Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-04 / 336. szám, szombat

A műszaki dolgozók és az idegen nyelv Fölépült az első új ház. Nagy Jenőéknek építették a Bajcsl Állami Gazdaság dolgozói. Képünk a kulcs át(Ctk felvétele

J adásának ünnepélyes pillanatát örökítette meg. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllili! (GY LÁTOM ÉN I lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllll Még elevenen élnek emlékezetemben a nehéz napok. Keszegfalu akkor egy kis szigetecske volt a tengerben. Száraz lábbal csak a faluközén lehetett járni. A falu nagy részét birtokába vette a víz. Skulec László, a község feje, sápadtan az átvirrasztott éjszakáktól véreres szemmel kémlelte a vizet. — Apad — ismételgette napjában többször is. Nem volt ettől szebb szó akkor Csallóközszerte. Csicsónál már néhány napja útját állták a víznek. Á nap melegen szórta sugarait. A falut azonban még mindig méteres hullámok tartották fogva. Mondom, a nap szinte perzselt, mégis valami különös borzongató hidegség járta át egész lényemet, amikor egy lélekvesztőben bejártuk az alsó végeket. Skulec László fásult hangon ismételgette: — Jó, ha a fele ház megmarad. Aztán a közös konyhán ebédeltünk. Tízen is kérdezték: mi lesz velünk.' Lesz-e még falu a romok helyén? Akadtak, akik tíz, tizenöt évet emlegettek, mások csak lemondóan legyintettek. Négy és fél hónap telt el azóta. És hogy most újból a faluba vetődtem, megrohantak az emlékek. Az ólomsúlyú gondolatoktól azonban szabadulnom kell. A romok helyén jóformán egy teljesen új, épülő falut találtam. A hőmérő higanyszála valahol a nulla fok alatt mozog, a faluban azonban kőművesek dolgoznak. A tetőkön villan az ácsok szekercéje. Közéjük megyek, rájuk köszönök, hasznos munkát kívánok. És lám, most, amikor jégpáncél borítja az útszéli tócsákat, nem érzem a hideget. Skulec Lászlóra is nehezen ismerek rá. Mintha megfiatalodott volna. Lám már mosolyogni is tud. Hellyel kínál. Látom nincs nehezére a zaklatás. Ilyesmit megérez az ember, ö veszi fel elsőnek a beszélgetés fonalát. — Ha annak idején valaki nekem azt mondja: nézd csak barátom, az idei karácsonyt közületek sokan az új házakban ünneplik, kinevettem volna. Hiába, az ember esendő, tévedhet is. Jóízűt nevet, majd így folytatja: — A szerencse ls kedvezett. Jó patrónusokat kaptunk. Hirtelenében nem is tudnám megmondani a galántai, vagy a pardubicei járás tett-e többet értünk. Az említett két járásból naponta több mint száz ember dolgozik a faluban. Építkezési gépeket, szállítóeszközöket is hoztak magukkal. A galántai járás részéről Horváth József, a járási nemzeti bizottság titkára szervezi, irányítja az újjáépítést. A pardubicei járásbeliek dolgát Stanislav Mašek intézi. Mindkettőjükkel a községházán ismerkedem meg. Éppen arról határoztak, hogy a kiöregedett gőzeke kazánjában melegítenek vizet az építkezésekhez. A kölcsönös bemutatkozás után Skulec László megismétli: — Igazán sokat tesznek értünk az elvtársak. A vendégek azonban mosolyogva tiltakoznak. Nem napot lopni jöttek ők a faluba. Ne is dicsérje ezért őket senki. Mindhárman melegen ajánlják: menjünk falut nézni. Menjünk...! A községháza udvaráról kilépve az ember tekintete akaratlanul is megakad egy nyaralószerü építményen. Már rikító színeivel is elüt a rideg télies környezettől. — Az új borbélyműhelyünk — tájékoztat az elnök. A galántai közszolgáltatási üzem dolgozói ajándékozták. Igaz, jövőre felépül a szolgáltatások háza, ez pedig jó lesz autóbusz-váróteremnek. Máris mennénk tovább, de közvetlen a borbélyüzlet szomszédságában egy nagyablakos, manzárdszobás házon akad meg a tekintetem. — A farkasdl szövetkezet építette — kapom a választ. Átellenben ácsok kopácsolnak. Pribojszký György házára rakják fel a tetőt a diószegi kendergyár ácsmesterei. A házigazda maga dicsekszi el, hogy egy héttel ezelőtt kezdtek az építkezéshez és már a tető sem hiányzik róla. Letérünk a főútcáról. • KESZEGFALA SZEBB LESZ, MINT VOLT • A BARÁTSÁG KOVÁCSMŰHELYÉBEN I CSEHEK. SZLOVÁKOK, MAGYAROK EGY CÉLÉRT I A GALÁNTAI ÉS A PARDUBICEI JÁRÁS REMEKEL — Ez az Oj utca — adja Skulec László a további magyarázatot. Tényleg rászolgált a nevére. A két új házsor jól gondozott utcát fog közre. A galántai útépítők hozták rendbe. A Jobb oldali házsoron túl egy toronyszerű építményen akad meg a tekintetem. >•— Betonkeverő — magyarázza az elnök. A Galántai Járási Építővállalat állította fel. Ök látják el a pardubicei és saját kőműveseiket is betonnal. Az egyik új ház előtt szemet gyönyörködtető vaskerítés. A ház Mészáros Sándoré, a kerítést pedig ráadásul adta a Galántai Járási Ipari Vállalat. Elnézegetném még tovább ls ezt a meglepően szép munkát, de vendéglátóim siettetnek: sok mindent szeretnének még megmutatni. Lábunk alatt fülbántóan csikorog a fagyos homok. Stanislav Mašek átveszi a szót. — Lassan már idevalósinak érzem magam — mondja tört magyarsággal. Aztán csehül folytatja: •— Derék, szorgalmas emberek ezek a csallóközi magyarok. Vendégszeretők, tisztességtudók. Nincs az a nap, hogy ne hívnának bennünket vacsorára, disznótorba, egy pohárka borra. Megtörtént például, hogy az egyik háznál pardubicei pohárba töltötték számomra a bort. Igazán jól esett a figyelmesség. Mit mondjak még? Megszerettem ezeket a szerencsétlenül járt embereket ... Most vesszük csak észre, hogy egy kicsit lemaradtunk. Szaporázzuk hát a lépést, hogy néhány pillanat múlva újból megálljunk. Horváth Józsefé most a szó. Az egyik házra mutat. — A galántai Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói építették. A „szomszédját" a nagygurabi szövetkezet. Amott meg a Slovenské Pole-i állami gazdaság — mutatja. Ezt a hármat pedig, itt egymás mellett a pardubicei CSAD munkásai hozták tető alá. Az Oj utca végén Jobbra fordulunk, hogy a Tag utcán térhessünk vissza a községházéra. Ez az utca ls Jóformán teljesen új. Az egyik téglaház előtt fiatal asszonyka áll. Megkérdeztem, kik építették a házukat. — Az alsószeli szövetkezet — kapom a választ. — Amikor baj volt, az említett faluba menekültünk. Férjem eljárogatott dolgozni a szövetkezetbe. Amikor aztán megtudták, hogy födél nélkül maradtunk, így viszonozták a segítséget. Egy pillanatra megállunk még Lencse Vendel új háza előtt. Kisebb palota, japán tetővel. A felsőszeli szövetkezet építette. Átellenben az építők egyik csoportjával találjuk szembe magunkat. Bohony József épülő házán a pardubicei járásbeliek szorgoskodnak. Folytathatnánk még tovább is a falujárást. Sok minden kívánkozna még papírra, de ahogy mondani szokták, kifutottunk az Időből. Egy kis összegezés azonban mégsem árthat. Skulec László szerint kétszázhúsz házat kell újraépíteniük. Mostanáig százötvenháromnak rakták le az alapjait. Hetvenkettőn fenn a tető, harminckilencben már laknak. Közülük kilencet a pardubicei, hármat a galántai járásbeliek adtak át. A további kilátások? Hárman ígérik, hiszik, bíznak benne, hogy még az óesztendőben átadják a századik lakást ls. Skulec Lászlóval együtt indulunk a Járási székhelyre. Hívták, hogy az árvíz ideje alatt tanúsított hősies magatartásáért átvegye a kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság elismerő oklevelét. Útközben mégegyszer próbáljuk egybevetni a látottakat, tapasztalatokat. Kutatjuk a sikerek titkát. Ö Így összegez: — ... mert nem vagyunk egyedül. Nagy Igazságot mondott. A bajban tényleg nem maradtak egyedül. Láttam a faluban szovjet faházakat, amelyeknek kéményei már vidáman pöfékelnek, láttam cseheket, akik a vízkárosult magyarnak házat építenek, láttam szlovák sofőröket, akik Romániából küldött téglát szállítottak az építkezésekre. És még valamit. Emlékezzünk csak vissza Skulec László szavára: jó patrónusokat kaptunk. így igaz. A patrónusok a segítség leghatékonyabb formáját választották. A feladatokat elosztották a járás egyes jelentősebb Ipari, Illetve mezőgazdasági üzemel között. Most konkrétan tudják, melyik vállalat milyen munkát végez. A munkamegosztásnak ez a formája különösebb szervezés nélkül Is életre hívta a szó szoros értelmében vett nemes versengést. Mindenki arra törekedett, Illetve törekedik, hogy nyoma legyen a munkájának. Talán nem ártana, ha a jövőben más védnökségi Járások — ami a munka szervezését Illeti — követnék a galántaiak és a pardubicelek bevált módszerét. A keszegfalusiak a jövőben is szívesen emlékeznek majd azokra az emberekre, akik éjt nappallá téve, zuhogó esőben, csípős hidegben betonoznak, rakják a falat, ácsolják a tetőt, hogy mielőbb visszaadják, amit a vlz elrabolt tőlük: az otthont. így kovácsolódlk az igazi barátság, erősödik az együvé tartozás nemes gondolata. SZARKA ISTVÁN Napjainkban egyre több az olyan munkahely, ahol az Idegen nyelvek ismerete célszerű, előnyös, vagy feltétlenül szükséges. Feltételezhető tehát, hogy ma már alig akad valaki, aki kételkednék az idegen nyelvek tanulásának fontosságában. Ennek bizonyítékául elég csak ismerőseink körében körültekintenünk. Némi túlzással azt ls lehetne állítani, hogy manapság az egész ország idegen nyelveket tanul. Az idegen nyelv elsajátítására lehetőség van az Iskolákban, a különféle nyelvtanfolyamokon, sőt a rádió és televízió ls sugároz Ilyen műsort. Az alkalom tehát megvan ahhoz, hogy aki szükségét érzi, tanulhasson Idegen nyelveket. Szlovákiai viszonylatban azonban a helyzet nem tűnik ennyire kedvezőnek, sőt egyáltalában nem megnyugtató. Idegen nyelvek a műszaki hivatásban Ezeknek a soroknak az a célja, hogy röviden rámutassanak azokra a nyelvismereti követelményekre, amelyeket korunk technikusától megkövetel az élet. Induljunk kl abból a valóságból, hogy kis nemzet tagjai vagyunk. Ez a tény ugyanis fokozza a világnyelvek elsajátításának szükségességét. A mai főiskolai hallgatóknak valamennyi műszaki tagozaton nagyon célszerű volna legalább két világnyelvet beszélniľ Ez lenne persze az Ideális állapot. A valóság sajnos nagyon messze jár ettől a követelménytől. A közelmúltban a középiskolát végzettek nyelvismerete rendszerint csak egy Idegen nyelvre korlátozódott. A második Idegen nyelv ismerete, ha erről egyáltalán szó lehetett, többnyire nagyon hiányos volt. Napjainkban sem sokkal jobb a helyzet. A mai középiskolások nyelvismeretének a színvonala sem felel meg a főiskolai követelményeknek. MI követeli meg a műszaki pályákon a széleskörű nyelvismeretet? A tudományos és műszaki forradalom megvalósításához népgazdaságunknak sokoldalú szakemberekre, elsősorban mérnökökre van szüksége. A műszaki dolgozók széles körű felkészültségének alapját elvitathatatlanul a szakismeret képezi. Ezek elsajátításának a főiskolai tanulmányok folyamán jelentős eszköze, sőt olykor feltétele, az idegen nyelv ismerete. Ez az ismeretszerző folyamat persze nem szűnik meg az egyetemi képzettséget jelképező diploma átvételével. Ellenkezőleg, a fiatal mérnök csak elérkezik Ismeretszerző tevékenységének egyik fordulópontjához. Eddig ugyanis szakképzett főiskolai pedagógusok vezetésével iskolai padokban tanult. Ezután többé-kevésbé saját magára van utalva a már megszerzett alapIsmeretek bővítését, elmélyítését illetően. A műszaki ismeretek legfontosabb forrása a szakirodalom, amely nemcsak a könyvekre korlátozódik, hanem kiterjed a szakfolyóiratok egész sorára. Az Ismeretek másik jelentős forrását a különféle színvonalon rendezett szakkonferenciák, kongresszusok és szimpóziumok képezik. Harmadik forrásként megemlíthetők a tanulmányi utazások és külföldi kiküldetések. Az idegen nyelvű irodalom felhasználása Visszatérve az Irodalomhoz, rá kell mutatni, hogy napjainkban a tudományos és műszaki értekezések százezrei jelennek meg évente a szaklapok hasábjain. A tudomány és technika írásban közzétett adatai és eredményei az egész emberiség javát vannak hívatva szolgálni. Természetesen csak annak, akinek megvan a kellő nyelvtudása. A szakirodalomnak világviszonylatban csak elenyészően kicsi töredéke Jelenik meg szlovák vagy cseh nyelven. Természetesen hasonló a helyzet a magyar nyelv esetében is. Ha valaki érdemleges Ismereteket akar szerezni a világ bármely részén megjelent műszaki irodalomról, az orosz, angol, német, francia és spanyol nyelvek közül legalább kettőt el kell sajátítania. Arra a kérdésre, melyik két nyelv tanulása a legcélszerűbb a fentleket tekintve, nem egyöntetű a felelet. Ez attól ls függ, melyik műszaki tárgykörről, eset* leg specializáclóről van sző. szejöveteleken való részvétel. E konferenciáknak talán legnagyobb előnye, hogy a szakemberek közvetlenül megvitathatják az eredményeket. Mindehhez Ismét feltétlenül szükséges az Idegen nyelv ismerete. A nemzetközi jellegű konferenciákon rendszerint az angol, orosz, francia és spanyol nyelv szokott tanácskozási nyelvként szerepelni. Egy-egy külföldi tanulmányút Is csak akkor végződhet igazán eredményesen, ha kiküldött szakemberünknek a szakképzettségén kívül megvan a megfelelő nyelvismerete is. Ez a körülmény fontos feltétele a külföldi szakemberekkel valő érintkezésnek nálunk történt látogatásaik alkalmával is. Mint Iparilag fejlett ország, egész ipari berendezéseket, üzemegységeket szállítunk külföldre. Exportált berendezéseinket hazai szakembereink szerelik össze a helyszínen, helyezik üzembe és tanítják be a külföld jövő szakembereit. Ez a.tevékenység szintén megköveteli az idegen nyelv Ismeretét. A műszaki pályákon a nyelvtanulásnak komoly gyümölcseit élvezheti már a főiskolás diák is, mégpedig közvetlenül tanulmányaiban. A műszaki egyetemeken szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy pedagógiai szempontból nem tanácsos a hallgatóknak az alaptanulmányuk mellett és ennek Ideje alatt új idegen nyelvet tanulni. Az egyetemeken hovatovább nagyobb súlyt fektetnek arra is, hogy a hallgatók szakismereteik egy részét közvetlenül idegennyelvű tankönyvekből, monográfiákból és folyóiratokból nyerjék. Ez csakis akkor lehetséges, ha ennek nincsen nyelvi akadálya. Szakmailag és nyelvileg nagyon előnyös lenne, ha egyetemistáink egy része — megfelelő kiválasztás alapján — egyetemi tanulmányukat külföldi egyetemen fejezhetnék be. E szempontból szintén célszerű, de kevésbé hatásos, a néhányhetes műszaki praxis külföldön, ami már folyamatban van. A középiskolai nyelvi felkészültség Az előbbiekből nyilvánvaló, menynyire fontos a műszaki hivatásban — de nem csak ott — az idegen nyelv ismerete. Ez komoly nyelvoktatási feladat elé állítja a középfokú, de az alapfokú iskoláinkat ls. Eléggé elterjedt ugyanis az az egyoldalúan értelmezett vélemény, hogy a műszak! egyetemekre Jelentkezőknek jóformán nincs szükségük Idegen nyelvekre. Éppen a nyelvismereti hiányosságok jelentkeznek olykor az ipari középiskolát végzett főiskolai hallgatóknál. Az idegen nyelv elsajátításánál akár a különböző fokú Iskolákat vagy nyelvtanfolyamokat tekintve, az oktatás módszerében is vannak még hiányosságok. Bizonyára pedagógiailag is hatásosabbak a modern, technikai berendezésekkel végzett nyelvtanltási és tanulási módszerek. A nyelvismeretek fontosságát vitatván, rá kell mutatni a magyar nyelvű középiskolát végzett diákjaink bizonyos nyelvi hiányosságaira. Ez a szlovák nyelvet Illeti. Már az egyetemre valő felvételi vizsgánál némely jelentkező esetében nyilvánvaló, hogy a későbbiek folyamán az alaptárgyak és szaktárgyak szlovák nyelven valő elsajátítása komoly nehézségeket fog okozni. Sajnos, ez a feltevés legtöbbször helyes és a megkezdett egyetemi I tanulmány rövidesen kudarccal zárul. Ez a kérdés nem megoldhatatlan, és egy kis jóakarat, talán munkatöbblet, a középiskolai pedagógusok részéről, nagy segítséget és hálára kötelező útravalót jelentene az egyetemre készülő diákok számára. E pár sorban nem lehet kimeríteni az idegen nyelv ismeretének sok-sok előnyét. A műszaki dolgozók is a napnak csak egy részét szentelik közvetlenül a hivatásuknak. Többi idejüket mint magánemberek élik, és mint Ilyenek esetleg nyári szabadságukat külföldön töltik, ahol hasznát vehetik nyelvtudásuknak. Nemzetközi konferenciák és külföldi utak A műszaki ismeretek bővítésének és a tapasztalatcserének nagyon fontos forrása- ma a nemzetközi öszHa általánosabban viszonylatban tekintjük az idegen nyelvek tanulását és Ismeretét, nyilvánvaló, hogy az élet minden területén csak előnyt jelenthet. VARGA ISTVÁN doncens, a kémiai tudományok kandidátusa 1985. december 5. * ÜJ SZŐ 3