Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-12 / 11. szám, szerda

EZEK A MAI FIATALOK! ŐSZINTE SZAVAK AZ IFJÚSÁG PROBLÉMÁIRÓL HIVATALOS és nem hivatalos körökben elég gyakran szóba kerülnek a fiatalok, a mai ifjúság. Ilyen beszélgetések során az idősebb korosztály szájából ismételten hallhatjuk: „A mai fiatalok jó dolgukban már nem tudják, mit csináljanak. Csak a szórakozáson, csínytevésen jár az eszük, a munkától azonban libabőrös a hátuk. Bezzeg a mt időnkben ..." És ami a legmeglepőbb, ezeknek az embereknek szent meggyőződésük, hogy fején találták a szöget, megfellebbezhetetlen igazságot mondottak. Nem akarok ezért pálcát törni senki fölött, hiszen emberek vagyunk. Emberi gyengeség, hogyha kis mód van rá, magunk javára billentjük a mérleget. Miért ne áltatnánk magunkat azzal, hogy mi jobbak voltunk, mint mondjuk az utánunk következők. Nem is szólnék ez ellen semmit, de kezembe akadt egy könyvecske, amelyben szintén ehhez a kérdéshez nyúl a szerző. A könyvecske a példák egész glédáját sorakoztatja fel, amelyek mindmind azt bizonyítják, hogy az idősebbek mindig is találtak kivetni valót a fiatalokban. Lássunk hát néhány példát: Az egyik ilyen írásbeli bizonyíték még a XVI. századból maradt ránk. Johannes Pauli páter Így dorgálja a lányokat.- „Csak cicomázzák magukat és ingerlik a férfiakat, mint a közönséges szajhák". Mások így korholták őket: „Csak öltözködnek, csinosítják magukat. Ha azonban egy levest vagy savanyú káposztát kell főzniük, megáll a tudományuk". Majd azt olvashatjuk: „Lusták, elkényeztettek, bűnösök, makacsok, önfejűek, gorombák és pazarlók". A továbbiakban szemükre vetik, hogv kihívóan öltözködnek. Bírálják őket, ha nem tanulnak. Rovásukra írják, ha tanulnak, mondván: „Azt ts csak hiúságtól teszik". A fiatalokat ostorozzák a dohányzás elterjedéséért is. Másutt tiszteletlenséggel és fegyelmezetlenséggel vádolják őket. Az 1870-es években nagy felháborodást váltott ki a fiatal lányok testhez álló öltözéte. V. von Vischer így szörnyülködik: „Ezekben a túlfeszes ruhákban kérkednek az idomok, szinte kínálják magukat, mintha állandóan azt mondanák: Nézzetek ide férfiak, ttt feszül a mell, tlyen karcsú a csípő, emitt meg a lábszár, a térd, a comb —, micsoda szörnyűséges divat". DE TEGYÜK FEL A KÉRDÉST: tényleg ennyire rosszak lennének a mai fiatalok? Bátorkodom kijelenteni, hogy nem rosszabbak, de nem is jobbak, mint apáink, nagyapáink, dédapáink, ükapáink, szépapáink voltak. Más szóval olyanok, amilyeneknek neveljük őket. Ha most azt mondanám, hogy a ml fiataljaink csupa jő fiú és lány, máris szavamon foghatna valaki: méghogy Jók! Igen, arra, hogy éjfélután végigőbégatják az utcákat, pimaszkodnak, felnőttekkel csavarognak, pénzt költenek. És, ha kiürül a zsebük, a legrosszabbra ls képesek. Az ilyesmire még nem is olyan régen így válaszoltak/ ez nem a mi ifjúságunk, ezeket megfertőzte a nyugati propaganda. Ezek kérem huligánok, akik nem azonosak a mi, szocializmust építő ifjúságunkkal. Én azt mondanám: a felsorolt ismérvek tényleg nem jellemzőek a mai fiatalokra. Döntő többségük becsületes ember, de magukénak kell vállalnunk azokat is, akiket cselekedeteik miatt talán elítélünk. És ha magunkénak vállaljuk őket — bizonyos eseteket kivéve — megtaláljuk hozzájuk az utat. És ha a szép szó nem segít, ne resteljünk hathatósabb