Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-28 / 27. szám, péntek

Ä Központi Képi Ellenőrzési és Statisztikoí Bizottság jelenlése (Folytatás az 1. oldalról) vekedett a műszaki dolgozók, a hivatalnokok és más kategóriákban dolgozók átlagbére ls. Az ipari termelőhelyeken 1965-ben 2 548 000 dolgozó, vagyis 1,8 százalékkal több volt alkalmazva, mint 1964-ben. A foglalkoztatottság a legnagyobb mértékben a Gép-, Vegyi-, és Közszükségleti Ipari Minisztérium vállalataiban növekedett. Kis mértékben csökkent a foglalkoztatottság az élelmiszeriparban. Az egyes iparágak 1965-ben a következő eredményeket érték el: A tüzelfianyagipari ágazatban a szénfejtés tervét 101,3 százalékra teljesítették és terven felül 1 317 000 tonna szenet jövesztettek. Valamennyi körzet túlteljesítette a fejtési tervet. Az enyhe MI a duzzasztógátak magas vízállása és a tüzelőanyagok jobb kihasználása lebetfivé tette, hogy 1964-hez viszonyítva csSkkentsBk a szénjövesztést. Az erfimű iparban 1965 ben 34,2 milliárd kW óra áramot termeltek, vagyis 6,9 százalékkal tóbbet mint az elfizfi évben. A villanyáramtermelés tervét 100,1 százalikra teljesítették, ebból a hfierfimttvek 94,4 százalékra és a vízerőművek 166,1 százalékra. A kohóipar! ágazatban túltel|eiftették a Ifi termékek tervezett termelési leiadatait, a választék terén azonban nem tettek eleget a vevfik igényeinek. II. MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET 1965-ben az összes iparág közül a leggyorsabban fejlfidött a vegyipari és gumiipari ágazat. Termelésének terjedelme az elfizfi évhez viszonyítva 12 százalékkal növekedett. A gépipari termelés a múlt évhez viszonyítva 11,1 százalékkal növekedett, a legnagyobb mértékben az általános gépipari vállalatokban. Még mindig kevés új termék gyártását vezették be a gépiparban. Az építfiipari termelés 1965-ben az elfizfi évhez viszonyítva 9 százalékkal növekedett. Az épltőanyaghiány nehézségeket okozott a családi házak építésében és növelte az épitfivállalatokban is • szállítási költségeket. A közszükségleti ipar termelési tervfeladatait 3,4 százalékkal túlteljesítette, és termelése az elfizfi évhez viszonyítva 7 százalékkal növekedett. A közszükségleti iparvállalatok korlátozott termelési kapacitások miatt nem elégíthették ki teljes mértékben a lakosság igényeit. Ifiként téli cipfibfil, poliamit-férfiIngbfil, kötött lelsfiruhából stb. Az élelmiszeripar termelési tervét 1965-ben egészben véve 100,5 százalékra teljesítette. Termelése az elfizfi évhez viszonyítva 1,9 százalékkal növekedett. Számos terméknél bfivült a választék, 1965 ben például 17 öj húsipari termék került piacra. Fokozatosan javult más élelmiszeripari termékek minfisége is. Az 1965. év nem volt kedveaő a mezőgazdaság szempontjából. A szélsőséges Időjárási feltételek miatt jelentősen késett a vegetáció és a növényápolás! munkák. Előzetes számítások szerint az 1965-ös évben a mezőgazdasági bruttó termelés 3,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A növénytermesztés értéke az 1964-es évhez viszonyítva 9,2 százalékkal csökkent, ezzel szemben az állattenyésztési termelés 2,3 százalékkal növekedett. Annak ellenére, hogy az állattenyésztési termelés jól teljesítette a tervet, a mezőgazdasági termelés általános eredményei mélyen a terven alul maradtak (8 százalékkal ). A fő termények hektárhozamai elérték a tervezett hozamokat. A gabonatermés, habár nagyobb volt a múlt évinél, nem érte el az utóbbi öt év átlagát. Kedvező volt a szénatermés és az évelő takarmányok termése. A múlt évhez viszonyítva 32,6 százalékkal növekedett, és a tervet 12,4 százalékkal haladta meg. A növénytermesztés tervének, nem teljesítése következtében 1965-ben nem sikerült biztosítani a termények folyamatos felvásárlását. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaság gépekkel való ellátásának fogyatékosságai, valamint a gépek nem kielégítő kihaszIII. BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTŐIPAR 1965-ben a népgazdaságba 42,3 milliárd koronát ruháztak be, vagyis 0,6 százalékkal többet, mint az elfizfi évben. Emellett nem sikerült teljesíteni számos feladatot. 1965-ben a gépek és berendezések hányada a beruházások terén *z elfizfi évhez viszonyítva körülkelül 1 százalékkal növekedett. A név szerint jóváhagyott építkezések főként az elsődlegesen biztosított építkezések építése egészben véve gyorsabb ütemű volt, mint a többi építkezéseké. Az elsődlegesen biztosított építkezések évi lervét a lakótelepek kivételével 98,8 százalékra teljesítették. A lakóházakban és családi házakban 77 400 lakás készült el, az állami építkezés keretében 19 700, a szövetkezeti építkezés keretében 36 300 és a családi házakban 19 200 lakást. Az évi terIV. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS vet csnpán 95,7 százalékra teljesítették, az állami lakásépítési tervet azonban 101,7 százalékra. Az elfizfi évi teljesítményekhez viszonyítva csaknem 660-zal több lakást készítettek el. Az épitfivállalatokban 1965-ben 452 000 dolgozó dolgozofl. Bar számok az elfizfi évihez viszonyítva 0,9 százalékkal növekedett, az építkezési ágazatban még mindig nagy a munkaerőhiány. Az építkezési munkák tervének teljesítését a munkatermelékenység tervének 4,4 százalékos túlteljesítése tette lehetővé. Az építőmunkások átlagos havi bére az 1964. évihez viszonyítva 1965-ben 1629 koronáról 1700 koronára emelkedett, vagyis 4,4 százalékkal növekedett. (fi eredményeket értek el azok a kísérletező vállalatok, amelyek kipróbálták az új irányítási elveket. 1965-ben lényegében kielégítették a népgazdaság valamennyi ágának szállítási igényeit. A szállított áru menynyisége az 1964-hez viszonyítva 5,2 százalékkal, a szállított személyek száma 3,3 százalékkal növekedett. A vasúti teherszállítás hányada 52,4 százalékot tett ki, és a múlt évihez viszonyítva csökkent. Lényegesen megnövekedett a külföldi szállítmányok szállítása. A személyszállítás terén a vasúton szállított személyek száma aa előző évihez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett. A személyszállításból eredő bevétel a költségeknek csupán kétharmadát fedezte, mert személyenként a menetdíj átlagos ára 3,10 korona volt, holott a szállítási költség 4,50 koronát tett ki. Az utazás kulturáltsága továbbra is aránylag alacsony színvonalú volt. Az autóbuszok 1 milliárd 636 millió személyt szállítottak, 1964-ben 1 milliárd 569 mifciót. Az Autóforgalmi Vállalat autóbuszainak száma 8 százalékkal növekedett. Az utak felújítása és karbantartása még mindig nem felel meg a közlekedés szükségleteinek. A városi közlekedés keretében 1965-ben 1 milliárd 608 millió fizető utast szállítottak, a városi közlekedés kocsiállománya 160 villamossal, 300 autóbusszal és 70 trolibusszal bővült. A tengeri szállítás keretében 714 000 tonna terhet szállítottak. A légi közlekedés 1245 000 személyt szállított, vagyis 18,6 százalékkal többet, mint 1964ben. A repülőhálózat a tavalyiV. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalom az 1964. évivel szemben 7 százalékkal növekedett. hoz viszonyítva 5726 km-rel bővült. A postahivatalok teljesítménye 1965-ben az 1964-hez viszonyítva 5,3 százalékkal növekedett, és tervüket 102,2 százalékra teljesítették. 1965 folyamán 337 géptávíró-állomás létesült, és számuk elérte a 2504-et. 1965. végén összesen 1490 000 telefonállomás volt üzemben; a lakosság körében 350 000. Annak ellenére, hogy az év folyamán 91 000 állomást szereltek fel, nem tudták kielégíteni az összes kérelmezőt, úgyhogy az elintézetlen telefonkérelmezők száma az év végén elérte a 97 000-et. A posta hírlapszolgálata 1 milliárd 725 millió újságot és folyóiratot kézbesített. 1964 forgalom millió koronában 36 699 kivitel millió koronában 19 211 behozatal millió koronában 17 488 1965 1965 % ban 39 292 107 20 050 104 19 242 110 nálása okozza elsősorban azt, hogy nem sikerült idejében és felesleges veszteségek nélkül elvégezni a betakarítási munkákat. Az állattenyésztési termelés fejlődése 1965-ben kedvező volt. A sertéstenyésztésben folytatódott a minőségi javulás. A baromfitenyésztésben emelkedett az átlagos évi tojáshozam. A múlt évhez viszonyítva 1965-ben 64,7 ezer tonnával több húst vásároltak fel, mint az előző évben. A tejfelvásárlás elérte a háború utáni legmagasabb szinvonalat. A tejfelvásárlás tervét 13,2 millió literrel túlteljesítették. A mezőgazdasági üzemek 1965-ben 909.3 ezer tonna műtrágyát kaptak tiszta tápanyagban, vagyis 14,7 százalékkal többet, mint 1964-ben. A talajjavítási munkákra előzetes adatok szerint 802 millió koronát fordítottak. A mezőgazdasági üzemek 1965-ben 13 912 traktort, 3463 gabonakombájnt, 1052 cukorrépa betakarítógépet, 2100 burgonyaültető-gépet, 6030 traktorekét, 1061 tehergépkocsit kaptak. Az összeírás szerint 1965 december l-ig a mezőgazdaságban 1192 000 állandó dolgozó volt, vagyis 84 000-rel kevesebb, mint 1963 elején. Szakképzett dolgozók megnyerése a mezőgazdaságba ebben az évben sem volt kielégítő, a tervezett 39 000 fiatal dolgozó helyett csak 28 000-ret sikerült megnyerni. A külkereskedelem fellendítését befolyásolta a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval egyre Inkább elmélyülő gazdasági együttműködés. Az árucsere-forgalom főként a termeléshez szükséges gépek és berendezések, a tüzelőanyag-, nyersanyagéi anyagszállítás, valamint a közszükségleti árucikkek szállítása terén növekedett. Fellendült a kereskedelem a kapitalista államokkal ls. Termelésünk korszerűsítése céljából behoztunk több világszínvonalú terVI. ÉLETSZÍNVONAL A LAKOSSÁG JÖVEDELME A lakosság jövedelme az 1964. évihez viszonyítva 1965ben 6,1 százalékkal nőtt. A személyi fogyasztás ugyanazon idő alatt átlag 4 százalékkal, a társadalmi fogyasztás mintegy 2 százalékkal emelkedett. A népgazdaságunkban dolgozók névleges bére s a mezőgazdasági dolgozók pénzjövedelme tavaly az 1964. évihez viszonyítva összesen 5,1 százalékkal — a bérek 5,6 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből eredő jövedelmek pedig 1,6 százalékkal nőttek. A létfenntartási költségek lassabban emelkedtek, mint a dolgozók névleges pénzjövedelme, úgyhogy a reálbér-emelkedés 4,1 százalékot ért el s a földművesek reális pénzjövedelme 1,1 százalékkal nőtt. A munkások, illetve alkalmazottak családjainak létfenntartási költsége az 1964. évihez viszonyítva 1,4 százalékkal, a földművescsaládokban pedig 0,5 százalékkal nőtt. A betegbiztosításra, nyugdíjbiztosításra, valamint a társadalombiztosításra fordított költségek 1965 ben 4,2 százalékkal emelkedtek az 1964. évihez viszonyítva, s egy év alatt elérték a 25 milliárd koronát. A lakosság 1965 végéig 35,5 milliárd koronát helyezett betétkönyvekre, vagyis 4,5 milliárd koronával többet, mint 1964-ben. Népgazdaságunk (az EFSZ-ek nélkül) 5 millió 490 000 személyt foglalkoztatott, vagyis 139 000-rel többet, mint 1964ben s az 1965-ben megnövekedett létszám 70 százaléka nő. A munkaviszonyban levők 1965 végén nyilvántartott létszámának 43,4 százaléka nő. A népgazdaságunkban dolgozók havi átlagos bére 1468 korona volt, vagyis az egy év alatt elért béremelkedés átlag 38 korona, illetve 2,7 százalékos. 1965-ben 4,9 milliárd koronával, tehát 5,3 százalékkal több bért fizettek ki a munkaadók, mint az előző évben. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A betegbiztosításra, illetve társadalombiztosításra fordított kiadások összege 1965-ben 25 milliárd korona, vagyis 1 milliárd koronával több volt, mint 1964ben. Az 1965. év végén folyósított nyugdíjak száma 2 669 000 volt. Nyugdíj címen kiűzetett összeg 15,2 milliárd korona, vagyis 0,7 milliárd koronával több volt, mint 1964-ben. Az átlagos öregségi nyugdíj havonta 740 korona. A dolgozóknak s a termelőszövetkezetek tagjainak 196S-ben táppénz és családi pótlék elmén kifizetett összeg 6,5 milliárd korona, tehát 0,2 milliárd koronával több volt, mint az előző évben. BELKERESKEDELEM Az állami a • szövetkezeti kamelési és technológiai berendezést. A belföldi piac gazdagítása érdekében nagyobb mennyiségű fogyasztási árucikket hoztunk be, pl. textilféleségeket, cipőt, sporteszközöket, kozmetikai cikkeket *lb. Tovább növekedett a déligyümölcs- és a zöldségbehozatal. A rossz termés következtében soron kívül gabonát és bnrgonyát ts kellett behoznunk. A kivitel növekedéséhez hozzájárul az, hogy fokozódott a termelővállalatok anyagi érdekeltsége a külkereskedelem eredményeiben. reskedelem 1965. évi forgalma elérte a 111,9 milliárd koronát. A kiskereskedelem forgalmának évi tervét 102,2 százalékra teljesítették. A kiskereskedelem forgalma az 1964. évihez viszonyítva összesen 5,1 százalékkal nőtt s a lakosság 63,5 milliárd koronával többet költött élelmiszerekre, 48,4 milliárd koronával többet Ipari árucikkekre, vagyis az 1964-ben elért lorgalomhoz viszonyított emelkedés 4,6 százalékos, Illetve 5,8 százalékos volt. A belyi gazdálkodási üzemek, s a termelőszövetkezetek által a lakosságnak nyújtott — fizetett — szolgáltatások terjedelme az 1964. évihez viszonyítva 1965-ben 5,9 százalékkal nőtt s a szolgáltatásokért kifizetett összeg elérte a 4,8 milliárd koronát. UTAS- ÉS IDEGENFORGALOM 1965 ben 2 947 000 külföldi látogatott Csehszlovákiába. Tőkés országokból mintegy 818 000 torisla érkezett hazánkba. A legtöbb külföldi — 789 000-ren — Magyarországról, 695 000-ren az NDK-bóI és 729 000-ren Lengyelországból. Ami pedig a tőkés országokat Illeti, a legtöbben — 328 OOO-ren — Ausztriából és 149 000-ren Nyugat-Németországból jöttek Csehszlovákiába. Tavaly 735 000 csehszlovák állampolgár utazott külföldre, főleg Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, Ausztriába, Nyugat-Németországba és Franciaországba. EGÉSZSÉGÜGY 1965-ben ritkábban fordultak elfi hazánkban egyes lertfizfi betegségek, mint az elfizfi évben. Csehszlovákiában tavaly sem fordult elfi gyermekbénulás. Csehszlovákiában 1965 végén 29 000 orvos volt, vagyis minden 489 lakosra egy-egy orvos Jntott. Egészségügyi létesítményeinkben 172 100 ágy állt rendelkezésre, közülük 111700 a kórházakban. Az orvosok létszáma az 1964. évihez viszonyítva ezerrel, az egészségügyi létesítmények ágyainak száma összesen 1265-teI, a kórházakban 1131-gyei nőtt. A múlt év végén összesen 68 439 férőhelyesek voltak a bölcsődék, a csecsemfi- és gyermekotthonok. A bölcsődék férőhelyeinek száma az 1964. évihez viszonyítva 3586-tal nőtt. KÖZOKTATÁS ÉS KOLTÓRA Az 1965—66-os tanév elején összesen 330 000 gyermek iratkozott be az óvodákba, közülük 25 ezren üzemek és EFSZ-ek óvodáiba. Az óvodákba tavaly 12 400zal több gyermeket vettek lel, mint az előző tanévben. Az alapIskolákban 2 221 000 tanuló iratkozott be, az általános középiskolákat s a dolgozók középiskoláit pedig 113 000 ren látogatták, közülük 12 000-ren foglalkozásuk félbeszakítása nélkül tanultak. Tavaly 2,3 százalékkal csökkent az említett Iskolák növendékeinek létszáma. Főiskoláinkra 142 000 diák iratkozott be, közülök 50 ezren dolgozók, akik levelező tagozatokon folytatják tanulmányaikat. A műszaki főiskolákra 68 000 diák iratkozott be. A létszám — az előző évihez viszonyítva — általában változatlan. Csehszlovákiában 1965-ben 45, egész estét betöltő filmet, közű lUk 13 szélesvásznút, ezenkívül 910 rövidfilmet és filmhíradót ké szitettek. Tavaly 127 millió néző tekintette meg a mozik összesen 1 038 000 előadását. Az állami színházakat 10 millió néző látogatta. A kiadóvállalatok 1965-ben 53 millió példányban 6495 könyvet és 1888 millió példányban összesen 1286 folyóiratot, közülük 2B napilapot adtak ki. A Csehszlovák Állami Film tavaly összesen 62 dijat és díszoklevelet nyert el. VII. SZLOVÁKIA GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Az előző évekhez hasonlóan Szlovákiában 1965-ben is az országos fejlődési átlagnál gyorsabban fejlődött a gazdaság, s emelkedett a lakosság életszínvonala. A szlovákiai Ipari üzemek átlag 103,1 százalékra teljesítették az évi bruttó termelési tervet és az 1964. évihez viszonyítva 11,6 százalékkal nőtt a termelés. Míg Szlovákia 1964 ben 20 százalékkal járult hozzá az ország ipari termeléséhez, ez az arány 1965-ben elérte a 20,6 százalékot. A szlovákiai ipari üzemekben 1965ben 450 000-ren dolgoztak, vagy*is a létszám az 1964. évihez viszonyítva 5,1 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység az 1964. évihez viszonyítva 6,7 százalékkal emelkedett, az ipari üzemekben 99,2 százalékra teljesítették az önköltség tervét ée több mint 300 millió korona megtakarítást értek el. A mezőgazdasági termelés terjedelme az 1964. évihez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt, de a növénytermesztés 3,7 százalékkal csökkent, ezzel szemben az állattenyésztési termelés 4,3 százalékkal jobb eredményt ért el. A szlovákiai beruházások terjedelme az 1964. évihez viszonyítva 8 százalékkal volt nagyobb, és a beruházott összeg elérte a 14,1 milliárd koronát, vagyis az évi tervben előirányzott összeg 99 százalékát. Az említett összegből 8,8 milliárd koronát fordítottak építkezésekre. Tavaly 29 600 új lakás épült, ami 97,7 százalékos tervteljesítést jelent. Az évi tervteljesítés 104,9 százalékos volt. A szlovákiai építővállalatok 147 ezer dolgozót foglalkoztattak, vagyis 4000-rel többet, mint 1964-ben. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem forgalma 1965ben 28,9 milliárd korona volt, ami 102,6 százalékos évi tervteljesítést, illetve az 1964. évihez viszonyítva 6,8 százalékos forgalomnövekedést jelent. Szlovákiában tavaly 1 millió 331 000 ember dolgozott népgazdaságunk szocialista szektorában (az EFSZ-ek nélkül). Az egy év alatt elért létszámgyarapodás 66 000 főnyi volt. • Szlovákiának 1965. végén 4 392 000 lakosa volt. • • • A CSKP XIII. kongresszusa kitűzi szocialista társadalmunk sokoldalú felvirágoztatásának fő irányelveit. A küszöbönálló feladatok teljesítésének legkedvezőbb feltételeit elsősorban az 1966. évi tervbe foglalt feladatok maradéktalan teljesítésévei kell létrehoznunk. Ennek érdekében biztosítanunk kell a mezőgazdasági termelés tervszerű növelését. Minden mezőgazdasági üzemben lényegesen csökkenteni kell a betakarítás idején előforduló termésveszteséget, fel kell tárni a még rejtett tartalékokat. A termelőüzemek elsőrendű feladata, hogy lehetőleg terven felüli mennyiségben lássák el árucikkekkel bel- és külkereskedelmünket. Mindenütt érvényesítsék az új termelési technikát s fokozzák a késztermékek minőségét. Minden munkahelyen meg kell 5Zilárdítani a munkafegyelmet!. Társadalmi életünk minden szakaszán érvényesülnie kell a lehető legnagyobb gazdaságosság elvének. Gazdaságunk fellendítése s hatékonyságának növelése érdekében mindenütt következetesen, s alkotó készséggel kell érvényrejuttatnunk a tervszerű népgazdaságirányítás új rendszerének elveit. KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZÉSI ES STATISZTIKAI BIZOTTSÁG