Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-19 / 77. szám, szombat

Dr. KAROL ŠIŠKA akadémikus betöltötte életének 60-ik évét. Pályafutását Kostlivý professzor bratislavai klinikáján, elmélyült tudományos munkásságát pedig Prágában, Diviš professzor klinikáján kezdte. A köztársaság széthullása után Vyšné Hágyban, a tátrai tüdőgondozó intézet sebészeti osztályán, majd az intézet igazgatójaként működött. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben és sikeresen megszervezte a tábori egészségügyi szolgálatot. Az ötvenes évek elejétől a bratislavai Komenský Egyetem sebészprofesszora. Megalapította aj

Í egyetem II. sebészeti klinikáját és a Szlovák Tudományos Akadémia kísérleti sebészeti laboratóriumát. Az általános sebészetben és a mellkason végzett sebészeti beavatkozások alapján szerzett tapasztalatait tudományosan feldolgozta és sikeresen alkalmazta a szívsebészetben. A vezetésével működő orvosok és a Szlovák Tudományos Akadémia mérőműszer laboratóriumának együttinűködé se hozta létre az első műszívet. mely hazánkban is lehetővé tette az igényes szívműtétek végrehajtását. Karol Šiška akadémikus munkásságáért és érdemei ért többrendbeli kitüntetést ka pott, számos tisztséget tölt be a tudományos életben és a közéletében. Tagja a CSKP Központi Bizottságának, s politikai tevékenységével is hozzájárul a közegészségügyi problémák megoldásához. SZEGÉNY BOBI A sebészeti klinika má sodik és harmadik emelete között a lépcsőfe délzeten kis dohányzó asztalka és két szék sze rénykedlk. Jöhettem volna felvonóval is, de én a lépcsőt választottam, jobban mondva nem választót tam, csak nek: indultam. A tenyérnyi hely az udvarra nyíló ablak alatt szinte kínálkozik: pihenj meg! ... Letekintek a betonnal burkolt, szürke ud varra, nem látok semmit, csak egy gumi kere keken álldogáló, ovális bádogedényt. Szürke cinkbádog. Látom a belső falát és a fenekét is. Valami elmosódott, vörös maszat tapad az oldalához. Mellettem borostás arcú, szikár öregember sóhajtozik; a betegek csíkos, kórházi öltözékét viseli. Lebámul az udvarra, s mélyen, szánakozva felsóhajt: — Bobi! Szegény Bobi... A cigányos képű, barna fiatalasszony, aki a dohányzó asztalka mellett üldögél az egyik széken, meg akarja nyugtatni az öreget. — Üljön le, apám. Üljön le, édesapám... Az öreg le nem ül, talán nem ls hallja a fiatalasszonyt, csak bámul le az udvar szürke mélységébe, és megint felsóhajt: — Bobil Szegény Bobi... Magyarul szól, s én neki bátorodom: — Kit sajnál annyira, kedves bátyám? Megütközve rám tekint. — Hát a Bobit... Azaz — éppen olyan volt, mint a mi Bobink .. ; Már magához tért elérzékenyüléséből, s elmagyarázza, mi indította meg annyira. — Abban a bádog edényben hevert. Egy ku tya teteme. Az- orvosok a kutyákon próbálják ki a tudományukat. Olyan volt, mint a ml Bobink. Nagyon megsajnáltam szegényt... Léva környék! vasutas. Maga is csakhamar műtőasztalra kerül, fölnyitják a méllnasát, de 6 a kutyát sajnálja. Bízik nagyon a tudományban, csakhogy..." " A szegény Bobi... A SZÍV Ha festő lennék, így szeretném megfesteni az orvost, mint — ahogy 6 ül itt dolgozószobájában, ™ félig oldalt fordulva a világos ablak keretében, árnyék kendőzi az ar cát. talán azért, hogy ne lássam, mit gondol az életről és a halálról. Beszélgetünk. A professzor szerint a sebészet több mint a munkamegosztás és a modern specializáció kö vetkeztében létrejött foglalkozási ág, művészet, amit szenvedélyesen szeretni kell. 0, bizonyára, csakhogy kockázatos és rettenetes művészet. Elaltatni az embert, hypotermiás eljárással hideg vízzel huszonnyolc — harminc fokra lehűteni a test hőmérsékletét, hogy tíz percre elaléljon a nyugtalan szív, hogy miután felnyitotta a beteg mellkasát, érzékeny, tapogató ujjaival végigsimítson a gyulladt, reumatlzmussal vagy tuberkulózissal fertőzött szívburkon. Ez az a zongora, amin a sebész ujja játszik. Egyetlen egy hőfokkal kevesebb, s a szív végképp megáll. Az agy szövetei csak három percig bírják vérellátás nélkül, s aztán... Pedig ez csak a kezdet volt. A hypotermiás eljárás után jött a műszív, Bolf mérnök csodálatos alkotása. A sebész kése belevág az érzéktelenltett test combjába, fölmetszi ütőereit, s akár egy miniatűr vízvezeték csöveit rákapcsolja az elmér, szivattyúszerkezet szelepeire. Most a gép dobog az ember szíve helyett. A szív megállt. Mint egy verdeső színes kolibri hirtelen elpihent. Ez a halál. Dehogyis! A se bész kése belevág a szívbe. 0, szegény szív! Talán éppen olyan ízléstelen látvány, mint a rossz festők giccses szentképein, mikor a szegény jézust úgy ábrázolják, hogy a szíve kívül dobog a mellén, vagy a ruháján: egy darab meggyötört, vörös Izomcsomó. A szív és a tüdő, a lüktető erek, mindez nem én vagyok, midez valami idegen, borzalmas, ami saját akarata és a maga törvényei szerint működik: egy darab véres őstermészet az ember bőre és bordái alatt. S az emberi személyiség? Enélkül nincs emberi személyiség. Ebben a véres, lüktető hústelevényben gyökeredzik a lélek és • szellem, minden tudás és minden civilizáció. Az ember — természet. A professzor arcán egy árnyalattal sötétebb lesz az árnyék. A versenyistállókban a versenylovat két em ber eteti, tisztogatja, csutakolja, a harmadik, a zsoké begyakorolja az év, vagy élete egyetlen Izgalmas pillanatára, a versenyfuttatásra, mikor eléri — vagy el sem éri a rekordot. A pálya közönsége tombol. Ezreket dobtak kl erre a mulatságra. Egy orvosra átlag nyolcvan beteg jut naponta. Nem kedvelik nálunk a művészeteket. És mégis! Nézem a profeszor kezét, finom sebészujjalt. Ez is eredmény, harminchat év fáradtságos munkájának gyümölcse, vagy — talán az egész em beri civilizáció terméke. A professzor is a dzsungelból jött, az Osztrák-Magyar Monarchia dzsungeléból. Szelencs községben született, Jugoszláviában. Szarvason a ma gyar gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, Újvidéken a szerb gimnáziumban érettségizett és Prágában szerezte orvosi oklevelét. Szlovák a nemzetisége — Közép-Európa fia, szülötte. Huszonhétben a prágai katonakórházban fölvágott valami genynyes kelést egy kis ka tona nyakán. Ez volt az első műtéte. Akkoriban még diák volt, s az egész élet csak kínálkozott, tárulkozott. Tele volt a szíve reményekkel, nyugtalan vágyak kai. Megfékezte ifjúságát, mint a nyugtalan csikót. Tanult: sebész akart lenni. ötvennyolc júliusában nyitotta fel az első ele ven emberi szívet, egy hétéves pozsonyi fiúcska szívét. Az emberek azóta azt hiszik, hogy ő csak szívet operál. Dehogyis! Utolsó műtéte epemű tét volt. Eredményeinek alapja az általános se bészet. Erre építette fel a szívsebészet bonyolult technikáját. Ismeri a világot, és őt is ismeri a világ. Kül földi sajtó, szaklapok vitatják tudományos cikkeit. Nem kedvéli a divattá vagy hóborttá ve temedő kezdeményezéseket. A szervezett közös ségben végzett tudományos munka és orvosi gyakorlat az egyetlen járható út. Šimkovlč Iván és Kostolný Imrich docens, doktor Pivko Anna és Papp Gustáv a legrégibb munkatársai, ötvenegy óta végzett fiatal orvosok is dolgoznak irányítása alatt. A kardiochirurgia orvosi kollek tlvájának és a kísérleti sebészeti intézetnek megszervezése élete legnagyobb műve. Próbálkoznak nyugati újdonságokkal is, különféle szívprotézisekkel. A megrongált, beteg szívbillentyűt műanyagból készült, kis szeleppel is lehet pótolni. Csakhogy az mégis műanyag: idegen test a szervezetben. Šiška Karol sebész professzor más utat tör. Az emberi test saját szöveteinek, főleg a bőrszövetek átültetésének és a szívplasztikai műtéteknek tudományos és gyakorlati megoldásán fáradozik — hatvan éves korában. A bőrszövetek megbízható, erős szövetek, túlélik az érzékeny agyvelő és a nemes szervek halálát, az ember halálát ls. Kutyákon végzett kísérletek igazolják eredményeit. Megint árnyék borítja el a professzor mélyen tűnődő vonásait; olyan mint egy óegyiptomi szobor vagy festmény arca. Ismeri az élet és halál törvényeit. MÉG EGYSZER: SZEGÉNY BOBI A második és harmadik emelet között, a lépcsőfedélzeten most más fiatalasszony üldögél a dohányzóasztalka mellett. A Léva környéki vasutas nincs sehol. De az ablak ugyanaz. Az udvar is ugyanaz. Ott van még a kerekes bádog edény is. Szürke cinkbádog. Látom a belső falát, a fenekét is. Valami elmosódó, vörös maszat tapadt az oldalához. A kutya vére. Az Ószövetség ismerte a bűnbak fogalmát, a középkori katolikus liturgia szimbolikája szerint a bárány veszi le a világ bűneit. A modern tudomány korában a kutya, évezredek óta hűséges társunk, szenvedi el az ember fájdalmainak egy részét. Igaz, érzéstelenítve és elaltatva kerül a bádogedénybe, ahonnan nincs többé visszatérés... Ballagok le a lépcsőn, még egyszer letekintek az udvar szürke mélységébe és szánakozva felsóhajtok, akár az öreg vasutas: Szegény Bobi... BABI TIBOR A

z alábbi cikk több mint húsz ember véleményének meghallgatása és az ide vágó iratkötegek áttanulmányozása alapján születelt. A meghallgatottak között volt Polgár Vince a helyi nemzeti bizottság elnöke is, aki mint pártunk harcedzett, veterán harcosa a fau határán túl ismert. Ha valaki igazán meg akarja ismerni a mai Naszvadot, föl akarja mérni azt a távolságot, amelyet ' megtett a haladás országútján, szükségszerűen vissza kell pillantania a mútba, — tanácsolta Polgár Vince egyik találkozásunk alkalmával. Ismerkedés Persze azért nem kezdjük — ahogy mondani szokták — Ádámmal meg Évával. Elég, ha két-három évtizedet lapozunk vissza a falu történetében. Mit látunk? Azt, amit már a címben is megmondtunk: Naszvad a hajdani kubikusok, napszámosok, mezőgazdasági munkások faluja volt. Polgár Vince Is mások földjén, a kubikus élet sanyarúságán n&tt öntudatos munkássá, kommunistává. Még ma ís szívesen idézgeti azokat az időket, amikor a naszvadi szegénység minden alkalmat megragadott, hogy szavát hallassa. Omladoznak a viskók Két évtizeddel ezelőtt, amikor Keleten már pirkadt az ég alja, a vályogból vert kunyhók lakóinak hevesebben dobogott - szíve. A faluban akkor mindössze ötven háznak, a módosabb gazdák házainak volt beton, vagy kö alapja. A szegénységnek ilyen „fényűzésre" nem tellett. Azóta azonban ezek a „sárfészkek" már eltűntek. Még mutatónak is alig maradt belőlük. — A múltban több család is lakott egy udvarban, sőt egy házban is — emlékezik Polgár Vince. Ma azonban, ha menyecskét hoz a fiú, máris az építkezésen jár az esze. Állításának hitelességét a való élet szentesíti. Az utóbbi másfél évtizedben ötszáz új lakás épült a faluban, összesen ezernégyszáz házat tartanak számon. A falu negyed része tehát ' Kényelem, szórakozás, kultúra • Az anyagi jólét elsősorban ls lakásépítkezésben tükröződik vi sza. Ez érthető is. Az ember többsége általában mindenekel arra töekszik, hogy biztos tető gyen a feje fölött, jól, kényein sen lakhasson. A kényelmes, kul FÉNY ÉS rált életnek azonban egyéb fokn rőit is megtalálhatjuk a faluh Az, hogy ma már rádió nélkül Ián egyetlen ház sincs, nem sol mond. Figyelemre méltó azonb. hogy a televíziókészülék tulajdoi sok száma megközelíti a hatszáz Közel ezer motorkerékpár és harmi autó van a naszvadiak tulajdonábi Bezzeg, aki ért belőle, az is mo valamit, hogy a nyugdljasokm járadékosoknak minden hónapi] 223 000 koronát kézbesít a pos Három orvos vigyáz a falu lak Ságénak egészségére, összesen h száz napilap és ugyanennyi hetil jár a faluba. A környezet Naszvadon szeretik a szépet, falu lakosai sokat adnak a körn A HAJDANI KUBIKUSOK, ZS FALUJÁBAN • SÁRKUNYHt • AHONNÉT FIATALOKAT KORICAHANCS IS PÉNZ Holnap délután fél öt órai k ban sor kerül az Oj Szó Üjsáj zatának nyereménysorsolásé Aki keres, az talál MÁR RÉGEBBEN FÜLEMBE JUTOTT A HlR, hogy a naszvadiak igazán élelmes emberek, még a kukoricaháncsból is pénzt csinálnak. Egyik tréfacsináló barátom meg így jellemezte a falubelieket: a kukoricából puliszkát főznek, a fosztást meg jó pénzért elküldik a franciáknak meg az amerikaiaknak. Szó ami szó, nem zörög a haraszt... A minap két csinos lányon akadt meg náluk a tekintetem. Kerékpáron akartak elkarikázni mellettem. Persze, hogy csak akartak, mert szép szóval leszállítottam őket a nyeregből, mondanák meg, kik azok, akik a híres-neves naszvadi szatyrokat fonják. Ha nem kerülne nagy fáradságukba, el is kalauzolhatnának egy szatyorfonó asszonyhoz. Egymásra néztek a lányok. Aztán az egyik, a fekete szemű, Pásztó Irén, mert így hívják, emígyen ugrasztja ki a nyulat a bokorból: — Ha lánnyal is megelégszik, máris helyben vagyunk. Bólintok, hogy igen. Erre ő: — Kérem, akkor máris itt áll maga előtt. Pásztó Irén tizennyolc esztendős. Harmadik éve dolgozik a szövetkezetben. Üjból a szatyorfonókra terelem a szót. — Vali húgommal két hét alatt húsz garnitúrát készítettünk — újságolta a kedves, csinos barna lány. Ezernégyszáz koronát kaptunk érte. Hétszáz korona Jutott neki, ugyanannyi nekem. Majd így fordít a szón: — Akadnak, akik száz, sőt még több garnitúrát elkészítenek az idény alatt. Ml is csináltunk volna többet ls, de kevés volt a háncs, meg aztán a szövetkezet kertészetében ts korábban tavaszodott az idén, mint más esztendőkben. A szatyorfonás nem puszta Időtöltés, hanem meglehetősen jó kereseti lehetőség. Sőt mi több, közvetve a szövetkezetnek is hasznára válik, mivel a nyersanyagot mindenki magának tárolja télire. Kukoricatöréskor nem kell ám a naszvadi asszonyokat, lányokat csalogatni a fosztőba. Mennek ők maguktól is, mert náluk Íratlan törvény, hogy ki mennyi kukoricát megfoszt, anynyl háncsot vihet haza. • A közösben aztán szűnni kezd a munka. Nem így a jól fűtött konyhákban, hátsó szobákban. Akinek győzi a keze és az Ideje is engedi, naponta elkészít egy garnitúra szatyrot. Ugye a garnitúra szót ír Pásztó Iréntől ls hallottuk. Törj hát fel e fogalom titkát. Nem lent az semmi egyebet, mint I rom különböző nagyságú szatyr olyanokat, amelyek nagyság szer: szépen megférnek egymásban, így egymásba „pászított" szatyorl tegeket aztán minden hónap tize ötödikén elviszik az átvevő hely A Bratislavai Népművészeti Közpc megbízottja szemügyre veszi ők aztán kiszámolja értük a koronák garnitúránként hatvanötöt. EGY IDÉNY ALATT MEGLEHET SEN SZÉP ÖSSZEG jön össze a luban. Hasasodnak a bugyellárisi a kukoricaháncs pedig szatyorké] ben útra kel Párizs felé, vagy m ennél ís messzebbre, a tengeren t ra, hogy hírét vigye a naszvadi nyok, asszonyok ügyességén szorgalmának, leleményességének A naszvadi művelődési otthonba Holnap: 1966. március 20-án 16,30 órakor AZ ÚJ SZÓ Újságolvasók kisolimpiás rejtvénypályázatának nyereménysorsolása GAZDAC KULTURÁLIS MOSC Mindenkit szeretettel vár az ŰJ S Z szerkesztősé