Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-03 / 335. szám, péntek

A Karib-tenger partján az Oriente kubai tartományban fekvő Man­zanillo a halászok ég hajóépítők városa. Képünkön a halászkikötő egy része. (Saroch ČTK — felvétele) Subandrio a kínoi—Indonéz kapcsolatokra Djakarta (ČTK) — Subandrio in­donéz külügyminiszter Berita Yud­hának adott Interjújában bírálta azt a módot, ahogyan Kína az Indoné­ziai politikai helyzet fejlődéséről tájékoztat. Közölte, hogy megkérte Indonézia pekingi nagykövetét, tol­mácsolja a kínai kormányszervek­nek elégedetlenségét a pekingi rá­dió egyes adásaival kapcsolatban. Hangsúlyozta, Indonézia nem tűri, hogy más ország beavatkozzon bel­ügyeibe. Subandrio igazolni próbálta a Kl­ne-ellenes tüntetéseket, melyeket a szeptemberi puccskísérlet felszámo­lásával kapcsolatos felháborodással magyarázott. Megjegyezte, hogy Su­karno elnök bízik a kínai—Indonéz jó kapcsolatok felújításában. Dahomeyben megoldódott a válság ÚJ IDEIGLENES KORMÁNY ALAKUL Cotonou (ČTK) — A cotonoul rá­dióállomás bejelentette, hogy új Ideiglenes kormány alakul Daho­meyben. Az alkotmány értelmében Congacout, a nemzetgyűlés eddigi elnökét bízták meg az államfői tiszt­séggel. Congacou tegnap fogadta Magu volt elnököt, Aplthy" elnökhelyettest és Ahomadegbe miniszterelnököt, akiket a hadsereg lemondásra kény­szerített. A tárgyalás célja az volt, hogy döntést hozzanak az ország politikai rendezésének kérdésében. Az elnök és alelnök lemondása véget vetett a válságnak, mely je­lentősen befolyásolta az ország po­litikai életét. A dahomey! reakciós körök, élükön Ahomadegbevel, el­ítélték Apithy politikáját, aki az or­szág politikai és gazdasági függet­lenségének biztosítására törekedett. Apithy nem volt hajlandó lemonda­ni és arra hivatkozott, hogy a nép választotta elnökké és ezért a de­mokrata párt nem válthatja őt le. Tüntetések és a rendkívüli állapot kihirdetése után a hadsereg beavat­kozott a politikai válságba és 13­mondásra kényszerítette Apithyt. A dahomey! politikai válság reá­lis következménye csupán annyi, hogy a reakciónak nem sikerült megvalósítania célját, hogy csupán Apithy elnököt kényszerítse lemon­dásra, mivel az összeesküvés szer­vezői is kénytelenek voltak távoz­ni a kormányból. Mivel azonban az ország belpolitikája a három poli­tikai irányvonal kompromisszuma, valóáfcínű, hogy a lemondott politi­kusok rövidesen újból megjelennek a politikai életben. S é|h|á|n|y BUDAPESTEN BEFEJEZTE 6. ülé­sét a KGST rádiótechnikai és elekt­ronikai Ipari állandó bizottsága. Az ülésen részt vett Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia ós a Szov­jetunió küldöttsége. (ČTK) II. HASSZÁN MAROKKÖI KIRÄLY bonni látogatásának befejezéséül hivatalos közleményt adtak kl, mely szerint Nyugat-Németország további gazdasági segítséget nyújt Marok­kónak. A közlemény szerint Lübke elnök elfogadta II. Hasszán meghí­vását és Marokkóba látogat. (ČTK) A LENGYEL—FRANCIA VEGYES BIZOTTSÁG tárgyalásokat kezdett a két ország kulturális, tudomá­nyos-műszaki együttműködése prog­ramjának aláírásáról. (ČTK) A CSEHSZLOVÁK IFJÜSAGI SZÖ­VETSÉG 165 vezetője, élükön Miro­slav Zavadillal, a CSISZ Központi Bizottsága elnökével, a Komszomol Központi Bizottságának meghívásá­ra Moszkvába látogatott. (ČTK) NEM HIVATALOS jelentések sze­rint a nyugat-nigériai parlamenti pótválasztások szerdáig 33 ember­áldozatot követeltek. (ČTK) A JAPÁN TENGERÉSZEK általá­nos sztrájkjához a partmenti hajó­zás 785 hajóegységének személyzete is csatlakozott. Több mint 1300 hajó vesztegel a kikötőkben és a japán teherforgalom (beleszámítva a szá­razföldi forgalmat is) 40 százalék­kal csökken. Bérsztrájkkal fenye­getőznek a japán vasúti dolgozók és a postások ls. A DOMINIKAI IDEIGLENES KOR­MÁNY bejelentette, hogy 1966. jú­nius 1-én általános választásokat tf.itanak és az új kormány 30 nap­pal később veszi át a hatalmat. Június 1-én választják majd meg az új elnököt, az alelnököt, a parla­ment és a szenátus tagjait, valamint a községek vezetőit. JENS OTTO KRAG dán miniszter­elnök kijelentette, hogy a dán kor­mány szükségesnek tartja az atom­fegyverek elterjesztésének betiltá­sára vonatkozó szerződés aláírását. Egyúttal állást foglalt amellett, hogy Nyugat-Németországban levő atomfegyverek használatáról tovább­ra ls az amerikai elnök döntsön. (ČTK) AZ ANGOL távösszeköttetésügyi miniszter az angol alsóházban beje­lentette, hogy a különböző színes tolevízíórendszerek tanulmányozásá­val megbízott bizottság a nyugatné­met Pal rendszer mellett foglalt ál­lást. (ČTK) A JUGOSZLÁV ÉS A NEPÁLI KOR­MÁNY úgy döntött, hogy kathmandi és belgrádi diplomáciai képvisele­teiket nagykövetségi rangra emelik. (ČTK) ADDIS ABEBÄBAN EDWARD OCHABNAK, a lengyel Államtanács elnökének látogatásakor megálla­podást írtak alá Etiópia és Lengyel­ország kulturális, tudományos ós műszaki együttműködéséről. Ochab tegnap befejezte etiópiai látogatá­t. (C sát. (ČTK) A NYUGATNÉMET DIÁKSZERVE­ZETEK tiltakoztak az ellen, hogy Siegfried Ruff háborús bűnöst a bonni orvosi egyetem tanárává ne­vezték ki. Ruff 1941 és 1942 között a dachaui koncentrációs táborban foglyokon különböző kísérleteket végzett. Több kísérlet halállal vég­ződött (ČTK) A NYUGATNÉMET KORMÁNY 25 radarkésziiléket rendelt az Emi Electronics Ltd. angol vállalattól az aknavetőállások megállapítására. (CTK). Koszigin fogadta Stewart angol külügyminisztert Moszkva (ČTK) — Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke fogadta a Kremlben Mi­hael Stewart angol külügyminisz­tert. A fogadáson jelen voltak Ste­wart kíséretének tagjai, Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagyköve­te, Gromiko szovjet külügyminiszter és Szoldatov, a Szovjetunió londoni nagykövete. A hivatalos tárgyalások megkez­dése előtt Stewart Koszigin dolgo­zószobájában szovjet és külföldi új­ságírókkal találkozott. Szovjetunió­beli benyomásairól, Gromikóval és Mikojannal folytatott tárgyalásairól beszélt velük. Ezután megkezdődött a hivatalos tárgyalás. Hivatalos közlemény sze­rint a nemzetközi helyzetről és a szovjet—angol kapcsolatokról tár­gyaltak. Jövő héten ül össze a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Moszkva (ČTK) — December 7­én, kedden kezdődik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, amely hivatalos jelentés szerint megvitatja az 1966. évi költségvetési Javaslatot. A Legfelsőbb Tanács gaz­dasági és költségvetési bizottsága a közelmúltban tartott plenáris ülé­sén, az albizottságokban a szakem­berekkel és miniszterekkel folyta­tott részletes vita után, jóváhagyta a terv és költségvetési javaslatot, amely rövidesen úgy jellemezhető, hogy biztosítja a Szovjetunió nép­gazdaságának további fejlődését, az életszínvonal emelkedését és a Szov­jetunió védelmi erejének növekedé­sét. A Legfelsőbb Tanács ülésén a na­pirend két pontjáról Nylkolaj Baj­bakov, a Goszplan új elnöke és Va­szlllj Garbuzov, a Szovjetunió pénz­ügyminisztere tart beszámolót. KLAUS: Ausztria javítani akarja kapcsolatait a szocialista országokkal Bécs (ČTK) — Dr. Joseph Klaus osztrák kancellár tegnap New York­ban hangsúlyozta: Ausztria arra tö­rekszik, hogy megjavítsa kapcsola­talt a szocialista országokkal és megőrizze semlegességét valameny­nyl kérdésben. Kijelentette, hogy a lengyel és román miniszterelnökök nemrógl ausztriai látogatása hozzájárult az országok közötti kapcsolatok elmé­lyítéséhez. Klaus megerősítette az osztrák kormány javaslatát, hogy az 1967-re tervezett leszerelési értekezletet Bécsben tartsák meg. Ausztria és a Közös Piac meg­egyezését az egyik legnehezebb problémának nevezte. Franciaországnak a demokratikus pártok közös programján alapuló kormányra van szüksége A Francia Kommunista Párt választási felhívása Párizs (ČTK) — A Francia Kom­munista Párt felhívással fordult a választókhoz, akik november 5-én, vasárnap részt vesznek az elnök­választáson. A vasárnapi választá­sok — áll a felhívásban, lehetővé teszik, hogy valamennyi francia vá­lasszon De Gaulle tábornok, a szo­ciális haladás és a demokratikus békepolltika között. De Gaulle po­litikája a pénzügyi és Ipari csopor­tok érdekelnek feláldozza a töme­gek érdekeit. A demokratikus ooll­tikát Francois Mitterrand, a fran­cia baloldal egységes jelöltje kép­viseli. Az FKP felhívása hangsúlyozza: De Gaulle-re vagy más jelöltre sza­vazni annyit jelent, mint meghosz­szabbítani a személyi hatalom rend­szerét és újabb eszközöket nyújta­ni a rendszernek olyan politika megvalósítására, mely ellentétben áll a nép és a nemzet érdekeivel. Franciaországnak olyan kormányra van szüksége, mely a demokratikus pártok közös programján alapszik, olyan kormányra, mely reálisan oldja meg a ma égető problémáit, harcol a szociális igazságtalanság ellen és a nép érdekében használ­ja fel azokat az eszközöket, melye­ket eddig a fölösleges „ütőerőre" fordítottak. A Francia Kommunista Párt befe­jezésül felhívja a választókat, hogy Franciaország jobb jövője, a béke megszilárdítása és a szociális hala­dás érdekében szavazzanak Fran­cois Mitterrandra. A Biztonsági Tanács új afrikai tagjai New York (ČTK) — Az afrikai országok ENSZ-csoportja azt Java­solta az ENSZ közgyűlésének, hogy január 1-től Nigériát és Ugandát nevezzék ki a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. A Biztonsági Tanácsnak január 1­től az eddig! 11 helyett 15 tagja lesz. Ebből 5 állandó tag — az Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságánál! határozata New York (ČTK) — Az ENSZ­közgyűlés politikai bizottsága jóvá­hagyta 28 afrikai ország határoza­tát, mely atomfegyvermentes övezet létesítését javasolja Afrikában. Tartózkodott a szavazástól Portugá­lia, a Dél-afrikai Köztársaság és Franciaország. A határozatot az ENSZ-közgyűlés plénuma elé terjesz­tik, ahol már előre biztosított elfo­gadása. Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britahnia és Csang Kaj-sek-ék és 10 nem állan­dó tag — Mail, Jordánia, Nigéria, Uganda, Japán, Hollandia, Űj-Zéland, Bulgária, Uruguay és Argentína. Az afrikai országok csoportja ezenkívül azt javasolta, hogy Ma­rokkót, Kamerunt, Dahomeyt, Tan­zániát és Sierra Leonét válasszák a Gazdasági és Szociális Tanács tag­jává. A Tanács tagjainak száma ja­nuár 1-től 18-ról 27-re emelkedik. Határozat az ENSZ pénzügyi kérdéseiről New York (ČTKJ — Az ENSZ­közgyűlés költségvetési bizottsága határozatot fogadott el, mely szerint az ENSZ-közgyűlés elnöke által ki­nevezett 12-tagú különbizottság az ENSZ-főtitkárral együtt részletesen elemezni fogja az ENSZ pénzügyi helyzetét. A CIA tevékenysége a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányul A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE Moszkva (ČTK) — Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgá­lata az amerikai Imperialista poli­tika egyik legmegbízhatóbb eszkö­ze, Írja a tegnapi moszkvai Pravdá­ban Viktor Majevszklj. A Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) bujtogató tevékenysége elsősorban a Szovjet­unió és a többi szocialista ország, valamint az ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok ellen Irányul és komolyan veszélyezteti a nemzetek szabadságát és függetlenségét. 1950-ben a CIA sokoldalúan hoz­zájárult a koreai háború előidézé­séhez. Hosszú évek óta a CIA taj­vani központjából kém- és bujtoga­tó tevékenységet folytatnak az ázsiai szocialista országok ellen. A CIA a nyugatnémet hírszerző szolgálat­tal együttműködve különböző akció­kat valósít meg az NDK, Magyaror­szág, Csehszlovákia, Lengyelország és a többi szocialista ország ellen. Majevszklj rámutat arra, hogy eddig még nem leplezték le a CIA tevékenységét Dél-Vietnamban. Nem titok, hogy az amerikai kémszolgá­lat is hozzájárult az egyetlen tör­vényes kongói kormány megdönté­séhez ős részt vett Lumumba meg­gyilkolásában. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, milyen veszélyt je­lent a CIA tevékenysége. December 9-én és 10-én Erhard nyugatnémet kancellár az Amerikai Egyesült Államokban Johnson elnök­kel fog tárgyalni. Erharddal együtt utazik Schröder külügyminiszter ős von Hassel hadügyminiszter ls. Már magában véve az a tény, hogy az NSZK hadügyminisztere is részt vesz a tárgyalásokon, azt bizonyítja, hogy a katonai kérdések a tárgyalások egyik legfontosabb pontját képezik. Nyugatnémet politikusok számtalan kijelentéséből megállapítható, hogy Erhard a nukleáris problémával és az Északatlanti Szövetséggel kap­csolatos nyugatnémet álláspontot akarja Johnsonnal ismertetni. John­son viszont azt akarja elérni, hogy az NSZK az eddiginél nagyobb mér­tékben támogassa az Egyesült Álla­mok vietnami háborúját. Egyes jelek arra mutatnak, hogy az amerikai el­nök a nyugati nukleáris stratégiával kapcsolatban Erhardtól vár kezde­ményezést. A továbbiakban Erhard és Johnson különböző gazdasági kér­désekről, elsősorban az ún. Kenne­dy-fordulóról folytatnak tárgyaláso­kat. Erhard amerikai útja előtt Schrö­der megbeszéléseket folytatott a francia és a brit külügyminiszterrel. Schröder e beszélgetések folyamán Igyekezett elfogadtatni Franciaor­szággal és Nagy-Britanniával azt a bonni álláspontot, amely a nyugati katonai tömb nukleáris stratégiájá­nak meghatározásánál és a nukleá­ris fegyverek elhelyezésének és esetleges felhasználásának kérdésé­ben Nyugat-Németországnak is be­leszólási Jogot követel. Ezt a nyu­gatnémet igényt Franciaország egy­értelműen elutasította, miután a francia vezetőknek saját nukleáris koncepciójuk van, ellenzik az NSZK atomfelfegyverzését és azt ls, hogy Nyugat-Németország együtt dönthes­sen a nukleáris fegyverek kérdései­ről. Franciaország a NATO-ban fel­KOMMENTARUNK Miért megy Erhard Washingtonba? vetett mindhárom nukleáris javasla­tot elutasítja. Ezek közül az első az amerikai multilaterális atomerő-ja­vaslat, a második az angol javaslat, amely az atlanti nukleáris erők lé­tesítését és a nyugatnémet atomlgé­nyek kielégítését szorgalmazza. Ste­wart brit külügyminiszter kijelentet­te, hogy Nagy-Britannia számára az atlanti nukleáris erő létrehozása lenne a legelfogadhatóbb és a tár­gyalások folyamán mindkét fél ki­tartott saját álláspontja mellett Ezek azok a tények, amelyekkel Erhardnak számolnia kell a John­sonnal tervezett tárgyalásokon. Rusk amerikai államtitkár november első felében kijelentette, hogy az USA elismeri az NSZK nukleáris együtt­működési jogát és ezt a kijelentést Nyugat-Németországban úgy értékel­ték, hogy az Egyesült Államok Nyu­gat-Németországot nukleáris fegyve­rekhez akarja juttatni. Miután azon­ban az Északatlanti Szövetségben a helyzet eléggé zavaros, Johnson nem­igen tehet komolyabb lépést, ha nem támogatják a Szövetség legje­lentősebb tagjai. Éppen ezért való­színű, hogy Erhard decemberi tár­gyalásain még nem születik végle­ges döntés. Viszont minden jel arra mutat, Erhard az USA-ban olyan légkört igyekszik teremteni, hogy a döntés mielőbb megtörténjék és a lehető legnagyobb mértékben kielé­gítse a nyugatnémet igényeket. Ha a nyugatnémet militaristák szabad utat kapnak a nukleáris fegyverek­hez, ez tovább növelné a nemzetkö­zi feszültséget, tekintet nélkül arra, milyen ürüggyel tennék lehetővé a revansista atomlgények kielégítését. Ami pedig a vietnami háború kér­dését illeti: Minél nagyobb megér­tést tanúsít Johnson a nyugatnéme­tek iránt a nukleáris együttműködés kérdésében, annál nagyobb támoga­tásra számíthat Erhardék részéről a vietnami háborúban. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az NSZK mér Jelenleg ls messzemenően segíti a saigoni báb­kormányt, amelynek jelentős hitelt nyújtott és hadianyagot küldött, sőt foglalkozik egy különleges vietnami légió létesítésével is. Erhard útja az Egyesült Államok­ba a nyugatnémet atomdiplomácia szerves része. Amennyiben az Egye­sült Államok kielégíti a nyugatné­met igényeket, megkönnyíti az NSZK nukleáris felfegyverzését, ezzel meg­akadályozza a nukleáris fegyverek elterjesztésének meggátlásáról kö­tendő szerződést, holott ezt a szer­ződőst — legalábbis szavakkal — támogatja. JAN BLANSK? 1985. december 3. * ÜJ SZŐ 3 <

Next

/
Thumbnails
Contents