Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-13 / 43. szám, vasárnap

Nagy tisztogató hadműveletek Hue körül • A hazafiak két hónap alatt 1800 dél-koreai katonát tettek harcképtelenné • r Johnson elnök egyelőre nem változtat a dél-vietnami hadviselésen • Újabb hangok a vietnami háború fokozása ellen Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. február 13. VASÁRNAP • XIX. évfolyam 43. szám • Ara 30 fillér —rat—ia^ 1 U WKm Pi MK i m • Wm MšM 5 „ i KINYÍLOTT A HÓVIRÁG (Anger felvétele) Eredményes munkát végeztek A HADSEREGGEL EGYÜTTMŰKÖDÖK SZÖVETSÉGE SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Y I E T K Ä M (ČTK) — A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szlovákiai bizottságának plénuma tegnap Bratislavában a CSKP XIII. kongresszusa téziseivel, valamint a honvédelmi szervezet feladataival foglalkozott. Az utóbbi öt évben Szlovákiában a lakosság honvédelmi előkészítésében, a kiképzési feladatok teljesítésében, a sporttevékenységben, a különféle tömegversenyek szervezésében, a sportlövészetben és a motorsport-akciókban, valamint a különféle tanfolyamok rendezésében jó eredményeket értek el. A CSKP Központi Bizottsága plénumának múlt évi januári határozata értelmében a HESZ üzemi alapszervezeteit átirányították a helyi szervezetekbe. Ez az átirányítás alapjában véve már befejeződött. Az ülés résztvevői állást foglaltak a XIII. pártkongresszus téziseihez. A gyűlésről levelet küldtek a Vietnami Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetségének, amelyben elítélik az amerikai imperialisták vjetnami agresszióját. MUNKAVERSENY a XIII. kongresszus tiszteletére A közép-szlovákiai kerület kohő- és gépipari üzemeinek dolgozói a CSKP XIII. kongresszusa előkészítése téziseinek megvitatásával egyidejűleg értékes kötelezettségeket vállalnak a pártkongresszus tiszteletére. • A PODBREZOVAl ŠVERMA VASMŰ Siemens-martinkemencéinél dolgozó kohászok ez idén 3,5 százalékkal akarják növelni az öntőüstök használhatóságát, ami 12 800 korona megtakarítását eredményezi. Az elektroacél-öntöde kollektívái célul tűzték ki, hogy az öntött acél minden tonnája esetében egy kilogrammal csökkentik a selejt mennyiségét, s így terven felül 69 tonna acélt állíthatnak elő. A kohászok összesen mintegy 480 000 koronát takarítanak meg. A hengerde dolgozói a technológiai eljárások korszerűsítésével a munkatermelékenység növelésére és egyre jobb minőségű hengerelt áru készítésére törekszenek. • A PIESOKI GÉPGYÁR DOLGOZÓI elhatározták, hogy az első negyedévi tervben előirányzottnál 30 000 koronával többet takarítanak meg, ezenkívül 200 000 korona értékű terven felüli exportáruval járulnak hozzá a feladatok sikeres teljesítéséhez. Az üzemben „a mérnökök és műszaki dolgozók sikeréért" és „A gyári védjegy becsületéért" jelszavak jegyében sokat ígérő versenymozgalom indult. • EZ IDÉN ÜNNEPLIK üzemük megalapításának 10. évfordulóját a nižnái Tesla Orava dolgozói. 8 millió korona megtakarításával igyekeznek a termelési költségek csökkentésére. Megígérték továbbá 600 000 normaóra megtakarítását is. Kollektív kötelezettségvállalás eredménye lesz többek között az is, hogy az április 1-től gyártott televíziókészülékek jótállási idejét az eddigi 6 hónapról meghosszabbítják 12 hónapra. Saigon (CTK) — A legutóbbi két napban a dél-vietnami csar tamezőn az ország északi részén voltak a leghevesebb harcok. Az amerikaiak pénteken Hue körül befejeztek egy nagy tisztogató hadműveletet. A február 5-e óta tartó harcok során a saigoni bábkormány csapatai állítólag 48 hazafit öltek meg. Hasonló akciót jelentettek Quang Ngai kikötő vidékéről is. A saigoni 9. hadosztály alakulatai pénteken a Sziámiöböl partján Kien Giang tartományban összecsaptak a partizánokkal. A harcokba tankokat is bevetettek. Saigoni jelentések szerint 137 hazafi esett el. Egy 10-éves fiú plasztik robbanóanyaggal levegőbe röpített egy saigoni utcán parkoló katonai amerikai autót. A fiú meghalt. A robbanás a közeli épületet is megrongálta. Az amerikai beavatkozás kezdete óta az Egyesült Államok légiereje — hivatalos jelentés szerint — 265 repülőgépet vesztett Észak- és Dél-Vietnam fölött. Hanoiban azt állítják, hogy ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, mert csak a VDK fölött 870 amerikai repülőgépet lőttek le. Az amerikaiak nem említik a megsemmisített helikopterek, valamint az aknatűzzel szárazföldön elpusztított repülőgépek számát. A dél-vietnami hazafiak 1966. január 30-ig 35 esetben intéztek támadást amerikai légi támaszpontok ellen s ezek során 820 különféle mintájú amerikai repülőgépet megsemmisítettek, vagy megrongáltak — jelentette a Felszabadulás rádióállomás. Az összecsapások során Ojabb provokáció történt a vietnami néppel szemben, — írja a többi között a TASZSZ közleménye — a délkeletázsiai békével és biztonsággal szemben. Felvetődik a kérdés: vajon miért volt szükség a honolului találkozó megrendezésére. A választ maga a honolului nyilatkozat és a közlemény tartalmazza, amelyekben arról van szó, hogy teljes egyetértés ala4000 ellenséges katonát, kőztük 3200 amerikai agresszort öltek meg. A hazafiak több millió liter benzint, több száz motoros Járművet, lőszert, fegyvert és katonai berendezést is megsemmisítettek. Decemberben, januárban és február első napjaiban a hazafiak több mint 1800 dél-koreai katonát tettek harcképtelenné. A dél-koreaiak Binh Dinh, Phu Yen és Bien Hoa tartományokban szenvedték a legnagyobb veszteségeket. Dél-Korea eddig 20 000 katonát kölcsönzött az amerikaiaknak és a saigoni bábrendszernek. Johnson elnök péntekre és szombatra virradó éjjel rendezett sajtóértekezletén kijelentette, hogy véleménye szerint az amerikai nép és a képviselők nagy többsége támogatja vietnami politikáját. Az ideges és kimerült elnök megjegyezte, hogy nem szándékozik kiterjeszteni a hadműveleteket, de vissza sem akarja rendelni az amerikai fegyveres erőket Délkelet-Ázsiából. Arra a kérdésre, megváltozott-e a helyzet a VDK bombázásának folytatása után, az elnök azt válaszolta, hogy nem tudja. A honolului értekezlet következtetéseit sem tudta megmagyarázni, csupán az amerikaiak tárgyalási készségéről hangoztatott frázisokat ismételte. Behatóan foglalkozott a dél-vietnami nép életszínvonalának emeléséra irányuló tervekkel, és megjagyezte, hogy a következő hónapokban ismét találkozik a saigoni vezetőkkel. A sajtóértekezlet végén Johnson kijelentette, ha szükségest további amerikai alakulatokat hajlandó küldeni a dél-vietnami csatatérre. (Folytatás a 2. oldalán] kult kl a növekvő katonai hatékonyság politikáját és a fegyveres erők közötti még szorosabb együtműködést illetőeri Saigon és az Egyesült Államok között. Ez a lényeg. Ilyen formán tehát összeesküvésről vart sző, összeesküvésről azok között, akik a washingtoni politikát meghatározzák, és az áruló saigoni generálisok között, öszszeesküvésről, amely a vietnami nép ellen, az ország déli részén viselt háború kiterjesztésére és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agreszszió fokozására Irányul. A Honoluluban hozott döntések fényénél még nyilvánvalóbbá válik, hogy mennyire hazug az a „békekezdeményezés", amelyet a közelmúltban olyan széles körben reklámoztak az amerikai politikusok. A vietnami nép elleni újabb összeesküvés, a délkelet-ázsiai béke elleni összeesküvés csak fokozza a vietnami nép felszabadító harcát, még aktívabbá teszi, még jobban kiterjeszti az egész világon az amerikai agresszió ellen, a harcoló Vietnam támogatására indított mozgalmat. A Szovjetunió internacionalista kötelességéhez híven mindenfajta segítséget és támogatást megad most is és a Jövőben is a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, a testvéri vietnami népnek az imperialista agresszió elleni harcban. A vietnami nép elleni agreszszív háború kiterjesztése nem a vietnami probléma rendezésének útja. A vietnami kérdést csak a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának jól Ismert igazságos álláspontja és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front programja alapján lehet valóban megoldani* AZ INDONÉZ REAKCIÓ Az Indonéziából érkező hírek már ötödik hónapja az indonéz haladó mozgalom tömeges üldözéséről beszélnek. Az indonéz reakció akciói jogosan aggályokat keltenek a demokratikus, haladó világközvéleményben. Az indonéz belpolitikai események nálunk is nagy visszhangot keltettek, hisz országunk az elmúlt években széles körű, sokoldalú kapcsolatot tartott fenn az Indonéz Köztársasággal és együttműködött vele. Hazánk népe gyűléseken, az újságokhoz, rádióhoz és televízióhoz intézett levelekben aggályait fejezi ki a távoli Indonézia helyzetének fejlődése miatt. Ez természetes, hisz az indonéz népnek a gyarmati iga alóli felszabadításáért folytatott hősi harca nálunk szolidaritási mozgalmat váltóit ki, és megnyerte népünk rokonszenvét. Rokonszenvvel kísértük a haladó, demokratikus és hazafias erők egyesülését egy imperialista és gyarmati rendszer-ellenes frontban, mely Sukarno elnök kormányának vezetésével az állam politikai és gazdasági függetlensége megszilárdításának és az ország építésének útjára lépett. Ebben a törekvésben jelentős pozitív és elismert szerepel játszottak az indonéz kommunisták, akik a szabadságért és a haladó fejlődésért folytatott harcban az ország egyik legbefolyásosabb GAZTETTEI ElLEN és legtömegesebb politikai erejét alkották. Az indonéz jobboldali politikai erők most, ellentétben az ország eddigi politikai irányzatával, teljesen ki akarják zárni az indonéz kommunistákat a politikai életből. A Szeptember 30-a mozgalommal kapcsolatos politikai bonyodalmakért őket terhelő felelősség ürügyén betiltották az Indonéz Kommunista Párt és számos további demokratikus szervezet tevékenységét, s a párt és e szervezetek tagjai, valamint vezetői ellen brutális megtorló kampányt indítottak. Valamennyi állami hivatalban, üzemben, a fegyveres erőkben és az iskolákban tisztogatást hajtottak végre, melynek során több ezer demokratikus gondolkozású indonéz személyt, a kommunista párt és — a demokratikus szervezetek tagjait — elbocsátottak. A világsajtó hétről hétre újabb adatokat közöl a letartóztatottak állandóan növekedő számáról, mely már több tízezret is elért. Az, amit eleinte hivatalosan is a szeptemberi és októberi belpolitikai problémákkal kapcsolatos helyzet rendezésére kiadott intézkedéseknek neveztek, szervezett kommunistaellenes kampánnyá fajult, melynek aligha van párja a háború utáni történelemben. Az országban fokozták tevékenységüket a legreakciósabb politikai erők, visszaéltek a lakosság vallási és nemzeti érzéseivel, tömeges pogromokat hajtottak végre a kommunisták és a haladó gondolkodású személyek ellen. A reakciós erők egyes képviselői nem titkolják, hogy céljuk az ország egyik legerősebb politikai szervezetének — az Indonéz Kommunista Pártnak teljes megsemmisítése, valamint tagjainak és vezetőinek fizikai felszámolása. Ezt bizonyítja a hadsereg egyik jobboldali vezetőjének kijelentése, hogy „a kommunista pártot el kell pusztítani". Más vezetők a sajtóban és nyilvános beszédeikben azt követelik, hogy Indonéziában teljesen küszöböljék ki a kommunista ideológiát. Az országban elképzelhetetlen terror uralkodik, melynek Indonézia számos területűn több tízezer indonéz dolgozó, kommunista és a demokratikus szervezetek tagjai estek áldozatául. Erről az indonéz lapok is borzalmas bizonyítékokat közölnek. Azt írják, hogy az ország számos folyójába a kommunisták holttesteinek százait dobálták. Indonéz hivatalos körök kénytelenek voltak beismerni, hogy tavaly októbertől kb. 07 000 személyt öltek meg. A haladó világközvélemény politikai tisztánlátásának kigúnyolását jelenti, ha ezeket az akciókat azzal az állítással indokolják, hogy az indonéz kommunisták üldözése és kipusztítása az indonéz forradalom baloldali és imperialistaellenes irányvonalának további elmélyítését szolgálja. Egy indonéz lap az Indonéz Kora(Folytatás a 2. oldalon) A TASZSZ nyilatkozata a honolului döntésekről