Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK BESZAMOLOJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN (Folytatás a 13. oldalról) Ideáljai iránti fenntartás nélküli odaadás szellemében. A párt a Komszomolban a szovjet ifjúság harcos élcsapatát, saját sorainak megbízható tartalékát látja. Társadalmunk életének és fejlődésének minden szakaszában a Komszomol szentül őrizte és folytatta azt a hagyományt, hogy mindenben kövesse a kommunista pártot, annak hűséges és megbízható segítőtársa legyen. A komszomolisták, a szovjet Ifjak és lányok magas fokú felelősséget éreznek a nép és az állam sorsa iránt, magas fokú öntudat hatja át őket. Az a körülmény, hogy a nemzedékek egymás kezébe adják tovább a zászlót és a forradalmi hagyományok hatalmas ereje ékesen megnyilvánul a fiatalok gyakorlati cselekedeteiben, magas eszmei törekvéseiben. A hatalmas villamos erőmüveket és vasúti fő útvonalakat, új városokat építő fiatalok, a szűzföldek meghódítói, a világűr meghódításának úttörői hőstetteikkel nagyszerű oldalakat írtak be a szovjet történelembe. Évek múltán utódaink dicsőítve emlegetik majd, a ma élő nemzedékek hősiességét, céltudatosságát abban a küzdelemben, amelynek célja a szocialista ideálok megvalósulása a földön. Az ifjúság a mi jövőnk. Azt akarjuk, hogy az ifjúság állandóan érezze a kapcsolatot forradalmaink időszakával, megtanulja, hogy az életet a maga teljes mélységében és bonyolultságában fogja fel, felismerje szerepét a kommunizmus építésében, és felelősségét a kommunizmus felépítéséért. A szovjet fiatalságot forradalmi romantika, a hősies munka romantikája, az emberi nemesség, m^gas fokú szellemi ideálok jellemzik, a szovjet fiatalság kész megvédeni a hazát, az ellenség mindennapi merényletével szemben. A párt, az egész nép bízik az ifjúság alkotó erejében. Azt akarjuk, hogy az ifjúság életét minden nap konkrét és hazánknak hasznos ügyek töltsék ki. A szovjet ifjak és lányok nagy lelkesedéssel szoktak reagálni valahányszor a párt és a kormány hívja őket. Mindamellett az élet magas fokú igényeket támaszt, a Komszomol tevékenységének tartalmát, az ifjúság körében végzett munkáját illetően. Országunkban sok olyan szervezet és intézmény van, amely a növekvő nemzedék nevelésével hivatott foglalkozni. Mégis, tevékenységük gyakran nem kapcsolódik össze egymással. Viszont figyelembe kell venni, hogy országunk — képletesen szólva — a fiatalok országa, lakosságának fele 26 éven aluli. Ezért rendkívül fontos, hogy a párt, a Komszomol és minden más szervezet fokozottabb figyelemmel forduljon az ifjúság nevelése felé. Az ifjúság körében végzett ideológiai nevelőmunka színvonalát emelni, tartalmát és formáit gadagítanl kell. Ez a párt- és Komszomol-szervezetek tevékenységének legfontosabb faladata. Nagyon jó, hogy a komszomolisták és a többi fiatal olyan lelkesedéssel dolgoznak az építkezéseken, vesznek részt az egyéb gazdasági feladatok megoldásában. Mégis, emellett nem szabad megfeledkezni arról, ami a Komszomol munkájában a fő, — az ifjúság neveléséről. Be kell vallanunk, hogy az ifjúság körében végzett ideológiai nevelőmunkának vannak fogyatékosságai. Egyes párt- és Komszomol szervezetek időnként nem veszik figyelembe, hogy a jelenlegi fiatal nemzedék nem járta ki a forradalmi harc és edzés olyan kemény iskoláját, mint aminő az idősebb nemzedéknek jutott osztályrészül. Egyes fiatalok ki akarnak térni az élet forgataga elől, azt várják, hogy eltartsák őket, nagy követelményeket támasztanak az állammal szemben, viszont megfeledkeznek a társadalom, a nép iránti kötelezettségeikről. A burzsoá ideológusok, ellenségeink éppen az ilyen meg nem edzett, bármely ideológiai fertőzésre fogékony emberekre figyelnek és megpróbálják felhasználni őket- saját érdekeik szolgálatában. Szerencsére nálunk csak elvétve akadnak ilyen meg nem edzett, ideológiailag megfertőzhető emberek. A párt és a Komszomol egész ideológiai és politikai munkájának arra kell irányulnia, hogy a fiatal nemzedékekben kifejlődjék és megszilárduljon a marxista—leninista öntudat, az élet minden jelenségének osztályszemlélete, a kommunista párt ügye iránti odaadás. Ez az a hatalmas erő, amely egyre fokozottabb mértékben abban az irányban hat, hogy az ifjúság szívén viseli szeretett államának sorsát, a szocializmus nagyszerű vívmányainak megőrzését és megvédését. Éles fegyver ez a burzsoá Ideológia és erkölcs befolyásával szemben. A pártszervezeteknek javítaniuk kell a Komszomol irányítását, türelmesen és figyelmesén kell nevelniük a Komszomolkádereket, át kell adniuk nekik a politikai és szervező munka tapasztalatait. Növelni kell a Komszomol-szervezetekben dolgozó párttagok számát. Nem szabad helyesnek elfogadni, hogy a harminc éven aluli két és fél millió kommunista közül a Komszomolban csak körülbelül 270 000 dolgozik. A fiatal kommunistákat aktívabban be kell vonni a Komszomol-szervezetek munkájába, ezt számukra igen fontos pártmegbizatásnak kell tekinteni. Nagyobb követelményeket kell támasztanunk a Komszomol-szervezetek tevékenységének tartalmával szemben is. A Komszomolban erősíteni kell a szervezettséget és a fegyelmet, tökéletesíteni kell a nevelőmunka formáit, módszereit. A Komszomolnak fokoznia kell munkáját a gyermekek között, intézkedéseket kell tennie az úttörő szervezetek tevékenységének megjavítására. A Komszomolon kívül lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ifjúság nevelésére a szakszervezeteknek, a sportszervezeteknek, a kulturális szervezeteknek, a vállalatok, építkezések, kolhozok és szovhozok vezetőinek is. A párt hisz a lenini Komszomol, a szovjet ifjúság erejében és lehetőségeiben, nagy és felelős feladatokat bízott rájuk és ez a jövőben is így lesz. Az egész párt becsületbeli ügye: forradalmi időnkhöz méltó ifjúságot nevelni. Miként az anya gondosan neveli gyermekeit, úgy kell nevelnie a pártnak is a fiatal nemzedéket — nagy hazánk reménységét és jövőjét — szellemileg erőssé, nagy ügyünk álhatatos és önfeláldozó harcosává. 2. Az SZKP szervezeti szabályzatának néhány módosításáról Elvtársaki Az SZKP szervezeti szabályzata, amelyet a XXII. kongreszszuson fogadtunk el, megfelel a pártélet szabályainak, az idő követelményeinek és a kommunizmus építésével összefüggő felada:oknak. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy bizonyos módosításokat és kiegészítéseket kell végrehajtanunk a szervezeti szabályzatban. A beszámoló tisztújító taggyűléseken, a pártértekezleteken és a szovjet köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain, valamint az SZKP Központi Bizottságához érkező levelekben kifejezésre is jutott egész sor idevágó javaslat. Ezek lényege az, hogy még magasabbra kell emelni a párttagság fogalmát, bővíteni kell a párton belüli demokráciát, biztosítani kell a pártszervezetek kezdeményezésének és aktivitásának további kibontakozását, fokozni kell a kommunisták felelősségét pártszervezetük és az egész párt tevékenységéért. A kongresszusok közötti időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok összessége, valamint a helyi pártszerveknek és a párttagoknak a javaslatai alapján a Központi Bizottság iszükségesnek tartja, hogy a kongresszus elé terjessze megvitatás végett a Központi Bizottság szervezeti szabályzatának alábbi módosításait és kiegészítéseit. Engedjék meg elvtársak, hogy beszámoljak Önöknek ezekről az indítványokról. Annak érdekében, hogy fokozottabb követelményeket támasszunk az SZKP-be felvételüket kérő személyek iránt, javasoljuk, mondja kl a szervezeti szabályzat, hogy 23-éves korig fiatalokat csak a komízomolon át lehet a pártba felvenni. Ez fokozza majd a komszomolnak, mint a párt tartalékának szerepét, elősegíti, hogy a fiatalság legaktívabb részét, azokat válogassuk ki a párttagságra, akik kijárták a komszomol soraiban végzett nevelőmunka iskoláját. Véleményünk szerint igazuk van azoknak a szervezeteknek, azoknak az elvtársaknak, akik úgy vélekednek, hogy csupán hároméves párttagsággal rendelkező kommunisták ne adhassanak ajánlást a pártba felvételt kérő személynek, amit a jelenlegi szervezeti szabályzat lehetővé tesz, hanem azoknak legyen erre joguk, akik legalább ötéves párttagsággal rendelkeznek. Javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat bevezető része mondja ki, hogy a párt eltávolítja soraiból azokat a személyeket, akik megsértik az SZKP programját és szervezeti szabályzatát, akik magatartásukkal lejáratják a büszke kommunista címet. Javasoljuk továbbá, hogy olyan rendet állapítsunk meg, amelynek értelmében a pártalapszervezet kizárási döntése akkor lép életbe, ha a kerületi vagy városi pártbizottság azt jóváhagyja. Ez a döntés éppúgy végérvényes lesz, mint ahogy végérvényes a pártba való felvételre vonatkozó döntésük. Ez fokozza az SZKP kerületi, városi bizottságainak a kommunisták személyi ügyeinek megvizsgálásával összefüggő felelősségét. Ezzel a kommunisták jogain nem esik csorba, hiszen változatlanul panasszal élhetnek bármely felettes pártszervné, beleértve az SZKP Központi Bizottságát is. Magától értetődik, hogy a területi és határvidéki pártbízottságok, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai a mostanihoz hasonlóan kötelesek lesznek ellenőrizni a személyi ügyek kivizsgálását a kerületi és városi pártszervezetekben. Űgy tűnik, a jövőben célszerűilen lenne olyan pártbüntetéshez folyamodni, mint a tagjelöltté való átminősítés. Ez az intézkedés a gyakorlatban nem vált be. A pártszervezetek éppen elegendő egyéb nevelőintézkedéshez folyamodhatnak. Ha egy kommunista nem méltó a párttag büszke címére, a pártszervezetnek döntenie kell arról, maradhat-e tovább az SZKP soraiban. Néhány változtatás és módosítás a szervezeti szabályzatnak a legfőbb pártszervekre vonatkozó fejezetét érinti. Olyan feltételek között, amikor egyre fokozódnak a párt feladatai, egyre növekszik szerepe a kommunista építésben, két kongresszus között szükségessé válhat, hogy a legfontosabb politikai problémákat az SZKP Központi Bizottságának plénumánál szélesebb, annál nagyobb képviseleten alapuló pártfórum vitassa meg. Lenin életében és később is — egészen 1941-ig — ilyen esetekben országos pártértekezletet tartottak. Le kell fektetni a szervezeti szabályzatban, hogy a Központi Bizottság szükség esetén országos pártértekezletet hívhat össze, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai pedig összehívhatják a köztársasági pártértekezleteket. javasoljuk, fogadja el a kongresszus a szövetségi társaságok kommunista pártjai központi bizottságainak azt az indítványát, hogy azonos időszakonként kell megtartani a szövetségi kommunista pártok kongresszusait, és le kell szögezni, hogy ezeket legalább négyévenként össze kell hívni. A kommunisták sok. levélben javasolják, hogy az elnökséget nevezzük politikai bizottságnak. A kommunisták ezt a javaslatot azzal indokolják, hogy a pártban hosszú időn át V. I. Lenin életében és azután a Központi Bizottságnak politikai bizottsága volt. A politikai bizottság elnevezés jobban fogja tükrözni pártunk legmagasabb politikai szervének, az SZKP Központi Bizottsága plénumai között a pártmunka vezetőjé nek tevékenységét. Mi támogatjuk ezt a javaslatot. Felvetődik olyan vélemény, hogy nem szükséges fenntartani az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját. A gyakorlat az, hogy bár megvan a Központi Bizottság mellett működő OSZSZSZK iroda, a határterületi és területi pártszervezetek tevékenységének minden fontos kérdését az SZKP Központi Bizottságának elnöksége és titkársága tárgyalja. Ezért nem célszerű, hogy legyen az SZKP Központi Bizottságának még egy, az oroszországi föderáció ügyeivel foglalkozó párhuzamos szerve. Az SZKP Központi Bizottságának ezzel a véleményével is egyetértek. Azzal kapcsolatban, hogy az SZKP Központi Bizottságához és a párt XXIII. kongresszusához sok olyan javaslat érkezett, amely a pártszervezetek és vezető káderei összetételének megújítási és utódlási rendjét érinti, tanácskoznunk kell arról, hogy megtartsuk-e a szervezeti szabályzatnak ezeket a tételeit, önmagában a rendszeres megújítás és az utódlás elve pártunknak régóta érvényben van. És ez helyes elv. A párt mindenkor gondot fordított arra, hogy új kádereket helyezzen vezető párt- és állami munkára. Ami ezt a folyamatot szabályozó jelenleg érvényes szabályokat illeti, az élet azt mutatta, hogy ezek nem igazolódtak. A kommunistáknak a vezető szervekbe való beválasztásánál a káderek gyakorlati és politikai tulajdonságok alapján történt kiválasztásának elvét egyes helyeken formális megfontolásokkal helyettesítették. Ennek következtében a választott szerveknél betöltött munkát gyakran kénytelenek voltak elhagyni jó dolgozók, akik még aktív munkát tudtak kifejteni a pártbizottságokban. Nagyfokú fluktációhoz vezetett az a körülmény, hogy kötelezően két évre korlátozódik az az idő, ameddig egy kommunista betöltheti az alapszervezeti titkár tisztét. Míg régebben az alapszervi titkárok 30—35 százaléka változott évente, az utóbbi években ez a szám 60 százalékra emelkedett. Emellett a titkárok két harmadát csupán a szervezeti szabályzat által meghatározott idő lejárta miatt mentették fel. Ez kezd negatív befolyást gyakorolni a párt alapszervezetek tevékenységére. A szervezeti szabályzatnak az a követelménye, hogy minden soron levő választáskor a városi, a kerületi pártbizottságoknak, a pártbizottságoknak és az alapszervezeti vezetőségnek legalább felét meg kell újítani, ugyancsak indokolatlanul szűkítette az érett és tapasztalt dolgozók körét, azokat, akiket be lehet választani a pártbizottságokba. Ezzel kapcsolatban a kongresszusnak meg kell vizsgálnia az SZKP szervezeti szabályzatának jelzett tételeit. Láthatólag a szervezeti szabályzatban csak azt az elvi programtételt kell megőrizni, hogy a pártszervezetek megválasztásánál — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig — be kell tartani az összetétel rendszeres megújításának és a vezetés utódlásának elvét,' de a szervezeti szabályzatból ki kell iktatni az e folyamatot szabályozó normákat. Helyesebb és demokratikusabb lesz, ha a kommunisták maguk döntik el, hogy a párt egyik vagy másik tagja politikai és gyakorlati tulajdonságai folytán méltó-e arra, hogy vezető pártszervben tevékenykedjék. A szervezeti szabályzatban megkívánjuk erősíteni azt a kialakult gyakorlatot, hogy a nagy pártszervezetek pártbizottságai megkapják a kerületi pártszervezetek jogait, és kimondani, hogy az ilyen pártbizottságok megválasztása két esztendőre szól. A párt központi bizottsága megvan győződve arról, hogy az SZKP szervezeti szabályzatába javasolt változtatások és kiegészítések a pártszervezési munka színvonalának további emelését, a pártmunka megjavítását fogják szolgálni. 3. A párt eszmei-nevelő munkája Elvtársak! A kommunista párt tevékenységének nagy fontosságú része az elméleti munka, a kommunisták és az összes dolgozók eszmei-politikai nevelése. Pártunk mindig magasra tartotta a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletének mindent legyőző zászlaját. A párt egész szerteágazó tevékenységének megingathatatlan alapja a hűség eziránt a forradalmi tanítás iránt, az ellenségei ellen vívott kérlelhetetlen harc. V. I. Lenin mindig felhívta a párttagokat, fáradhatatlanul sajátítsák el a marxizmus forradalmi elméletét és azt alkotóan fejlesszék tovább. Ö maga nagyszerű példáját adta az elmélet alkotó alkalmazásának, felülmúlhatatlan példáit szolgáltatta a szocialista forradalom fejlesztése és az új társadalom építése számos alapvető kérdése elméleti és gyakorlati megoldásának. Eszmél, elképzelései, útmutatásai ma is felbecsülhetetlen hatással vannak mindennapi társadalmi, politikai és gazdasági életünkre. Hazánkban a szocializmus valamennyi nagy győzelmét a marxi—lenini tanítás alapján vívtuk ki. Hiába ringatják magukat ellenségeink abban a reménybe, hogy a kommunista párt és a szovjet nép eszmeileg elfajul. Ez sohasem következhet be, nincs a világon olyan erő, amely alááshatná, vagy gyengíthetné a marxizmus—leninizmus iránti rendíthetetlen hűségünket. Marx—Engels—Lenin elméleti hagyatéka pártunknak az egész világ kommunista mozgalmának legnagyobb kincse. Joggal mondhatjuk, hogy pártunk egész történelmi jelentősége tevékenységének legerősebb, legjellemzőbb vonása a marxizmus—leninizmus tudományos elméletének alkotó továbbfejlesztése és szerves öszszekapcsolása a munkásosztály és a dolgozó tömegek forradalmi gyakorlatával. A jelenlegi körülmények között még jobban megnövekednek az elméleti munka méretei és feladatai. Nem volt olyan társadalom, amelynek annyira szüksége lett volna a tudományos elméletre, mint a szocialista társadalomnak. Az elméletnek tehát továbbra is utat kell törnie a gyakorlat számára, biztosítani kell a szigorúan tudományos hozzáállást a szovjet nép gazdasá

Ďi és kulturális életének irányításához. A széles alapokon nyugvó elméleti munka világító fáklyaként mutassa az utat pártunknak. A marxi—lenini elmélet további alkotó-fejlesztését pártunk na<?y fontosságú feladatnak, a kommunizmus építésében a sikerek elengedhetetlen feltételének tekinti. Ebben nagy szerepet kell játszaniok a társadalom-tudományoknak, amelyekre pártunk mindig nagy figyelmet fordított, amelyeknek mindig nagy jelentőséget tulajdonított. A szovjet tudósok legfontosabb feladata a gazdaság és a politika, a filozófia és a szociológia, a történettudomány és a jog, valamint más társadalomtudományok legfontosabb problémáinak feldolgozása szoros kapcsolatban a kommunis- fT ta építés gyakorlatával. Fela- » datuk, hogy sokoldalúan kutassák az olyan problémákat, 1

!"> mint a kommunista társadalmi m kapcsolatok kialakulási folya- l

u" matának iránya és jellege, az állam szerkezetének tökélete- 1 (Folytatás a 15. oldalon) 1