Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-02 / 32. szám, szerda

Telt házak f"* r előtt játsza- S "7 J H nak a prágai szín- ^ házak, a közönség élvezi a Jobbnál Jobb darabokat. Igy például E. F. Színháza I P házi levél rágából Burian Euripidész Trójai nök című őkorl tragédiáját tűzte műsorra. A két és fél ezer évvel ezelőtt megírt alkotás gondolatainak mesteri időszerűsítése /. P. Sartre érzékeny tollának az érdeme. A darabban őszinte állásfoglalás nyilvánul meg az erőszak, a pusztítás, a háború ellen, erélyes tiltakozás, mely nem tűr ellentmondást. A gyermekeiket, férjüket, otthonukat sirató trójai nők a romok között keseregnek mérhetetlen veszteségeik miatt, amikor a győztes görögök küldönce hírül hozza a további megaláztatást: szabadságukat is elvesztették, valamennyien rabszolgasorba kerültek. A Csehszlovák Hadsereg Színháza történelmi darabot mutatott be. A Caesar és Cleopatra üdítő komédia. G. B. Shaw szokott szellemességével, ötletektől sziporkázó finom iróniájával a saját elképzelése szerint írta meg a nagy római hadvezér találkozását az ifjú egyiptomi királylánnyal. Az öregedő „isteni" Caesar jelleme • eléggé összetett: jószívű, de fölényes és számító is, aki minden körülmények között feltalálja magát. A kislányos Cleopatrával szívesen eltréfálkozik. Kellemes szórakozást nyújt neki magárahagyatottságában. A két címszereplő közötti párbeszédeket a tömegjelenetek, a római katonák teremtette harci légkör élénkíti. A temperamuntumos J. firásková kitűnően tolmácsolja Shaw és F. Stepánek rendező elgondolását. Méltó társra talált a Caesart alakító mértéktartó /. Prachar személyében, aki könnyedén küzdi le az útjába tornyosuló akadályokat. A többi szereplő a két főhős mellett jóformán eltörpül. A Kamara Színházban az ausztráliai L. Lawler darabjának, a Tizenhetedik baba nyarának tapsolunk. Egyben búsulunk a főhősök eltékozolt élete láttán. A kampánymunkára elszegődött munkások néhány hónapos szabadságukat már tizenhét esztendeje rendszeresen Dél-Ausztráliában töltik barátnőik otthonában. Hirtelen rádöbbennek, hogy további barátkozásuknak nincs értelme. Mégis úgy érzik, nehéz felhagyni azzal, amihez éveken keresztül hozzászoktak. Végül azonban a becsületérzés győz s a helyes utat választják. A mindvégig Idegfeszítő előadást az éles ellentétek, a gyakori hangulatváltozás jellemzi. O. Ornest gyakorlott rendező. Érdeme a sikeres hatáskeltés. Körültekintését, biztos kezét dicséri, hogy az idénymunkások alakítását. O. Sklenckára és R. Deylre, a két barátnőt pedig J. Adamovára és L. Pichovára bízta. Jól számított, és nem is csalódott. Jól megválasztotta a darab két fiatal szereplőjét, L. Svormovát és L. Trojant is. Ök a szövegkönyv szerint é ->en akkor indulnak el az életbe, amikor a többiek illúzióikban csalódtak. A szerző törhetetlen optimizmusa ezekben a fiatalokban jut kifejezésre. A Realista Színháznak két bemutatója is volt: K. Palous rendezésében a Mrstik-testvérek klasszikus cseh drámája, a Maryša, röviddel ezután pedig az orosz származású, Angliában élő Ustinov Pillanat a finis előtt című komédiája. A Maryša, bár 1886-ban egy morva kisvárosban jelent meg, ma is időszerű. Hiszen a kapitalizmusban nem egy falusi tragédiának okozója a dölyf és a kapzsiság. Egy lány a falu szegény legényét szereti, de szülei jómódó élettársat szemeltek kl részére. Hiába szenved, a malom tulajdonsához kényszerítik. Amikor szerelme hazajön, a felgyülemlett keserűség a fiatalasszonyt végzetes tettre készteti: megmérgezi öregedő férjét. Maryšát J. Ditetová alakítja figyelemreméltóan. A Pillanat a finis előtt — londoni bemutatója után négy évvel — jutott el a Realista Színházba. A fantasztikus darab hőse, a nyolcvanéves Sam Kinsale író élete egyes Időszakaiban önmagával találkozik. Az azokból az időkből felelevenített emlékek, amikor magas röptű költeményeket, majd regényeket, végül detektívhistóriákat Irt, hűségesen visszatükrözik egy és ugyanazon személy jellemének vál. tozását, kedvteléseit. Az idős embernek fiatalabbkori énjével folytatott ötletes vitái és párbeszédei során, a mulatságos jelenetekben nincs hiány. A közönség mindvégig kitűnően mulat a nyolcvanéves Samon, aki őszintén sajnálja, hogy húszéves korában oly szenvedélyes szerelemmel ragaszkodott menyasszonyához. A húsz, negyven, hatvan és nyolcvanéves Sam végül ts egybeolvad, hogy „egy pillanattal a finis előtt" megszülessen az író önéletrajza. Samot négyen alakítják. A rokonszenves V. Kubánková a feleség szerepében mint menyecske, mint Idősebb vagy öregaszony mindvégig meggyőző és mindannyiszor újat nyújt. F. Laurin rendezése a legnagyobb igényeknek ls megfelel. KARDOS MÁRTA A közelmúltban Magyarország különböző színházaiban, Angyalföldön és Kecskeméten az Odry Színpadon és Alsópáhokon hangzott fel a kacagás, érdekes, izgalmas művek kerültek színre, mint Csurka István vígjátéka, Az idő vasfoga, Gyárfás Miklós munkái, az Egérút és a Kény szerleszállás. Legutóbb Illyés Gyula is csatlakozott a sorhoz és hosszú szünet után jelentős vígjátékiról tapasztalat birtokában a Déryné Színház részére megírta új vígjátékát, kifejezetten azzal a céllal, hogy falusi közönség előtt mutassák be. A sikeren felmérhettük, milyen roppant hatóerővel rendelkezhet egy jól megírt vígjáték. Nemcsak azért, mert valamit leleplez, emberi gyengeségekre, társadalmi

1- bajokra mutat rá s esetleg meg is szünteti azokat, hanem azért, mert megtanít gondolkodni és megérteti azt, amit különben nehezebben fogunk fel. Az, hogy a magyar vígjáték új gyümölcsöket termett, azt Jelenti, hogy lassan felnő a távolabbi égtájak vígjátéksikereihez. Csurka vígjátéka egy abszurd történettel bírálja a bürokrácia önmagát újraszülő, elpusztíthatatlan és automatikus szaporodását. Gyárfás legjobb vígjátékai, — a Kényszerleszállás, vagy az Egérút, egy furcsa paradoxon gondolat hídjára épülnek, a jellemvígjáték elcsépeltnek tartott eszközei megújításával úgy használják a nagyjelenet-technika bravúrjait, hogy az élet megannyi kis jelenetét mintegy nagyjelenetté áthangszerelve nyújtják át a nézők. Látszólag a köznapi, szürke élet zajlik a színpadon, és hozza létre a szituációkat az élet spontán logikája adja a megoldást, csak mindez ídőzöjelben történik. A Kényszerleszállás Gyárfás régi Játéka, lomb ezredes mennybemenetele stílusában fogant. Az ördög érkezik meg a harmincas években Nagycsütörtök városába elegánsan, szolid, finom úriemberként és a városka jelentős alakjaival, a plébánossal, a polgármesterrel és a többiekkel megérteti, hogy az ördög jócselekedeteit Budapestrő bűnös jótékonykodásnak tekintse a világ. Ahhoz, hogy közöttük élhessen, hozzájuk kell hasonulnia, bűnbe esnie azért, hogy a mennybe mehessen. A „kényszerleszállás" egy angyalt hoz le a földre és ellentmondó szituációk sorozatán keresztül egy fiatal marxista filozófussal hozza őt össze. Ezekben az abszurd szituációkban különös fénytörésben kerülnek elénk szokott és meg nem értett fogalmaink is. Itt is emberek, filozófusok és angyalok küzdenek azért, hogy emberek tudjanak lenni. Csurka a vígjáték pesszimistább hangvételét folytatja. Gyárfás javíthatatlan optimista, abszurd játékai, vagy moliére-i módon körülhatárolt jelemvígjátékai is az emberi magatartásért küzdő alakok rokonszenves csetlés-botlását ábrázolja. Illyés komédiája, a Bolhabál, viszont, mint az író írja, kifejezetten azzal a művészi szándékkal született, hogy kimondjon „egy igen nehéz fajsúlyú, örök, kemény igazságot, a lehető legnépszerűbb, legkönynyebben ható, legmindennapibb külsejű művészi eszközzel... Népszerűen szólni, a népre nem lefelé, hanem fölfelé tekintve." A Bolhabál stiláris érdekessége, fordulatainak merész kegyetlensége éppen ebből a szándékból adódik, s azt a közönségréteget hódítja meg a színháznak, amely vagy saját világával ellentétes hatásokat próbált önmagához idomítani, vagy egyszerűen ámulva nézte a talmit, a felszínesen csillogót. S örülnünk kell a vígjáték fellendülésének, mert nemcsak arról van szó, hogy az igényes vígjáték okít, hogy eszméltet, de Irodalmunkat is megmozdíthatja, szellemi közérzetünket alakíthatja. Nem szeretném túlbecsülni a vígjáték szerepét, de az irodalmi igényű Játék a vígjáték művészi rangját is biztosítani tudja. Mert semmi sem ártott jobban az elmúlt esztendőkben a vígjátéknak, mint azok a mondvacsinált viták, amikor a silányság a műfaj védelmének ürügyén védte hadállásait, és a minőség igényének sutbadobásával próbálta megmenteni önmagát. A színvonalas játék mindig komoly ügy lesz, mindig tiszteletben tartott teljesítmény, mert nem a hangszerelés módja állítja egymással szembe a drámai műfajokat, hanem a minőség igényének tisztelete vagy elhanyagoILLÉS JENŐ mmmmmmmm X NYERHETS TUDJA ML A TITKA ENNEK? SZERENCSÉT HOZ MINDENKÉPPEN DUPLA- ŠPORTKA MINDEN HÉTEN iHiiiiiuiuiiiiímiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiniiiiiil KEVESEBB PÉNZÉRT - TÖBB ÁRUT! Használja ki az előnyös vásárlási lehetőséget! Idényvégi kiárusítás, leszállí ott árak! 1966. január 24-től február 26-ig a CSSZK ÁRUHÁZAIBAN! Olcsóbb áron vásárolhat cipőt — textilt — ruhát — bőrdísz-műárut és más ijrarcikket. Részletes tájékoztatást kérjen a a CSSZK ÁRUHAZAIIAN! ClF-052 9 Olaszországban kb. 5000 középkori kastély van, de csak 150 szolgál múzeum céljaira. A többi lassan tönkremegy, mert a tulajdonosok nem hajlandóak fedezni a karbantartás költségeit. Sokan a legszívesebben eladnák kastélyukat. • Jiŕí Weiss februárban kezdi meg új filmjének forgatását. A forgatókönyvet a rendező Ján Očenášekkal írta. A főszerepet Rudolf Hrušinskýnak szánták. A film egy javakorabeli férfiről szól, aki azt hiszi, hogy az életben mór nem érheti meglepetés. • A csajkai őskori településen, a Krim-félszlgeten Jevpatovija közelében a régészek tavaly egy amazon bronzszobrát találták meg. Most felszínre került egy fekvő Herkulest ábrázoló féldombormű, mégpedig egy homokdomb fedte palota egyik helyiségében. Zsákbamacska 9 Nyilatkozatok • Ifjúsági magazin Eddig a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségén k egyegy adás hosszabb ideig tartott és a fő műsorokat vasárnap sugározták. A legjobb adásokat többnyire most is vasárnap közvetítik. Jelenleg azonban rövidebb egységek formájában, az eddiginél több figyelmet szentelnek a hétköznapi adásoknak. A 60 és 30-perces összeállítások helyett a rovatok újévtől gyakrabban, rádiószerűbb és rövidebb műsoridővel (10—20 perccel) jelentkeznek. A mai struktúra érzésünk szerint nemcsak frissebbé, hanem érdekesebbé is tette a rá dió közvetítését. Okos elképzelésnek tartjuk, hogy új rovatokat is bevezettek s ezzel gazdagították az adások színskáláját. Viszonylag még a saját összeállításokban is sok az átvett, holott a rádiótól ls azt szeretnénk, hogy hivatásának megfelelően az országos érvényű kérdések mellett elsősorban azoknak a problémáival foglalkozzék, akik az adásokat hallgatják. Az új műsortervnek talán a vasárnaponként sugárzott kétórás „blokk" a legnagyobb vívmánya. Eddig az Ilyenek vagyunk, az Emberek és paragrafusok, valamint a Zsákbamacska című összeállítások hangzottak el. A kissé sikertelen kezdés után e műsorforma legjobb erényeivel mutatkozott be. Mind az Emberek és paragrafusok (Kozma Gynla összeállítása J, mind a Zsákbamacska (Delmár Gábor összeállítása) a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége eddig közvetített adásainak legjobbjaira emlékeztettek. Az Emberek és paragrafusok című adást gondolatiságáért, a Zsákbamacska című adást ötletelért dicsérjük. Igazán figyelemre méltónak a Zsákbamacskát tartjuk. A műsor a terített asztal örömeiről és gondjairól szólt. Ebben a műsorban szinte minden benne volt, amit a témával kapcsolatban tudni érdemes. Szerintünk valahogy így kell festenie az összeállításoknak, az ilyen műsort tartjuk egységesnek, gondolatilag egésznek, összefüggőnek. Egyedül a címet tartjuk sikertelennek. A Lakoma, vagy a Terített asztal jobban kifejezte volna az adás tartalmát. Az Irodalmi adások keretében a múlt vasárnap Dobos László az Irodalmi Szemle szerkesztéséről, Bábi Tibor a modern irodalomról, Tőzsér Árpád a költészetről mondott figyelemre méltó szavakat. Most vasárnap Simkó Margit Szeretlek élet című verseskönyvét ismertették. A szerző a könyv megjelenése körüli huzavonáról és terveiről beszélt. Mindkét adás irodalmi életünk problémáira vetett fényt. Vasárnap új rovatot is bemutatott a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége. Az ezentúl negyedévenként jelentkező hatvanperces Ifjúsági magazin első számában az Ifjúság, és általában a nevelés kérdéseiről hangzottak el rövid cikkek, Jelenetek, interjúk. Az irodalmi igénnyel szerkesztett ifjúsági magazinnak már az első száma arra engedett következtetni, hogy időszerű kérdésekkel foglalkozó, — rövidesen bizonyára népszerűvé váló — rovat született. BALÁZS BÉLA 1986. II. 2.