Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-22 / 52. szám, kedd

A valóság: 4 milliós többlet A dunaszerdahelyi járási építővállalat kommunistáinak konferenciája • Nyílt bírálat — nagyszerű eredmények Egyéves munkát értékel­lek a kommunisták: a párton­kívüliekét és saját munkájukat. A vezetők és beosztottak mun­káját. Szorgalmuk olyan ered­ményeket szült, melyekről a pártkonferencián is büszkén be­szélhettek. A visszapillantás egyben történelem is: a Duna mentén bizony sokan megem-. legetik az elmúlt esztendőt. Amit az árvíz lerombolt, újjá kellett és kell építeni. Ebből pedig becsületesen kivette ré­szét a dunaszerdahelyi járási építővállalat valamennyi rész­lege. Számukra az árvíz több mint egyhónapos tervkiesést okozott, ami egy vállalatnál rendkívül megnehezíti a terve­zett feladatok teljesítését. És ismételten megtörtént, amire kevesen számítottak: a járási építővállalat „kivágta a rezet" — több mint négymillió koro­nával túlteljesítette módosított tervét! Az eredmények igazi je­lentőségét még más számokkal is szemléltethetjük: a vállalat mintegy hatszázezer korona értékű felajánlást tett — s a teljesítés értéke több mint négy­millió! Az önköltségeket közel egymillió koronával csökken­tették! Jogosan feltehető ezek után a kérdés: létezik-e a valóság­ban ls ez az eredmény, vagy csupán papfron mutatták ki?. AZ ARU CEGERE A prágai Áruismereti Intézet tapasztalataiból Fontos célkitűzésünk a kereslet és a kínálat közötti egyen­súly megteremtése. Ez azonban elképzelhetetlen a termelés, a kereskedelem és a fogyasztók közötti szoros együttműködés nélkül. A termelőüzemeknek a jövőben jeltétlenül a fogyasz­tók igényeihez kell igazodniuk. Ezekkel a problémákkal foglalkozik a Belkereskedelmi Mi­nisztérium egyik szerve: a prágai Áruismereti Intézet. Ál o i s Á11 Igazgató az intézet munkakörét így ismertette: — Figyelemmel kísérjük a fejlődést a hazai és a világ­piacon, összehasonlítjuk termé­keink és a külföldi árufajták színvonalát. Felhívjuk a ter­melőüzemek figyelmét a világ­piacon megjelenő gyártmá­nyokra. módosításokat javaso­lunk és segítünk a módosítások megvalósításában is. Célunk a színvonalban mutatkozó különb­ségek mielőbbi megszüntetése. Egyik osztályunk kizárólag piackutatással foglalkozik. Szé­les körű, bonyolult teendőink megkívánják az együttmfiködő­dést a külső munkatársakkal ls: a nemzeti bizottságokkal, és társadalmi szervezetekkel. M Hogyan folyik a piacku­tatás? Egyelőre eléggé kezdetlege­sen. Munkaszínvonalunk eme­lését csak megfelelő számú szakemberrel biztosíthatjuk. Je­lenleg azonban kevés közgaz­dászunk, pszichológusunk, szo­ciológusunk, matematikusunk, Statisztikusunk van. Közvéleménykutatásaink el­sődleges célja, hogy megtud­juk, hogyan fogadják a fo­gyasztók a piacon megjelent új termékeket. Kifizetődő-e soro­zatgyártásuk, és milyen meny­hyiségben hozzuk őket forga­lomba. B Milyenek' az általános tapasztalatok? Nem a legrosszabbak. Bár korántsem lehetünk megeléged­ve gyártmányainkkal. A felté­telek hiányában nem egyszerű feladat lépést tartani a fejlő­déssel. De azért termékeink nagy része külföldön is nép­szerű. A javulást az új gazda­ságirányítási rendszertől vár­juk. B Főleg milyen árufajták avultak el? Például mosógépek. Nem rossz ugyan a szerkezetük, kül­detésüket is betöltik, csakhogy külföldön a mosógépek korsze­rűbbek, és ami a fő: olcsóbbak. Miért van ez így? Termelőüze­meink nagyrészt azt a téves nézetet vallják, hogy gyártmá­nvaink úgyis elkelnek, kár az új gépek fejlesztésére költe­kezni. Hasonló a helyzet a rá­diókészülékekkel is. Túl sze­rény a választék, mindössze néhány típusunk van a pia­con. Ezek között ls alig észlel­hető árkülönbség. Ugyanez mondható a tv-készülékekről, [J a fényképezőgépekről, csak­hogy ezek a világszínvonalhoz gg viszonyítva még minőségüket tekintve ls hagynak hátra kí­22. vňnnivalót. F.i azonban nem általános p jelenség. Magnetofonjaink, vil­^ lanvborotvakészülékeink és még sok más gyártmányunk a külföldi gyártmányokkal is ver­senyképesek. De még jobbak is lehetnének, ha a termelőket fokozott kezdeményezőkészség és céltudatosság hatná át. B Mit eredményezett eddig az intézet tevékenysége? Tavaly sikerült például a textilneműek minőségében ked­vező változást kieszközölnünk. A minőség javulását a viszkő­zaszál — hazai nyersanyagunk — alkalmazására kidolgozott dokumentációnk és mintáink alapján érték el a termelőüze­mek. B ligy tudjuk, hogy az áru csúnya és rossz csoma­golása nehezíti a gyárt­mányok sikeres forga­lomba hozatalát. Mi erről a véleménye? A tejtermékek, a hús és hús­termékek ötletesebb, Ízléses csomagolását már tavaly meg­oldottuk Az idén a fagyasz­tott ételeket tartalmazó dobo­zok és a húskonzervek csinosí­tását tervezzük. Valószínűleg még ebben az évben sor kerül az alkoholmentes italok újsze­rű palackjainak forgalomba ho­zatalára is. Tapasztalataink szerint ugyanis a megfelelő csomagolás nemcsak higiéniai szempontbői fontos, de egyút­tal cégér is. KARDOS MARTA Igen, létezik! Becsületesség, ál­dozatkészség, lemondás, mellő­zés és erőfeszítés, ilyesmi rej­lik a számok mögött. Mert vannak célkitűzések, és van a valóság! A vállalat célul tűz­te ki, hogy pártunk XIII. kong­resszusa tiszteletére több mint százezer koronával túlteljesíti az idei tervfeladatait. A kommunisták üzemi konferenciája az eredmények méltatásán kívül behatóan ele­mezte a hibákat is. Az ember azt hinné, hogy ez a módszer a szokás dolga, ám aki hallot­ta a felszólalásokat, meggyő­ződhetett róla, hogy az embe­rek, a kommunisták nem „meg­bízatásból" beszéltek, hanem azért, mert szívügyüknek te­kintik a fogyatékosságok fel­számolását. A felszólalások, a felvetett kérdések, a javasolt megoldások arról tanúskodnak, hogy a kommunisták élnek a problémákkal, s számukra a legnagyobb öröm, ha megtalál : ják a megoldást — a betegség­re az orvosságot. Igen, voltak még hátra mozdító jelenségek is: amelyek aztán úgyszólván egytől egyig pellengérre kerültek a konfe­rencián. Mi volt a bírálat kö­zéppontjában? Első helyen kell említeni a következő címszót: „vezetők és felelősség". Ha a problémákat mérlegeljük, va­lóban az egyik legfontosabb kérdés. Nem véletlen — és a kommunisták bátorságát dicsé­ri —, hogy a valóban létező problémákat elemezték. A be­számoló példákkal szemlélte az építésvezetők felelősségét. Példa az ekecsi eset, aihoQ a pincét az épület ellenkező ol­dalán ásták ki. A hiba kiküszö­bölése természetesen újabb költségekkel terhelte a válla­latot — és egy rossz jeggyel az Illető technikusok bizonyít­ványát. De nem lehet senkit megdicsérni azért sem, ha az ablakokat rossz helyre építik be, ha a szellőző nyílásokat rossz helyen vésik ki, ha a villanyszerelők a kőművesek után végzik munkájukat stb. Az ilyen esetekben nem állít­ható, hogy az építésvezetők, mesterek jó munkát végeztek. Előfordult az is, hogy az egyik helyen volt anyag, de nem volt előkészítve az építkezós. A másik helyen viszont az épít­kezést előkészítették, de nem biztosítottak anyagot. Az építővállalat kommunis­táinak konferenciáján számos kérdés szerepelt napirenden. A jelenlevők beszéltek a párt ve­zető szerepéről, a jó kezdemé­nyezésről, a bérkérdésről, az anyagellátásról, a tanonckép­aésről slb. A cHrasiardahelyi járási építővállalat üzemi pártkonfe­reticiája nagyra értékelhető azért, mert az eredmények fel­sorolása mellett — melyek va­lóban dicséretre méltók — nyíltan, őszintén és bátran rá­mutattak a fogyatékosságokra ls. Azzal az egyedüli céllal, hogy az'idén még jobb ered­ményeket érjenek el. KEREKES ISTVÁN A Prága-Hostivaf-i Magasépítő Kutató Intézet területén há­rom évvel ezelőtt újfajta építőanyagokból kísérleti épületet készítettek. Az építéshez se téglát, se maltert nem használ­tak. A szakemberek tüzetesen kutatják, figyelemmel kísé­rik az épület „viselkedését", ugyanis meg akarják ismerni az építkezéshez felhasznált műanyagok tulajdonságait, hogy ennek alapján megkezdhessék az egyes anyagok gyártását. A megfigyelések eddigi eredményei biztatók. (B. Krejčí felvétele — CTK) RITKASÁG A SELEJT ZŰGÓ, zakatoló gépek zaja veri fel Érsekújváron a kül­város csendjét. Az arra járó idegen csak a cégtábla elolva­sása után jön rá, hogy ez a monoton zaj a rokkantak kis­ipari szövetkezetének táskaké­szítő részlegéből szűrődik ki. A szövetkezet dolgozóinak' nagy része csökkentett munka­képességű. Munkájuk, igyeke­zetük azonban aranyat ér. Er­Egy két ügyes mozdulat, s el­készül a pénztárca. röl tanúskodnak múlt évi ered­ményeik. Az árutermelés ter­vét 112,27, a lakosságtól eredő bevétel tervét pedig 135,26 szá­zalékra teljesítették. Jozef P r i e s t e r főköny­velő örömmel újságolja: — Bizony nagyüzemmé, fej­lődtünk. ötvenkilencben még csak 130 embert foglalkoztat­tunk, ma már 238-at. A múlt évben 1964-hez viszonyítva 88 koronával növekedett egy mun­kás havi átlagbére. A ROKKANTAK szövetkezeté­nek nevét az ország határain túl is ismerik. A múlt évben D égi barátomat kísértem ^ minap utolsó útjára a ligetfalusi temetőbe. Ernő har­minc évig hősiesen állta a házasélet fergetegeit. Bibliai béketűréssel, megadással vi­selte a nős férfiak sanyarú sorsát, akiket csak temetésük alkalmával halmoznak el a szeretet minden megnyilvánu­lásával. Ernő sose lázongott, sose verte meg feleségét... inkább ivott. Mérsékelten, megdicsőült kenyeres pajtá­som világéletében úgy viszo­nyult a fekete rendhez, mint korhely a kútvízhez, özvegye megmakacsolta magát. Kije­lentette, hogy pap is lesz, koporsó, ravatal. gyászle pel... Csak azért isi Adas­sék meg az elhunytnak a vég­tisztesség papi segédlettel, minél ünnepélyesebben, sűrű harangnzással és apró csilin­geléssel. SZEM NEM MARADT SZARAZON egymagában. Akkor sem bo­kázott, senki sem hallotta tő­le azt, hogy: ripltyom! Ha kettesben nekiszontyolodtunk, kölcsönösen vigasztaltuk egy­mást a muzulmánok ismert mondásával: a házasember, aki egyetlen nő oldalán zok­szó nélkül levezekli életét, átszállás nélkül a mennyor­szágba jut... A sors úgy akarta, hogy kettőnk közül Ernő barátom ízlelje meg elő­ször a hurik csókját. — Legyen neki könnyű a földI — rebegtem magamban a jámbor fohászt, mikor ki­értem a temetőbe, lóllehet Ogy is lön. Szem nem ma­radt szárazon a szertartás alatt, a derék plébános is kitett magáért. Égnek emelt szemmel többször is elénekel­te az „Absolve, Domine!"-t, mtntha legalább ts apagyilkos bűnbocsánatáért esedezne a mennybélieknél. „Szegény öregem!" — gon­doltam magamban. — „Vajon mivel zúdíthattad magadra az égiek haragját, hogy ennyi kiengesztelésre szorulsz?" A temetés után mögém ke­rült az autóbuszban a búbá­natos özvegy és néhány ke­belbarátnője. Mtnden szavu­kat hallottam. — Milyen sivár lesz az éle­tem! — kesergett az özvegy. —• Majd megvigasztalódsz, Mancikáml — csitítgatta Két­laktné. — Isten nyugosztalja szegény férjedet, de hányszor kihozott a sodrodból ellenzéki magatartásával! Ö volt a ta­gadás őst szelleme. Es milyen kötekedő természete volt... — Hát, szó se róla, gyak­ran megharagított — hagyta helyben a bús özvegy. — Azért nem volt rossz ember, csak könnyelmű ... — Es kártyás! — fűzte hozzá epésen Iglicéné. — Ha felhajtott egy-két ku­picával, engem is akárhány­szor megkísértett a boldo­gult ... az asszonykerítő min­denségit! — bökte ki büszkén egy viharvert ábrázatú hon­leány. — De csak szeretett volna! — Maga ... Magával is ki­kezdett az a szűzanyaszomo rító? — hüledezett a felfüle­lő özvegy. Ľ legem volt a „halottbú­L- csúztatóból". Megállt az autóbusz és leszálltam. Hát érdemes meghalni? KOZICS EDE 2 648 000 korona értékű árul szállítottak külföldre. Megren­delőik a Szovjetunió, Kanada, Svédország és Nyugat-Németor­szág. — Csak táskákat készítenek?, — Nem. Korajaticén fonott korsót, Naszvadon kosarat, Ér­sekújváron pedig fonott bútort ls készítünk — tájékoztat a könyvelő. A legtöbb ember a táskaké­szítő részlegen dolgozik. Aa úgynevezett twisttáskából mint­egy 60 ezret készítettek a múlt évben. Sikerük volt az útitás* káknak és az aktatáskáknak is. A vásárlókkal azonban nem volt meg a közvetlen kapcsolat tuk. Ezért született meg a ha­tározat — amely márciusban már teljesül —, hogy elárusító­helyet létesítenek. Ez lesz (képletesen szólva) a vásárlók és a szövetkezet közötti ka­pocs. — Az üzletben a mi áruin­kon kívül más kisipari szövet­kezetek készítményét is meg lehet majd találni — mondja Priester elvtárs. GONDDAL, nehézséggel jár a nyersanyag beszerzése. En­nek ellenére a januári tervet is túlteljesítették. S ez biza­lommal tölti el a szövetkezet dolgozóit, vezetőit. Eddig mintegy 1,5 millió korona kül­földi rendelést is biztosítottak.­Remélik, hogy a májusban Brnóban megrendezésre kerülő „Pragoexno R íí" ViSiiftflson — Sveiko Nándor elegeden a tás­kák minőségével. amelyen 25 mintadarabot mu­tatnak be — újabb külföldi megrendeléshez jutnak. Az emeleti tágas munkate­remben alig lehet egy-két fér^ fit találni. Itt többnyire asz­szonyok és lányok dolgoznak. — Női kézitáskákat készí­tünk most külföldre — magya­rázza Svetko Nándor minőségi ellenőr. — Naponta 720-at. — Nincs baj a minőséggel? — kíváncsiskodom. — Dolgozóink szorgalmasak, lelkiismeretes munkát végez­nek. Selejt csak nagyon ritkán fordul elő ... — nj —«

Next

/
Thumbnails
Contents