Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-08 / 7. szám, szombat

ARNO PUSKÁSRÓL bevezető szavak he­lyett elegendő elmon­dani: a Hegyi Szolgá­lat egyik alapító tag­ja, Európa-szerte is­mert alpinista, sport­mester, író, festő, grafikus. A Magas­latra szerelmese. Arról, hogy első­ként gyűrte le a Kés­márki-csúcs hírhedt északi falát — Webe­rovkát, hogy Francia­országban rekordidő­ben ért fel a Mont Blanc du Tacul csú­csára, hogy megbirkó­zott az alpesi Trig­ler 1250 mfter magas falával, és az első csehszlovák ázsiai kü­lönítmény tagjaként bejárta a Kaukázust és annak legmagasabb pontját, az 5633 méte­res. örök hó fedte Elbruszt, nem csupán szakkörökben tudnak. Viszont azt, hogy „kiruccanásai" közben még a legmeredekebb falon, szédítő mélysé­gek fölött is szorgal­masan rajzolt, fény­képezett, vázlatokat és jegyzeteket készí­tett, mindössze hegy­mászó társai tudták. Csak amikor tíz kö­tetben monográfiát írt Arno PUSKÁS: A csú­csok felé (tnsrajz) a Magas Tátráról és azt önmaga illusztrál­ta, saját rajzaival, térképbejegy zéseivel látta el, akkor érte­sült a nyilvánosság is „hobbijáról". Ám az évek ro­hannak, a hegymá­szást sem lehet a végletekig hivatássze­rűen űzni. Neki is döntenie kellett. így tehát Arno Puskás uj­jal, melyek évtizede­ken át oly pontosan, halálblztosan tapad­tak a Jeges, érdes, borotvaéles sziklafal­hoz, most nem kevés­bé magabiztosan, für­gén siklanak a rajz­lapon, festővásznon, hasonló ügyesen for­gatják a tollat. Arno Puskás a he­gyek közt eltöltött húsz év alatt, számta­lan rajzában, festmé­nyében örökítette meg a Magas-Tátrát: a he­gyeket, a csúcsokat, a köztük vezető ös­vényeket, a felbukka­nó napot, a holdat és Időnként a magasba vágyó embert. Jelleg­zetes grafikájában a mértani pontossággal vezetett vonalak, fest­ményeiben a vakító színek által határolt . felületek dominálnak. Alkotásában a valósá­got és tapasztalatalt érzékelteti. A LÁTHATÁRON Emberemlékezet óta kü­lönös kérdés foglalkoz­tatja a Magas-Tátra rajon­góit: milyen távolságból láthatók a hegycsúcsok? Ma már pontosan megtudunk erre felelni. Rendkívül ksdvező légköri viszonyok esetén a Pilis-hegységben levő Dobogókó tete­jéről is felbukkan időnként óriásbegységttnk sziluettje. A távol­ság: 183 kilométer. A Mátra legmagasabb pontjáról, a Kékesről jóval gyakrabban tárul elénk ez a csodálatos panoráma. A Lomnici-csúcsról viszont néha egészen Krakkóig ellátni. A TÁTRAI ÍZEK TUDÓSA A hegyi vezetők fejedelme A hegyek krónikája, a végte­len idő és az emlékezés sok­sok neves, rangos hegyi vezetőt Ismer. Nehéz eldönteni, ki volt közülük a legmerészebb, ki ural­ta a leghosszabb ideig a csú­csokat, a meredélyeket: Jan Spitzkopf, Jan Mahler, Johann tranz, Tomáš Budzák, Wítold Wojnar, vagy Wieslav Stanls­lawski? Mindnyájan híresek voltak bátorságukról, önzetlen­ségükről, a hegyóriásokkal való Örökös küzdelmükről nem egy legenda született. Mégis Klement Bachleddt tartják a „hegyi vezetők fejedel­mének". ö róla az a hír járja, hogy száznál Is több emberéle­tet mentett meg, míg 1910. au­gusztus 10-én ő sem tért visz­sza otthonába. A Kis Jávor-csúcsot még a „hétpróbás" hegymászók, a ta­pasztalt hegyi kísérők sem sze­retik. Túl sok felderítetlen tra­gédia teszi titokzatossá, kísér­tetiessé. Zord, veszélyes, min­denféle ármányt, meglepetést tartogat. Még augusztusban is, amikor oly gyönyörűen virít szakadékai közt az encián ... Az augusztus lett a végzete an­nak idején Szulaklewlcznek is, a fiatal lengyel diáknak. El­tűnt, mintha a föld nyelte vol­na el. Hiába keresték, a csúcs sem élve, sem holtan nem adta ki többé. Csak Bachleda kutatta tovább az erdőket, a meredé­lyeket,'jól ismerte a hegyeket, tudta, hogy akár öt nap múltá­val is maradhat szikrányi élet az emberben ... Mindmáig is a veszejtő kat­lanok titka