Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-08 / 340. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. DECEMBER 8. SZERDA XVIII. ÉVFOLYAM 340. szám Ára 30 fillér HELYZETJELENTÉS A MEZEI MUNKÁKRÓL A héten „elcsendesül" a határ A közép-szlovákiai kerület­ben befejezték a kukorica­törést <1 A lánctalpas trak­torok még sok helyen dol­goznak 4B A múlt héten 662 traktoros szántott éjjeli mű­szakban Az idén a kedvezőtlen időjárás nagy feladat elé állította a paraszt­ságot. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a betakarítás a szoká­sosnál 2—3 héttel később kezdődött. Ma azonban leszögezhetjük, hogy a mezőgazdasági dolgozók ilyen körül­mények között is megállják a helyü­ket és sikeresen befejezik az őszi munkákat. A múlt héten úgy látszott, hogy a hét végére befejeződik a kukorica­törés. Sajnos a kedvezőtlen időjárás miatt csak a közép-szlovákiai kerü­let gazdaságainak sikerült betakarí­taniuk a kukoricát. A Mező- és Erdőgazdasági Megbí­zotti Hivatal tájékoztatása szerint a nyugat-szlovákiai kerületben még 1333 hektárról és a kelet-szlovákiai kerületben 507 hektárról kell beta­karítani a kukoricát. Ez az összter­mésnek mintegy 2 százaléka, s ked­vező körülmények között egy-két napi munkát jelent. A múlt héten szlovákiai méretben csak 25 557 hektár földet sikerült felszántaniuk a gazdaságoknak, s még 37 985 hektár föld várja az ekét. Kilenc járásban már végeztek a mélyszántással, és további kilenc járásban már két százaléknál ke­vesebb a szántani való terület. En­nek tudható be, hogy az 5172 lánc­talpas traktorból csak 1950 traktort üzemeltetnek a gazdaságok. A trak­torosok egyharmada két műszakban szánt. A múlt héten szép eredményt ért el a losonci járás, 87 százalék­ról 98 százalékra növelte a felszán­tott terület mennyiségét. Az érsek­újvári Járásban is Jó munkát végez­tek a traktorosok, 2388 hektár föl­det fölszántottak. E héten is ilyen teljesítményre lenne szükség, hogy befejezzék a szántást. A kelet-szlo­vákiai kerületben a Spišská Nová Ves-i Járás kivételével, a többi Já­rásban még sok a szántani való. A kerületben még 25121 hektár föld várja az ekét, s bár nagy területről van szó, mégis remény van rá, hogy a kelet-szlovákiai kerületben is be­fejezhetik a szántást. (bj) A trebífii Nyugat-morvaországi Gépgyárak harisnyaszövő gépei kül­földön is jó hírnévnek örvendenek. Képünkön Miroslav Losert gép­szerkesztő és egy külföldi szakember ellenőrzi a szállításra előké­szített kéthengeres háromrendszerü harisnyaszövő automatát. (CTK — Blcan felvétele) A komáromi járásban PÉLDÁS MUNKÁT VÉGEZNEK A VÉDNÖKÖK Közös erővel a közös célért • A romba dőlt lakások 33 százaléka még az idén felépül • A kedvezőtlen időjárás sem leküzdhetetlen akadály A kedvezőtlen Időjárás következtében némileg csökkent az újjáépítési munkák üteme, mégis jelentős eredményeket könyvelhetünk el. A megkez­dett építkezések száma 1812-re szaporodott. Ebből 489 esetben felhúzták a falakat, 516 házon fenn a tető és 148-ban már laknak. Az eddig elért ered­mények reális alapot adnak ahhoz, hogy az esztendő végéig a megkezdett építkezések száma elérje az 1900-at és 1100 ház, — habár csak részle­gesen is — lakhatóvá váljék. Ez azt jelentené, hogy a romba dőlt, teljesen újjáépítésre szoruló lakások 33 százaléka lakhatóvá válna. Mindez három és fél hónap eredménye. • Az egész ország segít A párt szavára megmozdult az or­szág, a segíteni akaró emberek ez­rével jöttek Csallóközbe. Dolgos ke­zükön kivül a gépek százait hozták magukkal. Építőanyaggal megrakva naponta 700—900 vagon érkezik a járásba. Emlékezetes nap július huszonhar­madika, amikor a védnökségl járá­sok képviselői az országos értekez­leten Komáromban tettek ígéretet: Csallóközt felépítjük, Csallóköz szebb