Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

Äz SZKP Központi Bizottságának beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusán Küldött elvtársak! A pártunk XXII. és XXIII. kongresszusa között eltelt Időszakban sok nagy és fontos esemény történt az országon belül és a nemzetközi életben egyaránt. Az SZKP mindezeken az éveken át, a párt XX—XXII. kongresszusa által meghatározott Irányvonal alapján, rendületlenül a kommunizmus építésének ütján vezette a szovjet népet. A párt egész tevékenysége arra irányult, hogy teljesítsük az SZKP programját, megteremtsük a kommunizmus anyagi-műszaki alapját, tovább fokozzuk a nép anyagi jólétét, tökéletesítsük a társadalmi viszonyokat, a magasrendű kommunista öntudatosság szellemében neveljük a szovjet embereket. A párt minden erőfeszítésével azon volt, hogy biztosítsa a szovjet nép munkája számára a békés feltételeket, tevékenyen harcolt a világbéke fenntartásáért. A Szovjetunió Kommunista Pártja fejlődésének szempontjából az eltelt időszakot az jellemezte, hogy tovább szilárdultak a párt sorai, fokozódott a szovjet társadalomban betöltött politikai és szervező szerepe. A pártban szilárdan megerősödtek a pártélet lenini elvei. Ma, a XXIII. pártkongresszuson meggyőződéssel jelenthetjük ki: a Szovjetunió Kommunista Pártja még erősebb és egységesebb lett és szilárdabbakká váltak azok a szálak, amelyek a pártot a néppel egybefűzik. A Szovjetunió Kommunista Pártja — a többi testvérpárttal együtt — tevékenyen küzdött és küzd azért, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egybeforrjon Marx, Engels, Lenin legyőzhetetlen tanításának alapján, hogy megerősödjék e világ kommunistáinak akcióegysége, a közös ellenség: az imperializmus ellen vívott harcban. A Szovjetunió belső fejlődése szempontjából ez olyan időszak volt, amelyben a szovjet nép önfeláldozó munkával, a kommunista párt vezetésével befejezte a hétéves terv teljesítését. A népgazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra fejlesztésében elért újabb eredmények még hatalmasabbakká tették a Szovjetuniót gazdasági, politikai és katonai tekintetben. Fokozódott a szovjet nép jóléte. Tovább erősödött és bővült a társadalmi élet különböző területein a szocialista demokrácia. Tovább erősödtek a szocialista rendszer politikai alapjai: a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetsége, a sok nemzetiségű Szovjetunió népeinek barátsága, az összes dolgozók eszmei-politikai egysége, az élcsapat: a kommunista párt körül. A nemzetközi helyzet szempontjából az jellemzi a XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot, hogy szüntelenül növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása. Ojabb győzelmeket vívtak ki azok az országok és népek, amelyek a gyarmati iga ellen, függetlenségükért és haladásukért harcolnak; aktivizálódott a tőkés országokban a munkásosztály harca; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom. Másfelől viszont ebben az időszakban tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, fokozódtak a tőkés országok közötti ellentétek. Az imperialisták, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista körei nemegyszer folyamodtak arcátlan és provokációs cselekményekhez, így katonai kalandokra is vetemedtek. Ennek következményeképpen kiéleződött a nemzetközi helyzet. Az Imperializmus fokozott agresszivitása egyáltalán nem azt jelenti, hogy a nemzetközi erőviszonyok bármilyen mértékben is az imperializmus javára változtak volna meg. Ellenkezőleg, a fokozott agresszivitás azokat a megnövekedett nehézségeket és ellentmondásokat tükrözi, amelyek napjainkban terhelik a tőkés világ rendszert. Az elmúlt évek eseményei ismét megmutatták, hogy az imperializmus — bármilyen módszerekhez és eszközökhöz is folyamodjék — képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődést. A jelenkor forradalmi erői folytatják offenzívájukat. Erősödött a népek harca az imperializmus ellen. Az SZKP Központi Bizottsága figyelembe vette a nemzetközi helyzet bonyolultságát, amikor kidolgozta a párt és az állam külpolitikai Irányvonalát, a Szovjetunió, népeinek létérde keit tartotta szem előtt, igyekezett