maradt, mi okozta Klement Bachleda tragédiáját. Emlékét bronztábla őrzi az Oszterva alatti szimbolikus te­metőben. Idestova negyven éve dolgozik szakmájában Nezval Károly, a Grand Hotel konyhafőnöke Starý Smokovecen. Valaha Buda­pesten a híres Gundel Károly volt az „edzője". És, hogy őtőle valóban tökéletesen sajátította el az ínycsiklandozó ízek művésze­tét, azt legjobban az 1965-ben kapott „mesterszakács" clm igazolja. Nezval mester nemrégiben tért vissza külföldről. A Német Szövetségi Köztársaságban öregbítette a csehszlovák konyha hírnevét. Kölcsönkérték.... • Ml volt külföldi tartózko­dásának a célja? — Stuttgartban, majd Berlin­ben dolgoztam az idegenforgal­mi központokban. A legforgal­masabb szállodákban alkalma­zott szakácskollegákat avattam be a tátrai ételkülönlegességek elkészítésébe. C Léteznek egyáltalán tátrai konyha-különlegességek? „Zeitye-teltáwzáb" Óridshegységünk lakója a zerge Is. Minden tu­rista vágya megpillantani ezt a kedves, kecses állatot, mely az „öreg kontinensen" már csak a Pireneusokban, az Alpesekben, a Kaukázusban, a Fogarsi havasok közt és a Magas-Tátrában él 1966. I. 8. szabadon. Míg máshelyütt a zergék száma ro­hamosan csökken, a Tátrai Nemzeti Parkban vé­dett állat. Tavaly 924 zergét tartottak számon a Nemzeti Park területén. Az évi szaporulat nem érte el a szokott számot, mindössze 12 darab volt: fölöt­tébb kegyetlen volt a természet, hosszú, zord volt a tél, sok lavina zúdult alá, és érzékeny kárt tettek az állományban a medvék is. Kevesen tudják, hogy a zergéket minden esz­tendő végén megszámolják. Ez fárasztó, hossza­dalmas, komoly alpinista felkészülést igénylő feladat. A zerge félénk, éber, nehezen megkö­zelíthető, messziről megérzi az embert. Mintha sejtené, mennyire értékes trófea a zerge-kampó és a zerge szakáll. A kimutatás mégis mindig idejében elkészül: hány zergebak, kecske, gida él a Magas-Tátrában, mennyi az évi szaporulat, mennyi hullott el, és minek következtében. Negyvennyolc helyen állnak lesben ilyenkor a Hegyi Szolgálat tagjai és a TANAP dolgozói: völgyekben, hegyi fennsíkokon, sziklák tövében. Távcsövekkel figyelik a zergék örök vándorlá­sát. A „leltározók" tapasztalatból tudják, mer­re tanyáznak a legszívesebben a fürge lábú ál­látok. Néha napokig várnak, olykor szerencsésebbek és hamarabb végeznek: feljegyzik az adatokat, majd gondosan összehasonlítják a negyvennyolc kimutatást. Ha minden jól megy és nem jön közbe sem­miféle váratlan akadály, két-három nap alatt sikeresen befejezik ezt a hasznos, a tudományos intézményeket is érdeklő műveletet. Hogyne léteznének. Minden országrésznek van speciális „tájétele". Nos, a tátrai sajá­tosságok vetekszenek még a híres szegedi, erdélyi, sőt mi­lánói ételkülönlegességekkel is. Hírük már eljutott a világ­ba. • Melyek a legismertebbek? Nehéz kérdési Az angolok a „tátrai áfonyás bélszínért" és a „kézsmárki paprikás rosté­lyosért" lelkesednek, a svédek, finnek és a dán vendégek az édes levesekért, a franciák, osztrákok és németek a „szlo­vák módra sütött pisztrángra" esküsznek, melyhez hagymán pirított burgonyát és sült sza­lonnát tálalunk. Persze, a krumplis lepényt, meg a szil­veszteri káposztalevest vendé­geink — kivétel nélkül — megkedvelték. A KRIYÁŇTflL ­a Javorináig • Hiteles adatok és feljegy­zések szerint Dávid Fröhlich kézsmárki diák már 1615-ben megmászta a Kézsmárkí-csúcsot, és Joseph Buchholz már 1724-ben átúszta a Zöld-tót, majd örömé­ben az egyik part menti szik­lába véste a nevét és az évszá­mot. ~ • Jaroslav Votruba festőmű­vész ötven éve látogatja a Tát­rát. A 75 éves mester számta­lan festményében örökítette meg a tátrai természetet. A lakosság méltán illette „a Tátra szerel­mese" jelzővel. • Születésének 150. évfordu­lója alkalmából Strbán tavaly leleplezték dr. Markusovszky