Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)
1966-02-23 / 53. szám, szerda
Egészség — boldogság—házasság 3. Az együttélés előtt Irta: dr. JOSEF HYNIE egyetemi tanár, a Szexuológiai Intézet vezetője AZ EGYHÓNAPOS VÁROS T eljes szexuális életet rendszerint csak a felnőtt emberek élnek, ám a szexuális vágyak már a serdülés korában kezdenek ébredezni. Az ember szexualitásának ezt az ébredését jelentős mértékben befolyásolják a legzsengébb gyermekkor óta átélt élmények. Már előbbi cikkeimben említettem, hogy a teljes szexuális élet nálunk két ember közeledését és közös életét jelenti. A férfi és a nő közös életét, akik mint házaspár vagy család társadalmi egységet alkotnak. A közeledésre ösztönös alapon kerül sor — az ember nem tudja mindig megmondani, miért jelent oly sokat számára a másik fél. Azonban az élettárs és a vele való együttélés utáni ösztönös vágyat különféle embereknél különféle korábbi — pozitív vagy negatív — tapasztalatok és élmények befolyásolják. Azok az emberek, akik boldog családi körben szép ifjúságot éltek át, örömmel várják a házasságot s természetesnek tartják, hogy nekik is gyermekeik lesznek. Játékaikban gyakran készülnek ls erre az életre. Általában a Játék nem egyszer annak kifejezése, ahogy az ember jövendő életét elképzelni. A gyermekek férj-feleségre játszanak; a Játék során a fiúk édesapjuk viselkedését utánozzák, és a kislányoktól elvárják, hogy ügy viselkedjenek, mint édesanyjuk. A kislányok viszont édesanyjukat utánozzák és jövendő férjüktől azt várják, hogy hasonlóképpen viselkedjék, mint édesapjuk. Azok a fiúk, akik olyan családból származnak, ahol az apa szereti az anyát és kedves hozzá, játékukban és mint leendő társak és férjek kedvesek, jók lesznek. Az ilyen családból származó lányok örömmel várják a házasságot. Ugyanígy azok a lányok, akiknek boldog és szerető édesanyjuk volt; boldog életet tudnak biztosítani kedvesüknek vagy férjüknek; bánni tudnak vele, boldoggá tudják tenni. A fiúk, akiknek ilyen édesanyjuk volt, már gyermekkoruktól fogva sok örömöt várnak a házasságtól. O lykor azonban az édesanya túlságosan elkényezteti gyermekeit és férjét. Ez oda fajulhat, hogy az utóbbiak nem tekintik az anyát egyenrangú partnerüknek. Olykor az apa vagy a fiú megszokja, hogy felesége vagy édesanyja valósággal imádja, s egészen természetesnek tartja, hogy mindig és mindenben megbízhatóan kiszolgálja s hogy ezzel szemben voltaképpen mit sem követel tőle. Ennek aztán az lehet a következménye, hogy az ilyem fiú és később fiatal férfi nem képes olyan nőre lelni, aki oly sokat nyújtana neki és oly keveset követelne tőle, mint az édesanyja. A „mama kedvence" marad akkor is, ha megnősül. Feleségét szemrehányásokkal halmozza el, hogy nem olyan, mint édesanyja volt, ahelyett, hogy igyekeznék boldoggá tenni. Gyakori az olyan eset is, hogy az egyik szülő nem jó a másikhoz. Egyes apák durvák feleségükhöz, sőt ingerültségükben sértegetik, sőt meg is verik. Az ilyen apa fia felinduALKOTÓVERSENYEK Szlovákiában az idén az ifjúság és a dolgozók alkotóversenyének 11 szlovákiai és kerületi fesztiválja valósul meg. Május közepén például Žilinán megrendezik a műkedvelő bábjátszóegyüttesek versenyét, amelyen 200 csoport győztesei mutatkoznak be. Május végén Turčianske Tepücén táncversenyt, Východnán júniuslásában gyakran ugyanígy viselkedik kedvesével, vagy feleségével. Nem csoda, ha az Ilyen családból való lányok a szó szoros értelmében rettegnek a házasságtól és leendő férjüktől, képtelenek valakihez serdülőkorukban vagy később is őszinte bizalommal közeledni, jóllehet vágyódnak valaki után. Szomorú tapasztalataik letörik erotikus vágyaikat: az ösztönnel szembekerül a kialakult elfogultság, neurotikus konfliktus áll be. A lány szeretne közeledni a férfihoz, azonban fél valamitől, és így hűvös marad. Ugyanígy rettegnek néha a férfiak is a házasságtól. Főként oly esetekben, amikor édesany juk túlságosan szigorú és pa rancsolgató volt, hajlamosak arra, hogy minden nőben hibát találjanak, s képtelenek legye nek igazi közelségbe kerülni valakivel. A való életből szerzett tapasztalatok, a szépirodalomban, a színházban és a filmen látott példák később megváltoztatják ezeknek az embereknek a nézeteit, az eszményeit és viselkedését. Kétségtelen azonban, hogy az ösz tönös közeledési reakciók fejlődése azon gyermekek eseté ben, akiknek hiányzott a jő példa, vagy valamelyik szülő jük negatív példát mutatott, e zavaró hatások alá kerülhet. A múltban a lányokat gyakran rémítgették azzal, hogy gyermekük születik. Manapság nálunk úgyszólván minden nő klinikán vagy kórházban szül ahol mind az ő, mind a gyermeke biztonságáról gondoskodnak. Voltak azonban olyan idők ls, amikor a szülés a nő számára komoly veszélyt és jóval nagyobb megpróbáltatást jelentett, mint ma. A gyermekről nem tudtak kellően gondoskodni, hisz egy-egy családban túlságosan sok gyermek Is született. A fentebbi okokból kifolyólag a fiatalok féltek attól, hogy gyer mekük szülessék. Mivel pedig nem tudták hatékonyan gátolni a fogamzást, érthető, hogy viszszarettentek a szexuális élettől. Ezen a téren egyéb tényezők is szerepet játszottak. Egyrészt elhanyagolták a nemi szervek higiéniáját, mégpedig többnyire rossz irányban fejlődött szégyenérzetből. Másrészt viszont az emberek elrémítették mind attól, ami bármiképpen is öszszefüggött a nemi szervek érintésével. Azt állították, hogy ha csak eljátszogatnak velük, már az is „szörnyű" következményekkel jár, nem is szólva a nemi betegségekről. Manapság az Ilyen betegségek eredményesen gyógyíthatók. S megállapt tást nyert az a tény is, hogy az embereknek többet ártott a rémítgetés, mint maguk a be tegségek. A félelem megbénl totta az embereket, lehetetlenné tette, hogy élvezzék az élet minden örömét. E zért manapság igyekszünk gyermekeinket őszintébben és természetesebben nevelni, hogy a jövendőben a lehető legjobban megállják a helyüket a házaséletben és a családi életben és minél több örömük teljék benne. A jövő heti szerdai számunkban: 4. A PÁRVÁLASZTÁS ban és júliusban ének- és táncünnepélyeket rendeznek. Svidnfken ukrán népi ének- és tánccsoportok, Gombaszögön pedig magyar együttesek mutatkoznak be a közönségnek. Dolný Kabinban szeptember második felében tartják meg a versek és prózaművek előadásának 12. fesztiválját. A műkedvelő színjátszó csoportok az idén nem szerveznek szlovákiai versenyt. BOJNICEI KORSÉTA A bojnicei vár aranytermében 1966. február 19-én ült öszsze a község nemzeti bizottsága, hogy ünnepélyes keretek közt vegye át a Közép-szlovákiai KNB határozatát Bojnice várossá nyilvánításáról. E döntést nemcsak a történelmi fejlődés, hanem a társadalmi érdekek is indokolttá és szükségessé tették. Bajmócról 1113-ból származó királyi oklevél tesz első ízben említést. Ebbe a korba tehető a templom építésének ideje is. Jozef Bilcík történész a levéltárban olyan hitelt érdemlő okmányt fedezett fel, amelyből kitűnik, hogy az itteni lakosoknak Nagy Lajos király 1366. február 22-én a városjogot élvező korponai polgárokéhoz hasonló kiváltságokat adományozott A HATSZÁZ ÉVES VÁROSRÓL szóló adatokon kívül érdekes fölfedezést tettünk Werhner György „De admirandis Hungáriáé aquis" című földrajzi és orvostörténeti jelentőségű munkájában, amely először 1549ben jelent meg: „Midőn még a pőstyéni fürdőzőknek egyre újabb gödrök mélyítésével kellett keresniük az eltünedező gyógyvizet, Bajmócon a hőforrások vizét már faragott kövekből készült gyűjtőmedencékbe vezették." A várkastélyhoz és a fürdőhöz nemcsak történelmi eseményekről szóló adatok, hanem érdekes történetek és mondák is fűződnek. Póki Péter történetét Tompa Mihály verses elbeszéléséből ismerjük. Mátyás király hársfájáról, amely vastag gerendával megtámasztva a várkapuval szemben áll még ma is, versek, mesék szólnak. Sokszor nehéz megítélni, mi a monda és mi a valóság. — Nemrég meghalt Bojnicén egy kőműves, aki állítólag még emlékezett arra, hogy Pálffy gróf, az utolsó várúr a vár építése folyamán felfedezett és újra befalaztatott egy helyiséget, ahol a várat előzőleg birtokló Thurzó család levéltárát találták meg. Megkérdeztük a múzeum dolgozóit, tudnak-e erről. Valóban tudnak erről az állításról, de nem győződtek meg róla, van-e alapja vagy sem. Noha a helyet is tudni vélik, még sem szentelhetnek egy biEgyháza már a XIII. században létezett, az oklevelek azonban csak a XVI. század eleje óta tartják számon. Első ismert birtokosa Radnóti György, aki Werbőczy Istvánnal kötött szerződése révén jutott a község birtokába, később az esztergomi káptalan tulajdona lett. János király jóvoltából 1539ben az Inám-i előnévvel ismert bolgár család is részt kap a község határából. A község területe 1268 kat. hold, lélekszáma 584. A második világháborúig a legelmaradottabb falvak közé tartozott. A községben nem volt üzlet, vendéglő, kultúrház . Mindezt nem mondhatnánk el jelenleg, hiszen a község, az emberek élete teljesen megváltozott. Mind gazdasági, mind kulturális téren sokat fejlődött a község. Felszabadulásunk óta 95 új lakóház épült A faluban zonytalan vállalkozásra időt és anyagi eszközöket, válaszolják. A MÚZEUMOT ma évente több százezer ember keresi fel. Bizony nem oly egyszerű végigjárni a látványosságban gazdag termeket, s akí szívesen tanulmányozza a történelmi nevezetességeket, a műértékeket, a természetrajzi, földrajzi, társadalomtudományi és más érdekességeket, az a csoportos magyarázatokon kívül újra végigjárja és legalább fél napot tölt a termekben. A várszépítő Pálffy rengeteg műkincset hordott össze itteni fészkébe. Ezek a fővárosi és kerületi galériák féltett kincsei közé tartoznak. A várkútban 23 méter mélységben egy barlang található, amelyet hajdan, valószínűleg a harcok idején, búvóhelyül használt a vár népe. Ezt a cseppkőbarlangot, bár létezéséről tudtak eddig is, most föld alatti folyosó köti majd össze a külvilággal, hogy a nyári idényben a látogatók számára is hozzáférhető legyen. Az odavezető alagutat a prievidzai Bányaépítfi Vállalat dolgozói hozzák rendbe. AZ ÁLLATKERT most ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Alig van olyan hazai, európai vagy egzotikus állatfajta, amelynek nem lenne Itt képviselője. Gusztáv Cmarko mérnök, az állatkert igazgatója ós munkatársai szinte az egész világgal kapcsolatot tartanak fenn, arai nem csupán baráti levelezésben, hanem élénk kereskedelmi és cseretevékenységben nyilvánul meg. A látogatók szívesen nézik meg az akváriumot, ahol a különböző fajta halakon kívül krokodilt is láthatunk. De a legközkedveltebbek az állatkertben született oroszlánkölykök, amelyek közül az egyik már filmen ls szerepelt. A nagy múltú gyógyfürdő bejáratát Szabó János nevű, számunkra ismeretlen fürdővendég márványtáblája díszíti. De ennél is sokkal többet mondanak a fürdővendégek élőszóval elmondott tapasztalatai, írott bejegyzései, levelei stb. A fürdőintézet dolgozói már harmadik éve kerülnek ki győztesen az Állami Fürdőigazgatőság versenyéből, és ez idén éppen a februári győzelem évfordulóján veszik át ismét a vörös 1 FALU - 10 HlR INAM új üzletet, vendéglőt, óvodát létesítettek. Mér mintegy 20 lakóházba vezetik be a telefont. A háború előtt csak egy-két gazdagabb földesúrnak volt rádiója, ma már csaknem minden családban található és 40 televíziókészülék van a faluban. A nyugdíjasok a helyi vendéglőben koronáért kapnak ellátást. A tőmegszervezetek nem fejtenek ki aktív munkát. A futballcsapat nemrégen tartott évzáró taggyűlésén sem szép eredményekről számolt be. A múlt évben a járási bajnokság IV. osztályában játszott. Ebből a lenggyengébb osztályból is — sportszerűtlenség miatt — kiesett. A szövetkezet 1957-ben alakult meg, 50— 60 taggal, jelenleg 120 tagja van és 700 ha-on zászlót. Még 25 esztendővel ezelőtt azt olvashattuk a szlovákiai fürdőket ismertető szakkönyvben, hogy itt fürdőn és masszázson kívül más gyógymódot nem alkalmaznak. Ma a 38—46 Celsius hőfokú vízkárán, masszázson és más gyógyeljáráson kívül a páciens mindent megkap, amit a korszerű orvostudomány alapelvei szerint meg kell kapnia. öt esztendővel ezelőtt a vidék 480 ágyas új kórházat kapott és az új ötéves tervbea még két további pavilont is felépítenek. A szakorvosok nagy gonddal foglalkoznak a bánya és a vegyipar dolgozóinak egészségvédelmével, s elmondható, hogy a kórházi orvosi ellátás Bajmócon a klinikai szinthez közeledik. A szlovákiai bányaipari igazgatóság Bajmócon egy 200 férőhelyes szanatórium felépítését tervezi, elsősorban a kékkői, handlovái, novákyi és cigeli bányászok számára. Ä szakorvosi ellátást a fürdöintézet vállalná, ötven ágyas éjszakai szanatóriumot ls berendeznek itt. Ugyancsak most készülnek a 200 ágyas, hétemeletes nagyszálloda tervrajzai is. Ez a szálló lényegesen javít majd a jelenlegi helyzeten, ugyanis az évente körülbelül egymillió látogatónak a két kis szállodán kívül csak szükségszállások és alig kielégítő büfék állnak rendelkezésére. A kereskedelmi hálózat új boltokkal és más szolgáltatásokkal egészítik ki. A VÁLASZTÁSOK ÓTA eltelt tíz évben a város, e világszerte ismert, de szerény eszközökkel propagált fürdőhely többet fejlődött, mint a háború óta eltelt két évtized folyamán. Képzett és harcedzett elvtársak kerültek az élre, akik tanúbizonyságát adták annak, hogy jártasak a közigazgatási munkákban, a tervezésben, a szervezésben és az irányításban. S ami legfontosabb, szeretik városukat és bíznak lakosságában. Ladislav Čierny, a városi nemzeti bizottság elnöke még oly akciót sem tud elképzelni személyes példaadás nélkül, mint az Ingyenes véradás. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY gazdálkodik. 1965-ben gyengén gazdálkodott. Az Ipoly vize Inámot sem kerülte kl. Az árvíz 1999 000 korona kárt okozott. Az árvíz a 700 ha-nyi területből mintegy 120 ha legelőt és 70 ha szántőt tett használhatatlanná. A legelők tavasszal sem lesznek használhatók, mert iszap fedi őket. A hektárhozamok tűrhetők voltak. Búzából 21,5 q, árpából 23 q és cukorrépából 315 q termett hektáronként. A tejhozam csökkent, a tervet nem teljesítették. 150 000 liter helyett csak 120 000 litert adtak el. Ám nem csoda, hiszen a szénát messziről. Ozsgyánból kellett beszerezniük. A húseladás terén nagyobb sikereket értek el. jól jövedelmez a hizlalda. 10 vagon sertéshúst és 210 vagon marha húst adtak el. CSÁKY KÁROLY