Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-20 / 19. szám, csütörtök

Megbecsülik a köronát Gyógyítható „betegség"? DIAGNÓZIS: HIÁNYKÓR SZÜLÖK, NEVELÖK FÓRUMA Egyeztetni az érdekeket Őszintén szólva nem irigyel­ni való azoknak a helyzete, akik a téli gépjavításokért fe­lelősek. Danis Pál, az udvardl szövetkezet főgépesítője is egy a sok közül. Tavasszal, ha a föld megszik­kadt, s indul a munka, mind a nyolcvan traktornak dolgoz­nia kell. Később a kapálógé­pekre, majd a takarmánybeta­karító felszerelésekre kerül sor. Beérett a búzakalász? A kombájnosok jó géppel szeret­nének aratni. Az őszi betakarí­tás, szántás-vetés sem tür ha­lasztást. Ha kiesik néhány lánc­talpas (a múlt évben ez is meg­történt Udvardon) elhúzódik a munka. A traktorosok ilyenkor szidják a javítóműhely dolgo­zóit. Sokszor igazuk van, hi­szen alig tesznek néhány for­dulót, „bedöglik" a masina. CSAK ÖK A HIBÁSAK? Ök — a javítómühelyiek — sem hiba nélkül valók. Ám az embereket, — a szerelőket is — formálni, nevelni kell. Ezt vallja Danis Pál ls. Jól ismeri az embereket. Foglalkozik is velük sokszor. Tudja, kinek mi a gondja, baja. A jő pártember m;tn is lehet más. S neki, mint a' EFSZ üzemi pártszervezete elnökének, nagy az áttekintése. Igaz egy dolog nagyon bosz­szant:<". Maradjunk a téli Javítások­ír I hisz erről lesz szó. — Nálunk két ember mást sem tesz, mint alkatrészek után kutat — Olyan nagy a raktár? — No, nemi Az említett két ember az „országot" járta, ke­resztül-kasul, hogy a nehezen vagy egyáltalán nem kapható alkatrészeket beszerezze. A szövetkezeti vezetők bizo­nyára „értékelik" hasznos munkájukat, különösen, ha megfelelő „zsákmánnyal" tér­nek haza. Ennek ellenére még­iscsak jobb volna, ha rövidebb úton lehetne beszerezni a leg­szükségesebb alkatrészeket MIBEN VAN HIÁNY? — El sem hiszi talán — mondja a főgépesitő, de sok­szor egész kicsiségről van sző. Egyszerű tömítőgumikat nem tudunk beszerezni. — Hol a hiba? A gépalkat­rész-gyártásban, az elosztás­ban? Egyáltalán gyógyítható ez a „betegség"? — Erre pontos választ alig adhatok. Tudja, hogyan van. A szerelő, a gépesítő szemszögé­Vízzel a fagy ellen A fagyok gyakran jelentős kárt okoznak a gyümölcsfákban. Külö­nösen ártalmas tavasszal, a fák vi­rágzása idején, hiszen ilyenkor az egész évi termés veszélyben forog. Eddig úgy akarták meg­akadályozni, hogy valamiképp légmozgást idéztek elő a gyümöl­csösben vagy tüzet raktak, vagy füstöltek. Legújabban azonban a korai és késői fagy ellenére leghatásosabb védekezésnek a fák koronáinak lassú, esőszerű öntözését tartják. Ainint a hlganyszál mínusz 0,3 fok alá száll, a magas állványok­ra helyezett öntözőberendezést üzembe kell helyezni. A fagy ellen a védelmet — kü­lönös módon — ebben az esetben a jégképződéssel nyerhetjük. A csepegő víz a fakoronát jégkö­penybc burkolja, s a fa legérzé­kenyebb részei, a rügyek és virá­gok pompás jégcsapokká válnak anélkül, hogy bármilyen kárt szenvednének. Az eljegesedő nö­vényi részek a megmerevedés közben felszabaduló csekély, da elegendő meleg védi