La­jos világhírű gégész-szakorvos emléktábláját. A kies tátrai köz­ség szülöttjének ugyanakkor Bu­dapesten szobrot emeltek. • A Papirusz-völgyet „az örök hó völgyének" nevezik a spor­tolók. Nem minden ok nélkül: hiszen itt rendezik meg a Közép­Európában egyedülálló nyári szlalombajnokságot, melyen né­pes nemzetközi versenyzőgárda vesz részt. t A Belanské Tatry gyöngy­szemét, a dolomitos mészkőbar­langot évente átlag 60 0D0 láto­gató — köztük mintegy 20 000 külföldi — tekinti meg. • A jellegzetes faházairól, háziszőttes szőnyegeiről és szín­dús népviseletéről ismét Zdlar községben az Interhotel igazga­tósága új ..önkiszolgáló" geren­daházakat rendezett be. A ven­dégek Itt kedvük szerint elké­szíthetik a félkész ételeket. • 1970 ig Starý Smokovecon felépítik a Hegyi Szolgálat új, korszerű székházát, botanikus kertet létesítenek a Csorba tó mellett, lavinagátat emelnek a Podbanskén és a Kőpataki-tó tér­ségében. Az említett építkezések­re 20 millió koronát irányoztak elő. O Az emlékezetes „Hindukusl expedíció" résztvevői, Gálfy Iván és UrbanovIC Iván sportmesterek, a Hegyi Szolgálat hivatásos tag­jai. Rövidesen könyvben számol­nak be távoli portyájukról. • A Hegyi Szolgálat tagjai 19B5-ben vettek igénybe első al­kalommal mentési munkálatok során helikoptert. • Starý Smokovecen, a Grand Hotel szomszédságában, finn módra épült szaunát építenek. Az oldalt irta: TANZER IVAN Falun vagy a Magas Tátra? Mindössze két or- előkészítő ülésről d r. ti kincfelt bemutató szág vetélkedik még Ferenci Dénes, kiállítás anyagát, az az 1970. évi sívilág- a CSTSZ kelet-szlová- építendő központi sí­bajnokság klasszikus kiai sítagozatának el- ugrósánc tervrajzait versenyszámainak megrendezéséért: Svédország és Cseh­szlovákia. Nemrégi­ben Mamaiában ülé­seztek a FIS tagálla­mai, hogy erre vonat­nöke a következőket mondotta: — Tárgyalásaink a Fekete-tenger partján feltétlenül hasznosak voltak. A tátrai kül­kozólag határozatot düttség által rende hozzanak. A kong- z ett fénykép- és doku resszuson csehszlo­vák részről a CSTSZ Központi Bizottságá­nak háromtagú és a Maeas-Tátra öttagú küldöttsége volt jelen. és a sífutás javasolt pályáit. Ez alkalommal a Magas-Tátra küldött­sége hivatalosan is benyújtotta kérelmét a sí világbajnok. ság megrendezésére. Vég­leges döntést még mentációs kiállítás nem h" zta k A , 6* •i . a Csorba-tő kozt to­nagy sikert aratott. „ . . c- vább „áll a harc . A resztvevők figye- ne Mamaia utän a lemmel és érdeklődes- Magas-Tátra esélyei sel tanulmányozták a nacvban megnöveked­A világbajnokságot Magas-Tátra természe- tek. Ä TÁTRAI NEMZETI PÄRK A BRANYISZKÔ TETEJÉRŐL CSODALATOS KIUTAS NYÍLIK A MAGAS-TATRARA. A Kriváňtól a Bélai havasok legkele­tibb nyúlványáig végig a látóhatáron meredek csúcsok ágas­kodnak az égbolt felé. Minél közelebb ér hozzájuk az ember, annál fennségesebbek, annál lenySgözőtrbeknek tűnnek. Birodalmukban zúgó vízesések, csobogó patakolt, csillogó tengerszemek, égnek törő sziklafalak, gleccserek és pompás növényvilág gyönyörködtetik a sze­met. Az ember már évtizedekkel ezelőtt megbolygatta ezt a békés ter­mészetet: szállodákat, üdülőket, menedékházakat, utakat, ösvényeket, hidakat, sportlétesítményeket, drótkötélpályákat épített, településeket, gyógyhelyeket, tudományos célokat szolgáló állomásokat, megfigye­lőhelyeket létesített, jelzőtáblákat helyezett el a magasban. Az ügyesebbek, a bátrabbak legyűrték a legveszélyesebb, legbüszkébb csúcsokat. Az ember tehát előbb megtépázta a természetet, majd egyezségre lépett vele és védelmére óvintézkedéseket foganatosított. Ötszáz négyzetkilométernyi területen természeti rezervációt létesített: a TÁT­RAI NEMZETI PARKOT. Benne pedig törvénnyel védi a természetet! A hegyóriások grafikusa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents