Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-21 / 51. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIL APJA Bratislava, 1966. február 21. HETFO XIX. évfolyam 51. szám Ara 30 fillér A SZOVJETUNIÓ ÚJ ÖTÉVES TERVÉNEK IRÁNYELVEI Az irányelvek tervezete sze­rint a következő ötéves időszak ban 47—50 százalékkal kell nö­velni az ipar termelését, lénye­gesen emelni kell a mezőgazda­sági termelést, 38—41 százalék­kal a nemzeti jövedelmet, biz­tosítani kell az egy lakosra jutó reáljövedelem körülbelül 30 százalékos növekedését. A lenini fő irányvonalat kö­vetve, a szovjet nép folytatja azoknak a történelmi jelentősé­gű feladatoknak a megoldását, amelyeket az SZKP programja állapított meg a kommunizmus építése szempontjából — mond­ja a tervezet. — Az 1966—1970. évi népgazdaságfejlesztési terv újabb fontos szakasz lesz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, az ország gazdasági és védelmi erejének gyarapításában, a szovjet nép jólétének fokozott ütemű emelésében. Az SZKP Központi Bizottsá­gának 1964 októberi plénumán, és az ezutáni plénumokon ho­zott határozatok elsőrangú je­jelentőségűek társadalmunk to­vábbi előrehaladása szempont­jából a kommunizmushoz ve­zető úton. Az ország politikai, gazdasági és kulturális életé­nek tökéletesebb irányítása ér­dekében kidolgozott intézkedé­sek új szakaszt jelentenek a szocialista társadalom fejlődé­sében. AZ 1966-70. ÉVEK FÖ GAZDASÁGI FELADATA Az ötéves terv fő gazdasági feladatát a párt abban látja, hogy a tudomány és a technika vívmányainak minden vonalon való felhasználása, az egész Ipari termelés fejlesztése, e termelés eredményességének és a munkatermelékenység foko­zásának alapján biztosítsák az ipar további lényeges növeke­dését, a mezőgazdaság állandó gyors ütemű fejlődését, és en­nek alapján lényegesen emel­kedjék a nép életszínvonala, teljesebben elégíthessék ki minden szovjet ember anyagi és kulturális szükségleteit. Az ötéves tervidőszakban 47 —50 százalékkal kell növelni az ipar termelését. Ezen belül a termelési eszközöket előállító ágazatok (A csoport) termelé­sének 49—52 százalékkal, a fo­gyasztási cikkeket gyártó ága­zatok (B csoport) termelésének pedig 43—46 százalékkal kell emelkednie. A technikai haladás, a terme­lés gazdasági ösztönzésének fokozása és a dolgozók foko­zottabb anyagi ösztönzése alap­ján a munka termelékenységé­nek az iparban 33—35 száza­lékkal kell növekednie az öt­éves tervidőszakban. A villamosenergia-termelés 1970-ben eléri majd a 840—850 milliárd kilowattórát (1965: 507 milliárd kilowattóra). Főként hatalmas hőerőműveket fogunk építeni. A villamos erőművek teljesítőképessége az ötéves tervidőszakban 64—66 millió kilowattal, vagyis több mint másfélszeresére fog növekedni. öt év alatt a kőolaj-kiterme­lésnek 345—355 millió tonnára kell növekednie, -vagyis több mint 40 százalékkal kell felül­múlnia a jelenlegi szintet. A Szovjetunió 1970-ben 124— 129 millió tonna acélt fog ol­vasztani (az 1965. évi 91 mil­lió tonnával szemben). Nagy fi­gyelmet fordítanak a minőség további javítására. A terv szerint körülbelül két­szeresére emelkedik az ásvá­nyi műtrágya és a műrostok termelése, 2,7-szeresére a mű­anyag és műgyantafélék, 2,2­szeresére a szintetikus kaucsuk termelése. A gépgyártó- és a fémfeldol­gozó-ipar termelése az ötéves időszakban körülbelül 1,6-1,7­szeresére növekszik. A terv erő­teljes növekedést irányoz elő a gépkocsigyártásban: az 1965. évi 616 400-ról 1970-ben 1 360 000— 1 510 000-re növekszik a szovjet gyártmányú gépkocsik száma. Személygépkocsikból az eddi­gieknek körülbelül négyszere­sét fogják gyártani. 9liigj^akadáó> eíott A naptár még februárt mutat, az időjárás azonban már egé­szen tavaszias. A szövetkezetek, állami gazdaságok ország­szerte a tavaszi munkák megkezdésére készülnek. Hogy e téren mi a helyzet a lévai járásban, aziránt érdeklődtünk Pavol Bukoven elvtársnál, a járási termelési igazgatóság főag­ronómusánál. • Milyen munkák várnak a járás földműveseire? — Elsősorban a szántást kell elvégezni mintegy 2000 hektá­ron. A tavaszi búzát 400, árpát 16 900, a tavaszi keveréket 2200 hektáron kell földbe ten­ni. Ezenkívül több mint 11 ezer hektáron évelő takarmá­nyok alávetését kell elvégezni. Korai burgonyát 250, cukorré­pát pedig 4943 hektáron terme­lünk. Persze az említett mun­kákon kíviil nem feledkezünk meg a rétek és legelők karban­tartásáról és az őszi vetések gondozásáról se. Eddig mint­egy 8000 hektáron végezték el mezőgazdasági üzemeink a nit­ratációl • Vetőmagban nincs hiány? — Kukorica- és lóheremagon kívül van elegendő vetőma­gunk. Vetőmagjainknak azon­ban nem jó a csíraképessége, s ezeket kicseréljük, úgy hogy a gabonafélékkel nem lesz na­gyobb problémánk. A ter­vezett 250 hektárra van elég ültetőburgonyánk, de a szövetkezetek nagyobb terüle­ten szeretnének korai burgonyát termelni. Kukoricát 7561 hek­táron kellene elvetnünk, saj­nos vetésre alkalmas kukori­cánk nincs, s ez gondot okoz nemcsak a szövetkezeteknek, hanem nekünk is. Cukorrépából a tervezett terület 50 százalé­kán koptatott magot vetünk. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az eset­ben hektáronként 1000 koroná­val csökken a termelési költ­ség. A mezőgazdasági termelésnek évi átlagban, az elmúlt ötéves terv évi átlagához viszonyítva, 25 százalékkal kell növekednie. A kolhozok és a szovhozok fő figyelmét két igen fontos fel­adatra: a szemes termények és az állati termékek termelésé­nek növelésére kell összponto­sítani. A munkatermelékenységnek a szovhozokban és a kolhozok­ban 40—45 százalékkal kell nö­vekednie. Háromszorosára kell fokozni a mezőgazdasági mun­kák villamosítását. TOVÁBB EMELKEDIK AZ ÉLETSZÍNVONAL 1966 és 1970 között népgaz­dasági beruházásokra, beleértve az összes lehetséges pénzügyi forrásokat, 310 milliárd rubelt, vagyis 47 százalékkal többet Irányoznak elő, mint az előző ötéves terv időszakában. Az ipari, a közlekedési és a táv­közlési beruházások hozzávető­legesen 152 milliárd rubelt, a lakás- és kultúrjőléti építkezé­sekre szánt összegek pedig kö­rülbelül 75 milliárd rubelt tesz­nek ki. Az irányelvek tervezete me­zőgazdasági beruházásokra 1966 és 1970 között 71 milliárd rubelt irányoz elő. A mezőgaz­daságban öt év alatt üzembe kell helyezni 1 790 000 traktort, 1100 000 tehergépkocsit és 550 ezer aratő-cséplő gépet. A kővetkező öt évben átlago­san legalább 20 százalékkal kell emelni a munkások és alkalmazottak bérét, átlagban 35—40 százalékkal pedig a kol­hoztagoknak a közös gazdaság­ból eredő pénzbeli és termé­szetbeni jövedelmét úgy, hogy a kolhoztagok bérezési szintje közelebb kerüljön a munkások és az alkalmazottak bérszintjé­hez. A társadalmi, fogyasztói alapokból legalább 40 százalék­kal növelik a lakosságnak szánt juttatásokat és kedvezmé­nyeket. öt év alatt 1,3-szeresére kell növelni a lakásépítkezést és 40 (Folytatás a 2. oldalon) • Mi a helyzet a gépek Javítása terén? — A tavaszi munkák elvég­zésére elegendő gép áll rendel­kezésünkre. Február 15-ig a traktorok 88, a munkagépek 91 százalékát javították ki. A traktorok javítását hátráltatja az alkatrészhiány._Különösen jól halad a javítás a nagysallói, lévai, Ipolysági, kálnai szövet­kezetekben, valamint a Zselizl Állami Gazdaságban. A napok­ban a járás összes mezőgazda­sági üzemeiben ellenőrizzük a géppark állományát, s az el­végzett javításokat. • Mikor van kilátás a munkálatok megkezdésére? — Az előrejelzés a hónap végére még fagyokat jelez. Számításaink szerint március 6—10-e között már gépek za­jától lesz hangos a határ. Az üzemen belüli prémiumrendszer és a járási verseny meggyorsítja a munkákat, s gondolom, nem okoz majd nagy gondot az erő­gépek kétműszakos üzemelteté­se sem. -nf­| A VASÁRNAP SPORTJÁBÓL = HÁRMAS NORVÉG DIADAL = A SÍ-VILÁGBAJNOKSÁGON Ü CSEHSZLOVÁK, MAGYAR ÉS JUGOSZLÁV ES ASZTALITENISZ SIKEREK MOSZKVÁBAN H Az EK-ért: == Á ZKL BRNO JÉGKORONGOZÓI GYŐZTEK EE AZ ELSŐ DÖNTŐMÉRKÖZÉSEN Ü A DUKLA PRAHA KÉZILABDÁZÓI AZ ELŐ­= DONTŐBE JUTOTTAK Bratislavában a Komáromi utcában számítóközpontot létesí­tenek, melyet Aritma gépekkel, tabellátorokkal, osztályozó- és számítógépekkel rendeznek be. A központ április elején kezdi meg működését. Felvételünkön Anna Rezeková a tabellátorok próbaüzemeltetése közben. (I. Dubovský — ČTK felv.) A KROMPACHYI LÁZADÁS 45. ÉVFORDULÓJÁN Koszorúzási ünnepségek (CTK) — A krompachyi munkások 45 évvel ezelőtt, 1921. február 21-én fellázadtak a kapitalista kizsákmányolás ellen. A csendőrgolyók kioltották négy munkás életét, és 13 dolgo­zót megsebesítettek. A lázadás azzal kezdődött, hogy a krompachyi vasgyár munkásainak feleségei tiltakoz­tak az amúgy is elégtelen élel­miszeradagok csökkentése el­len. Amikor a csendőrök dur­ván szét kezdték zavarni a til­takozó asszonyokat, a munká­sok siettek feleségük segítsé­gére. A csendörök támadásá­nak eilső áldozata Dezider Hei­nlsch, 19 éves munkás volt. Utána Stanislav Gont négy­gyermekes apának életét oltot­ta ki a csendőrgolyó. További áldozatok a 20 éves Semeňák Ján és a 28 éves Bátor Pál volt. E lázadással kezdődött Krom­pachy szomorú sorsa. Az ipar fokozatos felszámolása után a lakosság túlnyomó része elköl­tözött. 1945-ben a felszabadu­lás után Krompachy ismét fel­lendült. Ma csaknem 7000 la­kosa van. A krompachyiak tegnap az el­esett munkások közös sírjánál koszorúk elhelyezésével adóz­ta>k a kapitalizmus elleni harc áldozatai emlékének. A kegye­letes aktuson részt vettek a lázadás még most is élő részt­vevői és az elesett harcosok hozzátartozói. zeszélyes az • | rr • r idoia jaras A MÜLT HÉTEN is kirívó el­lentétek jellemezték az észak­és dél-európai időjárást. Míg északon nagyon hideg volt, ha­vazott és napközben is kemé­nyek voltak a fagyok, délen már tavaszias volt az időjárás. A hőmérséklet-különbözet átlag 20—35 fok között mozgott. Szlovákia délnyugati és déli területén 10—12, másutt 3—7 fokot mutatott a hőmérő. Dél-Európa jelenlegi enyhe időjárását az óceán felöl Nyu­gat-Európa fölé terjedő lég­nyomászavarok idézik elő. Az enyhe levegő hullámainak elül­ső oldala mentén délkelet fe­löl áramló levegő meggátolja az északi hideg behatolását a Közép-Európa fölötti légitérbe. A hosszabb időn át feljegy­zett statisztikai adatok össze­hasonlítása arra utal, hogy a múltban is gyakran volt enyhe az időjárás februárban. Így például Bratislavába 1910. feb­ruár 20-án 12,6 fokot, 1910. február 21-én 15,9 fokot, 1903 február 22-én, 14,3 fokot és 1905. február 23-án 16,1 fokot mértek. Jelenleg az Atlanti-óceán fe­löl Spanyolország és Francia­ország fölé kiterjedő ciklon be­folyásolja az Időjárás alakulá­sát. Dél-Európa légiteréből langyos levegő áramlik az európai szárazföld irányába. Északon — különösen Grönland fölött — ugyanakkor erős anti­ciklon érezteti hatását. Feltéte­lezhető, hogy az enyhe levegő Közép-Európa fölé áramlása a legközelebbi napokban is tart, de később északról ismét hideg levegő beáramlása várható. A JÖVŰ HÉT ElEJÉN felhős időre, időnként megismétlődő esőkre, a Magas-Tátrában hava­zásra számíthatunk. Éjszaka 1—5, napközben 5—12 fok hő­mérséklet, később pedig felhő­átvonulások, Időnként felhőt­len égbolt, majd futó esők és a levegő fokozatos lehűlése várható. P. F. Az olowiouci Állami Tudományos Könyvtárat a jezsuiia aka­démiával egyidejűleg 400 évvel ezelőtt — 1566-ban — alapí­tották. jelenleg Csehszlovákia hatodik legnagyobb tndomá­nyos könyvtára, több mint 770 000 kötettel. Képünkön a könyvtár olvasóterme. (Fr. Nesvadva felv. — CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents