Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-16 / 74. szám, szerda

A kormány nyilatkozata Csehszlovákia külpolitikájáról (Folytatás az 1. oldalról) zetközi helyzet bonyolult fejlődése ellenére, melynek során néhol átmeneti megingásokra kerül sor, a világ általános erőviszonyai továbbra is lehetővé teszik, hogy sikeresen harcoljunk a haladásért, a békéért és a szocializmusért. Erről tanúskodik a szocialista országok növekvő politikai befolyása és nemzetközi tekintélye, a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése, a forradalmi munkásmozgalom kibontakozódása a tőkésországokban, valamint az imperialista táboron belül növekvő ellentétek is. Ezek az ellentétek az utóbbi Időben nemcsak egyes imperialista államok kölcsönös viszonyában, nemcsak különféle integrációs csoportosulásaikban jutnak kifejezésre, hanem elsősorban az Északatlanti Szövetség elmélyülő katonai-politikai válságában mutatkoznak meg. Komoly ellentétekre kerül sor a NÁTO-n belül az általánas stratégia kérdéseiben, a nukleáris fegyverek kérdésében, valamint az agresszív csoportosulás strukturális változásainak kérdéseiben is. A békés egymás mellett élés politikáját sohasem értelmeztük és értelmezzük elvtelen megalkuvásként az imperializmussal és agresszív akcióival. Ahhoz, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között jó kapcsolatok jöjjenek létre és gyümölcsöző együttműködés bontakozódjék ki közöttük, mindenekelőtt véget kell vetni az imperialista önkénynek. Minden nép számára biztosítani kell oszthatatlan jogét, hogy szabadon, minden külső beavatkozás nélkül döntsön saját sorsáról. Ezért a békés egymás mellett élés politikája számunkra sokrétű aktív külpolitikai tevékenységet jelent, amely a világbéke és biztonság biztosítására irányul. A nemzetközi kapcsolatok egészséges fejlődésének útjában a legnagyobb akadályt az amerikai Imperializmus békeellenes agresszív politikája jelenti. E politika végső célja továbbra is a szocializmus felszámolása. A szocialista országok hatalmas ereje, s elsősorban a Szovjetunió óriási védelmi ereje, s egyszersmind saját sebezhetőségének tudata az Egyesült Államokat arra kényszerítette, hogy bizonyos mértékben módosítsa a szocialista országokkal szemben folytatott politikáját és átértékelje azt a nézetet, hogy egy globális háború megoldhatja a szocializmus és a kapitalizmus közötti alapvető ellentétet. Az amerikai jelenlegi taktika a szocialista államokkal szemben továbbra is felöleli a termonukleáris háborúval való fenyegetőzést, a helyi és a szakosított háborúk elméletét, s emellett az Egyesült Államok nem veszi tekintetbe azt, hogy fokozott provokációi világháborúhoz vezethetnek. Az agresszív amerikai politika legdurvább megnyilvánulása az az irtóháború, amelyet az Egyesült Államok az öszszes nemzetközi egyezmény megsértésével Dél-Vietnam népe ellen folytat, valamint a békeszerető szocialista állam, — a Vietnami Demokratikus Köztársaság barbár bombázása és további ellene irányuló agresszív akciók. Az Egyesült Államok szavai és tettei közötti ellentét volt az oka annak is, hogy a legutóbbi amerikai „békekezdeményezést", amikor megszakították a VDK bombázását, általában elítélték, mint olyan mesterkedést, amelynek célja az amerikai és a világközvélemény megtévesztése, s az agresszív háború fokozásának és kiterjesztése előkészítésének leplezése. Mi sem bizonyítja jobban ennek az úgynevezett békeoffenzívának hazug voltát, mint az, hogy január 31-én, röviddel Ho Si Minh elnök üzenetének közzététele után, amelyben megmutatta a vietnami helyzet békés és igazságos megoldásának útját, az Egyesült Államok felújította a VDK barbár bombázását. Az amerikai kormánynak e cselekedete felháborodást váltott kl a világ valamennyi országában. A csehszlovák nép nevében ezt Antonín Novotný elvtárs, köztársasági elnök Ho Si Minh üzenetére küldött válaszában, valamint a csehszlovák kormány ez év február másodiki ülésén határozottan elítélte. A VDK elleni légitáma dások felújítása ellen dolgozóink számos gyűlésen határozatokkal, táviratokkal és levelekben tiltakoztak és szolidaritásukról biztosították a vietnami népet. A vietnami probléma megoldásának egyedüli útja, hogy az Egyesült Államok beszüntesse vietnami agresszióját és beavatkozását, s elfogadja a VDK kormánya múlt év áprilisi programjának ismert négy pontját, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front 1965. márciusi követeléseit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljes mértékben támogatja ezeket az igazságos követelményeket, amelyek konkretizálják az Indokínáról hozott 1954. évi genfi egyezmények rendelkezéseit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és további szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió a Vietnami Demok ratikus Köztársaságot politikai és anyagi segítségben részesíti és hatékonyan támogatja a vietnami népnek az agresszió visszaverésére kifejtett erőfeszítését. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép szabadságáért és függetlenségéért vívott hősies harcát győzelem fogja koronázni. • • • Délkelet-Ázsia nem az egyedüli terület, ahol olyan eseményekre kerül sor, melyek a jelenlegi nemzetközi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolják. A legnagyobb éberséget követeli a közvetlen szomszédságunkban végbemenő fejlődés. A Német Szövetségi Köztársaság az USA által támogatott revansista és militarista politikájával szüntelenül növeli a feszültséget és veszélyezteti Európa békéjét. Az NSZK-ból egyre nyíltabb revansista követelések hallat szarnak, s egyre arcátlanabb területi követeléseket támasztanak a szocialista országokkal szemben. A Német Szövetségi Köztársaság az európai határok megváltoztatását szorgalmazza, szándékosan gátolja a nemzetközi feszültség enyhítését, Né metország egyesítését a bonni elképzelések szerint feltételhez, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezéséhez köti. Ezzel az állásponttal szorosan összefügg a szövetségi kormánynak vonakodása, hogy érvénytelennek tekintse a müncheni szerződést, amely köztársaságunk szétzúzásának eszköze volt. Sőt, a hivatalos körök támogatásával kisérlelek folynak, hogy valamiképpen megvédelmezzék ezt az egész világ által elítélt nemzetközi gaztettet. Az NSZK kormánya mind ezzel tudatosan ösztönzi a Csehszlovákia elleni revansista követelések érvényesítését. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak és a német békeszerződés megkötését szorgalmazó többi államnak joga van követelni, hogy az NSZK teljesítse azokat a kötelezettségeit, amelyek a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációjából és a háború utáni szövetséges egyezményekből hárulnak rá. Az NSZK nem hajlandó ezen az úton haladni. Mindez azt bizonyítja, menynyire veszélyes a békére a nyugatnémet militaristák és revansisták követelése, hogy az USA segítségével atomfegyverhez jussanak. A bonni kormány e terveinek megvalósítása érde kében a legcélravezetőbbnek az Északatlanti Szövetség kere tében az ún. atomintegráciőt tekinti. Az NSZK az atomfegyver megszerzésével akar egyed uralmat nyerni Nyugat-Európában és így akarja kiharcolni a német imperializmus agresszív céljait. Mindezen felül a bonni kormánykörök veszélyes szándékait nyíltan támogatják a NATO egyes tagállamai, elsősorban az Egyesült Államok, amely nyilvánvalóan hajlandó eleget tenni az NSZK atomigényeinek. A Német Szövetségi Köztársaság nem elégszik meg azzal, hogy részt vehet az atomtervezésben, hanem továbbra ls követeli, hogy teljes mértékben atomfegyverhez jusson a NATO keretében. Ez növekvő nyugtalanságot és ellenkezést vált ki az európai népek körében. A NATO tagállamai kormányainak tudatosítaniuk kell, ha az NSZK bármilyen módon atomfegyverhez jut, akkor akaratuk ellenére ezek az országok is nukleáris háborúba sodródhatnak. Meg kell hiúsítani a nyugatnémet militarizmus minden kí sérletét arra, hogy valamilyen úton atomfegyverhez jusson. Az európai népek nem engedhetik meg, hogy a német militaristák célt érjenek atomzsarolásukkal, s újból — még veszélyesebben — fenyegessék Európa és az egész világ oly drágán megfizetett békéjét. A csehszlovák kormány nemegyszer nyomatékosan figyelmeztette a nyugati nagyhatal makat, a Német Szövetségi Köztársaság mai szövetségeseit és a világ közvéleményét azokra a súlyos következményekre, amelyeket az okozna, ha a nyugatnémet militarizmus bármilyen formában hozzájutna e legpusztítóbb erejű fegyverek hez. De nem maradunk meg csak a figyelmeztetésnél, ha nem minden lépést megteszünk védelmi képességünk fokozására. A csehszlovák néphadsereg készen áll, hogy szövetsége seinkkel együtt bármilyen támadást visszaverjen. Ojból megismételjük, hogy a szocialista országok már nemegyszer kijelentették, nem fogják ölbe tett kézzel nézni a Német Szövetségi Köztársaság eddigi fej iődésének folytatását, s minden intézkedést megtesznek biztonságuk szavatolására. A nyugatnémet militarizmus és revansizmus elleni harcot külpolitikánk elsőrendű felada tának tartjuk. A pusztítással fenyegető háborús kalandok tervével a béke alternatíváját állítjuk szembe. A többi európai szocialista állammal együtt hatékony intézkedéseket harcolunk ki az európai biztonság és békés fejlődés biztosítására. A Szovjetunió és más európai szocialista országok e téren már konkrét javaslatot terjesztettek elő. Az utóbbi Időben új kezdeményezéssel lépett fel a Német Demokratikus Köztársaság. A csehszlovák kormány támogatja a fegyverkezés kor látozására és az atomfegyverek használatáról való lemondásra tett javaslatát. Éppúgy, mint azt a javaslatot, hogy az euró pai országok kötelezzék magukat a meglevő határok tiszteletben tartására és valamennyi európai állam, beleértve a két német állam kapcsolatainak rendezésére. A javaslatok újból bizonyítják, hogy az NDK következetesen békés politikát folytat. A csehszlovák kormány meg van győződve arról, hogy a helyzet javulásához hozzájárulna az, ha az európai államok közös erőfeszítéssel törekednének kölcsönös politikai, gazdasági, kulturális, tudományosműszaki és más kapcsolataik egészséges fejlesztésére. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amely javaslatot nyújtott be az ENSZ-ben a békés egymás mellett élés általános érvényű jogi elveinek törvénybe foglalására, a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak sokoldalú fejlesztésére, a feszültség enyhítésére és az európai komoly problémák megoldására törekszik. A csehszlovák kormány elvárja, hogy e törekvések és valamennyi európai nép érdekeinek megfelelő konkrét kezdeményező lépései megértésre és kedvező visszhangra találnak az európai népek körében. A külügyminiszter ezután így folytatta. A szocialista világrendszer kialakulása alapvetően megváltoztatta a szilárd erőviszonyokat a béke, a haladás, a demokrácia és a szocializmus javára. A jelenlegi nemzetközi helyzetben rendkívül fontos a szocialista országok egysége. A szocialista világrendszer és annak egysége szálka a nemzetközi reakció szemében. Az imperialisták, elsősorban az amerikaiak, úgynevezett „keleti politikájukkal" vagy a „hídépítés koncepciójával olyan változásokat szeretnének elérni a szocialista országok bel- és külpolitikájában, amelyek feltételeket teremtenének a kapitalizmus fokozatos helyreállítására. Emellett felhasználják a nemzetközi kommunista mozgalomban levő ellentéteket, hogy megzavarják a szocialista országok kapcsolatait, s főként hogy lazítsák és gyengítsék a szocialista államok és a Szovjetunió baráti és szövetséges kötelékeit. Ezek az imperialista kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve. Nem érnek célt azok, akik megszeretnék zavarni Csehszlovákia nemzeteinek ideológiai és politikai egységét és megbontani a testvéri Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat. A Csehszlovák kormány következetesen a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítésének politikáját valósítja meg, s a legnagyobb erőfeszítéssel törekszik a szocialista világrendszer egységének megszilárdítására. Minden lépés, amely aláássa ezt az egységet, s a szocialista országok közös eljárását, árt a szocializmus, a demokrácia és a béke érdekeinek, gyengíti a haladás erőit s az imperializmus malmára hajtja a vizet. Ezért helyesnek és feltétlenül szükségesnek tartjuk a veszélyes politika leleplezését, s minden alkalmat megragadunk a népek mozgósítására az általános és teljes leszerelés érdekében. A csehszlovák kormány üdvözölte a leszerelési világkonferencia összehívására tett javaslatot, amelyet az el nem kötelezett országok kairói értekezlete terjesztett e!ő és támogatja e javaslat megvalósítását. A háború és a béke kérdése a mai atomkorban valamennyi nép és ország létérdekeit egyformán érinti. Elvárjuk, hogy a leszerelési, világkonferencia a leszerelési problémákat teljes egészükben megtárgyalja, minden szemszögöl elbírálja e problémákat s újabb ösztönzést ad széles körű nemzetközi aktivitásra, hogy e kérdés sikeres megoldást nyerjen. Hajlandók vagyunk részt venni a konferencia előkészítésének munkálataiban és mindent megteszünk sikere érdekében. Fokozott súlyt helyezünk a nemzetközi kapcsolatokban olyan lépések kiharcolására, amelyek elhárítanák vagy legalábbis csökkentenék az atomháború kirobbanásának veszélyét és kedvező feltételeket teremtenének hathatós leszerelési intézkedésekre. A Szovjetunió és más szocialista országok számos konstruktív javaslatot terjesztettek elő. Az atomfegyverek el nem terjesztéséről kötendő szerződésre tett igen időszerű szovjet kezdeményezésen kívül ilyen javaslatok a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási egyezményre, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról stb. tett javaslatok. A Német Szövetségi Köztársaság revansista és militarista politikája, amelyet az amerikai imperialisták támogatnak, főként pedig a nyugatnémet atomfegyverigények — amint már mondotta — veszélyes tűzfészket jelentenek közvetlenül a szocialista világ határán, s az európai helyzet komoly rosszabbodását idézik elő. Ilyen körülmények között a szocialista országoknak még jobban össze kell fogniuk és megfelelő intézkedésekkel tovább kell szilárdítaniuk a Varsói Szerződés szervezetét, amely Európa és a világ fontos békés tényezője. A csehszlovák kormány — éppúgy mint eddig, továbbra is aktívan hozzájárul a Varsói Szerződés további megszilárdításához, és erősítéséhez. A csehszlovák kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, melynek feladata megteremteni a tagállamok közötti gazdasági és tudományosműszaki együttműködés szüntelen fejlesztésének előfeltételeit, s főként megszervezni közöttük a szocialista munkamegosztást. E téren már elértünk bizonyos eredményeket, amelyeket pozitívan értékelünk. A Csehszlovák Szocialista Köztár« saság aktívan részt vesz a KGST munkájában. Érthető, hogy a KGST tevékenysége nem mentes problémáktól és nehézségektől, mindeddig nem sikerült megoldani a sokrétű együttműködés fejlesztésével összefüggő néhány fontos kérdést. Meggyőződé* sünk azonban, hogy a KGST lehetőségei távolról sem merüllek ki, s hogy e problémákat közös erőfeszítéssel fokozatosan meg lehet oldani. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikájának rendíthetetlen alapja a Szovjetunióhoz fűződő szilárd barátság, megbonthatatlan szövetség és a vele folytatott sokoldalú együttműködés. A csehszlovák—szovjet együtt, működés fejlesztése szempontjából nagy jelentőséggel bírt párt- és kormányküldöttségünk moszkvai tárgyalása tavaly szeptemberben, valamint Novotný és Brezsnyev elvtársak találkozói múlt év októberébea és ez év januárjában. Gromiko elvtárs szovjet külügyminiszter nemrégi csehszlovákiai látogatása lehetővé íette, hogy beható véleménycserét folytassunk a fontos nemzetközi problémákról, s azok megoldásáról, s hogy megtárgyaljuk kölcsönös kapcsolataink néhány kérdését is. Számunkra elsőrendű fontosságú a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk, valamint külkereskedelmi együttműködésünk, amint ezt a csehszlovák kormányközi bizottság nemrégi prágai ülése újból megerősítette. A Szovjetunió döntő mértékben segíti kW elégíteni népgazdaságunk szükségletelt, elsősorban nyersanyag, gép, berendezések és élelmiszerek szállításával, főként gabonaszállítmányaival, ugyanakkor biztosítja feldolgozóiparunk készítményeinek értékesítését. A tavaly októberben kötött s az 1966—1970. évekre szóló új, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény gazdaságunk fejlesztésének fontos tényezője. Egyre hatéko* nyabban fejlesztjük a csehszltv vák—szovjet műszaki együttműködést ls, amely lényegesen hozzájárul termelésünk korszerűsítéséhez és nagy megtakarítást hoz gazdaságunknak. Or» szagaink tudományos, kulturális, iskolai, turisztikai és egyéb kapcsolataínak szakaszán is új lehetőségeket és utakat keresünk e kapcsolatok fejlesztésé re és megszilárdítására. Népeink óhajával, egyértelmű akaratával és érdekeivel teljes összhangban a csehszlovák kormány a csehszlovákszovjet kapcsolatok további sokoldalú kiszélesítésére és elmélyítésére fog törekedni. A szocialista internacionalizmus, az elvtársi segítség, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük kapcsolatainkat a Lengyel Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Magyar Népköztársasággal, a Román Szocialista Köztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A hagyományos testvéri barátság szellemében továbbra is rendszeresen törekedni fogunk arra, hogy sokoldalú együttműködésünk ezekkel az országokkal szüntelenül szilárduljon és bővüljön. A külügyminiszter ezután hangsúlyozta a jelentős párt-, kormány- és parlamenti küldöttségek és képviselők látogatásainak fontosságát a szocialista országok kölcsönös együttműködésének fejlődése szempontjából. Említést tett a Mongol Népköztársaságról, a Kubai Köztársaságról, a Vietnami Demokratikus Köztársaságról, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról, majd így folytatta: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya — a fennálló politikai-ideológiai ellentétek ellenére — az államközi kapcsolatok fejlesztésére « törekszik a Kínai Népköztársa- ||j sággal is az egyenlőség és a kölcsönös előnyösség alapján, jg Ez a törekvés azonban mindeddig nem járt kielégítő ered- ni ménnyel. Kínai részről nem találkozott megértéssel az a ^ (Folytatás a 3. oldalon) ^