meg a to­vábbi lehűléstől. Megakadályozza, hogy a virágok hőmérséklete 0 G fok alá süllyedjen. Mínusz 7 C fokig terjedő lehűlések esetén Így hatásosan meg lehet védeni • fákat a fagytól. Vegyiparunk nagy feladata Hazánkban mintegy 60 féle nö­vényvédő vegyszer van forgalom­ban. Az összehasonlítás kedvéárt említjük, hogy az Egyesült Álla­mokban 6300 féle vegyi rovarirtó­szert gyártanak. Vegyiparunkra a következő Időszakban fokozott fel­adatok várnak annál ls Inkább, mert a Kölcsönös Gazdasági Segít­aég Tanácsa keretén belül mi látják el a tagállamokat növény* vád fi vegyszerekkel. (pl) bői nézve gyógyítható „beteg­ségről" van szó. — Mit tenne a főgépesitő, ha rajta múlnék az egész? — Először is a tervet kelle­ne pontosabbá tenni. Másodsor­ban a legszükségesebb alkat­részgyártásra fektetném a fő súlyt. — Melyek azok, amikben legégetőbb a hiány? — Van néhány ilyen alkat­rész. A MAJOR—40-esbe fékdob alig kapható. A SKODA 1202-be nehezen lehet önindítót (star­tert j szerezni. A Zetor 25-be a kormányberendezéshez nincs elegendő alkatrész. Persze so­rolhatnám még tovább, hiszen sokféle alkatrész hiányzik. — S mit tesznek a rossz gépbe a „semmiből?" — Ha már minden kötél sza­kad, találunk megoldást. Csak ez a megoldás sokszor „drága mulatság I — ? ? ? — Hogy értem ezt? Hát így: ha nincs megfelelő alkatrész, amely egyébként fillérekbe ke­rül, emiatt két-háromszáz ko­rona értékű nagyobb alkatrészt kell beszerelnünk. Más szóval az Onindítóba tekercselés, vagy még jelentéktelenebb csavar hiányában új startert kell ven­nünk. MAJD A VITÁBAN Sok most a gondja. Készül­nek a pártszervezet évzáró gyűlésére. Ennek előkészítésé­ben a pártelnökre nem kis sze­rep vár. — Igen, mostanában sokat gyűlésezünk. A pártgyűlés?n kívül lassan itt á zárszámadás. Eközben megvitatjuk a XIII. kongresszus téziseit. Itt majd minden kommunista elmond­hatja, hogyan lehet még ered­ményesebben gazdálkodnunk. Egészen biztos, hogy a gépesi­tökről is majd sok szó esik. S ezzel kapcsolatban nem mellőz­hetjük a régi betegség orvoslá­sának módját, a gépalkatrész­ellátásnak eddigi helyzetét. Akik már áttanulmányozták a téziseket, megnyugvással be­szélnek arról, hogy az ipar a Jövőben sokkal több. Jobb gé­pet, s természetesen elegendő s megfelelő alkatrészt szállít a mezőgazdaságnak. Mert csak­is Jobb szervezéssel, a két nép­gazdasági ág — az ipar és a mezőgazdaság jobb együttmű­ködésével gyógyítható az al­katrész-ellátásban lappangó ré­gi, makacs „hiánybetegség"? MÉRY FERENC Hogy a munkaegységekre betervezett koronákat köny­nyebben előteremthessük, bevezettük a szopós borjak fölözött tejjel való itatását — mondja Ignác Šabik, a taszárt szövetkezet (nyitrai Járás) elnöke. A módosítás­hoz szükséges receptet a já­rási termelési Igazgatóság javasolta. A gazdaság állattenyész­tési termékekből eredő jö­vedelme nem a legnagyobb. Egy hektár föld után csak 215 liter tejet ad el, ezért szívesen fogadták az ol­csóbb borjúnevelésre tett javaslatot. Tavaly 158 bor­jút választottak el a gondo­zók, és neveltek föl fölö­zött tejjel, ami 45 146 ko­rona megtakarítást Jelentett a gazdaságnak. Egy-egy borjú napi 64 de­kás súlygyarapodásával elé­gedettek vagyunk — mondja Jozef Hlavko mérnök, a szö­vetkezet zootechnlkusa. A taszáriak módszerelő­nyét bizonyító több érvet is fölsorolnak. Az erre a célra átépített istállóban szabadon mozognak a borjak, jól fej­lődnek, elhullás nincs, sőt, Šabik elvtárs más gazdasá­goknak is ajánlja ezt a ne­velési módszert. Egyéves ta­pasztalat után persze még nem lehet végleges követ­keztetést levonni. Felvető­dik a kérdés, hogy vajon az ily módon fölnevelt tehén a termelésben hogyan állja meg a helyét? Ugyanis az A-vitamin a tej zsírtartalmá­ban található s mivel a fö­lözött tejben csak 2 száza­lék a zsír, ezáltal kevesebb a tejben az A-vltamin is. Kérdés, hogy az antibioti­kumok és aiz adagolt vita­minok ezt a hiányt helyes arányban pótolják-e, s a ha­szonállat zavarmentesen fej­lődik-e. Eddig még semmiféle za­vart nem vettünk észre — mondja Hlavko elvtárs —, természetesen a jövőben fi­gyelni fogjuk, hogy a tejho­zamra nincs-e hatással a fölözött tejjel való ellátás. Máskülönben a borjak szépen fejlődnek, más gaz­daságok is vásároltak belő­lük továbbnevelésre. Ott is figyelni fogják őket. Az el­mélet szerint be kellene válnia a módszernek, s ha a gyakorlat is Igazolja ezt, a taszáriak nyugodtan foly­tathatják takarékoskodásu­kat, s ezzel ls növelhetik bevételüket. (bj.l ÜGY MINT AZ ELMOLT ÉVEKBEN, ez idén is több ezer kilencéves alapiskolát végző fiatal áll a pályaválasztás ko­moly problémája előtt. Hiszen a helyes döntéstől függ, hogy Jövendő munkájuk kielégítl-e majd őket, és hasznos lesz-e a társadalom részére. A fiatal ké­pességeinek és a társadalom szükségleteinek figyelembevé­telével választott pályán érvé­nyesülhet a dolgozó a legjob­ban, Itt korlátlanul fejlődhet egyénisége minden irányban, mivel munkáját érdeklődéssel végzi. Hogyan segíthetnek a szülők gyermeküknek a pályaválasz­tásban? Elsősorban igyekezni­ük kell a lehető legjobban megismerni gyermekeik hajla­mait és képességeit, ugyanak­kor Ismerniük kellene azokat a követelményeket és Igénye-, ket, amelyeket a különböző pá­lyák és Iskolák a tanulóval szemben támasztanak s azt is, milyen feladatok és Jövő vár a fiatalokra az egyes szak-* mákban. A pályaválasztás ne­héz kérdésében a szülők biza­lommal fordulhatnak az Iskolá­hoz, az Iskoláigazgatóhoz, a pályaválasztási tanácsadókhoz, sőt magához az osztályfőnök­höz és a tanárokhoz is. Hi­szen az iskola fő feladata, hogy leendő foglalkozására felkészítse a tanulókat; oda ve, zesse őket, hogy képességeik­nek megfelelő módon bekap­csolódhassanak a szocialista társadalom építésébe. AZ ALAPFOKÚ kilencéves is­kolákban most ismerkednek a tanulók az elhelyezkedési lehe­tőségekkel. Beszélgetéseket rendeznek a szülőkkel és a diákokkal, amelyeken a pálya­választás körülményeit és lehe­tőségeit ismertetik. Mert iga­zán gazdagok és sokrétűek e lehetőségek. 266 féle szak­munkáspálya és kb. 80 fajta középiskola várja a fiatalokat. Ezenkívül még bizonyos he­lyeken munkaviszonyba is lép­hetnek. Amint ebből is látható, az alapiskolák végzős tanulói előtt ragyogó távlatok nyílnak, gaz­dasági és kulturális életünk szükségletei tág teret biztosíta­nak mindenki érvényesüléséhez. Az 1964—65-ös tanévben Szlo­vákiában például ötször annyi fiatal jelentkezett ipari tanuló­nak, mint az 1938—39-es esz­tendőben. EGYSÉGES ISKOLARENDSZE­RÜNK alapelve, hogy minden tanuló előtt nyitva állnak az is­kolák kapui. Minden diák, az ts, aki ipari tanulónak jelentke­zik, megszerezheti a legmaga­sabb fokú műveltséget ls, ha van hozzá kedve, akarata ős képessége. A középiskolák és főleg a szakiskolák esetében továbbra is érvényes az elv, hogy előnyben részesítik a gyakorlati munkából, Illetve iparltanulő viszonyból jelent­kezőket. Meggyőződésünk, hogy amint olvasóink egyetértenek népgaz­daságunk ős kultúránk tervsze­rű fejlesztésével, éppúgy egyetértenek azzal ls, hogy terveznünk kell, mennyi szak­emberre van szükségünk e ter­vek megvalósítására. Fölösle­ges lenne töménytelen varrónőt és fodrásznőt kiképeznünk, aki­ket aztán nem tudnánk elhe­lyezni, vagy mit csinálnánk az autómechanikusnak, vagy rá­diómechanikusnak kitanult fia­talokkal, ha számuk meghalad­ná a szükségletet. Ezek a diva­tos pályák mindig túlzsúfoltak. Pedig előbb fel kell építenünk a házat, csak aztán vezethet­jük be a villanyáramot, előbb kl kell fejteni a föld mélyéből a szenet és az ércet, hogy au­tókat gyárthassunk. A társada­lom érdekelt feltétlenül szem előtt kell. tartani, mert csak így biztosíthatjuk a képzett szakemberek elhelyezését, te­hát ez az egyéni érvényesülés biztos útja. TERMÉSZETESEN a fiatal ta­nuló Joggal igényli, hogy képes­ségei és hajlamai szerint vá­laszthassa meg leendő foglal­kozását. Ám tapasztalataink igazolják, hogy a tehetség, az érdeklődés és a képesség befo­lyásolható és más foglalkozási ág felé terelhető. Az alkotó kezdeményezést a kézügyessé­get, fantáziát, lelkesedést min­den munkaszakaszon gyümöl­csöztetni lehet. Az Iskola fő feladata, hogy a tanulókat jól felkészítse leen-t dő foglalkozásukra. Az Iskolák Igazgatót, tanítói, az osztályfő­nökök, a pályaválasztási tanács­adó, a szülői munkaközösség, a pionírszervezet és a CSISZ feladata, arról gondoskodni, hogy a szülők és a tanulók megismerjék az egyes foglalkou zási ágakat és a továbbtanulási lehetőségeket. E tájékoztatás terjedjen kl az egyes iskolák és foglalkozási ágak tartalmá­ra, társadalmi jelentőségére és arra, milyen igényeket támaszt a fiatalok testi és szellemi ké­pességeivel szemben. A legjobb — s ennek már több iskolában hagyományai vannak be­szélgetéseket rendezni a szak­emberekkel, az egyes üzeme* vezető dolgozóival, az egyes is-t kólák és tanintézetek tanítóit val és diákjaival. Hasznosak ac iskolákba, tanintézetekbe s a munkahelyekre szervezett ta­nulmányi látogatások, a pálya­választási témával összefüggi filmvetítések, hogy a tanulók és a szülők alapos konkrét tá­jékoztatás alapján döntsenek. Álljunk meg még, egy pillar hatra a lányok pályaválasztá­sával kapcsolatos kérdéseknél. A nők éppolyan fontos szere­pet játszanak hazánk építésé* ben, akár a férfiak, hiszen a lakosságnak 50 százaléka nő. Elképzelhetetlen ma már, hogy kizárólag a hagyományos női foglalkozásokat űzzék. A 266 foglalkozási ág közül 160 al­kalmas leányok részére is. Ma már szép számban dolgoznak nők a finomműszerész, mérleg­készítő, géplakatos, laboráns, műlakatos, optikus, mechani­kus, rádiószerelő, távírda! sze­relő stb. szakmákban. UGYANAKKOR a műszaki szakiskolákban még mindig ke­vés a leánytanuló, mindössze talán 30 százalék. Ezzel szemr ben a nem műszaki középisko­lákban a lányok vannak több­ségben, arai később a főiskolai felvételnél okoz nehézségeket. Évről évre tanúi vagyunk an­nak, hogy egyes szakközépisko­lák Iránt túlzott az érdeklődés. A jó előmenetelű tanulók szilt lei igyekeznek gyermekeiket a szakiskolákba bejuttatni, azzal a gondolattal, hogy előbb csak végezzék el a szakközépisko­lát és azután, ha úgy alakul, tanuljanak tovább a főiskolán. Az új irányvonal értelmében azonban az általános középis­kolák feladata, hogy a főisko­lákra előkészítsék a tanulókat A szakközépiskolákból a jövő­ben Jóval kevesebb tanulót vesznek majd fel a főiskolákra. Ezt a tényt mind a szülőknek, mind a tanulóknak figyelembe kellene venni mielőtt végleg határoznának. A PÁLYAVÁLASZTÁS befejező aktusa az Iskolában a tanuld komplex értékelése, ami fon­tos szerepet játszik az elhelye­zésben. Az értékelést megbe­szélik a szülőkkel és a tanu­lókkal ls, sőt az 6 kívánságu­kat és álláspontjukat szintén rávezetik az értékelésre. A komplex értékelést úgy kell összeállítani, hogy az adatok egy célt szolgáljanak: megindo­kolják, miért ajánlja vagy nem ajánlja a tantestület és az el­helyező bizottság a tanulót á választott szakmára, vagy Isko­lába s hogy a Iegmegfelőbb he­lyet Javasolja számára. Társadalmunknak érdeke, hogy minden egyes emberben feltárja a tehetséget, a képes­ségeket és az érdeklődést, hogy ezeket fejlessze, hogy mindenki megszerezze a ké­pességeinek megfelelő szakké­pesítést, s a társadalom hasz­nos tagjává váljék. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a tanítók és iskolaigazgatók, a szülői munkaközösségek és tfjű­sági szervezetek, a nemzeti bi­zottságok, valamint ipari éa mezőgazdasági üzemek min­dent elkövetnek, hogy a 15 éves fiatalok érvényesüljenek az életben, hogy leendő foglalko­zásukban elégedettek és boldo­gok legyenek, s hogy képessé­geik szerint minél hatásosabban segítsék szocialista társadal­munk fejlődését. Jozef Kahan központi tanfelügyelő. Közelednek a kiemelkedő téli sportesemények, közeledik a közkedveltségnek örvendő televíziós sportközvetítés. Ott lehet On isi A televíziós készülékek alacsonyabb ára és a kiegészítő kölcsön még ma biztosítja az On számára is, hogy jelen lehessen jégkorongozóink, műkorcsolyázóink és sízőink nemzetközi mérkőzésein. A televíziói készülékek árai PALLAS: 3600 korona LUNETA: 3550 korona MIMOSA: 4300 korona Megtekinthető és megvásárolható a televíziós készülékeket árusító szaküzletekben. ÚF-019

Next

/
Thumbnails
Contents