békés feltételeket biztosítani a szocialista világrendszer országaiban folyó kommunista és szocialista építőmunka szá mára, s arra törekedett, hogy megakadályozza az új világhá ború kirobbantását. A Központi Bizottság pártunknak a szocialista testvérországokkal és min den ország dolgozóival szemben fennálló internacionalista forradalmi kötelezettséget tekinti külpolitikája kiinduló pontjának. Az elmúlt évek eredményei megerősítik, hogy az SZKP helyes politikát folytat és politikáját teljes mértékben támogatja az egész szovjet nép. Fő feladatunk az, hogy harcoljunk pártunk politikájának érvényesítéséért. Nagy lenini pártunk életében és harcában mindenkor törvény volt és marad a kommunizmus ügyéhez, a proletár internacionalizmushoz és a szocialista szolidaritáshoz való hűség. I. A Szovjetunió nemzetközi helyzete. A Szovjetunió külpolitikai tevékenysége 1. A szocialista világrendszer, az SZKP harca a szocialista világrendszer egységének és erejének megszilárdításáért Elvtársak! Pártunk és államunk kiváltképpen fontosnak tartja, hogy egész sokrétű külpolitikai tevékenységével erősítse és még szorosabb egységbe forrassza a szocialista országok közösségét. A szocialista világrendszert a nemzetközi munkásosztály nagy történelmi vívmányának, korunk fő forradalmi erejének, s a békéért, a nemzeti szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló népek legbiztosabb támaszának tartjuk. A szocialista országok világrendszere az elmúlt években jelentősen megerősödött, s növelte nemzetközi tekintélyét ós az emberiség sorsára gyakorolt hatását. A beszámolási Időszakot a szocialista országok politikai együttműködésének síkján az jellemezte, hogy országaink testvérpártjainak kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus és kölcsönös támogatás, az egyenjogúság, a be nem avatkozás, egymás tiszteletben tartása, s a pártok és államok önállósága alapján fejlődtek. Kapcsolataink a szocialista közösséghez tartozó országok kommunistaés munkáspártjaival, s a szocialista államokkal kétségtelenül — gazdagodtak, szorosabbakká és szívélyesebbekké váltak a beszámolási időszakban. Jók testvéri kapcsolataink a Bolgár Népköztársasággal, a Magyar Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Romániai Szocialista Köztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A Szovjetunió és a szocialista államok kapcsolatainak fejlődésében nagy szerepet játszanak a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések. Ezek a szerződések a barátság igazi alaptörvényei, amelyek a testvérnépek sokéves tapasztalatait, kapcsolatait, érettségét és melegségét, a testvérnépek fejlett internacionalista szellemét testesítik meg, jól szolgálják és a jövőben is jól fogják szolgálni közös forradalmi ügyünket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a testvérországokban szakadatlanul erősödik a szocialista rendszer, tökéletesednek az új társadalmi viszonyok, növekszik a nép jóléte, örvendetes számunkra, hogy egyúttal növekszik a szocialista államok nemzetközi tekintélye is. A szocialista világrendszer szüntelenül előrehalad. A szocialista építés alapvető törvényszerűségei valamennyi országra nézve érvényesek. Ezeket jól ismerjük és kipróbáltuk a gyakorlatban. De a szocialista rendszer országai fejlődésük folyamán állandóan szembetalálják magukat új problémákkal, amelyeket a bonyolult és sokrétű reális élet vet fel. Magától értetődően nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások minden Ilyen feladatra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy mindenkor alkotó szellemben nyúljunk a felmerülő kérdésekhez, a marxizmus—leninizmus kipróbált alapján. Állandóan szükség van a tapasztalat* és véleménycserére. A szocialista országok testvérpártjai vezetőinek hasznos, ügyszerű kapcsolatai, politikai konzultációi rendszeressé váltak. Csupán a Központi Bizottság 1964. évi októberi plénuma óta eltelt másfél év alatt a Központi Bizottság elnökségének tagjai és titkárai, valamint a párt Központi Bizottságának tagjai közül ls sokan több Ízben találkoztak, tárgyaltak, és beható megbeszélést folytattak csaknem valamennyi szocialista ország kommunista és munkáspártjainak vezetőivel. Baráti találkozóinkat, őszinte megbeszéléseinket, eszme- és tapasztalatcseréinket mindenkor az elvtársiasság, a mélységes kölcsönös megbecsülés, a szocializmus nagy eszményei és céljai iránti közös hűségünk szelleme hatotta át. Az ilyen találkozók lehetővé teszik, hogy idejében alaposabban összegezzük és hasznosítsuk minden egyes ország és az egész szocialista rendszer legjobb gyakorlati vívmányait, sikeresebben kidolgozzuk a kommunizmus és a szocializmus országainkban folyó építéseinek politikáját, nemzetközi kérdésekben a helyes vonalat. Az élettapasztalataink azt tanúsítják, hogy mindez szükséges és hasznos gyakorlat, és síkra szállunk azért, hogy ez az együttműködés tovább bővüljön. Ami az SZKP-t illeti, a Jövő ben ls mindent megteszünk azért, hogy tovább fejlődjenek és erősödjenek politikai kapcsolataink a testvéri szocialista országokkal. A szocialista országok gazdasági együttműködése területén az utóbbi években kapcsolataink sikeresen fejlődtek és új szintre emelkedtek. Lényegesen bővültek mind a kétoldalú, mind pedig a sokoldalú gazdasági kapcsolatok. Csupán a KGST-országok árucsereforgalma a beszámoló által érintett időszakban 5,6 milliárd rubelről 8,5 milliárd rubelre növekedett. Több Intézkedést tettünk annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös feltételek mellett megvalósítsuk a termelés szakosítását és kooperációját. Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a népeink érdekeit szolgáló tudományos, műszaki, valamint kulturális kapcsolatok. Egyre növekszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának szerepe a résztvevő országok gazdasági fejlesztésében. Közgazdaságunk most azon fáradozik, hogy megoldja a termelés további szakosításának és kooperációjának problémáit, a népgazdasági tervek ésszerű egybehangolásának feladatait. Sok testvérpárttal együtt az a véleményünk, hogy a szocialista országok nemzeti gazdasága csak így tarthat lépést napjaink viharos ütemű tudományos- műszaki forradalmával. így biztosíthatja a feltételeket a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny újabb sikerei számára. A szocialista országokban a gazdaság gyorsabban fejlődik, mint a burzsoázia világában. Elegendő, ha arra hivatkozunk, hogy 1961 és 1965 között a szocialista világrendszer ipari termelése 43 százalékkal emelkedett, míg a kapitalista rendszer országaiban 34 százalékos volt a növekedés. Mint láthatják, a különbség lényeges, nem is szólva arról, hogy a kapitalista országokban a termelés növekedését mutató adatok nem jellemzik a népjólét emel kedését, — mint a szocialista országokban, hanem mindenekelőtt a monopóliumok növekvő nyereségéről, a gazdasági élet fokozódó militarizálódásáról tanúskodnak. A szocialista országok megtartják és tovább fokozzák fölényüket a gazdasági növekedés ütemében, egyre hatékonyabban hasznosítják a szocialista termelési mód előnyeit ós ezzel eleget tesznek egyik legfőbb, valóban forradalmi feladatuknak. Ami az SZKP-t illeti, mi a jövőben ls minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy még jobban kiterjedjenek, még erősebbekké váljanak a testvéri szocialista országok gazdasági kapcsolatai. A katonai együttműködés területén az Egyesült Államok vezette imperialista erők fokozódó agresszív cselekményei miatt folytatódott a szocialista országokkal kialakított kapcsolataink további erősítése, a Varsói Szerződés gépezetének erősítése és tökéletesítése. A Varsói Szerződés a szocialista országok népei vívmányainak biztos védőpajzsa. A szerződésbe tömörült országok hadseregei a legkorszerűbb fegyverekkel vannak felszerelve. A kiképzőtereken, a levegőben, és a tengeren tökéletesítik a szövetséges államok hadseregeinek és fegyvernemeinek együttműködését, ellenőrizzük a korszerű haditechnika erejét, elmélyítjük a Varsói Szerződés szervezete fegyveres erőinek fegyverbarátságát. Szükség esetén e szerződés résztvevőinek szorosan egybeforrott családja hatalmas erővel védelmére kel a szocialista rendszernek, népeink szabad életének és megsemmisítő csapást mér bármely agresszorra. Ami az SZKP-t illeti, mi a jövőben ls mindent elkövetünk, hogy a testvéri szocialista országok katonai együttműködése még tovább fejlődjék és erősödjék. Elvtársak! Az együttműködés és a szolidaritás — a szocialista rendszer egyik legfontosabb erőforrása. Az együttműködés fejlesztése és bővítése megfelel minden egyes ország és az egész szocialista világrendszer alapvető érdekeinek, előmozdítja soraink összeforrottságát az imperializmus ellen vívott harcban. Ez az összeforrottság különösen most szükséges, amikor az amerikai Imperialisták, kiterjesztve agressziójukat a vietnami nép ellen, arcátlan támadásokat intéznek egy szocialista ország — a Vietnami De->: mokratikus Köztársaság ellen. Az SZKP következetesen sürgeti, hogy valamennyi szocialista ország egyesült erővel nyújtson segítséget a harcoló Vietnamnak. Engedjék meg, elvtársak, hogy a vietnami eseményekről és a testvéri vietnami népnek nyújtott támogatásunkról később beszéljek. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép támogatja az amerikai Imperializmus ellen küzdő testvéri koreai népet és sürgeti az ország demokratikus alapokon történő egyesítését. Pártunk és a szovjet emberek biztosak abban, hogy a koreai nép győzelmet arat, s egész Korea egységes és szabad lesz. Nehéz körülmények között harcol és építi a szocializmust kommunista pártjának irányításával Kuba, az első amerikai ország hősi népe, amely véghez vitte a szocialista forradalmat. Kuba nincs egyedül. A szocialista államok hatalmas közösségébe tartozik, népünk teljes szívével a kubai nép mellett áll abban a harcában, amelyet az új társadalom felépítéséért folytat. A Szovjetunió változatlanul minden támogatást megad a testvéri Kubának. A szocialista világrendszer erősítéséről szólva meg kell említeni, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával, a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkáspárttal — sajnos továbbra sem kielégítőek. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot a Népi Kínával és kommunista pártjával. Készek vagyunk mindent elkövetni, hogy megjavítsuk kapcsolatainkat a népi Albániával, az Albán Munkapárttal. Önök tudják, hogy 1964 novemberében Moszkvában találkozót tartottunk a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével. Valamivel később küldöttségünk megbeszéléseket folytatott Pekingben a Kínai Kommunista Párt vezetőivel. Az SZKP Központi Bizottsága újabb magasszintű moszkvai vagy pekingi találkozót javasolt a kínai elvtársaknak. Mi most is ügy gondoljuk, hogy ilyen találkozó hasznos lenne és bármely pillanatban készek vagyunk arra, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt megvizsgáljuk az ellentéteket azzal a céllal, hogy megtaláljuk marxista—leninista elveken alapuló leküzdésük módjait. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, népeink végső soron leküzdenek minden nehézséget és együttesen menetelnek a közös, nagy forradalmi ügyért vívott harcban. Az SZKP Központi Bizottsága a jövőre vonatkozólag is a párt és a szovjet állam külpolitikai tevékenységének egyik fő irányaként tűzi ki az eszmei-politikai kapcsolatok fejlesztését és erősítését valamennyi szocialista ország kommunista pártjaival a marxizmus—leninizmus elveinek alapján, a Szovjetunió politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatainak fejlesztését és erősítését a szocialista államokkal, a szocialista közösség összefogásának minden eszközzel történő előmozdítását, hatalmának és befolyásának erősítését. Az SZKP minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a szocialista világrendszer még erősebbé váljék és győzelemről — győzelemre haladjon előre. 2. A kapitalista rendszer ellentmondásainak elmélyülése, a proletariátus osztályharcának kibontakozasa Elvtársaki Az SZKP Központi Bizottsága a kapitalista világban lejzajló folyamatok figyelembe vételével végezte külpolitikai tevékenységét. A kapitalista rendszer a maga egészében általános válságban van, mélyülnek belső ellentmondásai. A burzsoá világ vezetői annak érdekében, hogy megkíséreljék ezen ellentmondások leküzdését, hogy szembeszállhassanak a szocializmussal, fokozott reményeket fűztek a gazdaság állami szabályozásának módszereihez, a tudományos-műszaki fej{Folytatás a 4. oldaloa)