Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-11 / 343. szám, szombat

—— (M— - • • . • • • •<» - •«• v- y • * *<» i.-' <s••wc?; -i ^w 1 >«T a szitakészítök hajdani fellegvára •-MŰLT — JELEN — JÖVÖ — Hazánk legkeletibb csücskében, a csehszlovák—szovjet határ közelében fekszik Nagykapos, a trebišovi járás egyik legnagyobb községe. 1914 ben 11. Endre király ajándékaként került Copus név alatt a leleszi prépostság tulajdonába. A Sztáray kódex 1314-ben már Kapóst ír, majd 1400-ban Egyházaskapos néven említik. A mai Nagykapos 1550-től Is­mert. Gazdát többször cserélődtek. A XVI. század elején a Ho­monnay fivérek, tulajdona, majd Losonczy Antal veszi meg. Később Vékey Ferenc lett Kapós gazdája, aki 1567­ben zálogba adta Sweldt Lázárnak. Ebből a zálogból a király váltotta kl, illetve ajándékozta oda újból a prépostság­nak. Tőlük 7. József császár vette el és tette kincstári tu­lajdonná. Ebben az Időben Kaposon 41 polgárcsalád lakott, amiből arra lehet következtetni, hogy ipart jellegű volt. A százkét házat számláló Nagykapos 1826-ban már járást székhely. A XIX. század elején három községből tevődött össze, — Kiskapos, Nagykapos és Csepely — amelyeket po­litikailag 1914-ben egyesítettek. Bár Kaposon készítették az ország legjobb szitáit, rostáit — mégis egyike volt azok­nak a mezővároskáknak, ahol csaknem 600 éven át szegény­ség, elmaradottság uralkodott. AKIRE BÜSZKÉK A KAPOSIAK... Immár 151 éve annak, hogy Kiskaposon, jobbágycsalád gyer­mekeként megszületett ERDÉLYI János költő, népdalgyűjtő, filo­zófus és esztéta, aki néhány év­tizedes munkájával fejlesztette a magyar irodalmat. Elég fiatalon a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, 1847-ben a „Szépiro­dalmi Szemle" című, magas szín vonalú folyóiratot, a szabadság harc alatt a „Respublica" című lapot szerkesztette. Emiatt Vilá­gos után bujdosnia kellett, majd a sárospataki főiskola filózó­fial tanára lett. Irt népdalokat, gondolati költeményeket, kritikai és esztétikai dolgozatokat. A Kisfaludy Társaság — ennek öt évig tilkára volt megbízá­sából ő szerkesztette a „Magyar népköltési gyűjtemény" és a „Népdalok és mondák" című könyveket. Erdélyi János nevé­hez fűzűdnek azok a kritikai művek, amelyek Magyarorszá­gon elsőként alkalmazzák a dia­lektikus módszert. Filozófiájában Hegelt követte. „Egyéni és esz­ményi" című dolgozatában meg­közelítette a típus és realizmus kérdéseinek elméleti megoldását. Legismertebb irodalmi tanul­mánykötetei: „Erdélyi János ki­sebb prózái", „Pályák és pál­mák". Meghalt 1868 ban. Nagy kár, hogy Erdélyi János emlékét Nagykaposon csupán a református templom falán lévő tábla őrzi. Az új és szép vá­rosparkban igen jól mutatna egy Erdélyi János tett szobor, — ha hamarább nem — a költő halálának 1D0. évfor­dulójáig, méltó helyére kerül. Fiatal és idősebb gazdászok iskolája A Nagykaposra érkezőknek rögtön szembetűnik a volt já­rási nemzeti bizottság impo­záns épülete, amely a területi átszervezés után a Mezőgazda­sági Műszaki Középiskola ott­hona lett. Ez az iskola látja el a környéket mezőgazdasági szakemberekkel: agronómusok­kal, zootechnikusokkal, köny­velőkkel, csoportvezetőkkel. Tizennégy évvel ezelőtt, a kollektív gazdálkodás megin­dulása kezdetén, Leleszen négyéves mezőgazdasági szak­iskolát létesítettek. Ez a nö­vénytermesztési irányzatú tech­nikum, 1952-ben egyedüli ma­gyar nyelvű szakiskola volt Szlovákiában. Eleinte az is­kola nagy nehézségekkel küz­dött. Székhelye, a volt Pre­montrei Rend ődon kastélva, nagyméretű javításokat igé­nyelt. Az állami ráfordítás, a tanulfik és tanítók áldozatkész munkája folytán, a romos „Ba­golyvár" aránylag szép iskolá­vá, kellemes diákotthonná ala­kú" A kezdett nehézsé- Jk — hiányos szemléltető eszköz, a tanítók gyakori cserélődése — ellenére az iskola oktató és nevelő munkája évről év­re eredményesebb lett. Ennek következtében nemcsak a körnv<5ken, hanem e.-ész Szlo­vákiában elismert iskolává fej­lődött. E R R Erdélyi szobor. Ismervén a ka­posiak lelkesedését, a város nagy fia iránt érzett büszkeségüket, erősen reméljük, hogy az emlí­A R R Ű L Itt, Nagykaposon méltó he­lyet kapott az iskola. Évente 25 fiatal, érett szakember, megannyi idősebb szövetkeze­ti funkcionárius, valamint 30— 40 mesteriskolás hagyja el a technikum épületét. Nem egve­dtilállő eset, amikor az apa, mint szövetkezeti vezető és a fia egy fedél alatt, ebben az isko­lában közösen sajátítja el, il­letve bővíti szaktudását. A fia­talokon kívül jelenleg is talál­ni Itt idősebb szövetkezeti ta­gokat. A szakkáderek nevelése mel­lett gazdag tevékenységet fejt ki az iskola a kultúra és sport terén. Kultúrcsoportja sike­resen szerepel a helyi és já­rási ünnepségeken, kulturális megmozdulásokon. Zenekara, ének- és táncegyüttese gyak­ran ellátogat a környező fal­vakba, az elmúlt évek során Járási és országos versenyeken többször nyert első díjat... Hasonló eredményekről ad­hatnak számot az Iskola spor­tolói ls, akiknek személye~""í Novek hadseregtábornok adta át 1961-ben a Hazafias Hon­védelmi Szövetség legmaga­sabb kitüntetését, az „Áldoz .­tos munkáért" című jelvény arany fokozatát. • Nagykapost 1944. november 23-án szaba­dították fel a szovjet csapatok. Ezt követfien a város anyakönyvi hivatalában másnap vé­gezték az első bejegy­„ zést: Várady János szü­letését. Két napra rá U jött a világra a máso­dik szabad újszUlött, Béres Tibor. 9 Ebben az évben 70—80 százalékkal több húst fogyaszt a város lakossága, mint tavaly. Többet vásárolt egyéb cikkekből Is. Pedig már a > múlt évben közel 34 mllllö ko­ronára rúgott a kiskereskedelmi forgalom. Ebből egy-egy lakosra átlagosan 9146 korona esett, ami 4708 koronával több a Járási átlagnál. • Feld Lajos koši­cei festőművész még / ma is szfveseu elláto­gat Nagykaposra és gyakran vásznon örö­kíti meg a várost és környékét. • A preSovi Magas­építő ^ Vállalat „jóvol­tából" az új városne­gyedben rosszak az utak, a Járdák s fenn­áll annak a veszélye, hogy az építésükre ez Idén szánt anyagi eszközök ki­használatlanul maradnak. • Sok a diák, kevés a tante­rem. A kilencéves alapfokú isko­lák felsőbb osztályaiban kétvál­tásos oktatás (olyik. A folyama­tos beköltözés következtében szá­molni lehet további 500—600 ta­nulóval. A járási nemzeti bizott­ság ezért javasolta egy 24 tan­termes új iskola felépítését 1967­ben. • Épül a vízvezetékhálózat, de míg el nem készül a jövő év­re tervezett víztorony,, .nem lesz elegendő vlz. Az.i.úJ „Barátság" szállodában azért már lehat- mo­sakodni! , • Három arany-, és négy ezüstlakodalmat tartottak Nagy­kaposon az utóbbi két-három esz­tendőben. • Az üzlethálózat nem tudja kielégíteni a lakosság állandóan fokozódó szükségleteit. Pedig a Jednota Népi Fogyasztási Szövet­kezet 28 üzletben árusltja az élelmiszert és a közszükségleti cikkeket. Az 1968—1970-es évek­ben felépül egy korszerű áruház. • Négyen végeztek főiskolát a felszabadulás előtt, ma pedig harminc nagykaposi fiatal jár különböző főiskolára. • A bölcsőde és ővoda nem képes befogadni minden gyere­ket. A Fučík utcán két helyiség­ből áll az ővoda, az egyikben szlovákul, 6 másikban magyarul folyik a nevelés. A szociális be­rendezés hiányos. A nemzeti bi­zottság segítségkérése még nem talált megértésre. Előrelátható­lag 1987-ben kerül sor egy 90 férőhelyes bölcsőde felépítésére. • A helybeliek panasza, hogy a városba aránylag kevés Üj Szó jár, nem is szólva róla. hogy gyakran késve. A Posta Hfrlap­szolgálata orvosolhatná ezt a bajt/ Az oldalt Irta: KERTÉSZ PÄL — KÜLIK GELLÉRT niiiiiiiiiMiiiiimiimiimmiiim Fürdő lesz a „fürdő"? — Valamikor gyógyfürdője is volt Nagykaposnak — em­lékeznek az őslakók. Szem­bajukat gyógyftották ott a környék lakói. Igaz, csak megfelelő ellenszolgáltatás, fizetség ellenében. Ma azon a helyen, — az EFSZ udvarának közelségében — egy közepes nagyságú me­dence található, melyet még a volt járási nemzeti bizott­ság építtetett. Ebben most jéggé fagyott a víz, nyáron meg békák kuruttyolnak itt, s a hasadozó betonban fű és gaz tenyészik. Közben a für­dőzni vágyó lakosság a Lator­cában kénytelen menedéket keresni a tűző nap elől. Lassan elkopik a meden­cét körülfogó kerítés is, tönkre megy a medence. Az utóbbi Időben már silógödör­ként szolgált, de most, ami­kor már Nagykanoson is meg­valósul a rendszeres vfzellá tás, ajánlatos lenne vissza adni eredeti küldetésének. kllllllllllllllllllilllllllllllllillllli A régi és az új Kapós (Kertész felvétele) AZ ELSŐ SZOCIALISTA NAGYKÖZSÉG A volt prešovi kerületben 1957. szeptember 8-án Nagykapost nyilvánították elsőként szo­cialista községgé. Szövetkezete éveken át a legjobbak közé tartozott. Az utóbbi időben kevesebb jót hallat magáról. A területi átszervezés óta Nagykapos nem járási székhely, a trebišovi járáshoz csatolták. Ennek ellenére nagy fejlődésen ment át. Mig 1945-ig csupán alapfokú iskolái voltak, ma van magyar és szlovák kilencéves, illet­ve tizenkétéves iskolája. Zeneiskolája, vala mint mezőgazdasági mester- és középiskolája az egész környéken ismert. A VNB közben­járásával felépült itt egy korszerű művelődési otthon s egy negyvenágyas kórház. Egy min­den követelménynek megfelelő új mozi vál­totta fel a régit. A lakosság életszínvonalát össze sem lehet hasonlítani a múlttal. Míg 1945-ig a község­ben működő rádiókat egy kézen meg lehetett számolni, jelenleg csaknem minden házban rádió szól s egyre jobban szaporodnak a te­levíziós antennák is. 1945-ig csupán nyolc ember kapott nyugdíjat, ma viszont több mint 500 ember élvezi a szociális gondoskodást. Több, mint 200 állami lakásegység épült, az egyéni építkezők száma 170. A felszabadu­lást követő esztendőkben felépítettek egy mo­dern traktorállomást, postaépületet, tégla­gyárat, vágóhidat, sütődét, au;óbuszgarázst, egy szép asztalosműhelyt, egy korszerű szál­lodát, illetve kávéházat. Nem csekély eredmények ezek, különösen, ha figyelembe vesszük: a Horthy-korszak csu­pán börtönt épített Nagykaposon. SZÍVHEZ SZÓLÓ MONOLOG Annak ellenére, hogy vá­roskánk szép eredményekkel dicsekedhet, be kell látnunk, hiányosságok és tennivalók még bőven akadnak. Nagyka­pos jelentősége, tekintettel a szomszédos vajáni villanyerő­műre, napról napra nagyobb. Öt évvel ezelőtt lakosaink szá­ma 2400 körül mozgott, most meghaladja a 4500-at Az ősla­kosok és a közben ideköltö­zött, az ország különböző ré­szeiből nálunk letelepedett polgárok igényei megnöve­kedtek s így több feladat há­rul a Várost Nemzett Bizott­ságra ts. Gondolok itt a böl­csőde, óvoda korszerűsítésére, az utcák, terek rendbentartá­sára, a kereskedelmi hálózat bővítésére stb. Lényegesen nagyobb felelős­ségérzetet várunk a lakosság­tól. Emlékezzünk csak vissza köztársasági elnökünk kaposi ELŐADJA: KENYHERC GYULA, A VNB ELNÖKE látogatására. Milyen szép volt akkor a város! Novotný elv­társ meg ts jegyezte: „Valamikor, mint szerelő jártam már Kaposon, de azt a Kapóst ma nem találom... A szeoény községből csinos• vá­roska lett." . Higyjék el, még szebb is le­hetne, ha "nem rongálnánk pusztítanánk el azt, amit már egyszer megcsináltunk. A fő­utcán eddig két ízben pótol­tuk a kitördelt fákat és a sze­metes ládákat. Sajnos, a szü­lők, a tanítók és nem utolsó sorban a rendőrök hiányos munkájának eredménye, hogy utcáinkon nem marad épen egy telefonfülke, egy rózsa, vagy virág sem, a szívtelen gépkocsivezetők „jóvoltából• még az útszéli