Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-26 / 84. szám, szombat

A nemzeti bizottságok szerepe és feladata a szocialista társadalomban (Folytatás a 4. oldalról) kidolgozása a befejezéséhez közeledik. Az építkezésről a jövőben a beruházó nemzeti bizottság dönt. Egyúttal jelentősen növekszik az Állami Bank gazdasági szerepe. Ugyanakkor lényegesen leegyszerűsítik az építkezési beruházásokra vonatkozó előírásokat. Intenzíven dolgoznak a lakásépítkezés, a karbantartás és az anyagellátás terén. Ennek keretében lényegesen bővülnek a helyi építőipar kapacitásai és e célbői növeltük a járási építővállalatok dolgozóinak anyagi érdekeltségét a lakáskarbantartás szakaszán. Már az év elején külön megtárgyaltuk — tekintettel sürgősségére — a lakásalap javításának biztosítását Prága városában, ahol e tekintetben legrosszabb a helyzet. A kormány munkájának ütemtervében számítunk arra ls, hogy a nemzeti bizottságok önállóságának fokozásában bizonyos változásokat kell eszközölni a központi szervek és a nemzeti bizottságok kapcsolataiban és a nemzeti bizottságoknak a kormány által való irányításában. Szlovákiában nő a Szlovák Nemzeti Tanács felelőssége és bővül a hatásköre a nemzeti bizottságok irányításában. Különösen komoly feladat lesz a nemzeti bizottságokról szóló új törvény előkészítése. Ebben helyesen kifejezésre kell juttatnunk a nemzeti bizottságok társadalmi, gazdasági és közigazgatási funkcióinak növekedését, valamint szervezeti felépítését. Ugyanakkor célszerűen el kell határolni a különböző fokú nemzeti bizottságok feladatait és jogkörét. Előkészületben van a közigazgatási eljárás törvénye. # * • Az említett igényes feladatok biztosítása nagymértékben attól függ, hogyan gondoljuk végig az egyes intézkedéseket a kormányban és a minisztériumokban, s ezeket a nemzeti bizottságok önállóságának és felelősségének növelése szellemében milyen szakértelemmel készítjük elő. Ennek a kérdésnek rendkívül figyelmet kell szentelnünk nemcsak a nemzeti bizottságok szakaszán, hanem általában az új irányítási rendszer bevezetésénél, és az állami és gazdasági szervek munkamódszereinek és új elemeinek létrehozása terén is. Ez azért is fontos, mert a múltban a jog, a gazdaság és technológia helytelen azonosítása, valamint a különféle adminisztratív jellegű előírások elburjánzása a jog diszkreditálásához és lebecsüléséhez vezetett. Arról van tehát szó, hogy helyesen értelmezzük a jogszabályokat, megteremtsük a szilárd jogrendet, amely alapvető feltétele a központi irányítás fokozottabb hatékonyságának. Különösen rossz, szinte áttekinthetetlen a helyzet a részletes reszort-előírások és rendeletek terén. Ezek az eddigi irányítási rendszerben — tekintettel nagy számukra, elégtelen egybehangolásukra és gyakran ellentétes voltukra — az Irányításban nem segítettek, hanem inkább ártottak. Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítésre vonatkozó eddigi intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt — bár a kormány több alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel —, a problémát másképpen és gyökeresen kell megoldanunk. Annak megindokolása helyett, mit kellene hatálytalanítani, az állami bizottságok és azon reszortok hatáskörében, ahol az új Irányítási rendszer bevezetésre sor kerül, megköveteljük, I

hogy bizonyos határideig elvileg hatálytalanítsák az összes reszortelőírást s csak azokat B tartsák meg, amelyek az új irányítási rendszer szükségleteiíj. vei összhangban rendesen megindokolva megérdemlik a kivéF telt. Hasonló intézkedések megk tételét javasoljuk a nemzeti bizottságoknál is, ahol hasonló a helyzet az alárendelt szervekhez és vállalatokhoz való viszonyban. A jogrend koncepciójáról és a jogszabályok koordinálásáról való gondoskodást a most megalakított törvényhozási kormánybizottságra bízzuk. A nemzeti bizottságok feladatának fokozására irányuló intézkedések megvalósulását nem kis mértékben az is befolyásolja, hogyan töltik meg tartalommal a különböző fokú nemzeti bizottságok kezdeményezően és a dolgozók fokozott aktivitásával az új lehetőségeket. Maga a gyakorlat bizonyítja majd be az új intézkedések életképességét és mutatja meg megbízhatóan, hogyan teremtenek lehetőséget az irányító munka magasabb színvonala, az irányítás tudományos alapokon való érvényesülése és a bürokrata-adminisztratív módszerek hatásos kiküszöbölése számára. Igényes folyamatról van szó, amely változásokat igényel minden nemzeti bizottság munkájának tartalmában, módszereiben és stílusában. Lenárt elvtárs a nemzeti bizottságok munkamódszereiről beszélve a továbbiakban hangsúlyozta, hogy bízunk a képviselők és a nemzeti bizottságok kezdeményezőkészségében és abban, hogy elsősorban ők maguk fogják keresni és fejleszteni a szükséges utakat és munkastílust. Arra kell törekednünk, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében, munkastílusában és módszereiben kifejezőbben nyilvánuljon meg demokratikus jeliegük és az a tény, hogy a kollektív vezetés szerveit képviselik. Azok az új feltételek, amikor a nemzeti bizottságok vállalják a felelősség nagyobb részét a társadalom szükségleteinek kielégítéséért s eközben — képletesen mondva — naponta szemtől szemben fognak állni választóikkal, még inkább hangsúlyozzák a polgárokkal való kapcsolat szükségszerűségét. Ilyen értelemben szintén meg kell szabadítanunk a nemzeti bizottságok és a polgárok közti kapcsolat konkrét formáit a formaiságtól és a kifejezéstelenségtől. Ezzel megnő a képviselőknek, mint politikai tényezőknek, mint az állam és a polgárok, illetve a társadalmi és a helyi érdekek közti szocialista viszonyok szervezőinek a feladata is. Azok a feladatok, amelyek előtt állunk a nemzeti bizottságok tevékenységének bonyoiull és sokrétű területén, azt is megkövetelik, hogy újszerűen és igényesebben oldjuk meg e terület kádermegerősítését. Feltétlenül le kell győznünk azokat a nézeteket és azt a gyakorlatot, mintha a közszolgáltatások és a helyi gazdálkodás csak másodrendű terület lenne, ahol engedményeket lehet tenni a szakképzettségi Igényekkel és követelményekkel szemben, amelyeket ma a párt megkíván a vezető dolgozóktól. A szakszerűség növelése a nemzeti bizottságok munkájában és a tudományos eredmények kihasználása többek között feltételezi a funkcionáriusok politikai és szakmai felkészülését, megköveteli, hogy fokozott gondoskodást fordítsunk a nemzeti bizottságokba javasolt jelöltek kiválasztására, s különféle formákban szakembereket vonjunk be a nemzeti bizottságok és szerveik munkájának elvégzésére, s nem utolsósorban szakmai segítséget szervezzünk a nemzeti bizottságok számára. A nemzeti bizottságok apparátusának egyáltalán különös figyelmet kell szentelnünk. Minden évben arra törekszünk, hogy csökkentsük az apparátust mind a központban, mind a nemzeti bizottságokban. Az ország közigazgatására fordított aránytalanul nagy kiadások csökkentésére a központban és a nemzeti bizottságokban ez ideig csak keveset tettünk. A tapasztalatok pedig azt bizonyítják, hogy a feladatokat kisebb, ám jóval szakképzettebb ós jobban jutalmazott apparátussal is teljesíthetjük. A nemzeti bizottságok apparátusának magasabb szakképzettsége egyúttal elengedhetetlen feltétele a problémák meg oldásával szemben tanúsított élettelen és bürokrata viszony elleni hatékony harcnak. Az a célunk, hogy minimális számú, ám célszerű előírásunk legyen felülről, a helyi szervekben pedig szakszerű, felelősségtel jes ős önálló munkával találkozzunk. • • • Annak érdekében, hogy az új intézkedések következetesen és idejében életbe lépjenek, a pártszerveknek és szervezeteknek rendszeres figyelmet kell rájuk fordítaniok. A párt vezető szerepét úgy kell érvényesítenünk, hogy a fő és a döntő kérdésekben biztosítsuk a nemzeti bizottságok egységes tevékenységét a párt és a kormány politikájának megvalósításában. Ügy vélem, elvtársak, hogy ennek előfeltétele az összes fokú nemzeti bizottságokban tevékenykedő kommunisták nézeti egysége a megvalósítás ra váró intézkedések értelmezésében. Elsősorban a kommunis táktól — a funkcionáriusoktól, a képviselőktől és a nemzeti bizottságok dolgozóitól — követeljük meg, hogy beavatottan és kezdeményezően támogassák és érvényesítsék az életben mindazt az újat és progresszí vet, amire törekszünk. Mindnyájunknak abban a tudatban kell dolgoznunk, hogy minőségileg új, reális, de merész útról van sző, amelyen haladva mind a termelésben, mind a társa dalml kapcsolatokban termékenyebben és okultabban akarjuk kihasználni és fejleszteni azokat az előnyöket, amelyekkel a szocializmusban rendelkezünk s amelyeket még távolról sem hasznosítunk teljes mértékben. Ilyen értelemben az új irányítá si rendszer az iparban és a mezőgazdaságban, amelyről ma a nemzeti bizottságok küldetésének elmélyítésére vonatkozó javaslatokkal együtt tárgya lünk, logikus egységet képez nek és tartalmukkal ezen utunk konkrét tartalmát képezik. Emellett éppen a nemzeti bizottságok terén a legtöbbet tehetjük, és kell tennünk annak érdekében, hogy kifejezőbben megnyilvánuljon szocialista társadalmunk valóban demokratikus jellege, hogy tet tekkel szilárduljon a nemzeti bizottságok felelőssége válasz tóikkal szemben, másrészt pedig fokozódjék a polgároknak saját ügyel Igazgatása és közös céljaink megvalósítása Iránti ércíeklődése, aktivitása és részvétele. Ez a mostani intézkedő sek értelme és erre törekszünk. Helyes és hasznos lenne, ha különösen ilyen szempontokból a nemzeti bizottságok szükséges támogatást kapnának a pártszervektől és szervezetek tői. Elsősorban az alapfokú nemzeti bizottságok funkcionáriusainál jobban kell növelnünk az aktivitást és a tárgyilagos ságot a munkában, fejlesztenünk kell képességeiket, hogy gyakorlatilag tudják szervezni a szolgáltatásokat és érzékenyen reagáljanak a polgárok szükségleteire mindazoknak az új lehetőségeknek a célszerű kihasználásával, amelyek a nemzeti bizottságok számára adva vannak. Másrészt viszont természetesen ügyelni kell arra, hogy a gazdasági döntősek ben való nagyobb önállósággal ne éljenek vissza például indokolatlan áremelés, a helyi lile tékekben eszközölt helytelen Intézkedések, Illetve gazdaság talan és a társadalomnak semmit sem hozó akciók formájában. A nemzeti bizottságok társadalmi küldetésének megerősítésére irányuló intézkedések, megvalósítása fokozott pénzügyi-gazdasági önállóságuk útján hozzájárul — mint szilárdan hisszük — a demokratikus elvek elmélyítéséhez. Megerősíti a nemzeti bizottságok kapcsolatát a választóikkal, és vonzóbb tartalmat ad a társa dalmi szervezetekkel való együttműködésüknek. Gépjavítók között Hangosak a Galántai Mezőgazdasági Gépjavító Üzem műhelyei. Sok alkalmazott dolgozik bennük, a tanulókon kívül száznyegyven. Ám az üzem feladata is jelentős, 600 lánctalpas traktor, 450 lánctalpas traktormotor, 50 SZK-3-as kombájnmotor nagyjavítását és más gépek javítását vällalta évi feladatként. A szerelők, javítók olyan hévvel dolgoznak, mintha az egész munkát az első negyedévben szeretnék elvégezni, pedig csak a lemaradás behozására törekszenek. — H ajtókarcsapágyra meg gumimanzsettára tíz napot vártunk, míg megkaptuk — mondja Vojtech Krajöoviö, az tizem helyettes igazgatója és felsorol még vagy harminc további hiányzó pótalkatrészt. Sok bosszúságot hoz az alkatrészhiány. A vezetőknek sem mindegy, hogy az embereket egyszer az egyik, máskor a másik műhelybe kell beosztaniuk, hogy munkát adhassanak nekik. Ha egyáltalán nincs pótalkatrész, a javítókat hazaküldik, s ha megjön a szállítmány, akkor viszont 12 órát is dolgoztatják őket. Szóval a galántai gépjavító üzemben igyekeznek megoldani a problémákat. Az emberek megértik és alkalmazkodnak, csakhogy a hajrámunka hatással lehet a nagyjavítás minőségére. — jelenleg jól megy a munka — mondja Szabó Béla mester, — de ha hamarosan nem kapunk gumimanzsettákat, ismét meg kell szakítani a javítást. — Ezeket a lánctalpas traktorokat sem adhatjuk ki — mutat az udvaron álló gépekre a helyettes igazgató —, mert mindegyikből hiányzik valamilyen alkatrész. Persze, ilyen körülmények között nem ls lenne csoda, ha az üzem nem teljesítené negyedévi tervét, vagy a javításokat illetően a szokottnál több reklamációt kapna. Beszélgetésünk közben többen keresik föl KrajCoviö elvtársat, pótalkatrészt szeretnének vásárolni. Ján Petroviö a Golianovo prl Nitre-i szövetkezetből jött. Hüvelyeket dugattyúval és hengerfejet kér. — Hengerfejet kaphat, ha bevásárlóink hoznak Bratislavából, de egyelőre még várni kell rájuk — válaszol KrajCoviö elvtárs. Július Škoda a következő igénylő a myslenicei szövetkezetből. Soron kívül szeretné megjavíttatni a lánctalpas traktor motorját. A helyettes igazgató nem akarja őt sem elküldeni, a munkát azonban már nem vállalhatja, mert a műhely már túlterhelt. Behívja azonban Kontár Zoltánt, a tanoncok vezetőjét s megkérdi, vállalná-e a motor megjavítását. Sajnos, ő ís foglalt, így más megoldás nincs, minthogy Škoda elvtárs máshol próbáljon szerencsét. — Tegnap Liptovský Mikulásról volt itt a bevásárló — említi KrajCoviö elvtárs — 50 korona értékű alkatrészt vitt el, útja viszont belekerült 400 koronába. De járnak hozzánk KoSicéről, Hridec Královéból is, szóval az ország minden tájáról, s bizony sokszor fölöslegesen jönnek, mert ha nekünk sincs elegendő pótalkatrészünk, mi sem adhatunk. Ha összeszámolnánk, mennyibe kerül az egyes üzemeknek a pótalkatrészek bőszerzése, kétségkívül meglepő szám lenne a végeredmény. A mezőgazdasági üzemek, valamint a gép és traktorállomások valóban felvethetik a kérdést, vajon nincs-e mód arra, hogy gyáraink javítsanak a helyzeten. Célul tűztük kl a mezőgazdasági termelés növelését és az olcsóbb termelést, s ez nem csupán a mezőgazdasági dolgozók ügye. Természetesen a gépjavító üzemek sem segíthetnek sokat, hiszen ők is a gyárakra vannak utalva. Krajčovič elvtárs egy köteg Iratot vesz elő. — Ez mind a szövetkezetekből érkezett, és valamennyiben pótalkatrészt kérnek — mondja és egyik-másikból fölolvassa, kinek mire van szüksége. A galántalak úgy segítenek ezeken a megszorult szövetkezeteken, hogy a kiselejtezett (elkopott) pótalkatrészeket küldik el nekik. Természetesen ezt Ingyen, mint ócskavasat kapják meg az üzem jóvoltából, és egy-két hónapig még használhatják. Ám e téren is fölvetődik a kérdés, vajon az elkopott alkatrészek beszerelésével a gépekben nem történik-e nagyobb kár, mint haszon? Minden esetre az elkopott csapágyban a tengely nem gördülhet olyan simán, mint az újban. De a szövetkezetnek más megoldása nincs, esetleg az, hogy míg nem kap új alkatrészt, félreállítja a gépet. Reméljük az új gazdaságirányítási rendszer végre már megérteti a gyárakkal, a tervezőkkel, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. És ez lesz a leghathatósabb segítség, hogy a mezőgazdaság a kitűzött feladatokat teljesíthesse. BENYUS JÓZSEF Majdnem egyedül varr a tökéletes és korszerű varrógépi Legyen mindig divatos, vásároljon LADA vagy MINERVA varrógépet. Előnyeiről meggyőződhet a VARRÓGÉP szaküzletekben. ŰF-124