lesz, mint volt. Az eddig elért ered­mények azt bizonyítják, hogy az adott szó valamennyi résztvevő já­rás számára múlhatatlan feladattá, törvénnyé vált. Hogy csak néhány példát említsünk a sok közül: • Szilas Az említett falu újjáépítésének gondjait a prievidzai és a Nový Jičln-i járások vállalták. A bratisla­(Folytatás • 2. oldalon) ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Beszámoló az 1966. évi népgazdasági tennél MOSZKVA (CTK) — A MOSZK­VAI KREMLBEN TEGNAP MEG­KEZDŐDÖTT A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK EZ ÉVI UTOLSÓ ÜLÉSE. NAPIREND­JÉN AZ 1966. ÉVI NÉPGAZDASÁG­FEJLESZTÉSI TERV ÉS A JÖVÖ •Í ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS MEGTÁRGYALÁSA SZEREPEL. A képviselők úgy mint mindig, először a Legfelsőbb Tanács két ka­marájának különülésein vettek részt, melyeken a következő napi­rendet hagyták jóvá: 1. A Szovjet­unió 1966. évi népgazdaság fejlesz­tési terve, 2. A Szovjetunió 1966. évi állani költségvetése és az 1964. évi állami költségvetés teljesítése, 3. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak legutóbbi ülése óta a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége által hozott határozatok jóváhagyása. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának együttes ülésen a moszkvai diplomáciai testület számos tagja és több külföldi tudósító is részt vett. A képviselők üdvözölték az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének s a szovjet kormánynak tagjait. Az ülés elnöke a megnyitás után N. Bajbakov miniszterelnök-helyettes­nek, az Állami Tervbizottság elnö­kének adta át a szót, aki beszámo­lót tartott az 1966. évi népgazdasági tervről. „Az ez évi terv teljesítésének előzetes eredményei alapján megál­lapíthatjuk — mondotta, hogy a nép­gazdaságfejlesztésének alapvető fel­adatait sikeresen teljesítjük. Az ipari termelés 8,5 százalékkal nö­vekszik. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen körülmények követ­keztében alacsonyabb, mint a tava­lyi termékeny évben. De ennek el­lenére jobb eredményeket ért el, mint eddig bármikor. Az építkezési beruházások területén ls 9 száza­lékos növekedés várható. „Nyikolaj Bajbakov továbbá bejelentette, hogy a dolgozók fizetése 5,5 százalékkal, a szolgáltatásokban dolgozó 20 mii-* lió alkalmazott bére 20—25 száza­lékkal emelkedett. A lakásépítés üteme is gyorsult. A könnyű-, élelmiszer és vegyipar és az ipar további néhány ágazata azonban nem teljesíti a hétéves terv feladatait. A mezőgazdaság sem éri el a várt eredményeket, sem a nö­vényi, sem az állati termelésben. Az 1966. évi tervet Jellemezve Bajbakov elsősorban a mezőgazda­sági termelés növelésének szüksé­gességével, a műszaki fejlődést és a munkatermelékenység növelését biztosító, előnybe helyezett iparágak fejlesztésével foglalkozott. Elsősorban a mezőgazdaság fej­lesztésére fordítanak nagy eszközö­ket. Jövőre a mezőgazdasági terme­lésnek 8—10 százalékkal, az ipari termelésnek a javasolt terv értel­mében 6,7 százalékkal, a nemzeti jövedelemnek pedig 6,4 százalékkal kell növekednie. Bajbakov kiemelte a kőolaj és gázipar, a vegy- a gép­ipar és az energetika fejlesztését. Bejelentette, hogy a mezőgazda­ság 1966-ban több mint 385 000 trak­tort és 91000 gabonakombájt kap. A közszükségleti ipar is fejleszti ter­melését. Bajbakov közölte, hogy 1968 ele­jétől több üzemben vezetik be az tif tervezési rendszert, és Júliusban (Folytwtia a }. oKaloa) A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS MÁSODIK FORDULOJA ELŐTT A baloldal sikere buzdítás e Civakodás a gaulle-ista körökben e A világsajtó baloldali előretörésről ír Párizs (CTK J — A francia közvé­lemény figyelme a vasárnapi elnök­választás eredményeire irányul. Ál­talános vélemény szerint a választá­sok a baloldali erők nagy és várat­lan sikerével végződtek. Azzal, hogy De Gaulle nem szerezte meg az abszolút többséget, megrendült sze­mélye nélkülözhetetlenségének mí­tosza. Mitterrandnak, a baloldal Jelöltjé­nek sikere felülmúlja a várakozást. 200 000 Szavazattal többet kapott, mint amennyit 1962-ben a kommu­nisták, szocialisták és radikálisak együttesen szereztek. A választók így fejezték ki elégedetlenségüket a kormány pénzügyi és szociális po­litikája miatt és egyúttal elítélték a francia atomütőerő építését. A vasárnapi választás eredménye minden bizonnyal befolyással lesz az ország politikai életére. A gaulle-ista körök megrendülve fogadták a vasárnapi választás ered­ményét. A De Gaulle körüli mester­séges „egységre" nehéz próbák vár­nak. Megszólaltak az első elége­detlenkedők. A baloldali gaulle-is­Az eladás művészete Az elmúlt két-három esztendő alatt az új gazdaságpolitikai áramlatok érvényesülésével kapcsolatban kereskedelmünkben — és nem ke­vésbé a termelésben — az eladás „művészeté­nek" problémái ls mind gyakrabban napirendre kerülnek. Ma — a tíz-tizenöt esztendővel ezelőt­ti állapotokkal szemben — már nem így tesszük fel a kérdést: a szocializmusban káros-e a válla­latok közötti versengés, megengedhető-e a rek­lám és a termékek Ismertetésének többi mód­szere? Ezen a téren a legtöbb kérdés ma In­kább már azzal kapcsolatban hangzik el, ho­gyan lehetne a szocializmusban a lehető leg­jobban kihasználni a reklám lehetőségeit. Ez mind a fogyasztó, mind pedig a termelő érdeke. A reklám és az áruismertetés „rehabilitációjá­nak" végső soron az egész társadalom látja hasznát. Meggyorsul a pénz körforgása, a lakos­ság elégedettebb, mert tudja, mit várhat a ter­melő vállalatoktól, a termelő pedig - ha a rek­lámot egybekapcsolja piackutatással — megis­meri a fogyasztó igényeit, "azt termel, ami kell. A termékek propagálására az üzemek többsé­ge kihasználja a lehetőségeket. A tv, a napisaj­tó, a rádió, a neonreklámok, a mind gyakoribbá váló hirdetések útján egy-egy vállalat tudatja a lakossággal, milyen termékeket készül piacra dobni, de ezenkívül a reklámmal a vevő ízlése ls befolyásolható. Megtörtént már nem ls egy­szer az utóbbi években, hogy az a termék, amelytől a lakosság eleinte idegenkedett, később nagy sikert aratott. A legfejlettebb tőkésországokban a nagyiparo­sok évente milliókat adnak a reklám céljaira. Egy-egy vállalat vagy tröszt az év végi mérleg készítésekor számszerűleg is ki tudja mutatni, hogyan kamatoztak a reklámra fordított milliók. Tudományos munkahelyeken kutatók százai vizs­gálják, tanulmányozzák a reklám „természetét", az eladás művészetét. Az utóbbi években e téren már nálunk is megtört a jég. A ruha és a cipő­ipar több vállalata alkalmaz már szociológust. Mostanában mind több képzőművészt is bekap­csolnak a reklámkészltésbe. És ami talán a leg­fontosabb: a vállalatok a költségvetés készítése­kor már nem mindig kezelik mostohagyermek­ként a reklámosztályt. A lapokban megjelenő reklámokat nézegetve — tanulmányozva — azonban az embernek aka­ratlanul ls feltűnik, hogy a reklámkészítés anya­gi bázisának megteremtésével a termékpropa­gálás problémáit még távolról sem oldottuk meg. Sok helyütt még hiányzik a reklámra ki­adott összegek hatékonyságának vizsgálata, vá­mot szed e téren is a formalizmus, s ez csök­kenti a különben oly fontos tevékenység vé­leményt, ízlést formáló erejét. örül az olvasó, ha az újságban a reklám útján tájékozódást nyer a divat mai állásáról, örül a szövetkezeti paraszt, ha a reklámhirdetés nyo­mán megtudja, hogyan juthat háztáji gazdasága számára permetezőgéphez, kerítés-sodronyhoz vagy más szükséges termékhez. De bosszanko­dik, ha a jelentős terjedelmű hirdetésen „beha­rangozott" árut nem tudja megvenni. Az ilyen esetekben derül csak ki, hogy a vállalatok vagy üzletek illetékesel a reklám lehetőségeinek ki­használásakor formálisan jártak el. Magyarán megmondva: a költségvetésben megjelölt össze­get a nevezett célra mindenáron ki akarták me­ríteni. A reklámban törvény az igazmondás. A vendéglőben hiába rakják az asztalra a kivá­lónak hirdetett ételeket propagáló röplapokat, ha evés közben a vendég az állítottak ellenke­zőjéről győződik meg. De viszont azt sem ál­líthatjuk, hogy „a Jó bornak nem kell cégér". A reklám a társadalmi termelés egy bizonyos fokán szükségessé válik. Akkor válik szüksé­gessé, araikor a piac már sokoldalúan ki tudja az igényeket elégíteni. Hazánk ipara sok tekin­tetben már a fejlődésnek ezen a fokán áll. Nem tudálékoskodás, nagyképűség, ha kije­lentjük: hazánk ipara termékeinek eladásához, a lakosság megbízható Informálásához tudomá­nyosan megalapozott, anyagilag jól biztosított reklámra van szükségünk. Az e célra befektetett összegek csak akkor térülnek vissza kamatostul, ha azokat tudatosan, előre meghatározott céllal, képzőművészetileg kifogástalan kivitelű plaká­tok, hirdetések formájában bocsátjuk a lakosság elé. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem volt elég a reklámot csak „rehabilitálni". A tőkés reklá­mozás automatikus átvétele sem elégséges. E te­vékenységet úgy kell folytatni, hogy abból mind az egyénnek, mind a társadalomnak haszna le­gyen- TÓTH MIHÁLY ták félreverték a harangot és bal­oldali politikát követelnek. Durbe* gaulle-ista képviselő távozásra hív­ta fel De Gaulle-t, mivel politikája már nem reális. Debré megtámadta Pompidou-t és újból D'Estalng pénz­ügyminiszter leváltásáról beszélnek. Ezek a feltevések azonban csak el­méleti Jellegűek, mivel a következ­mények gyakorlatilag csak a máso­dik forduló után mutatkoznak meg. A Francia Szocialista Párt irányí­tó bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy támogatja Mitterran­dot. A Francia Kommunista Párt ál­láspontja változatlan. Eddig még nem tisztázták, mit tesz majd Le­canuet, de valószínűtlen, hogy Da Gaulle támogatására hívná fel hí­veit. Tixier Vignacour Mitterrand támogatására szólította fel válasz­tóit. A választások második fordu­lóját december 19-én tartják, ami­kor azt választják meg elnöknek, aki több szavazatot szerez. A Francia Kommunista Párt hét­főn este közleményt adott ki, amely­ben megállapította, hogy a munkás­ság és a demokrata szellemű fran­ciák szavazatának száma mintegy nyolcmillió francia akaratát tükrözi, mindazokét, akik változást követel­nek, akik szakítani akarnak a Je­lenlegi rendszerrel és olyan demok­ráciát kívánnak, amelynek meg­valósítását éppen Francois Mitter­rand személye biztosítaná. A közle­mény befejező része hangsúlyozza, hogy azok a milliók, akik december 19-én Mitterrand-ra szavaznak, sza­vazatukkal a szociális fejlődést, a demokráciát, a békét, tehát a fran­cia nép érdekeit szolgálják. A világlapok címoldalait hétfőn és kedden ls lefoglalták a francia el­nökválasztás eredményeiről szóló beszámolók és a hozzáfűzött magya­rázatok. Az első forduló eredménytelen volt és túlságosan nagy merészség lenne messzemenő következtetése­ket levonni és azokat a második for­duló várható eredményeire vonat­koztatni, azonban bizonyos, — és ezt a világsajtó minden lapja pártállás­ra való tekintet nélkül kijelenti hogy a vasárnapi elsó forduló ered­ménye a francia baloldal jelentő­ken/' előretörésének a bizonyítéka. A washingtoni kommentátorok mérlegelő hűvössége mögött is lát­ni az Egyesült Államok kárörven­dő mosolyát, miután általános a megállapítás, hogy De Gaulle az első fordulót elvesztette. Bár Washing­tonban ügy vélik, hogy a második (Foiytatáa a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents