Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-25 / 55. szám, péntek

t. Időszerű közgazdasági kérdések Személyi jövedelem az EFSZ-ben A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK JÖVEDELME A LOSONCI JÁRÁSBAN • KEVESEBB MUNKÁVAL NAGYOBB JÖVEDELEM - TÖBB MUNKÁVAL KISEBB JÖVEDELEM? • VÁLTOZÁST CSAK AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERNEK A MEZŐGAZDASÁGBAN TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉTŐL VÁRHATUNK ELEMEZTÜK a losonci járás szövetkezeteinek gazdálkodását, különös tekintettel a személyi jövedelemre. A mezőgazdasági termelés foltételeit tekintve a járás mezőgazdasága tipikusnak mondható a szlovákiai viszonyokra nézve. Ezért a vizsgált tények és az elemzésükből levont következtetések is lényegében általánosíthatók. A személyi jövedelemnek 1960— 1964 közötti alakulását vizsgáltuk. Az 1965. évtől eltekintettünk, mert ha ennek az évnek az eredményeit vennénk figyelembe, torz képet kapnánk (árvíz pusztított). Személyi jövedelmen a közös gazdálkodásból eredő jövedelmet értjük. A járás szövetkezeteiben 1960ban egy állandó dolgozó átlugos jövedelme 6496 korona volt, 1964-ben 8689 korona, havi jövedelme tehát 1960-ban 541, 1964-ben 724 korona. A személyi jövedelemben a természetbeni juttatások részaránya erősen csökkenő irányzatú; 1960ban a természetbeni értéke a jövedelemnek 19 százalékát tette ki, 1964-ben már csak 8 százalékát. ÉRDEKES a jövedelem öszszehasonlítása mezőgazdasági körzetek szerint. 1960-ban a legmagasabb személyi jövedelmet — 8134 koronát — a 3. burgonya körzetben érték el. A kukoricakörzetben 7705, a répa körzetben 6752, a burgonyakörzetben 5164, a hegyi körzetben 4746 korona volt. 1964ben első helyre került a kukoricakörzet (10 141), másodikra esett vissza a 3. burgonyakörzet (8545), harmadik lett a burgonyakörzet (8216), negyedik a répakörzet (7887), s ötödik a hegyi körzet (7518 korona). A személyi jövedelem 1964ben 1960-hoz viszonyítva 34 százalékkal emelkedett. Ennél gyorsabban, 38 százalékkal emelkedett a munkaegység értéke (13-ról 18 koronára), mivel csökkent az állandó dolgozók létszáma (11512-ről 11 330 főre) és az egy dolgozóra eső évi munkaegység (495-ről 482-re). SZÖVETKEZETENKÉNT óriási különbségek vannak a személyi jövedelemben. A 3. burgonyakörzetben (és egyben a járásban) 1964-ben legnagyobb jövedelmük volt a České Brezovó 1 szövetkezeti tagoknak — 18 921 korona, de ugyanebben a körzetben a vafkovói szövetkezett tagok évi jövedelme 5093 korona volt, ami a ň. brezovóiak jövedelmének csak 27 százaléka. Mé» nagyobb a különbség e t-T. n a répakörzetben; itt a mc íovái szövetkezeti tagok jövőd Íme 16 500 koÚJ MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK KÉSZÜLNEK MAGYARORSZÁGON A Törökszentmiklósi Mezőgaz dasági Gépgyár az idén 70 mii iió farint értékű gépet ad a magyar mezőgazdaságnak. A gyár tervezői most a szénatermelés teljes gépesitését akar ják megoldani. A tecbnológiai gépsor öt egysége közül az idén már kettőt gyártanak. A ffikaszálógépből és a rendrakóből ezer darabot adnak át kipróbá lásra; a rendfelszedőből, a traktorra szerelhető gereblyéből és a kazalozóból a mintapéldányokat rövidesen a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátják. Még az idén megkezdik az MO—6 os morzsotógép sorozatgyártását, a mozgó adagolókból és szállítókból pedig százat készítenek a megrendelőknek. rona volt, a nagykürtös! szövetkezet tagjaié 4131 korona, tehát 25 százaléka a maškováiakénak. Ügy látszik, többek között ezért szűnt meg a nagykürtöst szövetkezet és került az állami gazdasághoz. A kukoricakörzetben legnagyobb jövedelmük volt a rárosmúlyadi szövetkezeteseknek — 17 229 korona a közösből, de a bolgároml szövetkezetben a tagok jövedelme a rárosmúlyadiak jövedelmének csak 42 százaléka, azaz 7375 korona volt. A LEGNAGYOBB személyi jö vedelmek általában a kis és közepes nagyságú szövetkezetekben voltak, a legkisebb jövedelmek pedig jobbára a nagyobb szövetkezetekben. A kukoricakörzetben 46 szövetkezet közül 9-ben (20 százalékában) alacsonyabb volt a Jövedelem 1964-ben, mint 1960 ban, a répakörzetben 44 közül 11-ben (25 százalékában), a burgonyakörzetben 30 közül 2-ben (6,6 százalékában), a 3. burgonyakörzetben 6 közül l-ben (17 százalékában), ' a hegyi körzetben 19 közül 4-ben (21 százalékában), a járásban pedig átlagban a szövetkezetek 20 százalékában volt alacsonyabb a jövedelem 1964-ben, mint 1960ban. A személyi jövedelemnek mezőgazdasági körzetenkénti alakulása azért érdekel bennünket, mert ebből megtudjuk, vajon az anyagi érdekeltség a legfontosabb mezőgazdasági ágakban érvényesül-e elsősorban. Az alábbi táblázat alapján érdekes összehasonlítást tehetünk, éppen az anyagi érdekeltséget illetően: kukorica-körzet N U :0 a a 41 h Értékesítés 1 hektárból 3 350 2 527 Egy tagra eső mezőg. terület (hektárban | 8,0 6,0 Egy tag termelt a piacra (Kfis-henl 20 100 15 162 Személyi jövedelem (

K ős-ben) 10 141 7 887 Felhalmozás (%-ban| 40 46 CB >» C „ o aj oc N U F3 :o ja n a 0

0 <9 « S 2 „•3 :a £ >. 00 B XS 1 815 1 451 1118 7,2 7,4 7,8 13 068 10 737 8 720 8 216 42 8 545 36 7 518 38 NAGYON MEGLEPŐ módon alakult a losonci járásban a személyi jövedelem az értékesítéshez viszonyítva. A répakörzetben egy szövetkezeti tag 1964-ben 15162 korona értékű mezőgazdasági terméket termelt a piac számára, személyi jövedelme mégis kisebb volt, mint annak, aki a 3. burgonyakörzetben csak 10 737 korona értékben termelt a piacra, tehát a társadalomnak. Amint a táblázatból látjuk, a két burgonyakörzetben a lényegesen kisebb felhalmozás biztosított nagyobb jövedelmet a tagoknak. E paradox helyzet kialakulásában bizonyára a rossz adókulcs is közrejátszik. Az ilyen helyzet, hogy valaki többet adjon, mint a másik, de kevesebbet kapjon, természetesen nem tartható fenn. S ráadásul a két burgonyakörzetben a tagok jóval kevesebbet dolgoztak a nagyobb jövedelemért, mint a többi körzetben a kisebb jövedelemért: a 3. burgonyakörzetben 1964-ben 1960hoz viszonyítva 22 százalékkal kevesebb ledolgozott munkaegysége volt egy tagnak, de a többi körzetben csak 2—5 százalékkal kevesebb. AZ Ü] GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER s egyéb gazdasági ós társadalmi intézkedések azt a célt szolgálják majd, hogy az anyagi érdekeltség a termelés egyik hajtóereje legyen a mezőgazdaságban csakúgy, mint a népgazdaság egyéb ágaiban. MÉSZÁROS GYÖRGY Nem viszed? Jobbat úgysem találsz! A monopol helyzetben lévő vállalatok gyakorlata ellen irányul egy új intézkedés. Rendszeres halósági ellenőrzés alá kerülnek mindazok a termékek, amelyek minősége és műszaki színvonala nem felel meg a követelményeknek, s emiatt komoly gazdasági és egyéb károk keletkeznek, jelenleg listára kerülnek bizonyos típusú megmunkálógépek, mezőgazdasági gépek, gépkocsicsapágyak, transzformátorok, televíziós készülékek, írógépek, számológépek, varrógépek, mosógépek, rádiók, hűtőszekrények, porszívók, műszálszövetek, bőrcikkek, műanyagok, olajok stb. Az ellenőrzési hálózat kiépítésével a lista bővülni fog. A listán szereplő termékek csak a hatósági ellenőrzés után kerülhetnek a forgalomba, mégpedig minőségi és műszaki színvonaluknak megfelelő áron. Különösen szigorú lesz az ellenőrzés a külföldre irányuló termékeknél. A monopol helyzettel való visszaélés azaz, hogy „ha nem viszed ma, viszed holnap, mert jobbat úgysem találsz", az új körülmények között a gyártó vállalatok számára komoly gazdasági következményeket fog jelenteni. A