eszközökhöz nyúlni. Nincs ezen semmi szŕgyelnivaló. HOGY JO DOLGUKBAN nem tudják, mit csináljanak? Ez a megállapítás is viszonylagos. Tény, hogy az ifjúság döntő többségének minden feltétele megvan ahhoz, hogy nyugodtan, anyagi gondoktól mentesen készüljön fel az életre. Hogy csak egy példát említsek: az állam csupán ösztöndíj fejében évente 138 millió koronát fizet ki a főiskolásoknak. Ahhoz sem fér kétség, hogy a mai fiatalok jobban élnek, öltözködnek, táplálkoznak, mint szüleik annak idején. Ezt csupán egy kis öszszevetéssel szretném bizonyítani: A bratislavai iskolákban végzett felmérések bizonyítják, hngy a 16—17 éves fiúk átlagos testsúlya 5,1 kg-mal és magasságuk 5,1 centiméterrel nagyobb, mint amilyen a múltban volt. Ez arra enged következtetni, hogy a tanulóifjúság életszínvonala alapvetően megjavult. A bökkenő csupán ott kezdődik, hogy esetenként a szülők — talán azok ís, akik a leghangosabban mondanak ítéletet a fiatalok fölött — nagyon bőkezűen osztogatják a zsebpénzt, mondván: ha már nekünk nem volt, legalább a gyerekeink ne szűkölködjenek. A kCzbiztonsági szervek tapasztalatai éppen azt igazolják, hogy az otthonról „túlpénzelt" fiatalok botlanak meg a legkönynyebben. Talán nem ártana, ha a kedves szülők — mielőtt megszólnák a fiatalokat — ezen is elgondolkoznának. ÁLTALÁBAN szemére vetik a mai fiataloknak, hogy elmennének a munka temetésére. Másfélévtizedes újságírói tevékenységem során szerzett tapasztalataim mást bizonyítanak. Elismerem azt, hogy a mi fiataljaink már másképpen szeretnének dolgozni, mint szüleik dolgoztak: könnyebben, ésszerűbben és hasznot hajtóbban. Ha végigpillantunk a szocializmus országútján, örömmel megállapíthatjuk, hogy számos jelentős mozgalom élén a fiatalok álltak. Hogy csak néhány példát említsek: Lidice újjáépítése, a mosti és litvínovi bányászlakótelep fölépítése, a Klement Gottwald Űj Kohó, az Ifjúsági Vasútvonal Szlovákiában, mind, mind az ifjúság alkotó kezdeményezésének, önfeláldozó munkájának bizonyítéka. És azóta? Ifjúságunk színejava ma is az országépítés élvonalbeit dolgozója. Még emlékezetes, hogy 1963 decemberében fejezték be a kralupy-i kaucsukgyár építését, amelyet annak idején ifjúsági építkezésnek mondottak. Több mint négyezer fiatal dolgozott itt. A Tušimicei Erőmű ls az ifjúság védnöksége alatt épült föl. A szocialista versengés magasabb formáinak meghonosításában is a fiatalok voltak a zászlóvivők. A szocialista munkabrigád címet mostanáig 3870 iijúsági munkacsoport szerezte meg. Az ifjúság kezdeményezésére indult verseny a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím elnyeréséért is. Rövid időn belül 4101 ifjúsági kollektíva kapcsolódott be a nemes versengésbe és a kongresszus előestéjén 1790 ifjúsági munkacsoportnak és 15 műhelynek adományozták a megtisztelő címet. A mezőgazdaságban is megtalálhatjuk a fiatalok munkájának nyomát. Csupán az 1964-es és 65-ös év első felében 3893 hektár földet tettek termővé, közel 116 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe és több százezer gyümölcsfát ültettek. MINDEZ CSAK TÖREDÉKE annak az óriási munkának, melyet az ifjúsági brigádok végeztek. De már ezekből is megállapíthatjuk, hogy mégsem olyan munkakerülők a mi fiataljaink. Ezt egyébként a gútaiak is bizonyíthatnák. Közismert dolog, hogy kivették részüket az árvíz sújtotta Guta újjáépítéséből is. Jelenleg megbeszélések folynak a párt és az ifjúság között. Ezeken újból bebizonyosodott, hogy az ifjúság döntő többsége érdeklődik a szocializmus ügye iránt, magáénak vallja a párt programját, ragaszkodik, vonzódik a párthoz. AZ IGAZSÁG KEDVÉÉRT azonban azt sem hallgathatom el, hogy ezek a beszélgetések bizonyos értelemben feltárják gyengéinket is. Egyik alapvető hibánk, hogy a tizennyolchúsz esztendős fiatalokat sokszor gyerekeknek tartjuk. Hajlamosak vagyunk a parapcsoígatásra. Ha első szóra vonakodnak elfogadni javaslatunkat, máris elfogy a türelmünk. Alig egy hónapja részt vettem egy falusi pártszervezet gyűlésén. Az elnök — olyan ötven év körüli elvtárs — ugyancsak bírálta a fiatalokat. Többek között bűnükül rótta fel, hogy ők már más körülmények között nevelkedtek, mint apáik, őszintén szólva én csak örülni tudok annak, hogy gyerekeik már nem kaptak kóstolót a múltból. Egyet tisztán kell látnunk: mi talán esetenként elnézőbbek vagyunk a mával szemben, mivel összehasonlításunk alapjául a múltat vesszük. A mai tizennyolc—húsz évesek azonban ezt már nem tehetik meg. Ezért ne ls lepődjön meg senki, ha mai életünket a fiatalság a saját eszményi életfelfogásával méri. És most hadd tegyem így fel a kérdést: Rendellenes Jelenség az, hogy a fiatalok bizonyos elképzeléssel, eszményi képpel lépnek az életbe? Rendellenes volna ennek az ellenkezője, ha nem törekednénk még Jobbá, tartalmasabbá tenni az életet. MEGTÖRTÉNT, az egyik falu vezetői szemére vetették a fiataloknak, hogy gyakori vendégek a kocsmában. Utánajártam a dolgoknak. Kiderült, hogy a falu vezetői igazat mondtak. Fiataljaik az estéket és a vasárnap délutánokat tényleg a kocsmában töltötték. Mit gondolnak, miért? Mert nem volt más szórakozási lehetőségük. Igaz, volt a faluban egy régebbi kultúrház, ezt azonban a szövetkezet a HNB beleegyezésével — a fiatalok megkérdezése nélkül — raktárnak használta. Csak közbenjárásunkra kapták újra vissza. A losonci járás fiataljai például már eddig 33 esetben kaptak ígéretet klubhelyiségre. Egy cikk keretében nehéz lenne kitérni az ifjúságot érintő valamennyi kérdésre. Ezért nem ls szaporítom fölöslegesen a szót. Talán még annyit, hogy a párt számára a jövőben sem lesz közömbös az ifjúság helyzetének alakulása. Már most bebizonyosodott, hogy hasonló beszélgetések csak szolgálják az ügyet, tisztázódnak bizonyos nézetek, előítéletek, felfogások. Az eddigi beszélgetések eredményei alapján máris megoldódnak bizonyos problémák. Nem véletlen tehát az sem, hogy a kerületi pártszervek szükségesnek tartják, a beszélgetések tovább tartsanak, egészen pártunk XIII. kongresszusáig. SZENT MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy a párt és az ifjúság közötti viszony a megbeszélések során még szilárdabbá kovácsolódik. Nem hiszek azonban egy dologban, mégpedig abban, hogy mi „öregek", megváltoznánk. Alkalomadtán azárt csak ei-el sóhajtozzuk majd ezután ls— Bezzeg, amikor mi voltunk fiatalok ... Am ne vegyék ezt olyan tragikusan. Igy megy már ez vagy kétezer éve. Mi sem vaíjvunk kivételek. SZARKA ISTVÁN A sninai Vihorlat üzemben nyomás alatti öntéshez szükséges préseket gyártanak olyan különleges önműködő hidraulikus zárral, amely 50 százalékkal könnyebb és egyszerűbb az általában használt hasonló