Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-18 / 17. szám, kedd

Halló, halló, Fakföld? Itt Prága... — Montevldeo hívja önöket, tessék beszélni — tárcsázza fel Helena Pelikánová az egyik prágai előfizetőt, majd kisvártatva egy másikkal közli, hogy New Yorkban a megrendelt számon keresett egyén a mi időszámításunk szerint csak 14 óra után lesz elérhető. — Félórával ezelőtt kértem Sydenyt, meddig várjak még? — hangzik a türelmetlen sürgetés a fülhallgatóból. — Még mindig nem szabad a vonal — válaszolja Helena és megígéri, hogy utána néz a kért külföldi állomásnak Egy másik asztalnál Katka és jarmilka franciául keres kapcsolatot, a következőnél Olga oroszul, egy továbbinál Jifina németül társalog a láthatatlan személyekkel. Halkan, szinte suttogva, hogy egyik a másikat ne zavarja. A prágai Nemzetközi Távbeszélő Központ első pillantásra tágas lányiskolára emlékeztet. Mintha az osztály növendékei feladataik fölé hajolva, csendesen mormogva még egyszer leckéjüket akarnák átismételni. Csak közelebbről győződhet meg róla, hogy ilyesmiről szó sincs. A sűrűn egymás mellett és mögött sorakozó, fényesre lakkozott, vadonatúj padok sohasem láttak iskolát. A Teslaüzem korszerű gyártmányait: kiváló telefonközpontjait rejtik magukban — minden ülőhelyhez tartozó asztal egy-egy félautomatát — melyeket Berlinben, Varsóban Moszkvában is nagy becsben tartanak a szakemberek. A csinos fiatal lányok és aszszonyok a félautomata készülékeik és a fejükre erősített könnyű fülhallgatók segítségével teremtenek kapcsolatot mind az öt világrésszel. A hatalmas csarnokban csak az érti őket, akinek mondanivalójukat szánták. Innen az állandó zümmögés. A világnyelvekben természetesen valamennyien jártasak. A hivatalos nvelv a francia, de aki ezenkívül oroszul és németül vagy angolul nem beszél, az Itt nem boldogul. Mert ha mindenkinek meg is van a bizonyos nyelveket feltételező állandó beosztása, szükség esetén más nyelven dolgozó munkatársnőjét — annak távollétében — az említett nyelvek ismeretének hiányában aligha helyettesíthetné. Márpedig ez bármikor bekövetkezhet, hiszen a Nemzetközi Távbeszélő Központ éjjel-nappal üzemben van és fennakadásra Itt semmiképpen sem kerülhet sor. A csúcsforgalom idején a padokban majdnem minden ülőhely foglalt. Csak később, órák múltán veszi kezdetét némi mozgolódás, szállingózás. Ez sem történik egyszerre: a pihent dolgozók különböző időközökben érkeznek, hogy átvegyék a szolgálatot azoktól, akik a hatórás rendkívül igényes munka után már csak nehezen összpontosíthatnák figyelmüket. Hogyan dolgoznak Itt az alkalmazottak? Kezük az asztalokba beépített gombokon és billentyűkön boszorkányos ügyességgel siklik tova. Amikor véget ér valamelyik beszélgetés, kikapcsolják az állomást, s az újabb hívásokra további számokat kapcsolnak be. Fáradhatatlanul, egymás után, egyszerre többet is. Figyelik a felfelgyúló, apró elemlámpákhoz hasonló körték színjátékát, melyre azonnal reagálnak. Mintha ezer szemük volna. Gondoskodásuk mindenre kiterjed. Annyi bizonyos, hogy Jó az Idegzetük, különben aligha teljesíthetnék a legkülönbözőbb kívánságokat oly előzékenven és pontosan. A türelmetlen megjegyzésekre, goromba beszédre — sajnos, ez ls előfordul — nem válaszolnak, noha tudjuk, senki sem hallgatja szívesen a durvaságokat. Megszakítás nélkül folynak a beszélgetések az egész világgal a nemzetközi telefonközpont közvetítésével. — A félautomata központok jóvoltából valamennyi európai állammal közvetlen kapcsolatot tartunk fenn, kivéve Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot — tájékoztat Marié Mackóvá, a telefonközpont vezetője. Ezekkel az államokkal tranzitközpontok (a két első esetében Párizs, az utóbbi esetében Bécs) útján lépünk érintkezésbe. Pekinggel például naponta teljes másfél órán keresztül közvetlen rádióösszeköttetést tartanak fenn az itteni dolgozók. A nap hátralévő részében pedig Moszkva közvetítésével történik a kapcsolás. Mindaddig, míg Pekingnek is lesz félautomata telefonközpontja. Ha pedig teljesen elérjük a világszínvonalat, akkor a teljes automatizálás segítségével bárki akár a lakásáról ls feltárcsázhatja majd Párizsban vagy Londonban élő ismerőseit, barátját. Ez azonban ma még a jövő zenéje. Egyelőre meg kell elégednünk kitűnő félautomata központunkkal, melynek segítségével a Nemzetközi Távbeszélő Közpntban dolgozó fiatal nők maguk tárcsázzák fel Varsó, Berlin, Moszkva, Zürich és nemsokára Bonn, Róma. Koppenhága bármely telefonszámát. — Ezek a beszélgetések mindenesetre hozzájárulnak a távolságok lényeges lerövidítéséhez. Közelebb hoznak bennünket más államokhoz, népekhez, anélkül, hogy a kilométerek százait, ezreit, tízezreit kellene megtennünk. Még az óceánjáró gőzösökkel is könnyűszerrel kapcsolatot teremtünk, bárhol is vannak — folytatja Mackóvá elvtársnő. Mindez ma már csak pénzkérdés. Emellett örvendetes tény, hogy csillagászati összegekről sző sincs, bár a beszélgetési Idő ára rendszerint a távolság arányában növekszik. De hát a hívó fél bizonyára megtalálja számítását még akkor is, ha például egy Buenos Aires-i beszélgetésért percenként 75 koronát kell fizetnie. A dél-amerikai államokkal folytatott beszélgetések egyébként a legdrágábbak. A legolcsóbb az összeköttetés megteremtése Ausztriával. Egy perc mindössze 5 koronába kerül. A távbeszélések időtartamát időmérő automata rögzíti, mely sohasem téved, mert mihelyt az egyik beszélő leteszi a kagylót, a kapcsolat azonnal megszakad és az időmérő megszűnik működni. Nagy könnyítés ez a lányoknak felelősségteljes munkájukban, amely amúgy ls a legnagyobb pontosságot és lelkiismeretességet igényli. És még valamit: határtalan odaadást és lelkesedést munkájuk iránt. Ez ad nekik erőt ahhoz, hogy ne felejtsenek el mosolyogni, még ha kimerültek is az idegfeszítő műszak után. KARDOS MARTA A tengeri áramlatok és az időjárás Mi adja a te

ng

er

i áramlat

ok en

ergiáját? • Kétféle tengeri áramlat • A Golf-áram hatása az európai időjárásra • Szovjet mér

nök javaslata a Go

lf-áram hőenergiájának hasznosítására ABLAKTALAN KISERLET A ružomberoki V. I. Lenin Művek Szövőgyárában egy részleget kizárólag vetélő nélküli szövőgépekkel szereltek fel. E korszerű üzemrészlegben most kísérletet folytatnak a munkakörnyezet hatásának kutatására. A kétemeletes épület, ahol a 416 modern szövőgép működik — teljesen ablaktalan. A szellőztetést tökéletes klimatizáló berendezés biztosítja, amely egyúttal télen-nyáron egyenletes hőmérsékleten tartja a műhelyek levegőjét. Ugyancsak szabályozzák a levegő páratartalmát, aminek a technológiában van szerepe. A megvilágítás fénycsöves. A dolgozók szerint a munkakörnyezet az ablaktalan műhelyekben kellemes, nem zavar a huzat, a hőség stb. (vil. J Az óceánokat nemcsak az apályt, illetve a dagályt előidéző tengeráramlatok hozzák mozgásba, hanem más, zárt körforgású áramlatok is, amelyek rendkívül nagy távolságokba sodorják a tenger vizét. Ezek az áramlatok egyrészt megváltoztatják az óceánok fizikai állapotát és vegyi összetételét, másrészt a födrészek éghajlatát és időjárását is befolyásolják. A tengeri áramlatokat két csoportba oszthatjuk. Hideg és meleg áramlatokat ismerünk. A hideg áramlatokkal Jéghegyek úsznak az Északi-sark vidékéről dél felé, az enyhébb éghajlatú övezetekbe. A tenger meleg áramlatai pedig langyos víztömegeket sodornak északra, egészen a sarkkör mögötti övezetbe. Az óceánok vizében így jön létre a hideg és meleg áramlatok bizonyos „egyensúlya", amit a tengervíz hőfokának és sótartalmának arányai is bizonyítanak. Európára a szó szoros értelemben éltető hatású a Mexikóiöbölben eredő meleg Golf-áram, amely az Azori-szigetektől északra vonul végig az Atlantióceánon és frország, illetve Skócia nyugati partlát is érinti. Onnét a Norvég-tenger felett folytatja útját és ÉszakNorvégia partjai mentén eléri Murmanszkot, ahol fokozatosan lehűl és megszűnik. A Golfáram egy része érinti Franciaország és Spanyolország partjait is. A meleg Golf-áram különösen a nyugat-európai, a skandináv-félszigeti partvidéken befolyásolja az időjárást és az éghajlatot. A Golf-áram vize a floridai tengerszoros elején 27 fokos, az Atlanti-óceánban azonban jelentősen lehűl, de még akkor is elég meleg, amikor eljut Nyugat-Európa és a Skandináv-félsziget partjához. Az említett területek ennek az áramlatnak köszönhetik meleg éghajlatukat és azt is, hogy ott általában nagyon enyhe a tél. Ellenkező hatású a Kelet-Grönland mellett eredő s Grönland partjai mentén délnyugati irányba távolodó hideg tengeri áramlat. A Golf-áram — mint már mondottuk — egyrészt NyugatEurópa és a Skandináv-félsziget partvidékén befolyásolja az időjárás alakulását, másrészt az európai szárazföldön is és bizonyos mértékben Közép-Európában is hozzájárul a téli hideg enyhítéséhez. Ez általában akkor fordul elő, ha az északnyugat felől áramló északi-sarki levegő tömegei elhaladnak a Golf-áram által felmelegített Norvég-tenger fölött és a belőle áradó hő némileg az említett légtömegek alsó rétegeit is felmelegíti. Erre a jelenségre vezethető vissza, hogy az említett irányban áramló északi-sarki levegő nem Idéz elő oly kemény fagyot, mint az a levegő, amely észak és északkelet felől áramlik az európai szárazföld fölé. Olyankor, amikor az északi-sarki légtömegek északnyugat felé áramlanak, általában gyakrabban és több csapadék hull hazánk területére. A Golf-áram óriási mennyiségű hőenergiát tartalmaz, amelyet az emberiség különféleképpen hasznosíthatna. Ezzel kapcsolatban P. Boriszov szovjet mérnök nagyon érdekes tervezetet dolgozott ki, mely szerint ezzel a hőenergiával lényegesen meg lehetne változtatni a Föld — különösen az északi félgömb éghajlatát. Köztudomású, hogy a földgolyó északi felén általában szeszélyes az időjárás Boriszov mérnök merész elgondolása szerint kelet felé kellene meghosszabbítani a Golf-áram útját. Ha ez megtörténne, az így felmelegedett levegő annyira megváltoztatná az északi sarkvidék éghajlatát, hogy az említett övezetben úszó jéghegyek aránylag rövid időn belül elolvadnának. Ez a beavatkozás természetesen nemcsak az északi sarkvidéken, hanem jóval délebbre is jelentősen megváltoztatná az éghajlatot Hogyan képzeli el P. Boriszov mérnök a Golf-áram keletre „terelését"? Elgondolása szerint a Bering-szorosban a Csukcs-félsziget és Alaszka között 75 kilométer hosszú, 50—60 méter magas zárógátat kellene felépíteni, és óriási teljesítőképességű szivattyúművekkel kiegészíteni. A Csukcs-tenger vizét így a Csendes-óceánba lehetne szivattyúzni. Ezzel meghosszabbodna a Golf-áram útja, amely most már az Északi-sark kötelében, majd onnét a Bering-szoroson keresztül egészen a Csendes-óceánba jutna. Ha megvalósítanák Boriszov tervét, mintegy 10 fokkal emelkedne az Északi-Jeges tenger vizének hőfoka, s ennek következtében megváltoznának a levegő köráramlásai, ami viszont bolygónkon az éghajlat s az időjárás változását idézné elő. Előzetes szakvélemények szerint Közép-Európában 5—10 fokkal lenne melegebb az időjárás az év leghidegebb hónapjában is. DR. PETER FORGÁC 14. egri viktor niaai — Ha tudnám, hogy mitől félsz, talán válaszolhatnék neked — mondta tűnődve. — Süsü vagy — nevetett fel Hugó. — Honnan veszed, hogy félek? A hetykesége, kérkedő hangja mögött mégis ott bújkált a bizonytalanság. — Azért megeshet, hogy egy atombomba esik a fejünkre — tette hozzá. — Téged talán nem ráz ki a hideg, ha olvasol róla? Gürizel, nyakadba veszed az Igát, aztán jön egy bomba, és készre csinál. Téged, mindent, az egész világot. — De ez a bomba nem jön, Hugó! — Honnan tudod, hogy nem? Garanciát kaptál? ... Jó, mondjuk, hogy öt évig, tíz évig nem lesz balhé ... Addig is van elég baj, amitől lesmárolsz. Röhejes, nem? — Miféle baj, Hugó? — Neked biztosan az, hogy krapekod elhúzta a csíkot. Nekem meg az, hogy én nem jutok előbbre, hanem mások. — Kicsodák? — Hát akinek nagy menő a tisztelt apukája. Érted már, te tudósfej?... Dilis lehet a krapek, félangolosra sült, absztrakt hülye, de előled elszippantja az ájert. — Megállj, Hugói Nem mindenki absztrakt hülye, vannak okos fejek ts. Én nem könyököltem, protekció sem kellett, hogy első legyek. Hugó harsányan nagyot köhintett. — És ide jutottál, te tudósfej. Ide a bandába, a Rózsik meg a Császárok közé. — Azzal a különbséggel, hogy én nem félek a tl Császárotoktól... De te se félj. Nem ülhet a nyakadra. Hugó tágra rántott, szörnyű szemekkel hajolt Ilona felé: — Nem, majd egyszer elhúzom a nótáját! Ezzel ni! Kés villant meg a kezében, élesre fent bicska. — Megőrültél, Hugó! — Hát hogy szabaduljak tőle másként... Mondd te! Itt fog a mocsokban. Nem engedi, hogy dolgozni menjek. Mert én mennék... Ne hidd, hogy csak szájalok ... Egyszer doszt lesz és nekimegyek. Kifordítom a bélit. Ilona elrémült. Amilyen szertelen ez a fiú, egy rossz pillanatban megeshet a baj. — Tedd el azt a kést! — szólt rá erélyesen. — Nem ke'l bicskát rántani ahhoz, hogy szabadulj töle ... Hagyd egyszerűen faképnél! Kint élesen berregett a csengő. \Hugó hirtelen az ajtó felé fordult, összerándult, nagyon szánalmas lett. — Ez ő! Ha egy fikárcnyit sajnálsz, ne mószeroljl — hebegte. 4. Simon teát, vajaskifliket, mézet hozott, és mialatt reggeliztünk, bűnbánóan vallottam: — Azzal az egy perccel csúnyán felsültem, Simi. — Miféle perccel? — bámult rám buta kerek szemével. — Hát azzal, amit naponta a más bajának kell szentelned — magyaráztam. — Ilonának erről szájaltam tegnap. Koptattam a nyelvem, kerteltem, hogy segíteni- kell akkor is, ha nem várják el az embertől Mert minden bajnak oka van, a magánynak is, és könnyebb a teher, ha valakivel megosztod. De ehhez sem egy, sem tlz perc nem elég. Ehhez az egész életed és emberséged kell. Az egész, osztatlanul, tiszta szívvel — érted, Simon? Simon valamit hümmögött arról, hogy tisztára meggyárgyultam, de ha olyan világfájdalmas hangulatban vagyok, csak folytassam, őt nem zavarja a reggelizésben. Keserves hangulatom egész délelőtt tartott. Olvasmányokkal és tanulással próbáltam szabadulni borús gondolataimtól, aztán belemerültem kedvenc témámba. Hónapok óta izgat, hogyan kell a városnegyedek tervezésében a közösségi és kiszolgáló intézményeket — az üzleteket, mosódát és vegytisztítót, fodrászt, bölcsődét és óvodát, postát, kávéházat és mozit — úgy megoldani, hogy összhangban álljon az individuális családi élet szükségleteivel és tökéletesen kielégítse az egyéni életet. Nem áltatom magam, hogy forradalmian újat forgatok a fejemben, csupán eszményképeim elgondolásait és koncepcióit — kivált Le Corbusier terveit — színesítem magamban, alkalmazni próbálom a ml viszonyainkra. Ez a munka kissé megnyugtatott, de másnap délután ismét elfogott a türelmetlenség. Egy teljes órával a megbeszélt idő előtt kint voltam a Ligetben, találkozásunk helyén. Feltettem magamban, hogy minden számonkérést kerülök, Ilonának önként el kell mondania, mi történt azzal az aranyórával és beszélnie kell arról ls, mi dolga a bandával? Nem leszek türelmetlen, hiszen ha csak egy parányit is megsejt abból, amit érzek, kérésem nélkül őszintén fel kell tárnia magát előttem. (Folytatjuk) m 1966 I. II 4