zt, mi a jó minőség és mi a selejt, mi a magas és mi az átlagon aluli színvonal, nem a termelők fogják meghatározni, hanem a világpiaci termékek. Belépni, vagy nem belépni? Anglia még mindig e hamleti kérdés előtt áll a Közös Piacba való belépését illetően. Az angol sajtéban újra cikkek jelennek meg ezzel a problémával kapcsolatban. Ügy tűnik, hogy az utóbbi időben Angliában a Közös Piac gondolatának több követője van, mint három évvel ezelőtt, amikor elvetették felvételi kérelmét e gazdasági köaösségbe. Ennek a „Financial Times" című lap szerint az egyik oka az, hogy jelentősen csökkent Anglia szerepe a Brit Nemzetközösségben. Az utóbbi évek pénzügyi és gazdasági nehézségei megakadályozták, hogy szilárdítsa kapcsolatait a nemzetközösség államaival, amelyekre a múltban támaszkodhatott. Másrészt az ipari és kereskedelmi vállalkozóknak sok gondot okoz az áru elhelyezése az Európai Gazdasági Közösség államaiban. Kivitele ezekbe az országokba 1959—1963 között még évente 17 százalékkal növekedett, az utóbbi két évben azonban jelentősen csökkent a növekedés. Bár tavaly 15 százalékkal több árut szállított az NSZK-ba, mint 1964-ben, de Olaszországba, Franciaországba és Hollandiába kevesebbet, s kivitele csak Belgiumba emelkedett valamelyest. Angliának a Közös Piacba való belépése jelentős mértékben enyhítené gazdasági nehézségeit. Stewart külügyminiszter nemrégiben kijelentette, hogy Anglia kész a tárgyalásra belépésének ügyében. Ügy látszik azonban, hogy egyelőre még vár, amíg megoldódnak az ellentétek a tagállamok között, s azután újra kopogtat a közösség ajtaján. A Magyar Területi Színház a közelmúltban mutatta be Schiller: Haramiák című drámáját. Képünkön a darab két szereplő, je: Thirring Viola és Vavreczky Géza. (Nagy László felv.) • •••••••••• ••••••••••• ý i mi • •••••••••• ••••••••••• Az ember valahogy mindig aggódva figyeli egy-egy irodalmi mű megfilmesítését. Sikerül-e a mű értékeit átmenteni a filmvászonra. A népszerű regényekből készült filmek előnye, hogy a közönség nagyobb érdeklődésére tarthatnak számot, de ez nem jelent minden • esetben sikert. Ez a sors érte Eduard Grečner fiatal rendező új filmjét ls, amely Jaroslava Blažková néhány év előtt nagy sikert aratott NYLON HOLD című művéből készült, a kolibai stúdióban. A film tulajdonképpen nem a novella mozgóképváltozata, mivel az irodalmi mű csupán kiindulópontul szolgált ahhoz, hogy a rendező sa ját gondolatait és érzéseit elmondhassa. Azonos a két mű alapgondolata, az emberi vágyak megvalósulásáról szól mind a kettő, de a nézőpont, a hozzáállás már eltérő. Blažková Vandája és Grečner Vandája között — aki a történet központi alakja — mély szaka dék tátong. Az író és a rendező szemlélete közötti különbség lett e film buktatója, melyet Grečner, aki tehetségét előző filmjében már bebizonyította, — nem tudott kikerülni. Sajnos a szereplők megválasztása sem volt szerencsés. Grečner előző filmjében jó tapasztalatokat szerzett a nem színész szereplőkkel, nyilván ez ösztönözte arra, hogy Vanda igazán igényes szerepét He lena Smihulovára, a fiatal jogászlányra bízta, aki nem volt képes megbirkózni a bonyolult feladattal. Smihulová Vandája mutatós, szép, de nem érdekes és semmiképpen sem meggyőző. Az Andrejt alakító Franti šek Velecký — ugyancsak nem hivatásos színész, de már Grečner előző filmjében ls játszott — sem tudott életet lehelni a különben modern figurába. Mindkét főszereplő hangját szinkronizálták, de ez sem sokat segített a filmen. Tibor Biath felvételei kiemelkednek a film egészéből, amelynek különben néhány jól sikerült, életszagú jelenete van. BOTRÁNY A LÁNYISKOLÁBAN fosef Skvoreckij három bűnügyi elbeszélését más-más rendező vitte vászonra. A film a barrandoví stúdióban készült. Ivo Novák rendezte az első törVálasz bírálatunkra ténetet, amely őszintén bevallva a három közül a leggyengébb. Ladislav Rychmann, a második történet rendezője már szerencsésebb helyzetben volt, mert maga a környezet — ez a film egy éjjeli mulatóhelyen játszódik — és a cselekmény több lehetőséget ad az érdekfeszítő pillanatok kidomboritására. A címadó harmadik film a legjobb, mondhatjuk sokkal jobb, mint az előző kettő. De ez már nem bűnügyi történet, hanem bűnügyi komédia, amelyben hemzsegnek az ötletek, egymást érik a váratlan fordulatok és szikrázik a humor. Szerencsésen ötvöződik itt egybe Škvorecký, az író és liŕí Menzel a rendező sziporkázó tehetsége. Ez a film iskolapédája annak, mit Jelent, ha a rendező képes továbbfejleszteni az író gondolatait, és az adekvát kifejező eszközöket megtalálva, művészi színvonalon, a film nyelvén tolmácsolni azt a közönségnek. Borúček hadnagy alakjával mind a három történetben találkozunk. Szokatlan detektívfigura. Szürke, kövérkés, esetlen ember, akiről senki sem tételezi fel, milyen remek szimatja és kombinációs készsége van. A nyomozót megelevenítő Ľubomír Lipský sajátos egyénisége, nagyszerű komikuma fokozza a film vonzerejét. VANINA VANINI Stendhalnak — akinek nevét Balzacéval együtt a francia realista regényírók nagyjai között emlegetik — Vanina Vanini című regényéből 1922-ben némafilm készült Ásta Nielsennel, a némafilmek nagy sztárjával a főszerepben. 1961-ben fi oberto Rosellini nyúlt újból e romantikus témához, hogy olasz —francia koprodukcióban gazdag kivitelű színes filmet készítsen belőle. A gyönyörű fiatal olasz hercegnő és a karbonári mozgalom szívvel-lélekkel elkötelezett ifjú vezetőjének az 1800-as évek elején lejátszódó romantikus szerelme hátterében Olaszország politikai történelmének egy szakaszát látjuk. Sandra Milo, Laurent Terzieff, Martin Carol és Isabelle Corey, az olasz filmszínészek eminensei elevenítik meg a főszerepeket, tehetségük legjavát adva. Ám így sem sikerül közelebb hozni a mai nézőhöz a szép, megható, de igen távoli történetet, S. K, Lapunk 39. számában a Visszhang c. rovatban ismertettük a Versbarátok Köréről a Hétben megjelent írást. Az említett cikk alapján bíráltuk a Tatran Könyvkiadó szerkesztőségét a VBK tagilletményei továbbításának késedelmessége miatt. A Tatran Könyvkiadó magyar szerkesztőségétől a bírálatra a napokban az alábbi levelet kaptuk: „Az 0) Szó ez évi 39. számában nem minden ok nélkül bírálták a Tatran Könyvkiadó magyar szerkesztőségét a Versbarátok Köre első esztendejének lezárásával kapcsolatban, — meri máig sincs lezárva. A magyar szerkesztőség minden kötelességél teljesítette a VBK tagjaival szemben. A tervezett 5 kötetből kettőt megkapott a tagság. A harmadik, lanko Kráf Toborzófa. 1985. december lZ-tőt Illyés Gyula versel december 1Ttől, Verlaine könyve októbertől • vállalat raktárán fekszik. Sajnns, a magyar szerkesztőségnek nincs lehetősége a megjelent könyvek továbbítására, mivel a lagok nyilvántartását, a könyvek csomagolását és továbbítását a Hviezdoslavova Knižnica végzi, * ez a szervezet egyéb kötelességek teljesítése miatt halogatja a VBK könyveinek továbbítását. Fájlaljuk, hogy a sajtónak ilyen értelemben kell reagálnia a VBK eddigi működésére, mert a szerkesztőség a maga vonalán minden tőle telhetőt elkövetett a siker érdekében". A levélhez csupán annyit fűznénk: örülnénk, ha a kiadó említett szerve a VBK tagjaival szemben is teljesítené kötelességét. Elvégre ez is feladata.