zöld pázsit ís tönkre megy. Nagykapos üj városneg^e* dekkel gazdagodott, erre büsz­kék vagyunk, de mégsem véd­jük, ápoljuk úgy, ahogy meg­érdemelné. Az új bérházakban hiányoznak a kilincsek, vil­lanyégők, kapcsolók, betörnek az ablakok. Ezeket a hiányos­ságokat a házkezelöség több ízben eltávolította, sajnos egy-két nap múlva újból a rombolás nyomait észleltük. Ki vigyázzon arra, ha nem a szü­lők, hogy gyermekeik ne tör< deljék ki az ablakokat, ne ron­gálják az épület falait! Sajnos a lakosság viszonya a közös tulajdonhoz nem legjobb. Jártam Komenský szülővá­rosában, Uherský Brodon és Hlohovecen, ahol rózsák éke­sítik a várost, kifogástalan a tisztaság. Lehetne így nálunk ts... Villáminterjú A szolgáltatásokról Egy ilyen,sokrétű fejlődést átélő város­ban nagyon fontos a lakosság részéről Igényelt szolgáltatások bővítése. Ezzel kapcsolatban intéztünk néhány kérdést GERMÁN LIVIUS elvtárshoz, a VNB titká­rához. • KIELÉGÍTŐ A VAROSBAN A SZOLGÁL­TATÁSOK HÄLÔZATA ÉS TEVÉKENY­SÉGE? , — Sajnos, azt kell mondanom, még nem. Tudvalevő, az utóbbi években a lakók szá­ma meghaladta a négyezerötszázat, amiből — tekintettel a szomszédos vajáni villanyerő­műre — következik a szolgáltatások hálóza­tának szükségszerű bővítése. Ezért foglalko­zott ezzel a kérdéssel a Trebišovi Járási Nem­zeti Bizottság tanácsa itt, Nagykaposon meg­tartott ülésen. • MILYEN SZOLGÁLTATÁSI ÁGAZATOK MŰKÖDNEK JELENLEG? — A Királyhelmecen székelő Járási Ipari Vállalat hét üzeme működik nálunk ötven al­kalmazottal. A Közszolgáltatási Vállalat ötven­négy embert foglalkoztat tizenöt üzemegysé­gében s ezen kivüi a michalovcei „Konfekcia" termelőszövetkeze't férfi- és női szabóságot létesített. Az emiitett kisüzemek elhelyezése és dolgozóik szakképzettsége aránylag kielé­gítő. Többnyire idősebb, tapasztalt szakembe­rek végzik itt a munkát. • A KÖZELJÖVŐBEN A SZOLGÁLTATÁSOK MILYEN IRÁNYÜ BŐVÍTÉSÉVEL SZÁ­MÓLNAK? — Ebben az évben felépül egy közel fél­millió koronás ráfordítással készülő Szolgál­tatások Háza. Itt elsősorban az új városne­gyed lakói részére új borbély-, és fodrászüze­met, virágüzletet, gyorsmosodát, fehérnemű gyűjtőhelyet és kádfürdőt létesítenek. A ké­sőbbi években felépül egy szódavíz üzem, sor kerül a nyári szabad fürdő átadására, a köz­világítás tökéletesítésére, egy bútorjavító és más kisüzemek létesítésére. SZÍNJÁTSZÁS VAGY TV-NÉZÉS?... Ez itt a kérdés valóban. Ugyanis „betört", Nagykapo­son is tért hódított a technika új vívmánya, a televízió s ez itt alaposan rányomta bélye­gét a kulturális élet fejlődésé­re. Kényelmes, négyszáz férő­helyes, modern művelődési otthont adtak át rendeltetésé­nek Nagykaposon, még 1961­ben. A város kulturális életé­nek minden jelentősebb ese­ménve ebben zajlik le. A nagykaposi kulturális élet hivatásos „kormányosai" még­is azt állítják, — s úgy vélem joggal — hogy az emberek, különösen a fiatalok elkényel­mesedtek. Mi 9nnek az oka? Azt mondják: a televízió, meg a rádió. Az aktív, társas kul­turális élet egyre inkább hát­térbe szorul. Mert mitagadás, sokkal egyszerűbb bekapcsolni a TV-készüléket és élvezni — vagy szidni — a műsort, mint esténként néhány óra hosz­szat színdarabot tanulni, gya­korolni, táncolni és énekelni. Azt hiszem, jó beosztással ezt ls, azt is lehetne csinálni. No azért ne törjünk pálcát a kaposiak fölött, mert ha a komáromi MATESZ ellátogat ide műsorával, vagy ha sike­rül magyar vendégművészeket szerepeltetni, a művelődési otthon terme zsúfolásig meg­telik. A városka kultúrfelelőseí nem adták fel a harcot. Klub­életet akarnak teremteni —• van hol — ezen kívül fény­képészeti-, tánc-, és nyevtan­folyamokat rendeznek. A „TV­nézés" mellett erre is jut idő, csak akarni kell. 1965 . december 11, * ÜJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents