Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-19 / 18. szám, szerda

Közelet Legfőbb s7empont a fogyasztók igénye nz z>Kf küldottsegenek látogatása (CTK) — A Dolores Ibarruri­nak, a Spanyol Kommunista Párt elnökének vezetésével ha­zánkban tartózkodó spanyol pártküldöttség tegnap a Ban­ská Bystrlca-1 járás Poniky köz­ségének egységes földműves­szövetkezetébe látogatott. Az NSZEP titkára hazánkban (CTK) — A CSKP Központi Bizottságának meghívására Prágába érkezett Knrt Hager, Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságá­nak titkára és politikai bizott­ságának tagja. Itt-tartózkodása során találkozott Jirí Hendrych hel és Vladimír Kouckýval, a CSKP Központi Bizottságának titkárával. Szovjet küldöttség Bratislavában (CTK) — A hazánkban tar­tózkodó szovjet küldöttség, me­lyet Sz. M. Kutuzov, az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság helyi gazdálkodá­sának minisztere vezet, tegnap megkoszorúzta a szovjet hősök bratislaval emlékművét, majd megtekintette a Munkaérdem­renddel kitüntetett bratislaval közszolgáltatási üzem egyes munkahelyeit. Luxemburgban — nagykövetség (CTK) — Hazánk kormánya Luxemburg Nagyhercegség kormányának beleegyezésével elhatározta, hogy a luxemburgi csehszlovák követséget nagykö­vetségi rangra emeli. A Nemzetgyűlés Ipari bizott­ságának tegnapi ülésén Martin Vacnlik miniszterhelyettes az ipari termékek minőségének ja­vítására foganatosított intézke­désről számolt be. Az 1966—67. évi feladatok — tekintettel az új gazdaságirányítási rendszer­re — megkövetelik a munka­módszerek módosítását. Vacullk elvtárs hangsúlyozta, hogy az Ipari termelés fejlesztésének és az új elvek alapján történő irá­nyításának legfőbb célja, hogy a fogyasztók igényel teljes mér­tékben kielégüljenek. Ez csak úgy érhető el, ha az áru vá­lasztéka, minősége és ára a piac követelményeihez igazodik. " Ezután Vaculík elvtárs a munkabérek díffenrencíálásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a bérezésnél jobban figyelembe kell venni o munka minőségét. A selejtért nem Jár munkabér, s aki kárt okoz, annak azt meg is kell térítenie. A kereskedelmi vál­lalatok ezentúl ne vegyék át a rossz minőségű árut és ne fi­zessenek érte, ha ezáltal a pia­con bizonyos ipari termékekben átmenetileg hiány mutatkozik ls. Ez a fogyasztók érdeke. (km) Biztató o tavalyi tervteljesítes (Folytatás az 1. oldalról) tavaly mintegy 3 százalékkal meghaladta a munkatermelé­kenység tervezett szintjét. PROBLÉMÁK, DE NEM MEGOLDHATATLANOK Már tavaly és előreláthatóan ez idén is jelentős nehézsége­ket okozott és okoz az árvíz és a rossz időjárás gazdasági ál­latállományunk takarmányellá­tásában. Igaz ugyan, hogy a tavalyi jó szálastaka-rmány-ter­més idén is biztosítja a szarvas­marhaállomány átteleltetését és további takarmányozását. Vi­szont a magvas takarmány te­rén, amely a sertések és a ba­romfik ellátásához szükséges, sokkal rosszabbul állunk. Szlovákiában jelenleg ebből a takarmányfajtából mintegy 93 százalékra fedezzük a feltéte­lezhető szükségletet. Csak az árvízterület mintegy 30 ezer Szakosítás és összpontosítás=többtermelés (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a járási átlag csak 130 tojás volt tyúkonként. A karvai szövetkezetben 2680 li­ter tejet fejtek egy-egy tehén­től. A Járási fejésátlag 2160 li­ter. A madari szövetkezetben a marhahús termelése növekedett jelentősen. A súlygyarapodás napi 60 dkg-ról 106 dekára nö­vekedett. A szakosítás révén létrejött többtermelés jelentő­sen fokozta a szövetkezeti tag­ság jövedelmét. A komáromi járásban az el következő években további mó­dosításokra kerül sor. 1970-ig bővítik a takarmány vetésterü­tét. Növekedik a zöldségvetés területe is. A gabonaneműek vetésterülete azonban 57 száza­lékról 55,7 százalékra csökken. A növénytermesztésben eszkö­zölt módosítások lehetővé te­szik az állattenyésztési terme­lés további szakosítását, azaz az üzemekben az állomány át­csoportosítását. 12 gazdaságban a szarvasmarha hizlalására, 31­ben tejtermelésre és borjúneve­lésre rendezkednek be. A tojás­termelés 9 szövetkezetben és egy állami gazdaságban össz­pontosul. A sertéshizlalást, il­letve tenyésztést — 12 szövet­kezet kivételével — a többi gazdaságban folytatják. AZ ÁLLOMÁNY ÖSSZPONTOSÍTÁSA azt eredményezi, hogy a komá­romi járásban 1970-ig 100 hek­táronként 43-ról 61,8-re emel­kedik a szarvasmarhák száma. A hústermelés hektáronként 130 kilóról 212 kilóra, a tejter­melés 309 literről 497 literre növekedik és egy-egy tyúk évi hozama 180 darab tojás lesz. A vita a késő délutáni órák­ban ért véget és a konferencia ma folytatja munkáját. (b. j.) tonnát igényel, úgy mutatko­zik azonban, hogy a szükséglet eléri majd a 37 ezer tonnát. Borúlátásra azonban mégsincs ok. Egyrészt a mezőgazdasági üzemekben mindig akadnak „rejtett tartalékok", főleg cu korrépából, ami a szükséglet­nek hozzávetőleg 5 százalékát teheti ki, ugyanakkor számo lünk behozatallal és szükség esetén az állami takarmányala­pokból is juttatunk. Célunk ugyanis, hogy mondjuk a ser­téstenyésztésben ne csökken­jen, hanem lehetőleg növeked­jen a súlygyarapodás, amely szlovákiai átlagban naponta és darabonként eléri a 40 dkg-ot. Bocla elvtárs hangsúlyozta, hogy- ez jelentős haladás, hi­szen 61—62-ben ez a gyarapo­dás 28—32 dkg-ot tett ki. Meg­említette azt is, hogy a duna­szerdahelyi járásban már most a 49 dkg-nál tartanak. Márpe­dig tudni kell, hogy néhány dkg naponta több száz mázsa húst jelent. A HEGYVIDÉKI ÉS HEGYALJAI SZÖVETKEZETEKRŐL A megbízott, egy kérdésre válaszolva, részletesen foglal­kozott a hegyvidék- és hegyal­jai szövetkezetek súlyos prob­lémáival. Elsősorban arról, hogy az éghajlati teltételek miatt ezeknek a szövetkezetek­nek termelése távolról sem fe­dezi a munkaegység elfogadha­tó értékét. Így évente az állam­nak mintegy 100 millió koronát kell fordítania dotálásukra, anélkül, hogy ez elősegítené a szövetkezetek termelésének fel­lendítését. Nem kevésbé ko moly kérdés, hogy ezen a terü­leten télen mintegy 120 ezer ember lényegében nem rendel­kezik megfelelő munkaalkalom­mal. Konkrétan és részletesen beszámolt azokról a jelenleg megfontolás tárgyát képező le­hetőségekről, amelyeknek ki­aknázásával ezek a szövetkeze­tek nagyobb eredményeket ér­hetnek el. (g. i.) Lengyel párt- és kormányküldöttség BUDAPESTEN Budapest (CTK) — Tegnap lengyel párt- és kormánykül­döttség érkezett Budapestre, hogy legfelsőbb szinten foly­tasson tárgyalásokat. A kül­döttséget Wladyszlaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a politikai bizottság tagja és Józef Cyranklewicz a LEMP Központi Bizottsága poli­tikai bizottságának tagja veze­ti. A küldöttség további tagja Zenon Kllszko, a LEMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a poli­tikai bizottság tagja. Ma kezdődnek Moszkvában a szovjet—japán tárgyalások Moszkva (CTK) — Siina ja­pán külügyminiszter kétnapos leningrádi tartózkodása után kedd este visszatért Moszkvá­ba. Siina az újságíróknak adott rövid interjújában közölte, hogy Moszkvában és Lenin­grádban alkalma volt megis­merkedni a Szovjetunió gazda­sági és kulturális életével, Sii­na január 22-ig marad Moszk­vában. Tanácskozása Gromikó­val ma kezdődik, és pénteken, január 21-én sajtóértekezletet rendez. Újságírók körében általában úgy vélik, hogy az államférfiak néhány nemzetközi politikai problémáról fognak tanácskoz­ni, többek között az ameri­kaiak egyre nagyobb méreteket öltő vietnami agressziója kö­vetkeztében kialakult veszélyes helyzetről is. A jelenlegi szovjet—japán kapcsolatok általában kedve­zőek, ezt különösen a két or­szág gazdasági, tudományos, kulturális és más lellegű együttműködése bizonyítja. Mindez megteremti a Szovjet­unió és Japán közötti jószom­szédi viszony feltételeit. A két ország árucseréje a legutóbbi 8 év alatt tízszeresére nőtt, és a gazdaságilag fejlett tőkés or­szágok sorában Japán a Szov­jetunió egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere. Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumülése Ottawa (CTK) — Kanada Kommunista Pártjának Közpon­ti Bizottsága Torontóban meg­tartott plénumülésén január 10­től 14-lg az ország bel­politikai helyzetéről és a párt idei akcióprogramjáról tárgyalt. A plénumülésén hozott határo­zat értelmében Torontóba hív­ják egybe a párt XIX. kong­resszusát. A kongresszus ez év május 21-én kezdődik. A Központi Bizottság tevé­kenységéről tájékoztató beszá­molót William Kashtan, a Köz­ponti Bizottság főtitkára adta elő, majd Tim Buck, a párt Központi Bizottságának elnöke beszámolt Kanada Kommunista Pártja küldöttségének a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásáról. A plénumülés résztvevői ha­tározatot hagytak jóvá, amely­ben elítélik a Pearson-kor­mányt, mert támogatja az Egye­sült Államok agresszív külpo­litikáját. A határozat aggoda­lommal nyilatkozik arról, hogy az amerikai monopóliumok egyre erősebben befolyásolják Kanada közgazdaságát. Egyben azzal a felhívással fordul az ország minden baloldali lako­sához, hogy fogjanak össze, s szálljanak síkra egységesen Kanada békés külpolitikájáért és azért, hogy hazájuk teljesen független legyen az Egyesült Államoktól. Fanfani bírálja a kormány politikáját Róma (CTKJ — Fanfani a le­mondott külügyminiszter az Olasz Kereszténydemokrata Párt groszetai megyei kong­resszusán mondott beszédében kijelentette, hogy nemcsak kül­politikai kérdésekben van né­zeteltérés közte és a kormány között, de nem ért egyet Moro miniszterelnök belpolitikai vo­nalvezetésével sem. Fanfani azt követelte, hogy neki és híveinek biztosítsanak erős részvételt az olasz kor­mányban. DRAHOMľR KOLDER: Az irányítás és az emberek (Folytatás ax 1. oldalról) személyes felelősség elvének lebecsülésé­hez vezet. Meg kell mondanunk az igazat, hogy a gazdaságirányításban az a legár­talmasabb, ha mindenki mindenbe bele­szól, ha egyazon kérdésről több szerv dönt, a döntésekre csak huzavona után kerül sor és végeredményben senki és semmiért sem felelős. Ezért helytálló az a követelmény, hogy az új feltételeknek megfelelően pontosan kell megállapítani minden irányító szerv és minden illetékes vezető dolgozó jogait s kötelességeit is. Az adott munkaszakaszért viselt szemé­lyes felelősség elvének érvényesítése el­választhatatlan a vezető gazdasági dolgo­zók társadalmi tekintélyének növelésétől s a munkafegyelem megszilárdításától. A kongresszust megelőző vitában erről minden munkahelyen beszélni kellene. Ezentúl nem vehetjük hallgatólagosan tu­domásul a munkafegyelem durva megsér­tését, a mesterekkel s a vezető dolgozók­kal szemben tanúsított tiszteletlen maga­tartást és azt sem, hogy bárki aszociális­nak nevezze a társadalom szempontjából helyes eljárásokat. A dolgozók érdekeinek szélesebb megalapozását s a vállalatok gazdasági eredményeihez fűződő érdekük növelését ezért az elavult nézetek s az üsztönösség leküzdésével, a valóban szo­cialista munkafegyelmet célzó törekvések­kel kell egybekötnünk. A közgazdasági jellegű irányítás mód­szereinek bevezetésével összefüggő felté­telek alapján eddig sohasem tapasztalt méreteket ölt oz irányító káderek szere­pének jelentősége. Munkájuk színvonala ugyanis döntő módon befolyásolhatja a pártunk által szorgalmazott gazdasági el­gondolások valóra váltását. Nem helytálló az az ellenvetés, hogy az eddigi rendszer­ben is így volt. Tudjuk ugyanis, hogy most megváltozik a vezetők pozíciója, jogköre és felelőssége, a múltban igényeltnél sok­kal nagyobb a politikai s szakmai kép­zettségük, rugalmasságuk és vállalkozó szellemük, valamint az aziránti igény, hogy mindig cselekvőképesen s szakszerűen al­kalmazzák a gazdasági eszközöket. A min­dennapi életben hovatovább érvényre jut­nak munkájuk eredményessége méltatásá­nak eddiginél objektívebb mozzanatai. A politikai megbízhatóság azonban múl­hatatlan feltétele annak, hogy valaki ve­zető állás betöltésére jöhessen számításba. Ma már nem elegendő, hogy a vezető gazdasági dolgozó csupán jóakarattal, de a szükséges szakképzettség és az igényelt ismeretek nélkül próbáljon megbirkőzui a munkakörébe tartozó feladatokkal. Elvi­leg ez akkor sem lehetséges, ha nem mutat érdeklődést aziránt, hogy megsze­rezze a szükséges szakképzettséget, vagy kiegészítse azt. Az egyes kategóriákba so­rolt vezető gazdasági dolgozók szakkép­zettségének elemzése sok esetben rámu­tat a szervező és irányító munka alacsony színvonalának okaira, s az ennek követ­keztében a társadalmat megkárosító vesz­teségek keletkezésének okára is. Az irányítás minden fokán ezért oly időszerű az említett probléma céltudatos megoldása. A tervszerű irányítás új rendszere elvei­nek megvitatása folyamán indokolatlanul jutottak háttérbe a szocialista munkaver­sennyel, az újítók s az ésszerfisítők moz­galmával összefüggő kérdések. A helyzet mélyrehatóbb ismerete alapján bíráljuk s háttérbe szorítjuk mindazt, ami a mun­kaversenynek csupán formális és hivalkodó jelleget adhat, s elítéljük a kUlönböző címek bőkezű adományozását sokszor csu­pán általános és átlagos munkaeredmé­nyek eléréséért. Helytelen állásfoglalás lenne azonban mindannak elutasítása, ami társadalmunkban elválaszthatatlan a szo­cialista munkaverseny magasztos történe­tétől, de ha csupán az anyagi ösztönző­ket tartanánk szem előtt, ez azt jelente­né, hogy nem élnénk a szocializmus egyik alapvető fontosságú előnyével. Ezért a gaz­dasági szerveknek s a szakszervezeteknek az eddiginél sokkal határozottabban kell elmélyíteniük, gyakorlatilag érvényesíte­niük a kezdeményezést. Pártunk az objektív befolyások és szub­jektív okok következtében felhalmozódott nehézségekkel szemtől szemben most a helyrehozást célzó döntő fontosságú intéz­kedések egész sorát foganatosítja. A CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének tézisei sok olyan indítványt tartalmaznak, ame­lyekhez igazodva a kollektívák s egyes dolgozók végezhetik a jövőben munkáju­kat. Ma sokkal fontosabb, mint bármikor ezelőtt, a kommunistáknak az a feladata, hogy az élvonalban vegyenek részt társa­dalmunk legprogresszívabb erőinek össze­fogásában s a maradiság, a kényelmesség s a passzivitás elleni küzdelemben. Arról van szó, hogy maradéktalanul támogassák azokat a tetterős törekvéseket, melyeknek célja a tudományos-műszaki, a gazdasági és szervezési előrehaladás a termelésben, s ezért személyes példamutatásukkal, élő­szóval szilárdítaniuk kell az emberek tu­datában azt a meggyőződést, hogy óriási tartalékainkat mozgósítani tudjuk a nép­gazdaságunk hatékonyságát növelő gyöke­res fordulat elérése érdekében. Fanfani beszéde különbözS feltevéseket váltott kl. A néze­tek nem azonosak. Egyesek úgy vélik, hogy kormányválsá­got akar előidézni, mások sze­rint befolyásolni akarja a kor­mányban eszközölt változáso­kat, vagy arra törekszik, hogy ez alkalomból a balközép eddi­gi irányvonalát is megvitassák. Ifjúságunk a CSKP XIII. kongresszusa előtt Hogyan kész&l ifjúságunk a CSKP XIII. kongresszusára, er­ről a kérdésről volt szú teg­nap a CSISZ Központi Bizott­ságán rendezett sajtóértekez­leten. A CSISZ pionírszervezeteinek tagjai országszerte megismerked­nek a párt küldetésével és ha­gyományaival, újabb felajánláso­kat tesznek, amelyeknek célja el­sősorban az, hogy társadalmi munkájuk valóban hasznos le­gyen. Jó példa erre a frýdek­místeki pionírok kezdeményezése: elhatározták, hagy a járásban 106 autóbuszmegálló tisztaságáról gondoskodnak. A CSISZ Központi Bizottságának IX. plenáris ülése után, amely megjelölte az Ifjúság kongresszu­si kezdeményezésének tartalmát, máris megállapítható, hogy a CSISZ-alapszervezetek elsősorban a munkahelyeken akarnak segíte­ni a népgazdaságnak. A minőség, termelékenység és a rentabilitás fokozása, a terven felül gyártott közszükségleti cikkek gyártása stb. áll a dolgozó Ifjúság érdek­lődésének előterében. Az eddigi összegezés szerint hazánk külön­böző üzemeiben a CSISZ üzemi alapszervezetei összesen százmil­lió korona értékű felajánlást tet­tek. 1966-ban a gútai iíjúsági épít­kezézsre további 250 fiatal érke­zik. A széles nyomtávú vasút is Ifjúsági építkezés marad. Az ifjú­ság nagyban hozzájárul a Kelet­szlovákiai Vasmű második nagy­olvasztójának felépítéséhez ls. Figyelemreméltó a nyugat-szlo­vákiai kerület fiataljainak tevé­kenysége ls. A kerület fiataljai többek között Megyercen száz la kóház felújítását vállalták. Eddig 60 családi házat hoztak rendbe. (sm)

Next

/
Thumbnails
Contents