaságunk fejlesztésében (Folytatás az 1. oldalról ményesebb s nagyobb fokú hasznosításá­ban kell megtalálnunk. Ugyanakkor nagyon elgondolkoztató az ls, hogy túl sok s egyre több mezőgazda­sági terméket hozunk be külföldről, jól­lehet nem használjuk ki elegendő mérték­ken a hazai termelés adta lehetőségeinket. A legutóbbi két évtizedben végbement Mélyreható politikai s gazdasági változá­sok eredménye, hogy külföldi gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal, el­sősorban a KGST-országokkal valő együtt­működésünkön alapszanak, bár egyidejű­leg egyre nagyobb méretűvé válik a tőkés világgal folytatott kereskedelmünk is. Alapvető kapcsolatainkat egyre jobban el­mélyítjük, mivel mértékük befolyásolja közgazdaságunk alakulását és szilárdsá­gát. Különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatainknak. Csehszlovákia és a Szovjetunió egyre szorosabb gazdasági kapcsolatai hovatovább objektív tényező­ként hatnak, és jelenlegi közös törekvé­seink e kapcsolatok céltudatos elmélyíté­sére s minőségi színvonaluk emelésére Irányulnak. Szerintünk nagyon fontos, hogy az ér­dekek állandóan egybehangolódjanak, s a szocialista országok kölcsönös előnyére legyenek; ezt a célt szolgálja egyrészt, a gazdasági s tudományos együttműködést szorgalmazó kétoldalú szervek tevékeny­sége, másrészt a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tevékenységének rendsze­res tökéletesítését célzói törekvéseink is, kogy mindez még eredményesebben járul­hasson hozzá a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítéséhez. Ezért egyrészt kellőképpen méltányolnunk kell • KGST eddigi nagyon pozitív segttságét a gazdasági élet több szakaszán, és nem szabad türelmetlenkednünk, mivel hosz­sxantartó folyamatról van szá; m»részt minden progresszív tapasztalatot s a cél­szerű együttműködés új módszereit is ér­vényre kell juttatnunk. Az együttműködés további lehetséges ki­bontakoztatásának súlypontja legújabban nyilván a feldolgozó, illetve a megmunká­ló ipar szakosítása s az azon belüli együttműködés felé tolódik el. Már a dol­gok lényegéből is arra következtethetünk, hogy ez az irányzat el sem képzelhető anélkül, hogy a termelők az eddiginél fo­kozottabban vegyenek részt a munkameg­osztással összefüggő gyakorlati problé­mák megoldásában. Ez azért is szükséges, mert a termelőüzemeknek termelésük to­vábbi fejlesztésére vonatkozó elgondolá­saik csak az esetben lehetnek reálisak s hatékonyak, ha átfogóan vesznek szá­mításba minden döntő fontosságú ténye­zőt, tehát a szocialista munkamegosztás adta lehetőségek hasznosítását is, éspedig a kísérleti munkahelyekhez és termelő­üzemekhez fűződő együttműködéstűi kezd­ve egészen a termékértékesítésben szük­séges együttműködésig. Moszkvában a kö­zelmúltban zajlott le a KGST-országok termelésszakosítási szakértőinek konferen­ciája, amelyen az említett kérdések meg­oldását illetően sok értékes indítvány hangzott el. Ogy véljük, hogy a további fejlődés során igen jelentős szerep jut a szocialista országok nemzetközi piaci kapcsolatainak, s e téren egyre inkább az objektívan bató értékkategóriáknak kell érvényesülniük. Gyors előrehaladást jelent e téren a szerződéses árak megállapítása, amit a KGST kezdeményezésére a közel­múltban hajtottak végre. Ez még közelebb hozta a KGST-országok kereskedelmi kap­csolataiban érvényesülő szerződéses ára­kat a világpiacon érvényesülő alapárak­hoz. A tőkés országokkal folytatott árucsere s a hozzájuk fűződő egyéb gazdasági kap­csolatok a piac kiterjesztését célzó köl­csönös érdekeken alapszanak. A tőkésor­szágok minden bizonnyal számos nyers­anyag, félkész áru, késztermék, pl. gépek s egyéb berendezések, valamint az erősen tagolt és gyorsan fejlődő gazdaságunk számára szükséges kooperált szállítmá­nyok kedvező piacának tekintik Csehszlo­vákiát. Magától értetődő azonban, hogy a tőkéscégektől vásárló vállalataink a vi­lágszerte szokásos kereskedelmi s fizetési feltételekre és jó minőségű termékekre tarthatnak igényt. Mi következetesen érvényre juttatjuk az egyenjogúság elvét, amelynek azonban politikai s gazdasági értelemben egyaránt kell érvényesülnie. Ezen azt értjük. lu< el kell távolítani az árukivitelünk elé gördített akadályokat, pl. meg kell szün­tetni a hátrányos vámdíjszabást, a meny­nyiségi korlátozást stb. Célunk elsősorban árucikkeink értékesítése reális feltételei­nek megalapozása, hogy a külföldi meg­rendelők szempontjából kizárólag árucik­keink versenyképessége legyen mérvadó. Ezt az elvet érvényesítjük a GATT-ban (Általános Vám-, Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény), amelynek Csehszlovákia tel­jesjogú tagja. Mi nem öncélúan fejlesztjük nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatainkat. Küldetésük­nek csak akkor tehetnek eleget, ha hoz­zájárulnak népgazdaságunk felvirágoztatá­sához. Minden konkrét esetre vonatkozó gazdasági elgondolásban, de a szélesebb összefüggésekben, a fejlődéshez való hoz­zájárulás feltételezésében is elsősorban ezt kell szem előtt tartanunk. Ugyancsak ez mutat rá arra is, mi az adott vállalat legfőbb feladata, és milyen legfontosabb feladat hárul a központi Irányításra, amelynek elsősorban gazdasági eszközök­kel kell befolyását érvényre juttatnia s a kölcsönös előnyösséget szem előtt tarta­nia. E szakaszon ilyen politikához ragasz­kodunk. Ha kereskedni akarunk, s gazdasági kapcsolatokat akarunk fenn­tartani a külfölddel — ehhez természete­sen külföldi partnerekre van szükségünk. Am a megoldás 50 százaléknyira — kezd­ve a fejlesztésben s a termelésben vég­zett jó munkától egészen a színvonalas ke­reskedelmi tevékenységig — a mi kezünk­ben van, s ezért mindnyájnnknak tuda­tosítanunk kell felelősségünket is. Saigonban tervet dolgoztak ki, mely szerint ez év őszéig 50 000 amerikai katonát szállítanak Laoszba. Szufanuvong és Vongvichit elítélik az amerikai imperialis­ták akcióit, és követelik a Laosz belügyeibe való beavat­kozás megszűntét. FIDEL CASTRO \ KUBAI-KťNAl KAPCSOLATOKRÓL Havanna (CTK) — Fidel Castro kubai miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra beszédet tartott a Batista elleni sikertelen puccskísérlet 9. évfordulója alkalmával. Megemlítette Cubelasnak, a Diákszövetség volt elnökének esetét, akit nemrég a CIA-val folytatott együttműködés és a Castro elleni merényletkísérlet miatt 25 évi fogházbüntetésre ítéltek. Rámutatott az ellenfor­radalmárok hiú , reményére hogy egy ember megölésével megsemmisítik a forradalmat. Castro beszédében válaszolt az Oj Kína hírügynökség Kuba­ellenes kampányára. Az Oj Kí­na ezzel a kampányával az im­perialista hírügynökségek útjá­ra tért. Nyilvánvaló, hogy Kí­na ki akarja provokálni a ku­bai—kínai kapcsolatok meg­szüntetését, és ezért fel kell készülnünk arra, hogy az ed­dig Kínából behozott rizst, gya­potot és más árut máshonnan szerezzük be — mondotta Castro. Kijelentette, hogy a Couto folyón épülő vízi erőmű három év múlva lehetővé teszi akkora területek öntözését, me­lyeken elegendő rizst termel­hetnek majd a hazai piac szá­mára. MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJET-JAPÁN GAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Tokió (CTK) — Tokióban teg­nap tartotta első ülését a szov­jet—japán gazdasági bizottság. Az ülés napirendjén a két or­szág kereskedelmének és gaz­dasági együttműködésének fej­lesztése szerepel. A tanácskozáson 27 tagú szovjet küldöttség vesz részt, élén Mihail Nesztorovval, a Szovjetunió Kereskedelmi Ka­marájának elnökével. A 33 ta­gú japán küldöttséget Tadasl Adacsi, a Japán Kereskedelmi Kamara elnöke vezeti. A legnagyobb figyelmet az a szovjet javaslat keltette, hogy vegyenek részt japán társasá­gok a szibériai ipar továbbfej­lesztésében, valamint a rézbá­nyák és a szahallni földgázle­lőhelyek közös kihasználásá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents