Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-18 / 17. szám, kedd

Programnyitó kiállítás a bratislavai Majernik Galériában ŠTEFAN SCHWARTZ KÉPEI Képzőművészeti kiállításainkat Immár nem a szektás egyoldalúság jellemzi. Mind gyakrabban kapunk ízelítőt a világművészet sokféle Irányzatából, Illetve ennek hatásából és tanulságaiból merítő fiatal művészeink legújabb eredményeiből. A Majernik Galéria 1966-os programját Štefan Schwartz első egyéni tárlata nyitja meg. öt éve a bratislavai Iparművészeti Középiskola tanára az 1927-ben Pesten született, kiskorától Kassán élt festő, aki Matejka és Mudroch tanítványa volt. Az európai modern művészetben korszaknyitó Cézanne-nak a fényben-párában Aszó impresszionista képalkotásai helyett szilárd maradandóságra törekvő művészete ragadja meg. A kompozíció törvényei erősen foglalkoztatják, S mert ösztönösen ls mindent színesen lát, komolyan izgatják a színproblémák. Negyvenöt lap, illetve kép beszél Itt a fiatal művészről, s arról is, hogy ő sem tartja az elmúlt korok kifejező eszköztárát bovíthetetlennek. Új és IM'ÍS technikákat keres oly sok to'íintetben megváltozott korunk tartalmának, életérzésének felmérésére. Schwartz képei nem ábrázolnak s nem illusztrálnak. Nincs szokványos értelemben vett tárgvuk, témájuk. De van belső és festői tartalmuk. Képei elemelt vonalak, síkok, testek, a tér, a fény és színfoltok képezik. Ezek közvetlen kifejezőképességükkel az érzelmi tartalom közvetítői. A „Tanulmányok", a „Búcsú", az „Energia" s „Nyüzsgés a fényben" című alkotásaiban a nem tárgyi valóságból származó, elvonatkoztatott formaelemekhez finoman hangolódó, kiáltó ellentétektől tartózkodó színek, festőien foszló árnyalatok simulnak. A színes sávok, vonalak, a helyenklnt mértanias formák egyensúlyban tartják a kompozíciót Az ecsetet aránylag keveset használja, festőkéssel s ecsetvéggel is dolgozik. A festéket finom, vékony rétegben lazúrosan rakja föl. Néha vastagabb, tömör csomóban, mely domborúságával dinamizálja a képsíkot. Altalánosságban leleményes vegyes technikával, olajjal és nltrolakkal dolgozik. A nálunk nem régen szereplő frottázs technikával (átdörzsöléses eljárás) valósította meg R. Fíla ösztönzésére 25 lapból álló sorozatát: az Űszl naplót S. Schwartz, aki a jelenségek külső burkát lehántva, ezek mögé néz s életérzését a lírai absztrakció nyelvén, az akció- vagv gesztus festés modorában szólaltatja meg. BÁRKÁNY JENÖNÉ A Szlovák Filharmónia 1966. évi bérletsorozatának első estjén francia művésznő lépett a bratislavai hangversenydobogóra. Francé Clidat kedves lényével, pompás muzikalitással áthatolt üde zongorajátékával mintha a távoli tavasz izeit varázsolta volna a télbe. A fiatal művésznő már többször vendégszerepelt Bratislavában, és így alkalmunk nyílt megfigyelni művészi fejlődését. 1957 ben mutatkozott be nálunk. Akkor is finoman, ízlésesen, érzéssel zongorázott, a hallgatónak mégis az volt az érzése, hogy az előadott műben több a mélység, mint amennyit a művésznő feltárt előttünk. Második vendégjátéka jó néhány esztendő után a meglepetés erejével hatott: a fiatal művésznő időközben „megszólalt" a szó legszebb értelmében. Éspedig egyéni hangon szólalt meg, sokszínű beszédességgel, muzsikálásában egy finom nőt lélek gyöngédsége vérbő zeneiség sodró erejével párosult. A pályája zenitjéhez közeledő művésznő ezúttal Richard Strauss ritkán hallott Ifjúkori művével örvendeztette meg hallgatóságát. Zongorára és zenekarra írt Burleszkjét a zeneköltő huszonegy éves korában komponálta, de akkor már elindult a maga vonalán, már a sajátos straussl nyelvet beszélte. A mű előadása általában véve merész és lendületes játékkészséget kíván. A Strauss-produkclóban talán elsősorban a művésznő finom arányérzéke kíván említést. Ösztönösen vagy tudatosan, vagy talán mindkét elem szerencsés vegyületével Francé Clidat eltalálja a helyes arányokat anélkül, hogy ez kedélye szabad csapongását korlátok közé szorítaná. Előadása könnyed és fordulatos volt, a művésznő igazi gall „esprlt'-vel fűszerezte a hol gyöngéden behízelgő, hol bohókásan vidám, hol viharos straussl játékot. Rajter karmester személyében Francé Clidat megértő muzsikus-partnerre talált. • Két tij bemutató zajlott le a minap a londoni Sadlers Wells operában. JanáCek a Holtak házából című operájának főszerepét Gregory Demphsey énekelte. Monteverdl Orfeo című operája pedig űj szereposztásban került bemutatásra. • Lengyel—olasz koprodukcióban, Őserdőben és sivatagban forgatják a Henry k Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel fró regényéből készülő filmet. Rendezője Alexander Ford. IHllllf Radarok a folyami hajózásban A radar — beleértve a tengeri radart ls — a második világháború szülötte. A háború befejezése után a különböző típusú tengeri radarokat a békés hajózás szolgálatába állítatták. Feladatkörük ma ls egyre bővül, és ezzel együtt tökéletesedik technikai kivitelük is. A nyilvánosságra hozott adatok alapján 19B4 nyarán kb. 25 00B kereskedelmi hajó volt felszerelve különfél* gyártmányú tengeri radar-berendezésekkeL Az 1950-es évek elejéig csupán a tengerhajózás használta e berendezéseket, ettől az Időtől kezdve azonban már a folyami hajózásban is megjelentek az első — Jóllehet még tengeri — radarok. Mivel azonban ezek az első, a folyamhajózásban üzembe állított tengeri berendezések nem biztosították a kellő képfelbontó képességet a szűk belvízi hajózóutakon, és ezért csaik nehezen voltak használhatók, megkezdőtódsugárcsövön az elektronsugár. A katódsugárcső csak akkor tud világítani, ha valamilyen visszatérő jel nyitja a lezárt katósugárcsövet. Ilyen módon rajzolódik ki például a repülőtér vagy a tengerpart vonala. A folyami radar feladata • céltárgyak jelenlétének — visaszavert rádiójelek segítségével történő — felderítése, azok Irányinak és távolságának meghatározása, jellegük felismerése Francé Clidat a Szlovák Filharmóniával A műsor második felében Brahms II. szimfóniája hangzott el. A brahmsi alkotás zárt szépsége persze más formában és mélyebb értelemben újra előtérbe állította a művészet örök belső törvényét: a művészi arányt. Milyen nemes, tökéletes arányokban épül fel Brahms II. szimfóniája, amelyet Pasztorál-szimfóniának is neveznek. Ebben az ízig-vérig romantikus műben nincs egyetlen fölösleges ütem, nincs terjengős bőbeszédűség és nincs kiszámított szűkszavúság, minden szervesen fejlődik, erőteljes természetességgel, minden zenekari hang mond valamit, nem többet, mint amennyit kell, de nem is kevesebbet. Pedig Brahms a forma klasszikus szigorúságát ebben a szimfóniában néha gondtalanul elmossa, túlénekli, fellazítja gondolatai és érzelmei áradó bőségében. Ez életigenlő, boldog hang nagyon ritka Jelenség Brahms nehéz veretű költészetében. Dr. Rajter tolmácsolásában színesen, mozgalmasan bontakozott kl a brahmsi fórfllíra e nagyszerű megnyilatkozása. HAVAS MARTA IGÉNYES MŰSORTERV A PREŠOVI GALÉRIÁBAN Az előbbi évekhez hűen, a prešovl Városi Galéria továbbra is Igényes műsortervet készít. Már az évad első tárlata ls ezt igazolta: Eckerdt, Hanák és Petrek — a fiatal kelet-szlovákiai festő-nemzedék három tehetséges tagja — állított kl az elmúlt évek alkotásaiból. Ezt követően az UNESCO védnöksége alatt — hazánkban először rendezik meg „Az írás művészete" című tárlatot, amely Lengyelországból érkezik hozzánk. Majd az „1909-es korosztály" közös kiállítását rendezi meg a Szlovák Nemzeti Galéria Prešovon. Nagy érdeklődés előzi meg már most a kelet-szlovákiai expresszionista festészet megalapítójának, a fiatalon elhúnyt Bauer Szilárdnak gyűjteményes kiállítását, mely első ízben kerül KoSicén a közönség elé. A szakszerűen, érdekesen és változatosan összhangolt műsortervből nem hiányzik a prešovl születésű Edita Špannerová kiállítása sem, mely ezekben a napokban még a csehszlovák—magyar kulturális egyezmény keretében Budapesten vonzza a közönséget. Végül Prešovon megrendezik az év folyamán Július Nemčík, kiváló művész kiállítását is. (tä) Radar-fénykép. A szakember leolvassa róla, hogy alul híd íveli át a folyót; jobboldalt jól kivehető a partszegély. A bal parton a világos foltcsopurtok fákat jeleznek. dött a kifejezetten folyami radarok kifejlesztésére irányuló kutatómunka. A fejlesztési munka eredményes volt, és rövidesen meg is Jelentek a speciális folyami radarok a világ úgyszólván valamennyi Jelentősebb belvízi hajóútján. A folyami radar A radar elvi működése ma már széles körben ismert. Neve a Radio Detection and Ranging (rádió-felderítés és távolságmérési rövidítéséből származik. Olyan berendezésről van szó, amely repülőgépek, hajók, rakéták vagy partvonal, illetve repülőtér stb. térbeli helyzetét határozza meg az adójából kisugárzott és a tárgyakon viszszaverődött rádióhullámok segítségével. A rádióhullámok a fény terjedési sebességével terjednek, és a különböző anyagú tárgyak ezek egy részét elnyelik, másik részét visszaverik. Ebből lehet meghatározni, hogy van-e jelen például repülőgép, továbbá mekkora annak távolsága, milyen a haladásának iránya és mekkora a sebessége stb. A radar rendszerint mikrohullámon dolgozik (a szokásos hullámhosszak 50 cm és 1 cm között váltakoznak!. Az impulzusok rendkívül rövidek, mindössze egymilllomod másodperc nagyságrendűek. Rendszeres ismétlődésük a radar típusa szerint 100 és 300 Hz között változik. A radar főbb alkatrészei: a mikrohullámú rádióadó, az adás-vételkapcsoló, a mikrohullámú rádióvevő, a katódsugárcsöves érzékelő egység és az antenna. Általában ugyanaz az antenna sugározza ki a leadott, igen erős, néhány kW energiájú Jeleket, és veszi a visszatérő, igen kis energiájú (mikrowattnái ls kisebb) Jeleket. Ezért igen kényes az adásvételkapcsoló szerepe, amely hol az adót, hol a vevőt kapcsolja az antennára, és megakadályozza azt, hogy az adó erős jelel az érzékeny vevőben kárt tehessenek. A mért értékeket sokféle módon ábrázolják, majdnem mindig azonban katódsugárcsövön (képernyőn) olvashatók le. A repülőterek és hajúk radarjai mintegy pontos térképet készítenek a környékről. A radar antennája körbe forog, ugyancsak mozgást végez a kaés az igy nyert adatok felhasználása folyami navigációs célokra. Ilyen a berendezés működésének klasszikus meghatározása. A folyami radar kisteljesítményű, kissúlyú, de igen fejlett elektronikával működő, aránylag olcsó, kötmyen és egyszerűen kezelhető berendezés, amely alkalmazkodik a belvízi hajózás sajátos körülményeihez, a szűk mederhez, a gyorsan felbukkanó hajózási akadályokat rejtő, szeszélyes medrű belvízi hajóutakhoz. Hajózás vaktában Az élet és vagyonbiztonság növelésének, a hajók gazdaságosabb kihasználásának követelménye, a hajószemélyzet kímélése a navigációt a hagyományos formáktól az elektronikus hajózási segédeszközök bevezetésével kialakuló műszeres hajózás felé vezeti. A gőzhajókat világviszonylatban egyre inkább kiszorítják a motorhaJók, amelyes azonos főméretek mellett nagyobb gépteljesítménnyel rendelkeznek. Egyre nő a vonóerő és vele együtt növekszik a vontatott egységek száma és súlya. Nő a műszaki sebesség is, és Javul a Jármű kihasználása. A gazdaságosság növelése megköveteli az éjjelnappal, ködbBn, sötétben, tahót a legkülönbözőbb időjárási viszonyok közötti folyamatos hajózás fenntartását a belvízi hajózásban is. Ezt a feladatot képesek ellátni a nagyteljesítményű, pontos ós megbízható elektronikus hajónavigációs berendezések, hiszen a hajóvezető rendkívül kimerítő munkáját — a tájékozódás, a hajóvezetés, a Jármű hajóútban tartása és a mélységmérés — az elektronikus gépek segítik. G műszerek között ls az első helyet a folyami radar foglalja el. Segítségével a hajóval — ha csökkentett sebességgel ls — de éjjel-nappal, ködben és rossz látásviszonyok között is lehet közlekedni, és ily módon az állásidő közel nnll&ra csökken. Ebben rejlik a folyami radar óriási gazdasági Jelentősége Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a radarkép birtokában a hajó vezetője képes jármüvét bármilyen rossz látási viszonyok között, sőt teljes sötétben is vezetni. A berendezés tehát Ily módon a folyamatos hajózás biztosításával megrövidíti a menetidőt, lehetővé teszi a forgalom egyenletes lebonyolítását, csökkenti az összeütközés, a torlódás veszélyét és kiegyenlíti a kikötők forgalmi csúcsait. Radarok a Dunán A Duna Ulm és a torkolat között 2588 km hosszban hajózható. A folyamon és a csatlakozó víziútrendszeren nyol& míg az ún. „tengeri Dunán húsznál is több ország hajói közlekednek. Legkorábban a szovjet (1956) és a nyugatnémet (1956 eleje), majd az osztrák hajózás (1957) kezdte meg a Dunán a radarhajózást. Azóta a többi dunai állam is szerelt fel radarokat, és ma már kb. félszáz hajó jár radarral a Dunán. A csehszlovák hajók közül a Dukla és a Telgárt rendelkezik ezzel a korszerű navigációs berendezéssel. A fejlődést kissé hátráltatja, hogy egységes radarkitűzés még nem készült el, és még nem állnak rendelkezésre a Dunáról radartérképek sem. Tudni kell ugyanis, hogy radar széles körű felhasználása érdekében több előfeltételt kell biztosítani. Ilyenek: a hajóút kitűzése speciális, jő visszaverődést biztosító radarbójákkal, parti kitüzőjetek elhelyezése, megfelelő radartérképek elkészítése és néhány kiegészítő segédeszköz (parancsközlő-rendszer, elsötétítő, sárga fényszóró stb.J üzembeállítása. A legfontosabb azonban a jól képzett és begyakorlott kezelőszemélyzet, A csehszlovák hajók Jelenleg Decca típusú radarokat használnak. Ezt az angol gyártmányt azonban rövidesen • Tesla Pardubice RR-3 jelű folyami radarja váltja tel. Műszaki paraméterei nagyon kecsegtetők, még jobb eredményeket Ígérnek, mint a ma már Európába-szerte „klasszikussá* vált Decca-radarok. wmm. i A terep előkészítése síversenyek számára komoly gondot okoz a rendezőknek, különösen akkor, ha közvetlenül a rendezvény előtt nagyobb mennyiségű friss hó esik a kitűzött pályára. Ilyenkor rendszerint taposással szokták előkészíteni a verseny útját, legújabban azonban különleges gépet használnak erre a célra. A képen az egyik svájci berendezés, amelyet sikeresen használnak több alpesi központban a hóréteg tömörítésére.