Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-25 / 55. szám, péntek

t. Időszerű közgazdasági kérdések Személyi jövedelem az EFSZ-ben A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK JÖVEDELME A LOSONCI JÁRÁSBAN • KE­VESEBB MUNKÁVAL NAGYOBB JÖVEDELEM - TÖBB MUNKÁVAL KISEBB JÖ­VEDELEM? • VÁLTOZÁST CSAK AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERNEK A MEZŐ­GAZDASÁGBAN TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉTŐL VÁRHATUNK ELEMEZTÜK a losonci járás szövetkezeteinek gazdálkodását, különös tekintettel a személyi jövedelemre. A mezőgazdasági termelés foltételeit tekintve a járás mezőgazdasága tipikus­nak mondható a szlovákiai viszonyokra nézve. Ezért a vizs­gált tények és az elemzésükből levont következtetések is lé­nyegében általánosíthatók. A személyi jövedelemnek 1960— 1964 közötti alakulását vizsgáltuk. Az 1965. évtől eltekintet­tünk, mert ha ennek az évnek az eredményeit vennénk figye­lembe, torz képet kapnánk (árvíz pusztított). Személyi jöve­delmen a közös gazdálkodásból eredő jövedelmet értjük. A járás szövetkezeteiben 1960­ban egy állandó dolgozó átlu­gos jövedelme 6496 korona volt, 1964-ben 8689 korona, havi jö­vedelme tehát 1960-ban 541, 1964-ben 724 korona. A szemé­lyi jövedelemben a természet­beni juttatások részaránya erő­sen csökkenő irányzatú; 1960­ban a természetbeni értéke a jövedelemnek 19 százalékát tette ki, 1964-ben már csak 8 százalékát. ÉRDEKES a jövedelem ösz­szehasonlítása mezőgazdasági körzetek szerint. 1960-ban a legmagasabb személyi jövedel­met — 8134 koronát — a 3. burgonya körzetben érték el. A kukoricakörzetben 7705, a répa körzetben 6752, a burgonya­körzetben 5164, a hegyi kör­zetben 4746 korona volt. 1964­ben első helyre került a kuko­ricakörzet (10 141), másodikra esett vissza a 3. burgonyakör­zet (8545), harmadik lett a bur­gonyakörzet (8216), negyedik a répakörzet (7887), s ötödik a hegyi körzet (7518 korona). A személyi jövedelem 1964­ben 1960-hoz viszonyítva 34 szá­zalékkal emelkedett. Ennél gyorsabban, 38 százalékkal emelkedett a munkaegység ér­téke (13-ról 18 koronára), mi­vel csökkent az állandó dol­gozók létszáma (11512-ről 11 330 főre) és az egy dolgo­zóra eső évi munkaegység (495-ről 482-re). SZÖVETKEZETENKÉNT óriá­si különbségek vannak a sze­mélyi jövedelemben. A 3. bur­gonyakörzetben (és egyben a járásban) 1964-ben legnagyobb jövedelmük volt a České Bre­zovó 1 szövetkezeti tagoknak — 18 921 korona, de ugyanebben a körzetben a vafkovói szövet­kezett tagok évi jövedelme 5093 korona volt, ami a ň. bre­zovóiak jövedelmének csak 27 százaléka. Mé» nagyobb a kü­lönbség e t-T. n a répakörzet­ben; itt a mc íovái szövetke­zeti tagok jövőd Íme 16 500 ko­ÚJ MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK KÉSZÜLNEK MAGYARORSZÁGON A Törökszentmiklósi Mezőgaz dasági Gépgyár az idén 70 mii iió farint értékű gépet ad a magyar mezőgazdaságnak. A gyár tervezői most a szénater­melés teljes gépesitését akar ják megoldani. A tecbnológiai gépsor öt egysége közül az idén már kettőt gyártanak. A ffika­szálógépből és a rendrakóből ezer darabot adnak át kipróbá lásra; a rendfelszedőből, a trak­torra szerelhető gereblyéből és a kazalozóból a mintapéldányo­kat rövidesen a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátják. Még az idén megkezdik az MO—6 os morzsotógép sorozat­gyártását, a mozgó adagolókból és szállítókból pedig százat ké­szítenek a megrendelőknek. rona volt, a nagykürtös! szö­vetkezet tagjaié 4131 korona, tehát 25 százaléka a maškovái­akénak. Ügy látszik, többek kö­zött ezért szűnt meg a nagy­kürtöst szövetkezet és került az állami gazdasághoz. A ku­koricakörzetben legnagyobb jö­vedelmük volt a rárosmúlyadi szövetkezeteseknek — 17 229 korona a közösből, de a bolgá­roml szövetkezetben a tagok jövedelme a rárosmúlyadiak jövedelmének csak 42 százalé­ka, azaz 7375 korona volt. A LEGNAGYOBB személyi jö vedelmek általában a kis és közepes nagyságú szövetkeze­tekben voltak, a legkisebb jö­vedelmek pedig jobbára a na­gyobb szövetkezetekben. A ku­koricakörzetben 46 szövetkezet közül 9-ben (20 százalékában) alacsonyabb volt a Jövedelem 1964-ben, mint 1960 ban, a ré­pakörzetben 44 közül 11-ben (25 százalékában), a burgonya­körzetben 30 közül 2-ben (6,6 százalékában), a 3. burgonya­körzetben 6 közül l-ben (17 szá­zalékában), ' a hegyi körzetben 19 közül 4-ben (21 százaléká­ban), a járásban pedig átlag­ban a szövetkezetek 20 száza­lékában volt alacsonyabb a jö­vedelem 1964-ben, mint 1960­ban. A személyi jövedelemnek mezőgazdasági körzetenkénti alakulása azért érdekel ben­nünket, mert ebből megtudjuk, vajon az anyagi érdekeltség a legfontosabb mezőgazdasági ágakban érvényesül-e elsősor­ban. Az alábbi táblázat alapján érdekes összehasonlítást tehe­tünk, éppen az anyagi érde­keltséget illetően: kukorica-körzet N U :0 a a 41 h Értékesítés 1 hektárból 3 350 2 527 Egy tagra eső mezőg. terület (hektárban | 8,0 6,0 Egy tag termelt a piacra (Kfis-henl 20 100 15 162 Személyi jövedelem ( K ős-ben) 10 141 7 887 Felhalmozás (%-ban| 40 46 CB >» C „ o aj oc N U F­3 :o ja n a 0 0 <­9 « S 2 „•3 :a £ >. 00 B XS 1 815 1 451 1118 7,2 7,4 7,8 13 068 10 737 8 720 8 216 42 8 545 36 7 518 38 NAGYON MEGLEPŐ módon alakult a losonci járásban a személyi jövedelem az értéke­sítéshez viszonyítva. A répa­körzetben egy szövetkezeti tag 1964-ben 15162 korona értékű mezőgazdasági terméket ter­melt a piac számára, személyi jövedelme mégis kisebb volt, mint annak, aki a 3. burgonya­körzetben csak 10 737 korona értékben termelt a piacra, te­hát a társadalomnak. Amint a táblázatból látjuk, a két bur­gonyakörzetben a lényegesen kisebb felhalmozás biztosított nagyobb jövedelmet a tagok­nak. E paradox helyzet kiala­kulásában bizonyára a rossz adókulcs is közrejátszik. Az ilyen helyzet, hogy valaki töb­bet adjon, mint a másik, de kevesebbet kapjon, természete­sen nem tartható fenn. S rá­adásul a két burgonyakörzet­ben a tagok jóval kevesebbet dolgoztak a nagyobb jövedele­mért, mint a többi körzetben a kisebb jövedelemért: a 3. bur­gonyakörzetben 1964-ben 1960­hoz viszonyítva 22 százalékkal kevesebb ledolgozott munka­egysége volt egy tagnak, de a többi körzetben csak 2—5 szá­zalékkal kevesebb. AZ Ü] GAZDASÁGIRÁNYÍTÁ­SI RENDSZER s egyéb gazda­sági ós társadalmi intézkedések azt a célt szolgálják majd, hogy az anyagi érdekeltség a terme­lés egyik hajtóereje legyen a mezőgazdaságban csakúgy, mint a népgazdaság egyéb ágaiban. MÉSZÁROS GYÖRGY Nem viszed? Jobbat úgysem találsz! A monopol helyzetben lévő vállalatok gyakorlata el­len irányul egy új intézkedés. Rendszeres halósági ellenőrzés alá kerülnek mindazok a ter­mékek, amelyek minősége és műszaki színvonala nem felel meg a követelményeknek, s emiatt komoly gazdasági és egyéb károk keletkeznek, je­lenleg listára kerülnek bizo­nyos típusú megmunkálógépek, mezőgazdasági gépek, gépko­csicsapágyak, transzformáto­rok, televíziós készülékek, író­gépek, számológépek, varrógé­pek, mosógépek, rádiók, hűtő­szekrények, porszívók, műszál­szövetek, bőrcikkek, műanya­gok, olajok stb. Az ellenőrzé­si hálózat kiépítésével a lista bővülni fog. A listán szereplő termékek csak a hatósági el­lenőrzés után kerülhetnek a forgalomba, mégpedig minőségi és műszaki színvonaluknak megfelelő áron. Különösen szi­gorú lesz az ellenőrzés a kül­földre irányuló termékeknél. A monopol helyzettel való visszaélés azaz, hogy „ha nem viszed ma, viszed holnap, mert jobbat úgysem találsz", az új körülmények között a gyártó vállalatok számára komoly gazdasági következményeket fog jelenteni. A zt, mi a jó minőség és mi a selejt, mi a magas és mi az átlagon aluli színvonal, nem a termelők fogják megha­tározni, hanem a világpiaci termékek. Belépni, vagy nem belépni? Anglia még mindig e ham­leti kérdés előtt áll a Kö­zös Piacba való belépését illetően. Az angol sajtéban újra cikkek jelennek meg ezzel a problémával kapcso­latban. Ügy tűnik, hogy az utóbbi időben Angliában a Közös Piac gondolatának több követője van, mint három évvel ezelőtt, amikor elvetették felvételi ké­relmét e gazdasági köaösségbe. Ennek a „Financial Times" cí­mű lap szerint az egyik oka az, hogy jelentősen csökkent Anglia szerepe a Brit Nemzet­közösségben. Az utóbbi évek pénzügyi és gazdasági nehézsé­gei megakadályozták, hogy szi­lárdítsa kapcsolatait a nemzet­közösség államaival, amelyekre a múltban támaszkodhatott. Másrészt az ipari és kereske­delmi vállalkozóknak sok gon­dot okoz az áru elhelyezése az Európai Gazdasági Közösség ál­lamaiban. Kivitele ezekbe az országokba 1959—1963 között még évente 17 százalékkal nö­vekedett, az utóbbi két évben azonban jelentősen csökkent a növekedés. Bár tavaly 15 szá­zalékkal több árut szállított az NSZK-ba, mint 1964-ben, de Olaszországba, Franciaországba és Hollandiába kevesebbet, s kivitele csak Belgiumba emel­kedett valamelyest. Angliának a Közös Piacba va­ló belépése jelentős mértékben enyhítené gazdasági nehézsé­geit. Stewart külügyminiszter nemrégiben kijelentette, hogy Anglia kész a tárgyalásra be­lépésének ügyében. Ügy látszik azonban, hogy egyelőre még vár, amíg megoldódnak az el­lentétek a tagállamok között, s azután újra kopogtat a kö­zösség ajtaján. A Magyar Területi Színház a közelmúltban mutatta be Schil­ler: Haramiák című drámáját. Képünkön a darab két szereplő, je: Thirring Viola és Vavreczky Géza. (Nagy László felv.) • •••••••••• ••••••••••• ý i mi • •••••••••• ••••••••••• Az ember valahogy mindig aggódva figyeli egy-egy irodal­mi mű megfilmesítését. Sike­rül-e a mű értékeit átmenteni a filmvászonra. A népszerű re­gényekből készült filmek elő­nye, hogy a közönség nagyobb érdeklődésére tarthatnak szá­mot, de ez nem jelent minden • esetben sikert. Ez a sors érte Eduard Grečner fiatal rendező új filmjét ls, amely Jaroslava Blažková néhány év előtt nagy sikert aratott NYLON HOLD című művéből készült, a koli­bai stúdióban. A film tulajdon­képpen nem a novella mozgó­képváltozata, mivel az irodalmi mű csupán kiindulópontul szol­gált ahhoz, hogy a rendező sa ját gondolatait és érzéseit el­mondhassa. Azonos a két mű alapgondolata, az emberi vá­gyak megvalósulásáról szól mind a kettő, de a nézőpont, a hozzáállás már eltérő. Blaž­ková Vandája és Grečner Van­dája között — aki a történet központi alakja — mély szaka dék tátong. Az író és a ren­dező szemlélete közötti különb­ség lett e film buktatója, me­lyet Grečner, aki tehetségét előző filmjében már bebizonyí­totta, — nem tudott kikerülni. Sajnos a szereplők megvá­lasztása sem volt szerencsés. Grečner előző filmjében jó ta­pasztalatokat szerzett a nem színész szereplőkkel, nyilván ez ösztönözte arra, hogy Van­da igazán igényes szerepét He lena Smihulovára, a fiatal jo­gászlányra bízta, aki nem volt képes megbirkózni a bonyolult feladattal. Smihulová Vandája mutatós, szép, de nem érdekes és semmiképpen sem meggyő­ző. Az Andrejt alakító Franti šek Velecký — ugyancsak nem hivatásos színész, de már Greč­ner előző filmjében ls játszott — sem tudott életet lehelni a különben modern figurába. Mindkét főszereplő hangját szinkronizálták, de ez sem so­kat segített a filmen. Tibor Biath felvételei kiemelkednek a film egészéből, amelynek kü­lönben néhány jól sikerült, életszagú jelenete van. BOTRÁNY A LÁNYISKOLÁBAN fosef Skvoreckij három bűn­ügyi elbeszélését más-más ren­dező vitte vászonra. A film a barrandoví stúdióban készült. Ivo Novák rendezte az első tör­Válasz bírálatunkra ténetet, amely őszintén bevall­va a három közül a leggyen­gébb. Ladislav Rychmann, a má­sodik történet rendezője már szerencsésebb helyzetben volt, mert maga a környezet — ez a film egy éjjeli mulatóhelyen játszódik — és a cselekmény több lehetőséget ad az érdek­feszítő pillanatok kidomboritá­sára. A címadó harmadik film a legjobb, mondhatjuk sokkal jobb, mint az előző kettő. De ez már nem bűnügyi történet, hanem bűnügyi komédia, amelyben hemzsegnek az ötle­tek, egymást érik a váratlan fordulatok és szikrázik a hu­mor. Szerencsésen ötvöződik itt egybe Škvorecký, az író és liŕí Menzel a rendező szipor­kázó tehetsége. Ez a film isko­lapédája annak, mit Jelent, ha a rendező képes továbbfejlesz­teni az író gondolatait, és az adekvát kifejező eszközöket megtalálva, művészi színvona­lon, a film nyelvén tolmácsol­ni azt a közönségnek. Borúček hadnagy alakjával mind a három történetben ta­lálkozunk. Szokatlan detektív­figura. Szürke, kövérkés, eset­len ember, akiről senki sem té­telezi fel, milyen remek szi­matja és kombinációs készsége van. A nyomozót megelevenítő Ľubomír Lipský sajátos egyéni­sége, nagyszerű komikuma fo­kozza a film vonzerejét. VANINA VANINI Stendhalnak — akinek nevét Balzacéval együtt a francia rea­lista regényírók nagyjai között emlegetik — Vanina Vanini cí­mű regényéből 1922-ben néma­film készült Ásta Nielsennel, a némafilmek nagy sztárjával a főszerepben. 1961-ben fi ober­to Rosellini nyúlt újból e ro­mantikus témához, hogy olasz —francia koprodukcióban gaz­dag kivitelű színes filmet ké­szítsen belőle. A gyönyörű fia­tal olasz hercegnő és a karbo­nári mozgalom szívvel-lélekkel elkötelezett ifjú vezetőjének az 1800-as évek elején lejátszódó romantikus szerelme hátterében Olaszország politikai történel­mének egy szakaszát látjuk. Sandra Milo, Laurent Terzieff, Martin Carol és Isabelle Corey, az olasz filmszínészek eminen­sei elevenítik meg a főszerepe­ket, tehetségük legjavát adva. Ám így sem sikerül közelebb hozni a mai nézőhöz a szép, megható, de igen távoli törté­netet, S. K, Lapunk 39. számában a Visszhang c. rovatban ismertet­tük a Versbarátok Köréről a Hétben megjelent írást. Az em­lített cikk alapján bíráltuk a Tatran Könyvkiadó szerkesztő­ségét a VBK tagilletményei to­vábbításának késedelmessége miatt. A Tatran Könyvkiadó magyar szerkesztőségétől a bí­rálatra a napokban az alábbi levelet kaptuk: „Az 0) Szó ez évi 39. számában nem minden ok nélkül bírálták a Tatran Könyvkiadó magyar szerkesztőségét a Versbarátok Köre első esztendejének lezárásá­val kapcsolatban, — meri máig sincs lezárva. A magyar szerkesztőség minden kötelességél teljesítette a VBK tagjaival szemben. A tervezett 5 kötetből kettőt megkapott a tag­ság. A harmadik, lanko Kráf To­borzófa. 1985. december lZ-tőt Illyés Gyula versel december 1T­től, Verlaine könyve októbertől • vállalat raktárán fekszik. Sajnns, a magyar szerkesztőség­nek nincs lehetősége a megjelent könyvek továbbítására, mivel a lagok nyilvántartását, a könyvek csomagolását és továbbítását a Hviezdoslavova Knižnica végzi, * ez a szervezet egyéb kötelessé­gek teljesítése miatt halogatja a VBK könyveinek továbbítását. Fájlaljuk, hogy a sajtónak ilyen értelemben kell reagálnia a VBK eddigi működésére, mert a szer­kesztőség a maga vonalán minden tőle telhetőt elkövetett a siker érdekében". A levélhez csupán annyit fűz­nénk: örülnénk, ha a kiadó említett szerve a VBK tagjaival szemben is teljesítené köteles­ségét. Elvégre ez is feladata.

Next

/
Thumbnails
Contents