Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-11 / 10. szám, kedd

K O Z E 1 E T Üdvözlő táviratok (CTK) — ANTONÍN NOVOTNt kfixtársasôgi elnökhöz további fij­évi üdvözlő táviratok érkeztek. Jókívánságaikat az alábbi orszá­gok íllamtértiai fejezték kl: HAD­ZSI LES!, az Albán Népköztársa­ság Népi Gyftlése elnökségének elnöke, HOUARI BUMEDIEN, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányának elnöke és Forradalmi Tanácsának elnöke, BRHO KEKKONEN, a Finn Köz társaság elnöke, CHARLES DE GAULLE, a Francia Köztársaság elnöke, A. SEKOU TOURÉ, a Gui­neai Köztársaság elnöke, RADHA­KR1SNAN. az Indiai KSztársaság elnöke. A. S. M AREF, az Iraki Köztársaság elnöke. HUSSZEIN, lordánia királya, NORODOM SZI­HANUK herceg, Kambodzsa állam­fője, ). OGINGA ODINGA, a Ke­nyai Köztársaság alelnöke, CHAR­LES BELOU, a Libanoni Köztársa­ság elnöke, JÁNOS herceg, Lu­xemburg trónörököse, MAHENDRA BIR BIKRAM SVAH DEVA, Nepál királya, FÉLIX HOUPHOUET BOIG­NY. az Elefántcsontpart Köztársa­ság elnöke. AMIN HAFEZ, a Szí­riai Arab Köztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, ISMAIL EL AZ­HARI, a Szudáni Köztársaság Leg­felső Állami Tanácsának elnöke, NICOLAS GRUNITZKI, a Togo Köz­társaság elnöke. JOZEF LENART miniszterelnök és VÁCLAV DÁVID kUIfigyminisz­ter cfmére U sok Üdvözlő távirat érkezett. Távirat Johnson elnöknek (ČÍK) — Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára táviratot küldött John­sonnak, az Egyesült Államok elnökének, melyben elítéli az amerikai imperialistákat, amiért Long An dél-vietnami tarto­mányban mérgező anyagokat használnak a polgári lakosság ellen. Prágába érkezett Eugeniusz Szyr (CTK) — Tegnap öttagú len­gyel küldöttség érkezett Prágá­ba. melyet Eugeniusz Szyr, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának alelnöke ve­zet. A küldöttség hazánkban tárgyalásokat folytat a tudomá­nyos-műszaki együttműködés további fejlesztéséről. Ellenálltak a Gehlen-kémszervezet csábításainak (CTK) — Jó állást, nagy fize­tést, ajándékokat, sőt autót is ígértek a Gehlen-kémszervezet ügynökei négy észak-csehországi polgártásnnknak, akik meglátogat­ták nyugat-németországi hozzátar­tozójukat. Megkörnyékezték Josef Klárt, a prunérovi (chomutovi Járás) Ar­mabeton ácsmesterét, Herbert Strunz nepomyHel fiatal m&zolfi­segédet, továbbá )osef Kreibichet és Kari Schicht Ceské Duby-i (11­bereci Járás) lakost, akik azon­ban a szép Ígéretek ellenére sem valtak hajlandók különböző ada­tokat közölni néphadseregünkről, felszereléséről, ipari Szemeinkről stb. Valamennyien az engedélye­zettnél Jóval előbb fejezték be lá­togatásukat és hazatérve részle­tesen tájékoztatták a rendőrséget. Tavaly 35 észak-csebországi pol­gártársunk tett feľentést a rendőr­ségen nyugatnémet kémügynökök hasonló próbálkozásairól. Az összefogás legyőzi a legnagyobb nehézségeket is (Folytatás az 1. oldalról) 120 000 négyzetméter födém­anyagot, 19 000 ablakot, 12 000 ajtót Ezek a feladatok nagy köte­lezettségeket rónak egyrészt az anyagellátást biztosító vállala­tokra, másrészt a szállítóválla­latokra és nem utolsósorban a helyi lakosságra. HOGY A KITŰZÖTT FELADATOK MEGVALÓSULHASSANAK, SOS kőművesre, 236 ácsra, 67 tetőfedOre, 45 bádogosra, 91 Bíróság előtt a világ „megváltói" (ČTK) — A Bruntéli Járásbíró­ság Horymír Bartoi 42 éves krno­vi lakost másfél évi, Elena Ale­xová 43 éves rimaszombati asz­szonyt kilenchavi szabadságvesz­tésre ítélte rémhírterjesztésért és törvénysértésért. A vádlottak a bruntáll, opavai és olomoucl járásban már hosz­szabb ideje nyugtalanították a la­kosságot különféle légből kapott Jóslatokkal. Azt híresztelték, hogy „a sátán a világ, a bűnös embe­riség végét készíti elô, s hogy a pusztulásból csak a jehovlsták menekülhetnek meg". A világ e „megváltói" házról házra Járva több ízben megkísérelték, hogy a törvény által tiltott jehovista szektának nyerjék meg polgár­társainkat. „Tevékenységük" kö­vetkeztében több házasság felbom­lott asztalosra, 91 villanyszerelőre és 91 vízvezetékszerelőre lesz szükség. Ezeken túl feltétlenül szükséges 141 betonkeverő, 321 malterkeverő, 23 autódaru, 15 autóbagger és Összesen 223 te­herautó. A mezőgazdasági termelés felújítása a jövőben is nagy erőfeszítést követel meg, mivel a vfz a szántóterületek kéthar­madát tönkretette. A növényi termelés felújításában nagy sze­rep Jutott az őszi munkák sike­res elvégzésének. Mondhatjuk, hogy a megfelelő anyagi támo­gatás következtében ezzel a fel­adattal a Járás sikeresen meg­birkózott. Mindössze 2000 hek­tár maradt szántatlannl, ame­lyen még ma Is víz áll. A veté­si tervet a Járás túlteljesítette: búzát 13 000, őszi takarmányke­veréket 3020 hektáron vetettek. Az őszi árpa és repce vetési ter­vét is túlteljesítették. Minden egyes bevetett hektár földbe 200 kg tiszta tápanyagot Juttat­tak. Az idei tervben egyik legfon­tosabb feladatként szerepel A TAKARMANYALAP MEGTEREMTÉSÉNEK KÉRDÉSE. A Járásban 8500 hektáron vet­nek évelő takarmányfélesége­ket. Hogy ezt megvalósíthassák, a járás 18 vagon takarmónyve­tőmagot igényel. Ebből 14 va­gonnyi lucernamagot. Számol­nak továbbá a- takarmányféle­TANÁCSKOZNAK a trikontinentális értekezlet bizottságai Havanna (CTK) — Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek ha­vannai szolidaritási értekezletének szociális és kulturális bizottsága a kubai küldöttség által beterjesz­tett 12 határozati javaslatról tár­gyalt. A vietnami kérdéssel foglalkozó bizottság szolidaritási alapok lé­tesítéséről tárgyal. Szenegál kül­dötte azt Javasolta, hogy vala­mennyi országban nevezzék ki a vietnami néppel való szolidaritás bizottságát, és december 20-án ünnepeljék a nemzetközi szolida­ritás napját. A gazdasági bizottság a bankok és a külkereskedelem államosítá­sára, valamint a mezőgazdasági reformokra vonatkozó határoza­tokról tárgyalt. London újabb szovjet javaslatot utasított vissza Moszkva (CTK) — A Szovjet­unió Javaslatot tett Nagy-Britan­niának, hogy a genfi értekezlet társelnökei hívják fel az 1954. és az 1962. évi genfi értekezlet részt­vevőit, tegyenek határozott lépé­seket az Egyesült Államok Indo­kínai agressziója és azon szándé­ka ellen, hogy a vietnami háborút a szomszédos békés országokra ts kiterjessze. A szovjet Javaslat megemlíti, hogy az Egyesült Államok durván megsérti a genfi egyezményeket, amikor Laosz területét bombázza. Mérvadó londoni forrásból Je­lentették, hogy Anglia visszautasí­totta a szovjet Javaslatot. A lon­doni kormány ugyan „elfogadha­tatlannak" minősíti a szovjet Jegy­zéket, mégis úgy véli, hogy a Szovjetunióval folytatott eszmecse­re „hasznos". ségek vetésterületének bővítésé­vel ís. Érthető, hogy az árvíz kö­vetkeztében a jószágállomány Jelentősen megcsappant. Ezért mér a múlt esztendőben 1350 tehenet, illetve ttszőt vásároltak fel más Járásokban. Az idei év­re fijabb 2400 nSvendékállatot biztosítottak a komáromi fárás részére. KOMOLY GONDOT OKOZ MA IS a jószágállomány átteleltetése. A központi takarmányalapból, ami a szénát illeti a szükséges mennyiségnek csupán a 71 szá­zalékát a szalmának 40 szá­zalékát, a beígért takarmány­sárgarépának 52 százalékát, a szárított cukorrépaszeletnek 36 százalékát és a cukorgyári ré­paszeletnek csak az 50 százaié­két kapták meg. A mezőgazdasági termelés felújítása az Idén Is nagy köve­telményeket állít fel a beruhá­zási építkezéssel szemben. A múlt esztendőben a megrongá­lódott 212 szarvasraarhaistálló­ból 167, a 14 Jnhakolból 7, a 167 sertéslstállóból 147, a 123 baromfitelepből 121 készült el. Azért, hogy a gazdasági álla­tokat már eddig is megfelelően tudták elszállásolni, köszönet iileti a trnavai, olomoucl, tren­ríní, prievidzai, topofCanyi, vse­tínr Frýdek-Místek-i és más já­rásokat, a minden erejüket lat­bavető építőcsoportokat. (Folytatás az 1. oldalról) 1. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyeznek abban, hogy mindkét félnek minden erőfeszítést meg kell tennie India és Pakisztán Jó­szomszédi kapcsolatainak meg­teremtéséért az ENSZ alapok­mányának megfelelően. Megerő­sítik, hogy az alapokmány ér­telmiben kötelesek tartózkodni az e északtól, és vitáikat békés eszközökkel kell megoldaniuk. Cgy találták, hogy a két or­szág közötti feszültség további fennállása nem szolgálja a béke érdekeit, sem az országalkat környező térségben, sem az in­diai—pakisztáni szubkontinen­sen nem szolgálja India és Pa­kisztán népeinek érdekeit. En­nek figyelembe vételével vitat­ták meg Dzsammu és Kasmír kérdését, és mindegyik fél ki­fejtette a maga álláspontját. 2. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyeztek ab­ban, hogy a két ország fegyve­res erőit legkésőbb 1966 feb­ruár 25-ig visszavonják azokba az állásokba, amelyeket 1965 augusztus 5-ig foglaltak el és mindkét fél betartja a tűzszü­neti feltételeket a • tüzet szűn­tess! — vonalon. 3. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megállapodott, hogy India és Pakisztán viszo­nya az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén fog alapulni. 4. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy a felek nem támo­gatnak semmiféle propagandát, amely a másik ország ellen irá­nyul és elő fogják mozdítani azt a propagandát, amely a két ország közötti baráti kapcsola­tok fejlődését szolgálja. 5. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy India pakisztáni fő­biztosa és Pakisztán indiai fő­biztosa visszatér helyére, és a két ország diplomáciai képvise­letei újra megkezdik normális tevrkenységöket. Mindkét kor­irťfiny betartja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó 1961. évi bécsi konvenciót. 6. India miniszterelnöke és Pa­LAL BAHADDR SASZTRI India miniszterelnöke Taskent, 1966. jannár 10. A taskenti közös nyilatko­zat aláírása után Sasztri mi­niszterelnök válaszolt a szovjet sajtó tudósítóinak kérdéseire. Arra a kérdésre, mit tart a taskenti találkozó legfontosabb eredményének, a következőket válaszolta: elsősorban azt kell megmondanom, hogy Taskent­ban lehetőség nyílt arra, hogy a pakisztáni elnökkel tárgyal­junk a vitás kérdésekről. Á kö­zös nyilatkozat azt bizonyítja, hogy elértünk bizonyos eredmé­nyeket. A legfontosabb az a tény, hogy valamit tettünk az India és Pakisztán közti békés kapcsolatok felújítása érdeké­ben. Ezenkívül a taskenti tár­B———« I-M •!» • UMU) kisztán elnöke megállapodott, hogy megvizsgálja az India és a Pakisztán közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, közlekedés, kulturális csere helyreállítására teendő intézke­déseket, továbbá lépéseket tesz a India és Pakisztán között fennálló egyezmények végre­hajtására. 7. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy utasítást adnak ha­tóságaiknak a hadifoglyok ha­zaszállítására. 8. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megállapodott, hogy folytatják a menekültek és kitelepítettek (illegális be­vándorlók J problémáival kap­csolatos kérdések megvitatását. Megállapodtak abban is, hogy mindkét fél olyan feltételeket teremt, amelyek a lakosság el­vándorlásának meggátlását szol­gálják. Megegyeztek továbbá, hogy megvitatják azoknak a tu­lajdonoknak és vagyonoknak visszaadását, amelyek a konf­liktussal kapcsolatban a másik fél kezére kerültek. a India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy a felek folytatják a találkozókat a legmagasabb szinten és más színvonalakon a két országot közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolatban. Mindkét fél szükségesnek tart­ja Indiai—pakisztáni közös szervek megteremtését, ame­lyek jelentéseket terjesztenek majd kormányaik elé annak el­döntése végett, milyen további lépésekre van szükség. 10. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke mély elismeré­sét és köszönetet nyilvánítja a Szovjetunió vezetőinek, a szov­jet kormánynak és magának a szovjet minisztertanács elnöké­nek a most lefolyt és kölcsö­nösen kielégítő eredményekkel járó találkozó megszervezésé­ben Játszott konstruktív baráti és nemes szerepükért, őszinte köszönetüket fejezik kl Üzbe­gisztán kormányának és baráti népének is a szívélyes fogad­tatásért és bőkezű vendégsze­retetért. Felkérik a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét el­lenjegyezze a fenti nyilatkoza­tot. MOHAMMED AJUB KHAN Pakisztán elnöke gyálás hozzájárul az ázsiai és a világbéke megszilárdításához. Arra a kérdésre, hogy mit tesz az indiai kormány a tas­kenti nyilatkozat megvalósítá­sa érdekében, Sasztri azt vála­szolta, hogy India és Pakisztán illetékes miniszterei a közeljö­vőben kidolgozzák a nyilatko­zat végrehajtásához vezető konkrét intézkedéseket. Ezen­kívül különböző bizottságokat létesítenek, melyek szintén a nyilatkozat egyes kitételeinek életbe léptetésével fognak fog­lalkozni. Egy további kérdésre vála­szolva kiemelte Alekszej Koszt­gin szerepét a tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy az a fo­gadtatás, amelyben Taskent­ban részesültek, és a taskenti légkör ts hozzájárult a siker­hez. A pakisztáni küldöttség sajtóértekezlete — Hálósak vagyunk a Szovjet­uniónak a taskenti találkozó megrendezésében tanúsító kez­deményezéséért — jelentette ki a pakisztáni küldöttség szóvi­vője a taskenti sajtóértekezle­ten. Koszigin és Gromiko mun­kája nehéz volt, és mi mind­nyájan örülünk az indiai—pa­kisztáni kapcsolatok rendezése érdekében kifejtett törekvésük­nek. A pakisztáni szóvivő hang­súlyozta, hogy a taskenti talál­kozó jelentős lépést jelent a pakisztáni—indiai viszály meg oldásában. A taskenti nyilat­kozatot fontos dokumentumnak nevezte, mely hozzájárul a vi­tás kérdések megoldásához. A szóvivő meggyőződését fejezte ki, hogy a jövőben további intézkedéseket hoznak a kap­csolatok rendezésére. A párt és a társadalom (Folytatás ax 1. oldalról) tatni. A Központi Bizottság tavalyi januári ülésén ismét hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy el kell mélyítenünk pár­tunk minden tevékenységének tudományos alapját. Látnánk kell azonban, hogy ez elképzelhetetlen a dolgosókhoz fűződő szo­ros kapcsolatok és a tömegek életének ismerete nélkül. A politikai tudomány és felvirágoztatása el sem képzelhető a tár­sadalom ismereteivel való közvetlen össze­függés nélkül. Ennek tudatában készülünk pártunk E XIII. kongresszusára. A tézisek és más előkészített dokumentumok s tárgya­lások alapadatait most több olyan bizott­ság, munkacsoport és kollektíva készíti elő, amelyekben a Központi Bizottság éle­tünk minden területéről tapasztalt elmé-' leti s gyakorlati dolgozókat összpontosí­tott. A nézetek, az álláspontok objektív elemzése és szélesen megalapozott egybe­vetése kizárja a voluntarizmus és a szub­jektivizmus irányzatainak érvényesülési lehetőségét. A nézetek e körülhatárolásét irányító és szervező erő — a párt. Pártunk tudományos elméletén s a nép­hez fűződő legszorosabb kapcsolatán ala­puló vezető szerepe mélyén gyökeret vert társadalmunk tudatában s életében. Az csak valóban nagyon ritkán fordul elő, amikor valaki úgy véli, hogy ez nincs rendjén. Ezek a megnyilvánulások lebe­csülik például pártunk közgazdaságunkra gyakorolt politikai befolyását, kétségbe vonják annak helyességét, hogy a párt­szervezeteknek joguk van a gazdasági te­vékenység ellenőrzésére stb. Ide tartoznak továbbá azok a követelmények is, melyek szerint egyes szakaszokon bizonyos au:o­nómiónak kellene érvényesülnie, például korlátozni kellene pártunk befolyását a kultúrára. Jóllehet a különböző tevékeny­ségi területeken konkrét módozatok sze­rint érvényesül, s állandóan fokozódik pártunk befolyása, de változik is a párt vezető szerepe érvényre Juttatásának tar­talma, a párt szerepét kifejező alapelvnek azonban semmi esetre sem szabad hátrá­nyosan módosulnia. Az említett nem telje­sen átgondolt nézetek csak a programsze­rű ellenséges propaganda malmára hajtják a vizet. Ez a propaganda a demokráciáról hangoztatott jelszavakba burkolózva libe­ralizmust és korlátlan toleranciát hirdet, abszolutizálja bizonyos csoportok érdekeit, szembehelyezi a társadalmi osztályok, ré­tegek s csoportok érdekeit, és arra törek­szik, hogy ismét életre keltse az áthidal­hatatlan osztályellentéteket Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen ellenségeink kü­lönösen pártunk vezető szerepét, társa­dalmunk erkölcsi és politikai egységét fáj­lalják. S zocialista társadalmunk felvirágoztatá­sának arányában mind nagyobb pár­tunk jelentősége és vezető szerepe ís. Le­gyen akár közgazdaságunkról, társadalmi életünkről vagy kultúránkról szó, a tár­sadalom felvirágoztatását befolyásoló ob­jektív törvények érvényesülése életünk egyetlen szakaszán sem lehet ösztönszerű. Pártunk e törvények ismerete alapján cse­lekszik, és gondoskodik arról, hogy a tár­sadalom minden ereje s eszköze minél produktívabban szolgálja a szocializmus fejlesztését.. Est a célt kell követnie a most kezdődó vitának, s ezt a célt követi XIII. kongresszusunk is. Sasztri a taskenti csúcstalálkozóról

Next

/
Thumbnails
Contents