Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-09 / 341. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! BRATISLAVA 1985 DECEMBER 9. ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Minden erőt mozgósítsunk a háború elhárítására CSÜTÖRTÖK XVIII. ÉVFOLYAM 341. szám Ára 30 fillér Alekszej Koszigin beszélgetése James Restonnal Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december 6-án Moszkvában fogadta James Restont, a New York Times munkatársát, és beszélgetést folytatott vele. Kijelentette, hogy amíg tart a vietnami háború, amíg ártatlan emberek ellen intéznek bombatámadást, nem va­lósulhat meg a szovjet vezetők találkozása Johnson elnökkel. Ez a há­ború beárnyékolja országaink és népeink viszonyát — jelentette ki Koszigin. Á tíz-tizenöt éves távlatokat te­kintve az a legfontosabb feladat, hogy minden erőt mozgósítsunk a háború elhárítására — folytatta a szovjet kormányfő. Ha önök az Egyesült Államokban mozgásba hoz­nak minden erőt, mi is mozgósítjuk erőinket, s ugyanakkor felmerül a kérdés, merre kell orientálnunk ezeket az erőket. A háborúra való orientálódás a jövőben az egyik lehetőség. Ugyanakkor merőben más perspektíva az együttműködés fej­lesztése, a különféle vitás kérdések megoldási módjának felkutatása. Az Egyesült Államok most merőben más irányban halad — jelentette ki Koszigin. Az Egyesült Államok például Eu­rópában fokozni igyekszik a feszült­séget, olyan légkört próbál terem­teni, amely elősegíti a háborút. Önök szeretnék létrehozni a sokol­dalú atomerőt, az Atlantl-atomerőt, a McNamara-bizottságot. Ez azonban csak az egyik tábor erőinek össze­fogásához vezet. Viszont e tábor erejének minden mozgósítása elle­nünk kell, hogy irányuljon. Ez arra késztet bennünket, hogy magunk ls összeszedjük erőnket, és viszonoz­zunk mindent, amit önök tesznek. Az amerikaiak vietnami agressziója ellen tüntetnek a szovjet fő­város ezrei. Felvételünkön: részlet az Autozavodszki téren rendezett tüntetésről. (Telefoto — CTK) A Szovjetunió támogatja a vietnami nép harcát A szovjet dolgozók elítélik az amerikai agressziót Moszkva (CTK) — A szovjet fő­város több ezer lakosa gyűlt össze december 8-án a moszkvai Kropotkin téren, hogy tiltakozzék az ameri kaiak vietnami agressziója ellen A tüntetők „El a kezekkel Viet namtól", „Támogatjuk a hős viet nami népet" jelszavakat hirdető transzparenseket vittek. A tüntetők határozatot fogadtak el, amelyben a legerélyesebben til­takoznak az amerikai kormány em­bertelen háborúja ellen. A határo­zatot elküldték az USA moszkvai nagykövetségének. Egy további határozatban, ame­lyet a VDK nagy követségének, va­lamint a Dél-vietnami Felszabadítá­sl Front állandó bizottságának ad­tak át, hangsúlyozták, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország továbbra is minden lehető segítsé­get megad a vietnami népnek. A kél esélyes készül o nagy erőpróbára ERŐSÖDIK A BALOLDALI EGYSÉG Párizs (ČTK) — De Gaulle az el­nökválasztás második fordulójában — december 19-én — is jelölteti ma­gát. A baloldali pártok fokozzák erő­feszítéseiket Mitterrand érdekében, aki december 17-én Toulouse-ban, a francia ipar déli központjában mond választási beszédet. A Szocialista Párt (SFIO) vezető­sége hétfőn felszólította a demok­ratikus gondolkodású polgárokat, hogy támogassák Mitterrand győzel­mét, azonban a felhívás elsősorban Lecanuet klerikális jelölthöz és vá­lasztóihoz szólt. Kedden Lecanuet részvételével a klerikális Népi Republikánus Moz­galom vezetősége ülést tartott, és úgy döntött, hogy „szabad kezet ad" választóinak a választás kérdésében, vagyis ellenzik' Mitterrand támoga­tását. Valószínű, hogy ebben a kér­désben Lecanuet a hét végéig nyi­latkozik. Lázas tervezgetés látható a gaulle­ísta körökben is. Peyrefitte tájékoz­tatásügyi miniszter ebédet adott a kormány tagjai tiszteletére, amelyen a választási hadjárat új módszereit vitatták meg. A hírek szerint meg­állapodtak, hogy a választási kam­pányban előtérbe kell helyezni a szociális, gazdasági és külpolitikai kérdéseket. A kampányba állítólag Pompidou miniszterelnök személye­sen is bekapcsolódik és december 15-én Párizsban nagy beszédet mond. A francia fővárosban egyébként nagy érdeklődéssel várják De Gaul­le véleményét. A gaulle-ista vezetők szeretnék az elnököt személyesen is szerepeltetni a választők előtt, azon­ban erre — De Gaulle rossz egész­ségi állapota miatt — valószínűleg nem kerülhet sor. Mi ellene vagyunk ennek a kon­cepciónak, az Egyesült Államokban azonban nagyon erősen érvényesül. Számolnunk kell ezzel, amikor 10— 15 éves távlati lehetőségekről be­szélünk. Hiszen vitathatatlan tény, hogy az Egyesült Államok évről évre fokozza katonai költségveté­sét. Szeretnénk csökkenteni katonai kiadásainkat, de nem tehetjük az Egyesült Államok politikája miatt. Közölhetem önnel, hogy holnap összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, és bejelentjük, katonai költségvetésünket öt százalékkal emeljük. Akaratunk ellenére, az amerikai politikával számolva tesz­szük ezt. Ily módon a 10—15 év múlva be­következő események a legközelebbi évek eseményeitől függenek. Az egyik perspektíva a fegyverkezési hajsza és a hadikiadások növelése —, ebben az Egyesült Államok a katonai hangadó, az Egyesült Álla­mok fokozza a háborús pszichózist. A nemzetközi feszültség növekedése teljes mértékben az önök műve. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután megállapította, nagy­fokú óvatosságra kell, hogy Intsen az a tény, hogy Nyugat-Németország területén atomfegyvereket tárolnak. Nyugat-Németországban megvannak a szakképzett emberek, rendelke­zésre állnak az atomfegyverek cél­ba juttatására szolgáló eszközök is, egyszóval mindaz megvan, amire egy atomháború kirobbantásához szükség van. És mindezt Nyugat­Németország amerikai segítséggel érte el. A nyugatnémetek 500 000 főnyi hadsereget teremtettek az Egyesült Államok segédletével. De milyen céllal fegyverzik fel önök Nyugat-Németországot, és ál­lítják szembe velünk, a bolgárokkal, lengyelekkel, csehekkel, magyarok­kal, románokkal? — tette fel a kér­dést Alekszej Koszigin. Miért törek­szenek arra, hogy szembeállítsák Nyugat-Németországot velünk és ba­rátainkkal? Önök a Szovjetunió és más szocialista országok érdekei el­len cselekszenek annak ellenére, hogy ml annak idején együtt har­coltunk a második világháborúban a közös ellenség ellen. Az Egyesült Államok állandóan háborús veszély­nek teszi ki az európai népeket, ezek a népek sohasem bocsátják meg az amerikaiaknak, hogy nem hagyják őket békében élni, hogy állandóan szítják a feszültséget. Az a meggyőződésünk — folytatta ezután Alekszej Koszigin, hogy a nemzeti felszabadító háborúk igaz­ságos háborúk, és mindaddig lesz­nek, amíg a népek az imperialista hatalmak részéről nemzeti elnyo­másban részesülnek. Vegyük pél­dául Dél-Rhodesiát. Itt nemzeti fel­szabadító háborúval lesz majd dol­(Folytatás a 3. oldalon) A Martini Gépgyár losonci üzemében már három éve gyártanak különféle típusú bányamozdonyokat, amelyeket Bulgáriába, Ma­gyarországra, Lengyelországba, az NDK-ba és Indonéziába szállí­tanak. Képünkön Stefan Rajtok és Jozef DaniS egy BN 60 H tí­pusú mozdony szerelése közben. (CTK — J. Valko felv.) December 18-án üS össze a Nemzetgyűlés (ČTK) — A Nemzetgyűlés elnöksége december 8-án tartott 33. rendes gyűlésén elhatározta, hogy 19B5 december 18-ra összehívják a Nemzetgyű­lés plenáris ülését. Az ülésen elsősorban a kormánynak a népgazdaság­fejlesztés állami tervével kapcsolatos törvényjavaslatával és az 1986. évi költségvetéssel foglalkoznak. A Nemzetgyűlés elnöksége a továbbiakban értékelte a Nemzetgyűlés ösz­szes bizottságának a választási időszak kezdete óta folytatott tevékenysé­gét és olyan határozatokat fogadott el, amelyek a Nemzetgyűlés plénuma határozatainak teljesítését és a Nemzetgyűlés tevékenységének további el­mélyítését szolgálják. A gyűlés további részében, a Nemzetgyűlés elnöksége a nemzeti bizott­ságok kérdéseivel foglalkozó bizottság jelentését tárgyalta meg. A megbeszélés kiterjedt a városi nemzeti bizottságok jogkörének bőví­tésére, ami a városok építésének és átépítésének kérdéseit, továbbá a helyi gazdálkodás irányítását illeti. A Nemzetgyűlés elnöksége a problé­mák megoldása érdekében több határozatot hagyott jóvá. Életművét nagyra értékeljük A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata DOLORES IBARRURI elvtársnőnek 70. születésnapja alkalmából (CTK) <=» Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága DOLORES IBARRURI elvtársnőnek 70. születésnapja alkalmából a kö­vetkező táviratot küldte: Tisztelt Elvtársnő! A csehszlovákiai kommunisták nevében forró elvtársi üdvözleteinket küldjük Önnek 70. születésnapja alkalmából. Mindnyájan nagyra értékeljük életművét, amely évtizedeken át elvá­laszthatatlan a Spanyol Kommunista Párt dicső történetétől. Ez alkalom­ból megemlékezünk a spanyol polgárháborúról, amikor az Ön népének legbátrabb harcosai a nemzetközi proletariátus támogatásával sikraszáll­tak a szabadságért és a demokráciáért. Megemlékezünk arról, hogy Ön e harcosok élcsapatában küzdött. Ön mindig lankadatlan forradalmi harcosként élt, s ezzel és a nemzet­közi kommunista mozgalomban kifejtett jelentős tevékenységével a kom­munisták mostani és későbbi nemzedékének ragyogó példát mutatott. Ez alkalomból nagyrabecsülésünket fejezzük ki a Spanyol Kommunista Pártnak — amelyhez évek hosszú során át elvtársi kapcsolatok fűzik pár­tunkat —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom harcos egységének megszilárdításáért fáradozik. Kedves elvtársnő, élete további éveiben s munkájához jó egészséget s minden spanyol kommunistának sok sikert kívánunk további tevékeny­ségében s küzdelmében CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA • OLDRICH PAVLOVSKÝ, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalma­zott moszkvai nagykövete felkereste moszkvai lakásán DOLORES IBARRURIT, a spanyol nép hősét, a Spanyol Kommunista Párt el­nöknőjét és átadta 70. születésnapja alkalmából a CSKP Központi Bizottságának, valamint B. LASTOVICKANAK, a csehszlovák Nemzet­gyűlés elnökének üdvözlő levelét. A Szlovák Tudományos Akadémia bratislavai Mechanikai és Au J tőmatizálási Intézetének dolgozói e hónapban ünneplik intézetük fennállásának 10. évfordulóját. Képünkön Olga Reíuchová az első szlovákiai analóg-számológéppel, amelyet 1958-ban terveztek és készítettek az intézetben. (CTK — K. Cích felvétele) Nagykapos — A szitakészítők hajdani fellegvára Baleset — Ordódy Katalin elbeszélése A magyar film útja — Beszélgetés Nemeskürty István filmesztétával Egy elvesztett milliós per margójára — Egy fél évszázad előtti politikai gyilkosság utóhangja Dar es Salaam — Színes, képes riport Tanzania fő­városából A Jordán partján — Mit látott az újságíró a mai Jor­dániában?

Next

/
Thumbnails
Contents