Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-23 / 22. szám, vasárnap

A berliniek büszkesége LÁTOGATÁS A TANÍTÓK HÁZÁBAN N

em tudom, az NDK fővárosának pontosan a közepén fekszik-e az Alexander tér, de hogy a város egyik legforgalmasabb része, erről meggyőződtem. 1964 őszétől egy impozáns, tizenkétemeletes palota emelkedik a téren: a Tanítók Háza. A második világháború előtt ts, itt az Alexander téren állt a Tanítók Háza, melyet a tanítók és nevelők szerény filléreikből építettek. Abban az épületben tartották 1920-ban a Német Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítő kongresszusát. Évek jöttek, évek mentek. Olyan idők jártak <— nemcsak az Alexander tér — hanem egész Európa felett is, amire ma már nem szívesen emlékezünk vissza. És 1945 májusában a régi Tanítók Háza helyén is csupán üszök, rom és korom üdvözölte az újrainduló életet. S az új életben Igen megtisztelő szerep jutott a tanítóknak, a nevelőknek: ők formálják az ország, a nemzet jövőjét, az ifjúságot. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya értékeli a pedagógusok áldozatkész munkáját és 1964. szeptember 9-én nagyvonalú ajándékkal lepte meg őket: ezen a napon adta át rendeltetésének az új, 12 emeletes gyönyörű palotát, a Tanítók Házát, melynek csupán műszaki berendezése több mint 10 millió márkába került. Az épület szerves részét képezi az 1000 férőhelyes kongresszusi terem, ahol előadásokat, hangversenyeket, reprezentációs bálokat és messze híres szilveszteri mulatságot is rendeznek. A tolmácsberendezés az előadásokat hat nyelven közvetíti. Nagy beépített televíziós felvevőgép biztosítja a zavartalan helyszíni közvetítést. Látogatásom napján éppen Szendrey László magyar művész dalestjére folytak az előkészületek. A hetedik emeleten a vendégközpontban Herbert Becher tanár és W i 11 i S c h u 1 z elvtárs fogad, ök Ismertetik a Tanítók Házának küldetését és megmutatják — jogos büszkeséggel — a korszerűen és célszerűen berendezett, csillogó épületet. Az 54 méter magas, 44 méter hosszú, üvegfém és betonpalotát Hermann Henselmann tanár, építőművész tervezte, aki most a berlini teA tanítók palotája az Alexander téren. levlziós torony tervein dolgozik. Mi minden látható a 12 emeleten? Az első emeleten a kávéház, a másodikon az étterem kapott helyet. Mindkettőt szívesen keresik fel a berliniek és a vidékiek egyaránt. És nemcsak a pedagógusok. Részükre a nyolcadik emeleten rendeztek be egy klubot, — oda csak igazolvánnyal lehet belépni — ahol olcsón és jól étkezhetnek. A harmadik és negyedik emeletet a központi pedagógiai könyvtár foglalja el, amelyhez az ötödik emeleti olvasótermek csatlakoznak. Egy emelettel feljebb vannak a klubhelyiségek és azok a kisebb-nagyobb termek, ahol a pedagógiai továbbképzés folyik. Konferencia céljaira szolgáló két terem is van a következő emeleten. A falak átrakhatók, a terem nagysága a szükséglet szerint módosítható. Lépteink zaját teljesen felfogja a süppedő, habgumival bélelt pasztellszínű szőnyeg. Kellemes meleg árad a napfényben úszó tágas olvasóteremben, ahol a legkisebb nesz sem zavarja az elmélyülést. Az állványokon napilapok, folyóiratok és képes kiadványok sorakoznak. örömmel fedeztem fel a Svét v obrazech egy példányátt, a Prágát, a Magas-Tátrát és a a szlovákiai népművészetet ismertető képes kiadványt. Leo Regener tanár a háromszáznegyvenezer kötetes központi pedagógiai könyvtár igazgatója. Hazánk nagy barátja. Többször Járt Prágában, jó kapcsolatai vannak a Komenský Könyvtárral és a budapesti Egyetemi Könyvtárral. Íróasztaláról egy levelet emel fel, „éppen ma hozta a posta prágai barátaimtól" — mutatja — mindig akad probléma, amelynek megoldásához közös erőre van szükség. Kíváncsiskodom, van-e érdeklődés a cseh, szlovák és magyar könyvek, folyóiratok iránt. <—: Főleg a fordításokat keresik az olvasók, — válaszolja Európa második legnagyobb pedagógiai könyvtárának Igazgatója — mert az eredeti olvasása már nyelvi nehézségekbe ütközik. A tizenegyedik emelet egyik helyiségében a zöld fotelekben az egyik berlini iskola kilencedik osztályos tanulói ülnek. Biológiai órájuk van. A női test felépítését és szerveinek működését tanulják. Komoly, értelmes tekintettel figyelik a szoba közepén álló, üvegből készült női alakot. Az előadást magnetofonszalagról hallgatják, — a magnetofon és a figura egy gépezet — s az életnagyságú átlátszó figurában mindig azt a testrészt vagy szervet világítja meg az esses-szerkezet, amelynek működését az előadás éppen Ismerteti. A Tanítók Házának programját plakátok, műsorfüzetek hirdetik. Az irodalmi, zenei, képzőművészeti, pedagógiai és politikai előadások, filmbemutatók, viták iránt nagy az érdeklődés. A különféle érdekkörök sokrétű munkája is folyamatos. Csaknem minden hónapban ellátogat ide a népművelési miniszter vagy helyettese, hogy az iskolaügy és a népművelés Időszerű kérdéseiről tájékoztassa a pedagógusokat. Számos külföldi látogató is megfordul e kulturális központban. A világ minden részéből jönnek az érdeklődők, hogy megismerkedjenek az NDK népművelődési és Iskolarendszerével. Becher tanárnak és munkatársainak — a vendégközpont dolgozóinak <— nagy az áttekintésük és készségesen tájékoztatják az amerikai, szovjet, magyar, holland, francia, japán, román, iraki, algériai és kl tudná még felsorolni, honnan érkező vendégeket. ök közvetítik, szervezik az Iskolai látogatásokat is. Kimondottan bensőséges, családi események színhelye is volt már ez a szép palota. Több fiatal pedagógus tartotta itt esküvőjét. Az egyik klubtermet varázsolják át az ilyen alkalmakra, meghívják az anyakönyvvezetőt és a pedagógusok nagy családja e közös otthonból Indítja útnak a fiatalokat. A

berliniek csillogó szemmel kérdezik az Idegent: Látta már az Alexander téri magas épületet? Igen, láttam. Jogos a büszkeség! Az Impozáns épület rövid fennállása alatt nemcsak a város és az Alexander tér dísze, hanem valóban egész Berlin kulturális köznontja. S KALINA KATALIN DIVAT A GYÖNGYHÍMZÉS és különösen az estélyi ruhákon érvényesül szépen. Díszíthetjük a ruha nyakát, ujja szélét, övének közepét sűrűn egymás mellé varrt arany- vagy ezüstszínű hosszúkás gyöngysorral. Flitterrel is igen hatásosan díszíthetünk. Egy-egy fli-tterszemet 1 apró gyöngyszemmel öltünk le, így nem látszik a varrócérna. Hosszúkás gyöngyszemekből és csillogó, gömbölyű gyöngyökből virágvagy egyéb motívumot kapunk. A VÁGOTT VIRÁG télen különösen kedves és ezért igyekszünk életét meghosszabbítani a vázában. A virágcsokrot tegyük minél előbb vízbe, de előbb szabadítsuk meg a kötőzsinórtól. A virágokat szálanként, lazán nakjjk a vázába, előbb azonban szárukról szedjük le a leveleket addig a magasságig, amíg o víz ér. A lágyszárú virágok vizébe egy kevés konyhasót vagy fa» lakásban, kellemessé és lakályossá tehetjük, ha leválasztunk egy ebédlősarkat. Az ablakkal szemközti falra szereljük a konyhaszekrényt (régiből is nyerhetünk újat, ha kettévágatjuk és az aljábél dolgozó és mosogatáasztalt, a felsőrészből falra szerelt polcokat nyerünk!) és a gáztűzhelyt. Az ablak mellett rendezzük be a hangulatos ebédlősarknt. Két széket és egy készéntörmeléket teszünk, hogy megakadályozzuk bomlásukat. A keményszárú virágok vizébe semmit sem kell tennünk, de a vázáben lévő vizet naponta cserélnünk kell. Ugyanakkor minden típusú virágnál minden vizcserénél éles késsel vagy ollóval levágunk keveset a növény szárából. A friss metszet segítségével megkönnyítjük a víz felszí* vódását. HA NAGY A KONYHA nyelmes Ificát vásároljunk az asztal mellé. A konyhát egy praktikus szekrénysorral osztjuk két részre. Az alsó, zárt szekrények ajtaja a konyharész felé nyílik a lábakra szerelt üveges szekrény-felsőrészben [tartjuk az étkezéi| nél szükséges üvegedényt. II yenek is vagy DUBA GYULA SZATIRIKUS KÖNYVÉRŐL unk Ľuba Gyula új, sorrendben negyedik könyve a Na, ki vagyok? megnyugtatja mindazokat, akik előző, Csillagtalan égen struccmadár című elbeszéléskötetével kapcsolatban aggódni kezdtek, hogy a jó humorú és szatirikus tehetséggel rendelkező Író véglegesen hátat fordít a könnyűnek nevezett, de egyáltalán nem könnyű műfajnak, amely amúgy is oly gyengén van képviselve a szlovákiai magyar irodalomban. Az utóbbi években a folyóiratok hasábjain szétszórtan megjelent mintegy félszáz humoreszk és szatirikus elbeszélés gyűjteménye most azt bizonyítja, hogy Duba nemcsak, hogy folytatja az utat, amelyet a Nevető ember és a Szemez a feleségem című köteteivel megkezdett, hanem szatirikus művészetét sok tekintetben tovább ls fejlesztette. Oj könyvében a zsáner adta lehetőségeket jobban és sokoldalúbban j használja kl, ábrázolásmódját elmélyítette, szatíráinak társaggg dalmi hatását növelte. Duba Gyula könyve témák23. ban és formákban egyaránt gazdag. A szerző nem kompo5

nálta valami előre kitűzött egységes koncepció szerint, egyes prózai különböző időszakokban, különféle benyomások és ösztönzések alapján, a legkülönbözőbb formai, stiláris és technikai megoldások igénybevételével keletkeztek. Ami közös nevezőre hozza őket, az szerzőjük jellegzetes humorisztikus-szatírikus tehetsége, látásmódja. Duba művészileg meg tudja ragadni, ki tudja fejezni mindazt, ami az emberekben, fellépésükben, viselkedésükben, gondolkodásukban, kölcsönös viszonyukban komikus, nevetséges s főleg — elítélni való. Könvyvében akad igénytelen és szokványos humorú próza ls, melyekkel csak szórakoztatni akar. Ilyenek például a házastársak kölcsönös viszonyából, a férji „felsőbbrendűség" bebizonyításának szükségszerűségéből keletkező komikus helyzeteket kiaknázó, vagy a komunál-szatlrát képviselő csipkelődő írások, amelyekben a közszolgáltatások árnyoldalait mutatja meg. Figyelmét nem kerülik el a divat túlkapásai, sem a szinte már tömegpszichózissá váló, olykor fontosabb problémákat ls háttérbe szorító futballszenvedély. Szatírái számára hálás anyagot szolgáltatnak az emberi viszonyokat oly gyakran megmételyező képmutatás, rosszakarat, álnokság, csalárdság stb. Duba ott ér el mélyebb hatást, ahol nem elégszik meg a jelenségeknek csupán felületes rögzítésével, hanem kísérletet tesz társadalmi elemzésükre. Kötetének csúcspontjait is azok a prózák alkotják, amelyekben egy-egy égető társadalmi problémára, rendellenességre, visszásságra irányítja a szatíra nagyítólencséjét. Ezek a prózái különösen ötletdúsak és szellemesek s a kitűzött feladatot nem egyszer magas művészi színvonalon oldja meg. A Főtárgi/alásban, mely műfajilag a próza és a szkecs keveréke, a feketézők, sikkasztók, üzérek és a társadalmi tulajdon megdézsmálól ülnek ítéletet egy fiktív üzem igazgatója felett, akinek az a bűne, hogy hosszú évek alatt a vállalat vagyonából nem tulajdonított el egyetlen fillért sem, és ebben akadályozta aláredeltjeit is. A „károsultak" most szenvedélyesen tanúskodnak ellene. A szerző ötletesen használja fel a bírósági tárgyalás egyes mozzanatait, mint pl. a tanúvallomásokat és szakvéleményeket, a vádló és védő szópárbaját stb., melyek során bebizonyosodik, hogy a vádlott nemcsak erkölcstelen gazfickó, hanem bolond is. Minden a feje tetejére van itt állítva, de éppen az abszurd helyzetek láncolata teszi lehetővé a szatirikus szándék megvalósítását. Hasonló Jellegű a többi is. A Botrány a fekete alap körül életünk egyes terültein elburjánzott korrupciót pellengérezi ki. Az Így halt meg Kovács szatíra az egészségügy egyes hibáira, hiányaira és egyben az emberi nemtörődömség, eltompultságra. Duba dicséretére szolgál, hogy nem hátrál meg a kimondottan politikai jellegű témák elől sem. Ilyenek például a Menjetek, elvtársak és a Ma már nem. Az elsőben az üres frázisokat pufogtató és éppen ezért hatástalan politikai agitációt ítéli el, a másikban leleplezi azt a funkciőnárius típust, aki minden körülmények között be tudja bizonyítani nélkülözhetetlenségét. Külön kell még megemlíteni kitűnő jellemzőkészségről tanúskodó szellemes irodalmi szatíráit. A Na, ki vagyok?-ban fellelhető a komikum széles skálája a jóhiszemű és megértő humortól az epés gúnyig, a helyzet és jellemkomikumtól a nyelvi komikumon keresztül a jelentés és közlési stílus közti ellentmondásból fakadó komikumig. Utolsó prózáiban sikerrel alkalmazza a hiperbolát és az abszurditást, mint a komikum forrását. Találékony és sokoldalú a felhasznált formai megoldások és alkotóeszközök szemponÍjából is. Duba Gyula humorisztikus és szatirikus prózái mély humanista pátosztól átitatottak. Ezért sohasem válik cinikussá és nem lépi át a jőízlés határát. írásaival hozzá akar járulni a ma emberében és társadalmában előforduló kisebb-nagyobb hibák, fonákságok, viszszásságok diagnosztikálásához és nevetéssel való gyógyításához. Eredetileg a folyóiratok számára keletkeztek és a szűkre szabott oldalszám tömör kifejezésmódra, a művészi eszközök gazdaságos felhasználására tanította meg az írót. Kár, hogy eszmei horderejűk és művészi színvonaluk nem mindig egyforma. Legjobb elbeszélései, melyek lényegbevágó problémákat érintenek s amelyekben minden részletnek megvan a maga pontos jelentősége és esztétikai funkciója, összehasonlítva a kötet más prózájával, arra engednek következtetni, hogy Duba nem mindig adja lehetőségeinek maximumát. Olykor megelégszik jelentéktelen témával, vagy az első ötlet hevenyészett megfogalmazásával. Ezekben ls megnyilvánul ugyan szatirikus tehetsége, stiláris képessége és technikai képzettsége, további szatirikus tevékenységével kapcsolatban mégis annak a reményünknek adunk hangot, hogy kivétel nélkül összhangban lesznek szerzőjük tehetségével és képességeivel. KAROL TOMIS