Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-16 / 46. szám, szerda

Ä fiatalok és a szabad idő A SZABAD IDŐ kihasználásá­nak kérdésével egyre több pszi­chológus, szociológus, orvos és más szakember foglalkozik. Több szempontból vizsgálják ezt a kérdést, és megállapításaik közül egyet már az egész vi­lágon általános érvényűnek kiáltottak ki, mégpedig azt, hogy a televízió rohamos terje­désévei arányosan csökken a kulturális aktivitás, hogy az úgynevezett „papucskultúra" a dolgozók és a fiatalok passzi­vitását vonja maga után. Az Iskola- és Művelődésügyi Megbízotti Hivatal megbízásá­ból a Népművelési Intézet, a CSISZ és a szakszervezet ille­tékes szervei a múlt év elején felmérték Bratislava kulturális életét. E felméréshez az 1964. december 31-1 állapotot tükröző statisztikai adatokat használ­ták fel. A felmérés néhány adatát és megállapítását felhasználva sze­retnénk rámutatni, mivel töltik szabad idejüket a fiatalok Szlo­vákia fővárosában. Elsősorban is le kell szögezni, hogy Bra­tislava lakosságának (összesen 265 464 fő j 30 százalékát a ta­nulóifjúság teszi ki. Országos méretben is gyak­ran ismételt panasz, szemrehá­nyás a fiatalok címére, hogy nem élnek a társadalom nyúj­totta lehetőségekkel, nem élve­zik a kulturális vívmányokat. A fent említett sokoldalú fel­mérés azonban éppen ennek az állításának az ellenkezőjét bi­zonyítja, legalábbis Bratislavát illetően. Itt a kulturális és népművelési intézmények láto­gatóinak sorában kétszer any­nyi a fiatal, mint a felnőtt. Sőt, egy kis merészséggel azt is ál­líthatnánk, hogy a népművelé­si intézmények, klubok stb. többnyire az ifjúságot szolgál­ják. llven például a Kultúra és Pihenés Parkja, amelynek lá­togatói 70 százalékban az Ifjú­ság táborába tartoznak. Ez ter­mészetesen nem véletlen. A táncmulatságok, a tánctanfolya­mok, esztrádműsorok, dzsessz­hangversenyek, dalestek stb. vonzzák a fiatalokat. A Kle­ment Gottwald pionírotthonban ezzel szemben a műszaki és ter­mészettudományi érdekkörök a legnépszerűbbek. Ebben talán szerepet játszhat a fiatalok kor szerinti rétegeződése is. A NÉPMŰVÉSZETI EGYÜTTE­SEK iránt az utóbbi években általában csökkent az érdek­lődés. Ez érthető. Hiszen a népművészeti alkotásnak, a mű­kedvelő énekesek, táncosok és színjátszók együtteseinek nem­régiben az volt a küldetése, hogy kulturális szórakozást nyújtson ott, ahová a hivatá­sos művészek csak ritkán vagy egyáltalán nem jutottak el. A falusi és kisvárosi műkedvelők egy-egy előadása nem is olyan régen eseményszámba ment. Ma azonban a sajtó, a rádió, a film és nem utolsósorban a televízió közvetítésével a hiva­tásos szintű kultúra a legeldu­gottabb faluban vagy tanyán, a közös településtől távol eső ma­gányos erdészlakban vagy me­nedékházban is a mindennapi élet tartozékává vált. Különösen kedvező e téren a mi helyze­tünk, akik két ország tv- és rádióműsorából választhatjuk meg a kedvünkre valót, az íz­lésünknek megfelelőt. Ne gondolja senki, hogy ez utóbbit a passzivitás igazolásá­ra említettük meg. Ez nem len­ne helyes már csak azért sem, mert a fiatalok életeleme éppen az aktivitás. Csakhogy a mai életkörülmények hatására a fiatalok körében az eddiginél erősebben nyilvánul meg az a törekvés, hogy szabad idejüket saját elképzelésük és ízlésük szerint töltsék el; ha tetszik egyedül, ha tetszik társaság­ban, de ne „dirigálja" őket senki. Emellett szívesen keresik fel azokat a kulturális szóra­kozóhelyeket, ahol képességeik, tehetségük, adottságaik érvé­nyesítésére nyílik lehetőségük különféle játékok, versenyek alkalmával. Igen kedveltek az ifjúsági klubok, ám sok közülük azért nem váltotta be a hozzá­fűzött reménveket, mert a fel­szerelés és a helyiség hiánya nem tette lehetővé a klubélet kifejlődését. A klubok műkö­dését a felelősség, a felügyelet, a vezetés és irányítás elégte­lensége, az anyagi problémák is nehezítették. Amikor azt vizsgáljuk, mivel töltik fiataljaink Szabad idejü­ket, elsősorban ts tisztában kell lennünk azzal, hogy az ifjúság érdeklődése gyorsabban válto­zik, csapongóbb, mint a felnőt­teké. A legutóbbi megállapítá­sok szerint (dr. O. Bakoš, 1965) fiataljaink szabad idejükből át­lag napi három és fél órát töl­tenek egyéni szórakozással a tv, a rádió, a könyv stb. mel­lett. Fél órát szentelnek a sportnak, negyed órát érdekköri tevékenységnek, és körülbelül 12 percet más szórakozásnak. Ezenkívül naponta nem egész fél óra jut színházra, hangver­senyre, előadásokra, kiállítá­sokra stb. A FIATALOK ÉRDEKLŐDÉSÉT rétegeződésük szerint vizsgálva, a következő képet kapjuk: a főiskolások járnak a legtöbbet moziba és színházba, a közép­iskolások érdeklődése főleg táncmulatságra, tánctanfolyam­ra, filmre ós irodalmi színpad­ra irányul. A dolgozó fiatalok a klubszerű népművelési intéz­ményeket látogatják gyakrab­ban. A népművelési intézmények hivatásukat csak akkor töltik be maradéktalanul, ha nem­csak szórakozási, hanem műve­lődési lehetőségeket is nyújta­nak a tudomány, a technika, a művészetek legújabb ismere­teinek népszerűsítésére hiva­tottak. A népi akadémiákat és népi egyetemeket Bratislavában is sokan látogatják — igaz a látogatók többsége felnőtt és ezek főleg a technikai-gazdasá­gi témák iránt érdeklődnek. A fiatalság körében a nyelvtanfo­lyamok, a tánc- és zenekurzu­sok népszerűek. Sajnálattal kell megállapíta­tanunk, hogy fiatalságunk aránylag keveset sportol. Igen, erre is találhatunk magyaráza­tot. Ahhoz ugyanis, hogy meg­valósítsuk a jelszót: naponta egy órát sportolni, nemcsak a meglevő sportpályák és sport­eszközök alaposabb kihasználá­sa szükséges, hanem új torna­termek, sportpályák, uszodák stb. építése is, mégpedig ha­laszthatatlanul. Jogos az ifjú­ságnak a mozgás, a sport, a játék és szórakozás utáni ter­mészetes vágya és ez kielégí­tésre vár. Bratislava lakosságának 30 százaléka fiatal. Nagy részük elkerül otthonából — hasonló a helyzet más városokban. Ipa­ri központokban is —, közép­iskolai, vagy főiskolai tanul­mánya idején internátusban la­kik, s így kikerül a család közvetlen befolyása alól. Mind­ez különösen indokolttá teszi, hogy fokozottabban figyeljük, mivel tölti az ifjúság szabad idejét. Bratislavában a felméréssel már megtették az első lépést ebben az irányban. SKALINA KATALIN Winnetou • Gyilkosok Mourmelonban • Híres város Bátyi • Emberek és élmények • Vita az irodalomról Van ahol a krimi divatos, ná­lunk Winnetou a sláger. A May Károly ifjúsági regényét feldol­gozó látványos filmet hónapo­kig vetítették a filmszínházak. Az indiántörténetet — külön­féle formában és mennyiségben — most az újságok közlik. A kísértésnek nem állt ellen a Csehszlovák Rádió magyar szer­kesztősége sem. A múlt vasár­nap 60 perces rádiójátékot su­gároztak Winnetouról. A Winnetou-láz előbb-utóbb alábbhagy. S az újságok ls jól jártak e „divat"-tal, hiszen a Winettou-közlemények révén ugrásszerűen emelkedett a vá­sárlók száma. A képekért a gyerekek is tömegesen veszik az újságot... Nem tudjuk vi­szont, milyen szándékból sugá­rozta a rádió a Winnetou-t. Talán azért, hogy hallgatókat szerezzen? Leheti Meg kell azonban mondanunk: az adás­ból igen kevésre emlékszünk. E közvetítés megközelítőleg sem ért el olyan hatást, mint a mutatós film, vagy az újsá­gokban közölt képek. Ezt nem a művet rádióra alkalmazó Fe­dermayer István vagy a rende­ző Klimits Lajos számlájára ír­juk. Űk megtették, ami erejük­ből telt. Hogy a közvetítés még­sem vált élménnyé, az elsősor­ban annak tulajdonítható, hogy a Winnetou nem rádió-műfaj. A múlt héten Gyilkosok Mourmelonban címmel egy má­sik hangjátékot is közvetített a rádió; hazai szerző antifa­siszta művét. Mondanivalója nem új, témáját mégis nagyon időszerűnek éreztük. A hangjá­ték gondolatokat ébresztő, és figyelmeztető a fasizmus és a háború ellen. Rövid, érdekfeszt­tő szövegét Péterfi Gyula írta, Klimits Lajos rendezte. Az Ismerd meg hazádat című rovat vasárnap Híres város Ba tyi címmel rimaszombati képes­lapot mutatott be. A város tör­téneti és kulturális nevezetes­ségéről Koziner Imre, a vidék munkásmozgalmának ismert harcosa, a város irodalmi köré­nek elnöke beszélt. Többek kö­zött érdekes epizódot is elmon­dott Lukács Györgyről, a vá­rosban és környékén harcoló legendás hírű 39. dandár egy­kori népbiztosáról. Rimaszom­bat fejlődéséről és mai életé­ről Koncz László, a helyi nem­zeti bizottság dolgozója számolt be meggyőzően. A Tompa Mihály, Blaha Lujzu és Ferenczi István szülővárosá­ból közvetített eleven és közér­dekű adásból jDelmár Gábor szerkesztette) megtudtuk, tulaj­donképpen miért is híres „Gö­mörország fővárosa", a népdal­ban is megénekelt „Bátyi" ... A műsornak nem a szövege, hanem közvetítési idejének rö­vidsége okozott hiányérzetet. Bár sokat elmondtak, a 20 per­ces adásban a nagy múltú vá­ros múltjának és jelenének csak igen kis töredékét villan­tották fel. Ezért is tanácsoljuk: a jövőben a hasonló összeállí­tások alkalmával ne a műsor­idő szabja meg a mondanivalót, hanem a mondanivalóhoz mér­jék az időt. Ismét gazdag anyaggal je­lentkezett az Emberek és élmé­nyek című rovat. A kétórás, vé­gig lebilincselő műsornak kü­lönösen a mintegy 50 perces Gyermeksors című riportja tet­szett. Ez az igazi valőságdráma egy szívtelen anyának és négy elhagyott gyermekének életút­ját, keserves sorsát mutatta be. A riporter és rendező, Nagy Jenő oknyomozó alapossággal tárta fel az egyéni felelőtlen­ség embertelenségig fajulását. A Gyermeksors azonkívül, hogy szívbe markoló, az értelemhez ls szól; egyértelműen elítéli a közönyt, a könnyelműséget és a gyermekekről megfeledkező szülőt. Megemlítjük, hogy a Cseh­szlovák Rádió magyar szer­kesztősége Egy hazában című rovata irodalmi vitát indított, és a hallgatóktól választ kér arra, modern-e a csehszlovákiai magyar irodalom. M A Szlovák Nemzeti Színház operaegyattese a napokban mutatta be Leoš Janáček Je" nuta címfi háromfelvonásas operáját. Az előadást Ladislav Holoubek vezényli. Rendezé B. Krifka. Képünkön Anna Martvoňová Jenufa és dr. 6u­táv Fapp Laca szerepében. (). Vavro felvétele) CONSTANCE L MELARO: Párbeszéd o jelennel 1964. augusztus 17, Asszonyom: Nyilvántartásaink­ban Ön 2,98 dolláros tartozik-egyenleggel szerepel. Ha már kiegyenlítette volna az összeget, kérjük, te­kintsen el e felszólítástól. Könyvelő-gépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­fe el! 1964. augusztus 19. Uraim'. Nekem nincs tartozik­egyenlegem. Csatolom a kifizetést igazoló nyugtát, s közlöm, hogy kétszer terheltek meg ugyanazzal az összeggel: egyszer családnevemen, első személyne­vem kezdőbetűje s teljes második személynevem, másodszor pedig családnevem és két személynevem kezdőbetűje feltüntetésével. J Az előbbi a helyes). Kérem ellenőrizzék nyilvántartásukat. 1964. szeptember 17. Asszonyom! Nyilvántartásaink szerint Ön 2,98 dollárral adósunk. Kérjük, egyenlít­sen ki 3,40 dollárt, ami a kezelési költségeket is magába foglalja. Könyvelő-qépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­je el! 1964. szeptember 19. Tisztelt Gép! Ön nem elég figyelmes! Semmiféle összeggel NEM vagyok adós. Nem tartozom ezzel a pénzzel. Ugyanezért a vásár­lásért KÉTSZER terheltek meg. KÉREM, nézzenek utána. 1964. október 17. AsszonyomI Nyilvántartásainkból kitűnik, hogy Ön három hónapja adósunk. Kérjük, egyenlítse ki a kezelési költségekkel 4,10 dollárra növekedett tartozását. Szíveskedjék azonnal intéz­kedni. Könyvelő-gépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­je el! 1964. október 19. Tisztelt Gép! ÉN intézkedtem? Azt kívánja, hogy Én intézkedjem? Hát figyeljen Ide, ÖN TÉVED!!! NEM TARTOZOM 4,10 dollárral. ÉRTI? Ss NEM tartozom a 13,46 dolláros úf egyenleggel sem. Megterheltek az anyám vásárlásaival is. Kérem, AZONNAL helyesbítsék számlájukat. 1964. november 17. Asszonyom! Nyilvántartásaink szerint Ön már négy hónapja tartozik 17fi6 dollárral és 1,87 dollár kezelést költséggel. Kérjük tíz napon belül egyenlítse ki az egészet, különben kénytelenek leszünk számláját végrehajtás végett behajtási osz­tályunknak átadni. Könyvelő-gépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­je el! 1964. november 19. Tisztelt Gépkezelő Ember vagy Tisztelt Emberséges Bárki! LESZ SZÍVES A SZÁMOLÁST ANNYI IDŐRE ABBA­HAGYNI, AMlG EZT ELOLVASSA? NEM TARTOZOM ÖNÖKNEK EZZEL AZ ÖSSZEGGEL!! SEMMIFÉLE ÖSSZEGGEL NEM TARTOZOM. EGYÁLTALÁN! 1964. december 17. Asszonyom. Valami kifogás me­rült fel számlájával kapcsolatban? Nyilvántartásaink szerint Ön augusztus óta nem fizetett. Kérjük, mi­helyt teheti, hívja fel a D1-7,9601 en Miss Gilbertet. Könyvelő gépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­je el! 1964. december 16.... Díszítsen minden szobát... „fó estét kívánunk. Carver reméli, hogy hanglemez­műsora megnyerte tetszését. Segíthetek?" — Halló. Igen... A számlám... Várfam a zümmö­gést mielőtt beszélek? — A számlájáról? — Igen. Igen, arról. Ugyanis ... — Egy pillanat kérem. Kapcsolom a hibaigazitó osztályt. — fó estét és kellemes karácsonyi ünnepeket. Köz­leményeinket hallják. Minden vonalunk foglalt. Egy kis türelmet kérünk. Mihelyt lesz szabad vonalunk, kapcsoljuk Önnek a Hibaigazitási osztály egyik al kalmazottját. Addig is Carver remélt, hogy hangié mez-műsora megnyeri tetszését. .. Díszítsen minden szobát ... 1964. december 26. Tisztelt Gépi Megkíséreltem fel­hívni december 18 án, és 19-én, 20-án, 21-én, 22-én, 23-án, meg 24-én is. De mindössze hangszalagra fel­vett közleményeiket és hanglemezműsorukat hallgat hattam. Kérem, könyörgök! Nem tennék át ügyemet az emberi osztályra? Valami emberibbre? 1965. fanuár 17. AsszonyomI Hitelosztályunk be­hajtás végett áttette hozzánk tartozik-számláját. Vol­na szíves azonnal átutalni az összeget? Mi mindent megteszünk további együttműködésünk érdekében, de az esedékesség már rég lejárt. Várjuk haladéktalan intézkedését. Tisztelettel: Henry f. HOOPER behajtó. 1965. január 19. Tisztelt Hooper Úr! Ön egy BÁBU Csodálatos EMBERbábú. Szeptemberben, októberben, novemberben, decemberben írott leveleimre hivatko­zom, amelyekből nyilvánvalóan kiderül, hogy semmi­vel sem tartozom önöknek. 1965. február 17. Asszonyom! Mikrofilm-nyilvántar* fásunkból kitűnik, hogy számlázásunkba hiba csú­szott. Számlája rendben van, nincs tartozása. Re­méljük, hogy a továbbiakban nem lesznek kellemet­lenségei. Bár a hiba minket terhel, a jövőben Ön is segíthet elkerülni: ha telefonon vagy postán rendel, adja meg nyilvántartást törzsszámát. Őszinte híve: H. f. Hooper, behajtó. 1965. február 19 Tisztelt Hooper Űri Köszönömt Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! 1965. március 17. Asszonyom! Nyilvántartásainkban ön 2,98 dolláros tartozik-egyenleggel szerepel, mely összeget múlt augusztusban tévesen egy nem létezi számlára utalt át. Kérjük, haladéktalanul egyenlítse ki tartozását. Könyvelő-gépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­je el! 1965. március 19. Tisztelt Gép! Feladom. Ön nyert. Itt a 2J38 dollárról szóló csekk. Erezze jól magát. 1965. április 17. AsszonyomI Nyilvántartásainkban Ön 2,98 dolláros túlfizetéssel szerepel. Az összeget számlája javára írtuk. Könyvelő-gépkártya. Ne gyűrje össze és ne tép­je ell BORS GIZELLA fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents