Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-25 / 83. szám, péntek

0Š13DI O

ez a vasárnapi A vasárnap a hét legkínosabb napja: a semmittevés döbbent rá, mennyire egyedül vagy, egyedül ebben a bútorokkal zsúfolt négy szobában, amit otthonának nevez az ember. Otthon? Micsoda otthon? Derékszögekben egymásnak feszülő falak. Ajtók és ablakok. Szekrények, székek, asztalok, heverők egy modernizált galambdúc harmadik emeletén. Központi fűtéses privát pokol, ahonnan hiába menekülsz, mert végül minden út visszavezet ide, ahol mindig egyedül vagy, akkor is, ha mindenki elment, akkor is, ha mindenki hazajött. Hát kellett ez neked, mérnök úr, beeé .. .1 Kiöltötte a nyelvét a mérnök úrra, aki mintha ott állt volna felette a dívány közelében, amire az előbb lehevert kezében valami megemészthetetlen regénynyel, s amit soha végig nem olvas. A mérnök úr, safát álombeli mása, vasalt nadrágban, kis pocakjára feszülő, elegáns zakóban állt felette, kidülledő, nagy béka szemével az arcát vizsgálta, gúnyosan mosolygott, hátrasimította őszes haját és hirtelen elbúcsúzott: — Isten veled, megyek a kávéházba

i Kovács Imre, gépészmérnök kezéből kiesett az unalmas könyv, hirtelen felriadt és felült a heverőn. Szeme zavarodottan rámeredt az ajtóra, mintha valóban azt várta volna, hogy megpillantja saját magát, amint kifelé indul a lakásból. A szoba üres volt, az ajtó zárva. Mindenütt csend. Hallotta a falióra ketyegését, a karórája is erősen ketyegett a dohányzóasztalka lapján, a szíve dobogását is hallotta. Még mindig a csukott ajtóra bámult, aztán végig simított a homlokán és felsóhajtott: — Ürlsten, megkergülök! tére ő is egyetértett a nőt egyenjogúság ilyen értelmezésével. Tulajdonképpen ma sincs tisztában vele, helyes volt-e vagy helytelen, csak azt tudja, hogy nagyon sajnálta a kislányt. A vasforgács minduntalan felsebezte az ujjait. Fáradékony volt. Titokban gyakran sírt. Csak annyit tud, hogy nagyon sajnálta törékeny szépségét, mely átsütött az olajos maszaton és a durva munkaruhán. Ám a kis Zsuzsa erősnek bizonyult. Megbirkózott a tanoncévek feladataival, és felszabadulása után a komoly munkafeladatokkal is. Akkor már nem sajnálta. Szerette. A világ legtermészetesebb dolga volt, hogy Kovács Imre szerelő mester feleségül veszi a kis Feltápászkodott. Valóban kedve lett volna elmenni hazulról, akár a kávéházba is. Minek várja be a duzzogó asszonyt s a két makrancos kamaszlányt? Miért melegítse meg a vacsorájukat. Melegítsék ők maguk! Ám az ébredező szándék nem volt elég erős ahhoz, hogy lökést adjon akaratának. Kiment a konyhába, a jégszekrényből előszedte az ebédről maradt ételt. A délutáni mozielőadásnak csakhamar vége. Mindjárt itt lesznek. Mégis megmelegíti az ételt. Meggyújtotta a gázt, két rózsát gyújtott és feltette a lábasokat. Gyakorlott mozdulatokkal tett-veit, mintha mindig is ezt csinálta volna, s közben a feleségére gondolt. Nem a mai duzzogó asszonyra, aki csinosan öltözködik, festi a haját meg a száját, hanem a régi kicsi Zsuzsa járt az eszében. Az a szőke kis tanonc az esztergapad mellől. Micsoda bolond ötlet volt, hogy lányokat fogjanak be vasmunkára! Még ma is szégyelli magát, hogy akkoriban mester léZsuzsát. Épp abban az esztendőben iratkozott be a főiskolára távhallgatónak. Talán Zsuzsa örült neki a legjobban. Eleinte úgy látszott, minden rendben van. Szerette a feleségét, az is szerette őt. Az aszszony ts dolgozott, míg meg nem született az első lány, a második Zsuzsa. Ó szerelem! A természet vermet ás, csapdát állít az embernek, hogy olyasmire kényszerítse, amit maga se szándékolt. Kovács Imre akkoriban nem így nézte a dolgot. A kislány szép volt. Mint egy játékbaba. Az anyja és a maga folytatását látta benne. Valóban minden rendben lett volna, csak az asszon,íjai történt valami. Tulajdonképpen már a terhesség idején kezdődött. Érzékenyebb lett. Látszólag m nden ok nélkül vagy sírt, vagy nevetett. Olykor váratlanul, hevesen átölelte, odabújt a mellére és zokogott. — Ugy e szeretsz? Ugy e, nem hagysz el bennünket? Kovács Imre olyankor csodálkozva nézte a feleségét. Nem értette. Miért hagyná el őket? Aztán megsejtette, hogy a függőség érzete mondatja vele a furcsa kérdéseket. Zsuzsa most nem dolgozik. Minden tekintetben rászorul. Micsoda ostobaság. Hisz ilyesmi neki soha eszébe se jutott. Azt hitte, ha az asszony visszamegy a gépgyárba, munkahelyére, megint visszanyeri a biztonságérzetét. Megint egyenrangúnak érzi majd magát. Eleinte úgy látszott, a munka valóban segít a helyzeten. Az oktalan sírások, heves örömujjongások ritkábbak lettek. A második gyerek rontotta el a dolgot, aicit Imre édesanyja után, Irmának neveztek el. Örült az újszülöttnek, de nem annyira mint az elsőnek. Félt, közébük ágaskodik megint az az érthetetlen fal, a bizalmatlanság, a lappangó félelmek táplálta idegenség. Közben akaratát megfeszítve tanult. Kitárult előtte a fizika és matematika fogalomvilága. Másként gondolkodott, más A prešovl Ukrán Nemzeti Színház hazánk azon színházal közé tartozik, amelynek együttese a felszabadulás utáu mindjárt megkezdte munkáját. Az ukrán városi és falusi lakosság körében végzett derekas kulturális tevékenység két évtizede arról tanúskodik, hogy a színház együttese olyan kollektíva, amely komolyan veszi hivatását, s megbirkózik a legnehezebb akadályokkal is, melyek főként a téli hónapok vendékszereplései idején adódnak. A színház bölcsőjénél állt JOZEF FELBABA, az Ukrán Nemzeti Színház prózai együttesének művészeti vezetője, rendező és színész. Az együttes munkájával kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel neki: • Bevezetőül mit mondana a jubiláló színházban végzett eddigi munkájáról? ember lett. Társadalmi helyzetük, anyagi viszonyaik is meg változtak. A? egyszerű szobakonyhás lakásból ebbe a négyszobás modern lakásba költöztek, de Zsuzsa lelke valahol ottmaradt az egyszerű szoba konyhában. Kovács Imre gépészmérnök az automata gépsorokat gyár tó új részleg vezetője lett. Vál toztak körötte az emberek. A szokások ts megváltoztak. Az elvtárs megszólítás és az álta lános tegeződés valahogy kiment a divatból. Egy nap azt vette észre, hogy mérnök úrnak szólítják. Egy fiatal cseh nő volt az első. A tervező osztályról jött. Betoppant a szere lőcsarnokba és jelcsilingelt a hangja. — Pane inllnýre! Zsuzsa a második gyerek után nem ment vissza többé a gyárba. Csak nem dolgozik közönséges munkásként ott, fi, ahol a férje részlegvezető mérnök, mondogatták az emberek. . Ostobaság volt? Rosszindulat vagy előítélet? És Zsuzsa azóta nem dolgozik. Neveli tisztességesen a gyerekeket, talál magának szó rakozást, festi a haját, pirosít ja a száját, csinosan öltözkö.» dik, de nem tudja követni Ko vács Imrét abba a gondolatvilágba, ahová ő fölküzdötte ma gát. Már alig van mondaniva lójuk egymás számára. Minden sikerük valahogy ellenük for dult, közébük állt, mint az át hatolhatatlan falak. Egyébként Zsuzsa erős akaratú ember. Leküzdötte egykori érzelmességét. Mostanában inkább hideg és gunyoros. Ha megharagszik, nem veszekedik, de mérnök úrnak szólítja a férjét. Különös, bőszítő hangsúllyal tudja mondani: — Mérnök úr! A mérnök úr gömbölyödő kis pocakját eltakarja a bő házikabát. Felesége és a leányai moziba mentek. Papucsban, őszülő halántékkal itt csoszog a konyhában, tesz vesz a gáztűzhely körül. Egyedül van. Rettenetesen egyedül a négyszobás lakás ban. Egy modernizált galamb dúc harmadik emeletén él, központi fűtéses privát pokolban, ahonnan hiába menekül, mert végül minden út visszave zet ide. A léha eszébe jut az a l\ / csilingelő hangú I \l cseh lány a tervező ' * osztályról, aki először szólította őt mérnök úrnak. Hátha, hátha meg lehetne szüntetni ezt a magányt? — Beeé, mérnök úr ...! Zsuzsa csak nem jön, ki tudja merre jár? Talán felugrott valamelyik barátnőjéhez. Ilyenkor csak este tíz felé keverednek haza. Ő is egyedül van, rettenetesen egyedül, még a lányai társaságában ls. 0 minek is tette fel azt az ételt. Odakozmásodott. — Elmegyek mégis a kávéházba ... „Naqy lelkesedéssel dolgozunk..." HÚSZÉVES AZ UKRÁN NEMZETI SZÍNHÁZ — Együttesünk tagjai e napokban nagy lelkesedéssel készülnek Ivan Fraink „Sviatoslav herceg álma" című verses drámájának bemutatójára. Ez lesz 137. bemutatónk. Az Ukrán Nemzeti Színház színészei közül néhányan már több mint száz szerepet alakítottak. Nagy lelkesedéssel, kedvvel dolgozunk. Munkánkkal, művészetünkkei a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ukrán nemzetiségű dolgozóit akarjuk szolgálni, s szeretnénk, ha alkotó munkánk a színészi kifejezőkészség, a rendezői munka és a díszletek tekintetében megütné a csehszlovák színművészet színvonalát. Sok problémát okoz a darabok megválasztása és a helyi szerzőkkel való együttműködés is. A helyi szerzők közül Bissová, Macinky, Zozulak és Hainy Eredményes tevékenység Február utolsó vasárnapján tartotta évzáró közgyűlését a zalabai CSISZ szervezet. Pál Elemér elnök beszámolójából kitűnt, hogy a fiatalok nagyon lelkiismeretesen dolgoztak az elmúlt évben. Kiváltképpen jól működött a kulturális csoport. Saját zenekart alakítottak, egyre több fiatal dolgozik a szövetkezetben. A párt XIII. kongresszusa tiszteletére gyümölcsfákat ültetnek és a nyáron többször szerveznek majd brigádmunkát. BÁLINT ERNŐ, Udvard. A XIII. PARTKONGRESSZUSTISZTELETÉRE Az elkövetkező napokat a pártunk XIII. kongresszusának előkészületei jellemzik. Hazánk dolgozói a párt- és társadalmi szervezetekben véleményt mondanak eddig végzett munkánkról, eredményeinkről. A falvakon a szövetkezeti taggyűléseken foglalkoznak a XIII. kongresszus téziseivel. A kongreszszus tiszteletére különböző vállalásokat tesznek. A berencsi EFSZ vezetősége és tagsága kötelezettséget vállalt, hogy a növénytermesztők minden gabonafajtából 1 métermázsával túlszárnyalják a hektárhozamot. A cukorrépa tervezett 400 mázsás hektárhozamát például 50 mázsával. A kukoricából minden hektáron 3 métermázsával termelnek többet a tervezettnél. A növénytermesztésben tett felajánlás értéke 155 600 korona. A vállalások összértéke a berencsi EFSZ-ben meghaladja a 223 ezer koronát, ami azt bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága méltóan készül a pártkongresszusra. Lőrincz László, Berencs « • * Az oroszkai szövetkezet vállalta, hogy a XIII. kongreszszus tiszteletére 10 ezer liter tejet, 60 mázsa húst, 20 vagon cukorrépát és 20 ezer korona értékű zöldséget ad el terven felül. Az áru összértéke 140 ezer korona. A zselízi szövetkezet 10 ezer liter tejet, 70 mázsa húst, 20 ezer tojást ad el terven felül, és többek között vállalta, hogy a tavaszi munkákat agrotechnikai határidőn belül elvégzi. Rafael János, Zselíz darabjait, a klasszikusok közül Shakespeare, Goldoni, Shaw, Remarque műveit játsszuk. Csehszlovák szerzők közül Capek, Stodola, Karvaš, Smrček, Rusnák és mások műveit adjuk elő. Az orosz és szovjet alkotások közül Osztrovszkij, Gorkij, Leonov, Rozov, és mások művei szerepelnek műsorunkon. Ez eléggé igényes repertoár, s ha tekintetbe vesszük azt, hogy vendégszereplésünk kiterjed az egész kelet-szlovákiai kerületre, úgy véljük, érdemes kulturális nevelőmunkát végzünk. A jubileumi jó hangulat mellett látjuk problémáinkat is. A jövő évadban három színészünk a Szovjetunióba megy tanulmányútra. Együttesünket új, fiatal színésznőkkel és színészekkel kell kiegészítenünk. Szükségünk volna arra, hogy a felettes szervek engedélyezzék a színház mellett egy kétéves szlniiskola létesítését. Ebben az Iskolában új tehetségeket kereshetnénk s képezhetnénk. Érdeklődő volna elég. A pártunk XIII. kongresszusa előtti akciókba tevékenyen bekapcsolódnak néphadseregünk katonái is. Abban az alakulatban, ahol Šmugala elvtárs vezeti a politikai munkát, különösen sikeresen folyik „A párt beszél a fiatalokkal" című akció. Az elmúlt hetekben az alakulat párt- és CSISZ-szervezete kirándulást szervezett Vrútkyra, ahol a katonák megtekintették a Gottwald Múzeumot és elbeszélgettek Gottwald elvtárs élő munkatársaival. Érdekes akciót tartottak Liptovský Mikulášon. Itt a párt alapító tagjaival beszélgettek. Számos más akción kívül az alakulat CSISZ-szervezete a pártkongresszus előtti tézisekről Kérdés-felelet estet is rendez majd. Gottlieber Ferenc főhadnagy, Zvolen Kisgyarmati hirek Több évi hallgatás után újfent jelentkezik a kisgyarmatl színjátszó csoport. Régi sikerein felbuzdulva, megfiatalodott színigárdával új műsort próbál. Szigligeti Liliomfi című színművét adják majd elő Henczi Béla rendezésében. A darab bemutatójára az új kultúrotthon avatási ünnepélyén kerül sor. A színjátszókhoz hasonlóan a falu fiataljai is eredményes munkát végeznek. A CSISZgyűléseket rendszerint jó zene mellett, ötórai tea zárja. Újabban önálló zenekar szervezését tervezik. VARGA IMRE, Kisgyarmat Válasz bírá A Csehszlovák Vöröskereszt udvardi helyi csoportjának elnöke, dr. Belica kezdeményezésére február 14-én jól sikerült önkéntes véradási akciót rendeztek a faluban, ötven térítés nélküli véradó helyett nyolcvanketten jöttek el. Jó lenne, ha a többi faluban is követnék az udvardi vöröskereszt-csoport példáját. PERLAKI JÚLIA, Érsekújvár Március tizedikén Komjáton dr. Stanovič Irányításával, önkéntes véradási akciót szervezett a Csehszlovák Vöröskereszt helyi csoportja. A falu lakosságából mintegy nyolcvanan kapcsolódtak be az akcióba, melyet a véradással kapcsolatos filmvetítéssel fejeztek be. MELISEK ERZSÉBET, Érsekújvár A következő években szeretnénk együttesünket kiegészíteni egy kisebb zenekarral, hogy zenés vígjátékokat is előadhassunk, amelyek iránt nézőink körében különösen nagy az érdeklődés, örülünk, hogy az emberek látogatják színházunkat, s szeretnénk kielégíteni igényeiket. • Melyik évadot tartja a legsikeresebbnek? — Minden évadot sikeresnek tartok, amelyben új, eredeti alkotást hoztunk. Ilyen volt például Frank Elrabolt boldogsága, Capek Anyája, Gorkij Jegor Bulicsovja, Remarque Utolsó állomása, Karvaš Antigonéja, Bissová Barlangja és Hainy Befejezetlen epizódja. • Kik a legkedveltebb szerzők és miért? — Iván Franko, Karel Capek, Makszim Gorkij, Bemard Shaw, Elena Bissová, mert utat keresnek az emberhez, szeretem őket humanitásukért, drámaFebruár 18-án „Csak egy kis jóindulat" címmel a füleki Kovosmalt dolgozóinak panaszát közöltük: hiába kérik a néhány éve megszüntetett autóbuszmegálló visszahelyezését. A bírálatra Kaličák mérnök, a CSAD losonci részlegének vezetője válaszolt: A Kovosmalt üzemtől mintegy 300 méterre a közeljövőben új autóbuszmegállót létesítenek. Ez ugyan már szerepel ls a hivatalos menetrendben, de a munkálatok elhúzódása miatt a buszok itt még nem állhatnak meg. Remélhető, hogy a megálló átadása már csak néhány hónap kérdése. Ezután a Kovosmalt alkalmazottainak nem kell majd fölöslegesen gyalogolniuk egészen a Fő-téri autóbuszmegállóhoz. írói érettségükért és érzékükért, életigenlésükért. • Hogyan fogadják a né' z ők előadásaikat? — Többnyire telt ház előtt játsszunk, s a közönség közvetlenül, jól reagál előadásainkra. • Beszélgetésünk végén szeretnék feltenni még egy kérdést, milyen a színház látogatottsága? Színházaink és kritikánk is részes a látogatottság csökkenésében. Megszűnt a színházi reklám és propagáció. Közönségszervezés folyik, ez viszont nem hatásos. Egyes színházak dramaturgiája ugyanakkor túlságosan tág teret nyitott, főként nyugati, kevésbé színvonalas darabok előtt, főként a „kriimik"-re gondolok. Mi ennek a divatnak nem hódolunk. Az 1964—65-ös évadban fokozódott a látogatottság. Feljegyezte: ANDREJ SMOLINSKf 1986.