Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-04 / 3. szám, kedd

Illilüll s Á valóra váltott „repülő szőnyeg" A Hidroair légpárnás vízi jármű első próbaútját 1960 ban így írta le a Popular Mechanics amerikai folyóirat: „A jármű lebegett, és óvatosan haladt előre a sima tengerparti homok felett arasznyi magasságban. A szélére álltam — írta a riporter —, de a pereme hajszálnyira sem billent meg. Ez már a negyedik légpárnás jármű volt, amelyet elkísértem mintegy 15 cm magasba! S mind a négy járművön csaknem hasonló volt az utazás. Ez az élmény nem hasonlítható az autózáshoz, mert nincsenek zökkenők. Ülsz a járművön, figyeled a felbukkanó sziklákat, köveket és várod a zökkenő érzését — miközben a levegővel megemelt szerkezet könnyedén siklik el fölöttük, mint olajcsepp a vízen." 1927-ben érdekes tanulmány Jelent meg „A levegő ellenállása és a gyorsvonat" címmel a Szovjetunióban. Szerzője, K. E. Ciolkovszkij, gondos számítások alapján olyan különös jármüvet ismertetett benne, amely légpárnán csúszik. Nagy teljesítményű sürítőkkel ugyanis levegőt préselnek a jármű alá, az erős levegőnyomás megemeli az üreges aljú vonatot, amelyet a kialakult légpárnán minimális energiával lehet azután vontatni Ford konszern Aeronautic gyárának modelljén például hajlékony műanyagszalagból álló „függöny" veszi körül a járművet, s ha sziklák, kövek kerülnek útjába, a függöny könnyedén félrelibben. Az állandó levegőpárnát légfüggönnyel ls le lehet zárni, ha erre a célra külön külső fúvókagyűrűt építenek be. De még hatásosabb ennél a vízfüggöny, minthogy a levegőnél nyolcszázszor nagyobb fajsúlyú vízből egészen vékony hártya is Az angliai Wesiland társaság SR. N5 jelzésű légpárnás járműjének teljesítménye 900 lóerő, méretei 11,82X6,70X4,45 ni. Befogadóképessége 20 utas, sebessége 130 km/óra, üzemanyagfelvétet nélkül 3,

S óráig közlekedhet, a föld vagy viz felett 1,60 in magasságban suhan A gyakorlatban is kipróbált első légpárnás járművek azonban a szakirodalom szerint T. Kaario finn feltaláló nevéhez fűződnek, aki az 1930-as években kezdte el kísérleteit. A különös „légpárnaláz" azonban csak az utóbbi években ütötte fel a fejét, és elsősorban az Egyesült Államokban szaporodtak el gomba módra a különböző típusú „suhanó" jármüvek. MI A LÉGPÁRNA7 Az újfajta járművek tarka csoportjának egyetlen jellegzetes közös vonása, hogy valamennyiüket légpárna emeli fel a földről, ez lehet tehát alapja osztályozásunknak is. A levegőt Jégcsavarok sűrítik a jármű alá, s miközben ez a túlnyomás következtében rögtön el is szökik onnan, kissé megemeli a járművet. A lebegés akkor állandósul, ha a bepréselt és az elszökő levegő mennyisége majdnem egyforma. A legegyszerűbb és egyben a legolcsóbb megoldás az ún. harang-kamrás rendszer. Képzeljünk el egy fordított tölcsért, amely a talajhoz simul. Ha a tölcsér „tetején", a szűkületben motoros légsűrítőt helyeznek el, a „harangban" egyre több levegő gyűlik össze, s amikor a levegő eredő nyomása egyenlő lesz a tölcsér súlyával, a tölcsér megemelkedik és a levegő kiszökik a széleken. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy nagyon nagy a szükséges levegőmennyiség. Az ún. terelőfalas sugárzók már elfogadhatóbb csoportot képeznek. Szilárd oldalfallal azonban csak a vízi járműveken lehet határolni a légpárnát. így a vízi jármű biztosabban is halad előre a vízben, mert oldalfalai kormánylapként működnek, de romlik a jármű fordulékonysága. Az ilyen légpárnás hajók a 30—75 km/óra sebességtartományban használhatók ki. Rugalmas, mozgatható oldalfalak is hatásosan növelhetik a légpárnanyomást, de egyelőre még csak a tervek születtek meg ilyem megoldásokra. A Légpárnás fűnyíró gépet mutattak be a minap az egyik nemzetközi kiállításon. Az érdekes megoldású gép 10 milliméternyire lebeg a fű felett, tehát a kövek vagy más tárgyak nem tompíthatják az olló éleit. meggátolja a légpárna kifúvását. Weiland svájci tervezőmérnök szerint a labirintkamrás rendszerrel előállított légpárna a leggazdaságosabb. Ebben a rendszerben ugyanis a jármű alól nem szökhet el könnyen a levegő, mert mielőtt elillanna, újabb kamrában találja magát, ahonnan ismét a jármű alá kerül és kénytelen maradék nyomási energiáját is a szerkezet lebegtetésére fordítani. A legelterjedtebb megoldás azonban kétségtelenül a gyűrűs fúvókás kivitel, amelyben a jármű kerületén körbefutó gyűrűs résekből préselnek lefelé nagy nyomású levegősugarat. Ez a talajnak ütődve kifelé görbül és szétáramliik, de közben érintetlenül megőrzi, közrefogja a légpárnát alkotó levegőtömeget, amely lebegésben tartja a járművet, i • • • * ' Végül meg kell említenünk azt a megoldást is, amely már voltaképpen nem levegőpárnát, hanem csak vékony réteget, néhány tized milliméteres levegőfilmet létesít a jármű és a sín között. A vasút területén kétségtelenül nagyszerű lehetőségeket rejt magában az új megoldás, de a különleges kötött pálya miatt egyelőre nemigen számíthatunk szélesebb körű el^ terjedésére. A LÉGPÁRNA A GYAKORLATBAN Ma már szerte a világon épülnek légpárnás autók és hajók, néhány típus már menetrendszerű forgalomba is állt. Befogadóképességük 2— 200 személy, de már 500 személyes légpárnás hajók is készülnek. Sebességük 45—150 km/óra között mozog. Minden érv mellettük szól. Ami a gazdaságosságukat illeti, egy kis összehasonlítás. 1 tonna súly szállítására a repülőgépnek 200 lóerő, a helikopternek pedig 400 lóerő teljesítményre van szüksége. A légpárnás jármű mindössze 60 —100 lóerővel szállítja ugyanezt a súlyt. Rhyl és Wallasey angol városok között uiár hosszabb ideje menetrendszerűen közlekednek négy, huszonnégy, ötven és kétszáz személyes légpárnás hajók. Észak-Walles-ben a Dee folyó alsó folyásán egy 25 kilométeres szakaszon szintén légpárnás hajók bonyolítják le a forgalmat — 110 kin/óra sebességgel. Csaknem valamennyi nagy nyugat-európai repülőgépgyár, pl. az angol Britten-Norman, Vickers-Armstrongs, Westland Aircraft, a francia Bertin társaság s mások is sikeresen fejlesztik a légpárnás járműveket. Lépést tartanak velük amerikai vetélytársaik, például a Bell és a Ford is. A Szovjetunióban már üzemben van néhány kísérleti típus, most egy 50 m átmérőjű univerzális légpárnás kétéltű jármű tervein dolgoznak, amely alkalmas lenne személy- és áruszállításra tengeren ós szárazon egyaránt. (A légpárnás járművekről részletesebb leírást a „Korunk technikája 1964" c. műben találunk.) A Német Szövetségi Köztársaságban új munkaalkalom nyílik a vakok részére. Különleges távgépíró berendezést fejlesztettek ki számukra, amely a normál írást elektronikusan a nemzetközi Braille-írásra változtatja át. A Braille-írást vakirásnak nevezik; pontrendszerű írásról van szó, amely világszerte elterjedt. A távgépírón való munkát a vakok hathetes tanfolyamon sajátíthatják el. Mindig őszintén vall magáról V. Kompánek plasztikái és rajzai A HAZAI MODERN PLASZTIKA élvonalbeli képviselője: Vladimír Kompánek 1927-ben született Rajecen. Millýnél tanulta a grafikát s Kostkánál a szobrászatot, A Galandáról elnevezett, legmodernebbnek tartott alkotócsoportnak egyik megalapítója. — 1959-ben láttuk a Majerník Képtárban első egyéni kiállítását. A másodikat, mely eddigi művészi termésének keresztmetszetét mutatja, a Városi Galéria tárlati helyiségében szemlélhetjük meg. Első benyomásunk, hogy nem a szokványos műtermi levegő veszi körül alkotásait. Kifejezetten éreztetik közvetlen kapcsolatukat a természettel s a szlovák falu életritmusával. Azzal a hegyek-erdök övezte sáros faluval, melyhez színes és plasztikus gyermekkori emlékei, elképzelései fűződnek. Tovább élnek benne népe alakjai, jellegzetes mozdulataik, szokásaik, beszédük, és munkájuk. Gondolat- s érzésvlláguk az ö világa is. A csűrök, a meredek tetős házak, a hegyes ormú kápolnák formája örökre emlékezetébe vésődött. MÉG A FŐISKOLÁN kezdi mintázni az öreganyó, a Szénagyűjtők, a Burgonyakapálók figuráját, a tereferélő asszonynépet. S már ezeknél a korai munkáinál is megnyilvánul, hogy a hazai hagyományon túl, eredeti, egyéni látással, tehetséggel szabadabb fogalmazás felé tájékozódik. A körvonal az uralkodó elem, amely absztrahált formát zár magába. A szobor tömege szélesedő és laposodó. A női fejeket csúcsosan formált kendő veszi körül s az arc részleteit szűkszavúan, éppen csak jelzi. A Szomszédasszony, a Batyús uo nagyszerűen leegyszerűsített, összefogott, nem is egészen konkrét típusok. Minél kevesebb a részlet, annál megkapóbbak. Az Ülő asszony harminckét centiméteres bronzfigurája kisméretű monumentalitásával időtlen nyugalmat s erőt áraszt. — A hatvanas évek elején gúlaszerű felépítésű, még tovább laposodó nőalakjainak felülete sokszor durván megmunkált, mintha ácsszeker ce nyomait viselné magán. V. Kompánek: ASSZONYFEJ A fából faragott, érzékenyen színezett Falusi nő és az égetéssel, sajátos technikával megoldott Fekete asszony rendkívül jellegzetesek. MÉRTANIAS FORMÁKKAL erős rövidülésekkel felépített két és több alakos kompozíciói a puha alkonyi homályba burkolt falu összeverődő alakjainak hangulatát, belső világát érezteti. — így jut el fokozatosan a domborművekhez, melyekbe gyermekkori motívumokat, szuggesztív mondanivalót, jelzéseket sűrít. Kultúrált, üde és játékos rajzai Juan Mlrót idézik. A behavazott falura utaló fehér felületen > fekete, vörös „nyomok, foltok, néhány vonás és poca egyszer fát, házat szánt, kerítést, majd élő alakot, az utcát, vagy emlékeket" jelez. Néha álmodik, hol vidáman, hol meg szpmorú, de mindig őszintén vall magáról, falujáról. AZ UTOLSÖ ÉV gipszmodelljeitől eltekintve legjobban a fa csábítja. Az erőteljes vaskos fatörzsből Indul ki, ez diktálja a formát. Kompánek a famegmunkálás jeles és érző mesterének bizonyul. Erdei madonnái, a Fekvő figura az Anyaság nagyvonalúan egyszerűsített rusztikus formáiban csupa belső feszültség. S ezek a fonnák összhangban vannak a kifejezéssel és Kompánek szellemi — művészi törekvésével. B. . r I r rr r A gyerekekhez szóló művészet A MESÉK VILÁGA színesen — elevenen tárul a látogatók szeme elé. A cseh- és szlovák gyermekkönyv illusztrációkat bemutató tárlaton, a Művészetek Házában. — A könyvgrafika és az illusztráció, különösképp a gyermekkönyvek Illusztrációja fontos és sajátos ága a képzőművészetnek. Hiszen az esztétikai nevelés egyik lényeges eszköze. A felnőtteknél sokkal képszerűbben és szemléletesebben gondolkodó gyermek érzékenységének elősegítésében, érzékszervi nevelésében az esztétikai elemeknek: a színnek, formának, arányoknak jelentős szerepe van. Az illusztrálás eredeti feladata: a mondanivaló világosabbá tétele. A kisebb gyermek, ha kezébe veszi a könyvet, elsősorban a színes képre reagál, ez gyújtja fal képzeletét s ezen keresztül éli bele magát a mesék birodalmába. A GAZDAG SEREGSZEMLE könyvművészetünk nemzetközileg elismert színvonalát, illusztrátoraink kvalitásait, sokféle művészeti nézetét, és — nem eléggé fejlett poligráfiánkat jelzi. — A sikeres válogatás zömben az 1965. évi verseny díjnyertes alkotásait mutatja be, ezenkívül az elmúlt három év során a lipcsei nemzetközi könyvkiállítás, a Fraflo Kráf-díj és még más jutalmazottak műveit sorakoztat)a fel. • 1966 JANUÁRJÁTÓL a francia televízió Via le Monde címen hetente sugároz műsort, melynek anyagát húszéves világjárók szolgáltatják. A műsor keretében 54 országot mutatnak be a mai húszéves francia fiatalok szemével. • ELSA TRIOLE gondozásában Párizsban kiadták az orosz költészet antológiáját. A kötet 94 orosz és szovjet költőt mutat be. Az eredeti rajzokon kívül itt láthatók a megvalósított, szebbnél-szebb könyvek is. AZ ELSŐ DÍJAT A. Brunovskf kapta, a termékeny és igényes grafikus, aki sajátos érzékenységgel, képzelettel, bravúros rajztudással és teljesen új felfogásban ékesítette Cervantesi Don Quijotte-jét. Kérdés azonban, hogy a 10—12 éves olvasó értelmi fokát nem haladja-e meg a jelzésekben és sűrítésekben gazdag rajz, A következő díjat Kveta Pacovská nyerte el a megkapóan egyszerű, finom eszközökkel illusztrált Sandburg mesékkel. Jutalomban ré- szesültek J. Filo friss, ötletes, L. Zubek: Az én Bratislavámhoz készült múltat idéző ragasztásaiért, — és Eva BédnáFová derűs, kompllkálatlan, remek humorral stilizált állatfigurákban bővelkedő munkájáért. Jutalniazottak még: Jitka Kolinská A Háromszázkllencvenhét fehér elefántot díszítő finom rajzú, leleményesen komponált ragasztásos technikájú illusztrációjáért, — és V. Bombová képzeletet mozgató, eredeti megoldású finom munkájáért. A CSEH ÉS SZLOVÁK FESTŐ, illetve grafikus gárda legjobbjai közül kerültek ki a többiek is: Fulla, Bouda, Bom, Čihánková, Cpin, Dúbravec, Fuka, Gergelyová, JaneCek, Kaloušek, Klimo, Hoffmeister, Kellenberger, Zábranský, Zelibská és még mások, — akik a valóságot és az álmot, a mindennapok vidám és bánatos eseményeit, a magukkal aragadó kalandokat, hazai tájakat és embereket, távoli országok szépségeit és szokásait foglalták képbe költői lebegéssel, színek szólamával, légies áttetsző formákkal, játékos vonalakkal, ízes figurákkal, teremtő spontánéi tássaa és intucióval és elmélyülten, meg sok-sok meleg érzéssel gyermekek és szülők örömére. BÁRKÁNY JENÖNÉ