Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-11 / 41. szám, péntek

Santo Domingóban 7 halott, 40 sebesült AZ AUTOMATIZÁLÁS A TŐKÉS VILÁGBAN (Herluf Bidstrup rajza) Az NSZK atomalakulatot akar szervezni Santo Domingo (CTK) — A Santo Domingó-i egyetem diák­jai szerdán tüntetésen követel­ték az egyetem munkáját bizto­sító költségvetési összeg kifize­tését és az USA vietnami inter­venciós háborújának beszünte­tését. A tüntetés résztvevői 1 perc­nyi csenddel adóztak az ameri­kai és a dél-vietnami katonák által megölt vietnami hősök emlékének. A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre. Hivatalos hírek sze­rint a rendőrséggel való össze­csapás következtében 7 sze­mély — közöttük 2 rendőr —• életét vesztette, 40-en megse­besültek. Az egész város lakos­sága nyugtalan. Az AÁSZ amerikai és brazil katonai egységei körülzárták a tüntetés színhelyét. New York (CTK) — A New York Times a legutóbbi domini­kai eseményeket kommentálva megjegyzi, hogy addig, amíg az Amerika-közi csapatok megen­gedik, hogy a szélsőjobboldali katonák szembeszegüljenek Go­doy elnök utasításaival, addig a zavargások folytatódni fog­nak. A napilap megemlíti, hogy Godoy elnök a január 7-i ál­lamfordulat-kísérlet után elren­delte, hogy mindkét fél egyes katonai képviselői hagyják el az országot. A jobboldali tisz­tek nem tettek eleget az uta­sításnak. Itt az ideje, hogy az Amerika-közi csapatok küldje­nek ultimátumot a jobboldali katonáknak, ós közölje velük, hogy azonnal hagyják el az or­szágot. Az Egyesült Államok tavaly áprilisban egyoldalú ka­tonai intervenciót valósított meg, és ezért most teljes mér­tékben őt terheli a felelősség a Santo Domingó-i eseménye­kért — fejezi be a cikkét a na­pilap. ROLZ-BENNET CIPRUS SZIGETÉN Nicosia (CTK) — Február 9-én Ciprusra utazott jose Rolz-Bennet, az ENSZ főtitká­rának különleges politikai fel­adatokkal megbízott helyettese. A napokban találkozik Maka­riosz elnökkel, Kyprianu kül­ügyminiszterrel és dr. Kücsük­kel, a sziget török kisebbségé­nek vezetőjével, akikkel a cip­rusi kérdés ENSZ segítségével való megoldásának lehetősé­geiről tárgyal majd. Rolz-Bennet ez alkalomból Athénba és Ankarába is ellá­togat. 1966. II. 11. London (ČTK) — Healey an­gol hadügyminiszter a jövő hót végén újból Washingtonba utazik, s ott a nukleáris ta­nácsadó bizottság megalakítá­sának előkészítésében részt ve­vő NATO-tagállamok miniszte­reivel fog tárgyalni. A minisz­terek két héttel ezelőtt talál­koztak volna, de von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter megbetegedése miatt az érte­kezletet elhalasztották. ERHARD ÉS BARZEL VERSENGÉSE Bonn (CTK) — Ludwig Erhard nyugatnémet kancellár kedden nyílt harcot indított a CDU/ CSU parlamenti csoportjának elnöke ellen, amikor bejelen­tette, hogy szándékában áll átvenni a párt elnöki tisztjét. A két kereszténydemokrata po­litikus versengése ezzel a lep­lezetlen hatalmi harc stádiu­mába került, miután Barzel a kancellárral folytatott megbe­szélés után is ragaszkodott ahhoz, tiogy jelölteti magát az élnökségre. Barzeliiek ez a lépése tettek­re kényszerítette Erhardot. Bonni politikai körökben nyílt titok, hogy Erhard már most fél a CDU/CSU parlamenti cso­portja elnökének hatalmától, miután az az utóbbi Időben igen nagy befolyásra tett szert a CDU-ban. AZ INDIAI KONGRESSZUS PÁRT LXX. KONGRESSZUSA Dzsajpur (ČTK) — Dzsajpur­ban tegnap megkezdődött az indiai Kongresszus Párt LXX. kongresszusa. A kongresszus rendkívül bo­nyolult helyzet idején ül ösz­&ze. Az ország több területén a rendkívül nagy szárazság miatt éhínség fenyeget. A rossz termés és a devizahiány következményei az iparban is megnyilvánulnak. Az indiai — pakisztáni konfliktus még bo­nyolultabbá tette a helyzetet. A kongresszus ezért elsősorban az ország gazdasági helyzeté­vel fog foglalkozni. A kongresszus megnyitása iitón a küldöttek határozatot fogadtak el Gandhi születése 100. évfordulója ünnepségeinek előkészítéséről. Ezután a tas­kenti nyilatkozatot jóváhagyó határozati javaslatról kezdtek tárgyalni. A Kongresszus Párt munka­bizottsága tegnap este határo­zatot fogadott el a gazdasági helyzetről. A határozatot szin­tién a kongreszus elé terjeszti, LEMOND A BELGA KORMÁNY Brüsszel (ČTK) — Pierre Harmel belga miniszterelnök újságírók előtt bejelentette, hogy a belga kormány lemond. A tanácskozáson az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Nyu­gat-Németország, Olaszország és Törökország hadügyminiszte­rei vesznek részt. Arról szeret­nének dönteni, hogyan bizto­síthatnák a legmegfelelőbben Nyugat-Németország részvéte­lét a nukleáris haderőben. McNamara javaslata értelmé­ben tanácsadó bizottságot léte­sítenek, mely az általános stratégia kérdéseivel és a nuk­leáris problémákkal foglalko­zik majd. Eddig még nem egyeztek meg abban, hogy ez a bizottság a NATO atomere­jének kiegészítője vagy előké­szítője legyen-e. A bonni kor­mány kijelentette, hogy nem elégszik meg a tanácsadó bi­zottságban való részvétellel és legalább azt követeli, bízzák meg egy atomalakulat létreho­zásával. Moszkva (CTK) — A moszk­vai területi bíróság előtt meg­kezdődött Szinyavszkij és Da­nyiel írók perének tárgyalása. Mindkét vádlottat 1965-ben tar­tóztatták le. Letartóztatásuk előtt Szinyavszkij a Világiro­dalmi Intézet dolgozója, Da­nyiel pedig műfordító volt. Csütörtökön sajtóértekezleten ismertették a külföldi újság­írókkal a vádat. Szinyavszkij és Danyiel 1956—1963-ban több szovjetellenes könyvet írt és küldött külföldre, melyeket az­tán számos kapitalista ország­ban, így az Egyesült Államok­ban, Franciaországban, Olaszor­szágban és Nagy-Britanniában kiadtak és felhasználtak a Szovjetunió elleni ideológiai harcban. Szovjetunió-ellenes propagandával és agitációval vádolják mindkettőjüket, össze­sen 9 könyvet küldtek kül­földre. Szinyavszki) Franciaország volt moszkvai katonai attaséja lányának közvetítésével küldte első könyveit külföldre. Az író a könyvek tartalma szerint el­lenséges magatartást tanúsított a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a szovjet kormány politi­kájával szemben. Könyveinek kéziratát a házkutatás során elkobozták. A vádat súlyosab­bá teszi az a körülmény, hogy Szinyavszkij azután sem tett lépéseket, amikor megtudta, milyen célokra használják fel kéziratait. Danyiel is hasonló rágalma­zó könyveket küldött Nyugatra, ahol ezeket — hasonlóan mint Szinyavszkij írásait, álnéven adták ki. PÄLYÄJÄN A KOZMOSZ 107. Moszkva (CTK) — A Szov­jetunióban tegnap felbocsátot­ták a Kozmosz 107. mestersé­ges holdat. A szputnyikon el­helyezett tudományos berende­zés segítségével folytatni kí­vánják az űrkutatási progra­mot. A tudományos berendezésen kívül a szputnyikon elhelyez­tek egy 19,995 megahertz frek­vencián működő rádióadót, egy, a pályaelemek pontos mérésé­re szolgáló rádiórendszert, va­lamint egy rádiótelemetrikus rendszert a készülékek és a tu­dományos berendezés által rög« zített adatok földi továbbításá­ra. A szputnyikon elhelyezett va­lamennyi berendezés normáli­san működik. A koordinációs számítóközpont feldolgozza * beérkező adatokat. MEXIKÓ NEM HAJLANDÓ részt venni az AÁSZ Kuba-ellenes kampányában Mexikó (ČTK) — Mexikót po­litikusok véleménye szerint az Amerikai Államok Szervezete az ENSZ-szel szemben nem képviselheti a kontinens min­den nemzetét. Mexikó kormánya hangsú­lyozza, hogy az AÁSZ a helyze­ténél fogva átváltozhatna va­lamilyen „nemzetek fölötti" kormánnyá, amely az amerikai kontinens minden országát kép­viselné, és így meggátolná, hogy az egyes nemzetek saját álláspontjukat tolmácsolhassák az ENSZ-ben. Mexikó nem fogadta al azt a javaslatot sem, mely szerint az AÁSZ a világszervezetben til­takozhatna a három világrész havannai értekezletének hatá­rozatai ellen. A NUKLEÁRIS FEGYVEREK TERJESZTÉSE ELLEN Autonio Carillo Flores mexi­kói külügyminiszter kijelentet­te, hogy „a nemzetközi jog 09 a nemzetközi kapcsolatok terén nincs sürgősebb és nagyobb feladat, mint a nukleáris fegyverek továbbterjesztésének meggátlása". A miniszter a fen­tieket Latin-Amerika atommen­tes övezetté való nyilvánításá­nak terveivel kapcsolatos elő­adásában jelentette ki. . s, . . . . * £ £, - rt, n - auuuk Mtefe.:..'.-"'ť' 1 ' rm ^mk- iľ - ^Iffl mmm^ M. WíWmmm A botrány a hangnál kétszerte gyorsabban terjed N agyszerű üzletet jelentett, és oly kitűnő gép volt, hogy aranyból készült modell­jét még Konrád Adenauer kan­cellár is megkapta. Strí\vs, Adenauer hadügyminisztere nem a modellel, hanem az iga­zi gépekkel együtt az atom­fegyvert is meg akarta szerez­ni, hogy létrehozza a „világ legjobban jelfegyverzett légi­erejét". A jelenlegi hadügymi­niszter, von Hassel azonban nem rendelkezik a „világ leg­jobban felfegyverzett légierejé­vel", sőt éppen miatta forog veszélyben a karrierje. Hanyatló csillag Adenauer arany emléktárgya, Strqr.;s vágyálma és von Has­sel éji lidércnyomása a Star­fighter P 104 G mintájú óriás­gép, amelyet az amerikai Lock­heed cég tervezett és nyugat­németországi fegyvergyárak gyártottak. A nyugatnémet Lujtwajje magvát több mint 700 Starjighter alkotja. Csatagépek­ként, vadászbombázókként és felderítőgépekként alkalmazha­tók. Most kiderült, hogy a Luít­waffe magva rothadt. Tavaly legalább 26 gép zuhant le, s legalább 15 pilóta vesztette éle­tét. A Luftwaffe legalább 45 Starfighter gépet vesztett, ami felér egy ezred elvesztésével. Az NSZK-ban a múlt év elejé­től általában kéthetenként zu­hant le egy-egy Starfighter, s ez természetesen felzúdulást keltett a közvéleményben. A botrány a legenyhébb kifejezés, amely a nyugatnémet repülő­gépgyártással kapcsolatban fel­merül. A Starfighter eredetileg nem is volt rossz harci gép. Ame­rikaiak tervezték, és jó látási viszonyok esetén csatagépként alkalmazták. A gép a hang se­bességének a kétszeresét — az óránkénti 2300 kilométert éri el, és több mint 18 kilométer magasságba emelkedik. A nyugatnémet stratégák több tervet szőttek azzal az el­határozással kapcsolatban, hogy amerikai mintájú géppel szerelik fel légierejüket: • Bonn és Washington szo­rosabb katonai és politikai együttműködését remélték; • fegyvergyáraiknak meg akarták szerezni a repülőgép ipari kutatás legújabb vívmá­nyait; • a Bundeswehrnek meg akarták szerezni az atomfegy­vert, mert a Starfighter „esz­ményi" nukleáris hordozónak látszott. Az elővigyázatosság többet ér a bizalomnál A Starfighter berendezését radarral, infrasugarú bemérő­vel, automata vezérlőművel, kü­lönféle számítóműszerekkel és egyéb műszaki vívmányokkal kellett kiegészíteni, hogy meg­feleljen a bonni militaristák céljainak, és sokoldalú harci repülőgéppé válhasson. Termé­szetesen meg kellett erősíteni a motorját, a törzsét, a szár­nyait. A Starjighter körülbelül hasonló átalakuláson ment ke­resztül, mint ha egy Skoda MB kocsiba talajgyalu-berendezést és úthengert szerelnénk be. A Starfighter technikával agyonterhelt, nehézkes óriás­gép lett, melynek karbantartá­sa több mint két tucatnyi me­chanikust vett igénybe. Egy órai repülőút után 60 órai kar­bantartási és javítási munkát igényel. Ennek ellenére a gép­ben sok az üzemzavar és hiba, a gyakorlatban a gép minden része meghibásodik, s ezért a pilóták „repülő koporsónak* csúfolják. A nyugatnémet repülőgépipa­ri szakértők már kiszámították, hogy ha a veszteségek hason­lók lesznek a tavalyiakhoz, vagyis 4 százalékosak, a Bun­deswehr 1968-ban már képtelen lesz a NATO keretében megje­lölt feladatait teljesíteni. A! bonni hadügyminisztérium to­vábbi mintegy 130 tökéletesí­tett Starfighter vásárlásával keresi a kiutat a visszás hely­zetből. Ám senki sem ringat­ja magát abban az ábrándban, hogy a Starfighter valaha iá rendes csatagép lehet. A bonni politikusoknak d Starfighterek vásárlásával si­került legalább közelebb jut­niuk az atomfegyverhez* Mind az öt, Starfighterrel ellá­tott nyugatnémet vadász-bom­bázó ezred jMemmingen, Le­gerlechjeld, Büchel, Nörvenich és Rheine — az NSZK nyugati határain) állandóan hat gépet tart készültségben. A gépek csordultig töltött üzemanyag­póttartállyal, hevített elektroni­kus berendezéssel várakoznak, hogy — ha kell — legkésőbb 17 percen belül felszállhassa­nak. A gép törzse alatt a nyugat­német politikai, katonai és ha­talmi becsvágy jelképe — a * odarögzített atombomba húzó­dik meg. A Starfighter gépet azonban a NATO-hadvezetőség parancsá­ra csak négy amerikai tiszt en­gedheti a kifutópályára. Ennek a négy tisztnek négy különbö­ző kulcsa van a rácsos kapu­hoz, és csak ők biztosíthatják ki az atombombákat. Minden gép körül sárga vonal húzódik. Ha valamelyik nyugatnémet pi­lóta ezt a NATO parancsa nél­kül átlépné, az amerikai őrség figyelmeztetés nélkül agyonlö­vi. Ebből is látszik, mennyire bízik az Egyesült Államok nyu­gatnémet szövetségesében. KAREL CiSAfc A Szovjetunió rágalmazása miatt bíróság előtt két író

Next

/
Thumbnails
Contents