záraknál. KépUnkön Ján Kunca szerelő. (CTK — A. Mičák f elv.) 1 falu 10 hír CSALLÓKÖZARANYOS 9 A DUNA évszázadokon át sok ember számára biztosított megélhetést. A part menti lakosság aranyat mosott hordalékából, halat fogott bő vizéből. Az ár ere-* jét kihasználta malomkövek, fűrészek stb. mozgatására. Gazdag energiaforrást jelent a Duna. Időnként azonban a szolgáltatásokért drága vámot szed. A legutóbbi árvíz is sok községet megkárosított. Csallóközaranyos 570 házából 163-at romba döntött, 284-et megrongált, és határában tönkretette a termés 92 százalékát. • AZ ÖSSZEDŰLT HÁZAK lakói rokonoknál, ismerősöknél, az öreg iskolaépületben és a rögtönzött 25 faházban húzódnak meg, míg felépülnek az új házak. O A BAJBA KERÜLTEKET nem hagyták magukra. A csallóközaranyosiakat a lévai és a Mladá Boleslav-i járások segítik. A lévai Járás szövetkezetel előbb 18, majd 22 ház felépítését vállalták. Az építővállalat dolgozóival együtt Jelenleg 86 házat építenek fel. A nagysallól, az oroszi, a farnadi és más szövetkezetek már átadták a kész lakásokat. • A MLADÁ BOLESLAV-I járás dolgozói a gazdasági épületeket hozták rendbe, és 5200 méter hosszú, 2 700 000 korona értékű vízvezetéket építenek. Ezért sárosak az utcák. A 60 méter mély kút már elkészült, s a közeljövőben sor kerül a víztorony építésére. Július l-ig befejezik a munkát, s a lakosok minden utcában egészséges ivóvizet kapnak a vezetékből. O A JÖ GAZDÁLKODÁSÁRÓL ismert szövetkezetben fokozatosan helyreáll a szokott élet. Az abraktakarmányt az állami alapokból kapják, emellett Igyekeztek a védnökség! járásokban minél több takarmányt beszerezni. A hízósertések napi súlygyarapodása 60 deka darabonként, bár az előírt súlygyarapodás csak 42 deka. A javulást azzal érte el a szövetkezet, hogy a takarmányadagot cukorrépával és sárgarépával Javította. • AZ 1180 HEKTÁROS területet — 50 hektár kivételével — fölszántották. Az 50 hektár még jelenleg ls víz alatt áll. Az ősziek vetését idejében befejezték. Tavaszszal is nagy feladat vár a vetőkre, többek között 215 hektáron el kell végezniük a herefélék alávetését. © AZ ÁRVlZ IDEJÉN megrongálódtak a gazdasági gépek is. Karbantartás nélkül éjjel-nappal üzemben voltak. Hogy a gépek a további munkában üzemzavar nélkül dolgozhassanak, a lévai és a nyitrai traktorállomások vállalták megjavításukat. • A BIZTOSÍTÓ intézetből két és fél millió korona kártérítést kap a szövetkezet. A tagok 26 koronát és 1,3 kiló természetbeni gabonát kapnak egy-egy munkaegységre. Szükséges a tagok ilyen irányú támogatása is, mert a háztáji földekről nem takaríthatnak be termést. & 26 KORONA LESZ jövőre is a munkaegység értéke. Hogy ezt a szövetkezet elérje, minden hektár föld után 175, 8 kiló sertés- és marhahúst ad el. Növeli a nagyobb jövedelemmel biztató termények vetésterületét; többek között a kertészetét és a fűszerpaprikáét. • A KATASZTRÓFA a tömegszervezetek munkáját is megbénította. A kultúrház építése — a befejezés előtt — szakadt félbe, pedig az akció kere'ében 850 ezer korona értékű anyagot használtak fel hozzá. Még további 250 ezer korona kell, míg elkészül; egyelőre azonban fontosabbnak tartják a lakóházak felépítését. 1966. I. 12. ÁCSOK ••-•• . ........... tagra j

piw

a w

ww

y m "-m 'iá'jfinrihtfifilíi" nófiiňfr 7tiii 'tíb QfflMtf: íKÄXí v KWWW íjwwwí y Tww.www'''/ Foto Bacha/i