Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-19 / 351. szám, vasárnap

Ä jövő évben tovább konszolidálódik a csehszlovák népgazdaság Oldŕich Černík mérnők, miniszterelnök-helyettes beszéde a Nemzetgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról J Á rossz termés ellenére biztosítottuk a nép életszínvonalát. A lakosság reáljövedelme az 1964. és 1965. években mintegy 6 százalékkal emelkedett. Lényegében sikerült stabilizálni az élelmiszerpiacot, és részben megjavítani a lakosság •gyes Iparcikkekkel valő ellátását. Az év folyamán továbbra ls látható egyes múltból származó negatív Irányzatok Jelentős hatása. Az idén sem teljesítjük a beruházások tervét, még mindig kitolódnak a kitűzött határidők, ennek következtében nem tartják be a termelőhelyek üzembe helyezésének határidőit, emelkednek a költségvetési árak, s végűi azután lassan csökken a befejezetlen építkezések túlméretezett száma. így a ráfordított eszközök nem hozzák meg a várt eredményt. Még mindig alacsony a termelés hatékonysága és a termelés felelőssége azért, hogy Jő minőségű árut szállítson a belkereskedelemnek, s ezért nem tudja fedezni a lakosság igényeit megfelelő struktúrájú és minőségű árucikkekkel. II. Az 1966. évi terv koncepciója és feladata Az 1966. évi tervjavaslat fő arányainak eldöntésénél azokból a körülményekből indultunk ki, amelyek főként az Idei év második felében befolyásolták a kiindulási alapot. Ezeket egyrészt az ipari termelés növekedésének gyorsulása, másrészt a növénytermelés nagy veszteségei jellemzik. Nincs okunk feltételezni, hogy a jövő évben az ipari termelés csökkenne, ellenkezőleg feltételezhető, hogy tovább fog növekedni. A helyzet megköveteli, hogy jelentős mennyiségű élelmiszert és takarmányt hozzunk be külföldről. A terv a következő fő Irányzatokat tartalmazza: 1. Lényegében megtartani az eddigi fejlődési ütemet, mint a termelés hatékonysága növelésének, a bel- és külkereskedelem, valamint a beruházások számára szolgáló szállítások biztosításának alapvető felIII. A terv jellemzése Áz 1966. évi tervjavaslatban a népgazdaság fejlesztésének alapja az ipari termelés emelkedése lesz, a nemzeti jövedelem mintegy 3,8 százalékkal, az ipari termelés 5,5 százalékkal, az állami alapokba történő mezőgazdasági piaci termelés 6,6 százalékkal, az építkezési munkák 6 százalékkal, a teherszállítás teljesítménye 2,4 százalékkal növekszik. A társadalmi termelés gyarapodását csaknem 72 százalékban, az ipari termelés fejlődését 22 százalékban a mezőgazdasági termelés növekedése biztosltja. Az ipari termelés növekedését a jövő évben mindenekelőtt az energetikai termelés 8,4 százalékos, a gépipari termelés 8,1 százalékos és a vegyipari termelés 7 százalékos növekedése biztosítja. Az 1966. évi tervjavaslatban fedezve van a népgazdaság tüzelőanyag- és villanyáram szükséglete. A lakosság szükségleteit teljes mértékben biztosítják a piaci alapokba történő szénszállítmányok és a terv szerint megjavul a szállított tüzelőanyag minősége is. A tervezett villanyáramfogyasztás fedezése érdekében a terv biztosítja az energetika elsődleges fejlesztését. A villanyáramellátôsban a helyzet megjavulása csak akkor marad tartós, ha biztosítják az új vajáni és ledvlcei villanyművek zavartalan menetét. Ezeket az új villanyműveket az Idén, illetve jövőre helyezik üzembe. A vegyipari termelés 1966-ban épp ügy, mint az előző években, gyorsabban fog fejlődni, mint a népgazdaság. A termelés növekedésének gyors üteme — például a műanyaggyártás 25,5 százalékos emelkedése — lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékszükségletet jobban fedezik, mint az előző évben. De ennek ellenére nem tudjuk teljes mértékben fedezni a gazdaság szükségleteit és számos vegyipari terméket továbbra is külföldről kell behoznunk. A kohászati iparban a termelés csaknem 5 százalékkal növekszik. A kohászati termékek szükséglete fedezve lesz ős a gépipar előirányzott növelését kohászati anyagokkal biztosltjuk. Ezenkívül a kohóipari ágazatnak továbbra ls jelentősen hozzá kell járulnia a szükséges deviza megszerzéséhez. A gépipari termelés növekedésére befolyással vannak a tervezett beruházások és a belföldi piac igényei. A termelés átlagos 8,1 százalékos emelkedése mellett a beruházási szállítások 6 százalékkal, a piaci alapokra történő szállítások csaknem 14 százalékkal növekednek. A javaslat biztosítja a meglevő termelőhelyek korszerűsítését és új termelőhelyek építését, hogy így a következő években létrejöjjenek a szükségletek jobb kielégítésének feltételei. Az építőanyagipar fejlesztésének terve határozza meg többek között az építkezési munkák lehetőségeit. A tervben megteremtjük az előfeltételeket a falazáshoz szükséges tételét. Meg kell gyorsítani a vegyipari és gépipari termelés fejlődését, ami számos más ágazat műszaki színvonala emelésének egyik előfeltétele; 2. a gazdaság lehetőségeihez mérten növelni az akumuláció hányadát a nemzeti jövedelemben, főként a beruházásokban részt vevő szállító szervezetek kapacitásával összhangban; 3. a feldolgozó ágazatok útján biztosítani kell továbbá az energetikai és a nyersanyagalap egyensúlyát; 4. az eszközöket a rossz termés és az elemi csapások következményeinek kiegyenlítésére szükséges behozatalra kell összpontosítani, s ugyanakkor biztosítani kell a termelés számára a progresszív technikai berendezések fokozott behozatalát. anyagok és az építészeti kerámia gyártásának fokozatos növelésére. Az elégtelen termelési kapacitás ellenére a terv mérlegeli a lakosság szükségleteinek elsődleges biztosítását. A lakosság számára az építőanyagszállítás 12 százalékkal emelkedik, hogy így a lehetőségekhez mérten meglegyenek a lakásalap karbantartásának és korszerűsítésének feltételei. A közszükségleti iparban a termelés 3,3 százalékkal növekszik. A közszükségleti ipar feladatainak megvalósítása .megköveteli • az átvevők- és a szállítók legszorosabb együttműködését, a készletek forgalmának meggyorsítását, s a behozott nyersanyagok optimális felhasználását és a termelőhelyek legnagyobb mértékű kihasználását. Az 1966-ban feltételezett mezőgazdasági termeléssel és az élelmiszeripari nyersanyagok és termékek tervezett behozatalával összhangban a terv az élelmiszeripari termelés 3,9 százalékos növelését javasolja. Lényegesen növekednek a szállítások főként a tejipari ágazatokban (7,7 százalékkal), a csokoládégyárakban (6,9 százalékkal) és a tartós sütemény gyártásában (9,3 százalékkal ). A közlekedés fejlődése a Jövő évben kielégíti a népgazdaság szükségleteit. A járművek kapacitása fedezi a szállítási Igényeket, sőt tartalékot Is képez, amelyet a járművek Javítási Idejének csökkentésével növelni lehet. A Jövő évben több mint 4 milliárd 4 millió koronát fordítunk a közlekedés fejlesztésére és korszerűsítésére, beleértve a vasútvonalak további villamosítását. Fokozott figyelmet szenteltünk az utak fő javításainak és átépítésének is. A posta teljesítménye 3,5 százalékkal emelkedik, a telefonelőftzetők száma csaknem 6 százalékkal növekedik. Tovább bővül a városközi távbeszélő-hálózat automatizálása. A mezőgazdasági termelés terve, amelyet a kormány már október 22én Jóváhagyott, a mezőgazdasági brutto termelés 7,9 százalékos növekedését tételezi fel. A növekedés ütemére kihat az 1965. évi alacsony kiindulási alap. A mezőgazdasági termelís növekedésének döntő részét a növénytermelésben kell elérni, főként a gabonafélék, a cukorrépa, ás a burgonya termelésének fokozásával. A növénytermelés gyorsabb növekedésének kell biztosítania a szükséges takarmányalapot, ugyanakkor elegendő nyersanyagot ls az élelmiszeripar és a közszükségleti ipar számára. A növénytermelés biztosítása érdekében az 1965. évhez viszonyítva az ipari műtrágya szállítása csaknem 11 százalékkal emelkedik. Az állattenyésztési termelés biztosítása szempontjából jelentős szerepe lesz a központi takarmányalap összeté telének. A külföldi árak emelkedése ellenére a helyzet nem tette lehetővé, . hogy korlátozzuk a takarmánypogácsák és a csontliszt behozatalát. A mezőgazdasági beruházások és a Központi Mezőgazdasági Terményfelvásárlási Igazgatóság beruházásai összesen elérik a 6 milliárd koronát. A mezőgazdaság számára szállított gépek és berendezések értéke mintegy 2,5 milliárd korona lesz. A tervjavaslat arra számít, hogy a mezőgazdaság többek között mintegy 16 ezer traktort, 17 ezer pótkocsit, 3 ezer gabonakombájnt és számos más gépet és berendezést kap. Az 1966. évi beruházási építkezések és nagyjavítások tervjavaslata az 1966—1970. évi ötéves terv öszszeállításának Irányelveiből Indul ki. A beruházási építkezés terjedelme 7,9 százalékkal növekszik és biztosítja a munkák szükséges terjedelmét a dél-szlovákiai árvízkárok kiküszöbölésénél. Az új ipari építkezések megkezdésének kiválogatásánál a népgazdaság hosszú tartamú fejlesztési koncepciója alapján néhány strukturális változtatásra kerül sor. Főként a vegyipar fejlesztéséről van sző, ahol megkezdődik új műtrágyagyártó üzemele és műrostot termelő üzemek építése, valamint a kőolajvezeték egy újabb ágának építése. A közszükségleti iparban megkezdődik egyes kiválasztott üveg-, textil-, bőr és bútoripari üzemek átalakítása. Újjáépítések kezdődnek az élelmiszeriparban is és korszerűsítik a gépipari üzemeket. A tervjavaslat biztosltja Szlovákia gazdaságának további szilárdítását. Szlovákiában az ipari termelés 10 százalékkal emelkedik. Gyors üteme elsősorban a kohászat (20,6 százalékkal), a vegyipar (11,8 százalékkal) és a gépipar (14 százalékkal) fejlődését biztosítja. A termelés növekedésének fő forrása az új termelőhelyeken meginduló termelési gyarapodás lesz. E források a termelés növekedésének mintegy 50 százalékát teszik ki, főként a kohóiparban, a vegyiparban és az energetikában. A beruházások csaknem 12 százalékos tervezett fejlődését az építőipari termelés növelése biztosítja. Szlovákia hányada a beruházások és a megjavítások országos terjedelmében-31;4 százalékra, az építkezési munkákban 32,8 százalékra növekszik. Az árvízkárok kiküszöbölésére 482 millió koronát fordltunk a családi házak építésére és karbantartására szánt összegen kívül. Az egészségügyre fordított kiadások 4,2 százalékkal, az Iskolaügyre fordított kiadások 4,1 százalékkal és a szociális biztosításra fordított kiadások 4,4 százalékkal növekednek. A terv alapján a lakosság 4,5 százalékkal több árut vásárolhat. Emellett arra számltunk, hogy az élelmiszereladás 3,3 százalékkal és az iparcikkek eladása 6 százalékkal növekszik. Az ipari áruk tervezett szállítása lehetővé teszi az eladás gyorsabb növekedését. Ez elsősorban a beruházási jellegű árukra, vagyis egyes gépipari termékekre és építőanyagokra vonatkozik. A lövő évben a különféle építkezési formák keretében 82 ezer új lakást adnak át. 1966-ban a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások bizonyos fejlődését biztosítjuk. Fejlődésük csak gazdasági alapon lehetséges, ezért az ilyen fajta szolgáltatások terén feltétlenül gazdaságilag egyenértékű kapcsolatokat kell létesíteni és fejleszteni a lakosság és a népgazdaság között. Ez lehetővé teszi e szolgáltatások fejlesztését, s ugyanakkor az egyéni anyagi érdekeltség alapján nyert jövedelem reális érvényesítését. összhangot kell elérni a vásárlóképes kereslet és e szolgáltatások piaci kínálata között. Az életszínvonal megítélésénél egyre Jelentősebbé válik a munkaidő kérdése. A dolgozók bizonyos köreinél már a múlt években bevezették a heti 48 óránál rövidebb munkaidőt. A cipőgyárakban és üveggyárakban a futószalagoknál dolgozók munkaidejét 42 órára, az egészségre ártalmas részlegekben heti 36 órára csökkentettük. A szén- és ércbányászatban mér bevezettük a 44 órás munkaidőt, s 1965. október 1-től a bányavállalatokban és a megszakítás nélkül dolgozó termelőhelyeken fokozatosan 42 órára csökkentjük a munkaidőt Nem kevésbé fontos az élő munka megtakarításával összefüggő problémák megoldása ls. Mindnyájan tudjuk, mily nagy tartalékaink vannak a dolgozók számában és elosztásában, tudjuk, hogy sok vállalatban és üzemben viszonylag munkaerőfelesleg van. öriási tartalékok rejlenek a munkaidő kihasználásában és az aránytalanul nagy állásidőkben ls. Az új irányítási rendszer arra fogja szorítani a vállalatokat, hogy feltárják e tartalékokat. • • • Haladéktalanul intézkedéseket kell szerveznünk a központtól egészen az üzemekig annak érdekében, hogy elérjük az alapvető népgazdasági kapcsolatok egyensúlyát, hogy biztosítsuk valamennyi feladat gazdaságilag leghatékonyabb módon való komplex és céltudatos megoldását. A kormány, az Állami Tervbizottság, az Állami Pénzügyi, Ar- és Bérbizottság, az Állami Műszaki Bizottság, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium határozataival összhangban, az illetékes minisztériumokkal együttműködésben döntő Intézkedéseket dolgozunk ki, amelyek megtakarításokra vezetnek a behozatal terén, lehetővé teszik a behozott nyersanyagok és termékek hatékonyabb értékesítését, a kivitel és a kivitel hatékonyságának növelését. Intézkedéseket teszünk a behozott nyersanyagok és termékek árai terén, a progresszív termelések és ágazatok támogatására és a műszaki szempontból elavult rossz és nem jövedelemző termelés korlátozására. Mindezen intézkedéseknek a tökéletesített tervszerű Irányítási rendszer elveiből kell kiindulniuk és fel kell használniuk a gazdasági eszközöket, főként az árak, a hitelek, dotációk és a díjazás terén. Úgy kell azokat megvalósítani, hogy a vállalatok és a lakosság jövedelmének növekedése gyorsan megtérüljön a társadalmi források bővülésének formájában. • • • A nagyfokúan progresszív termelés további fejlesztésének előfeltételei szorosan összefüggnek a beruházás hatékonyságának növelésével. Ezért át kell értékelni az összes eddig mérlegelt és előkészített beruházásokat. A beruházások sürgősségének sorrendjét a következő szempontok szerint kell meghatározni: a) Mindenekelőtt korszerűsíteni kell azokat az üzemeket, amelyeknek lehetőségük van a termelés mennyiségének és jövedelmezőségének növelésére, anélkül, hogy növelnék a dolgozók számát. b) azokhoz az új, vagy korszerűsített kapacitásokhoz, amelyek nincsenek több műszakban kihasználva, lakásokat kell építeni, s így kell lehetővé tenni a munkaerők biztosítását; c) olyan kapacitásokat kell korszerűsíteni, átépíteni és kibővíteni, amelyek gépi felszerelésén kívül építkezési beruházásokat is igényelnek; d) csak utolsóként mérlegelhetjük teljesen új üzemek építését új helyen, új kollektívákkal, lakás- és polgári építkezéssel. • • • Az utóbbi évek megtanítottak bennünket arra, hogy a mezőgazdaság megszilárdítása nélkül nem képzelhető el az egész gazdaság egészséges fejlődése. A mezőgazdaság fejlődésének eddigi üteme azt jelentené, hogy a mezőgazdasági termelés gyarapodása nem tudná fedezni a lakosság szaporulatának szükségleteit. A munka termelékenysége növekedésének fő tényezője a mezőgazdaságban a mezőgazdaság és az ipar közötti munkamegosztás színvonala. IV. Az ipari termelés hatékonyságának növelése Közvetlen célkitűzéseink szempontjából a legfontosabb kihasználni a termelési alapban rejlő potenciális lehetőségeket. Főként arról van szó, hogy a termelésnek a bel- és a külkereskedelem szükségleteihez kell Idomulnia. Gazdasági eszközökkel, az árak tervszerű szabályozásával és a jövedelem elosztásával fogjuk szabályozni a kínálatnak és a keresletnek a gazdaságra gyakorolt nagy hatását. A kormány már elhatározta, hogy a központilag irányított szervezetek kötelezően vesznek részt saját pénzeszközeikkel a szakágazati és vállalati építkezések pénzellátásában, mégpedig egységesen ezen építkezések költségeinek 15 százalékét fedezik. Azoknak a vállalatoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő saját eszközzel, a bank hosszú lejáratú hitelt nyújthat az effektív építkezésre. A kormány továbbá elhatározta, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok az egyéni munkaeredményekért kifizetett díjazásoknak legalább 1,5 százalékát (Illetve a nyereségrészesedésnél egy százalékát) tartalékalapjaikba befizetik. Elvtársak! Az 1966. évi terv jóváhagyásával olyan célokat tűzünk dolgozóink elé, amelyek elősegítik további előrehaladásunkat. A terv megvalósítása folyamán kétségtelenül látni fogjuk az emberek becsületes törekvését a gazdasági fejlődés hatékonyságának növelésére, másrészt azonban találkozni fogunk maradisággal is azoknak az embereknek a gondolkodásában, akik mindeddig nem tudtak teljesen elszakadni a merev irányítási módszerektől. Dolgozóink elé elsősorban a következő konkrét feladatokat tűzzük: lényegesen meg kell Javítani a munka termelékenységét, csökkenteni kell a selejt okozta termelési veszteségeket, Javítani kell az eszközgazdálkodást, tökéletesebben kell előkészíteni és megszervezni a beruházásokat, hogy csökkenjen a befejezetlen építkezések száma. E feladatok megoldásában döntő szerepe van az embernek. Ösztönözzön az ember társadalmi tudatának növekedése minden egyént arra, hogy a legnagyobb mértékben és alkotó módon érvényesítse tudását. Elvtársak! A kormány az 1966. évi népgazdaságfejlesztésl terv javaslatát azzal a meggyőződéssel terjeszti a Nemzetgyűlés elé, hogy a Nemzetgyűlés egyetértését nyilvánítja a Javaslattal, s tekintélyével, minden egyes tagjának személyes hozzáállásával olyan aktív intézkedések megvalósítását segíti elő, amelyek valamennyi forrásaink bővítéséhez, gazdasági fejlődésünk általános hatékonyságának növekedéséhez vezetnek. Á Nemzetgyűlés IX. ülésszaka (Foly'xtás az 1. oldalról) Ugyanígy részletesen foglalkozott más nemzeti bizottságok munkájával is. Az eddig meglevő anyagot az elnökség nem terjeszti a Nemzetgyűlés elé, mert néhány kérdés még nincs kellőképpen kidolgozva. Befejezésül LaštoviCka elvtárs kijelentette, hogy képviselőink Jő kapcsolatokat építettek ki más országok parlamentjeivel, képviselőivel. L. KULCKOVA képviselőnő reálisnak tartja a tervet és a költségvetést. Véleménye szerint a legfontosabb tartalékok a dolgozók kezdeményezésében rejlenek. Ezt a kezdeményezést a vállalatok és a gazdasági szervek még Jobban kihasználhatnák a munkaidő gazdaságosabb beosztásával — mondotta. Az üzemek nehézségeit fejtegetve arra is rámutatott, hogy a vállalatok és üzemek sok helyütt azért fizetnek kockázati hozzájárulást a nehezebb munkafeltételek mellett dolgozóknál:, mert í terv számol ezekkel a költségekkel Is. L. DOHNAL képviselő felszólalásában elmondotta, hogy a rossz termés folytán olyan nyersanyagok nagyobb mennyiségű rendkívüli behozatalára kényszerültünk, melyekért főleg gépipari termékeinkkel, de fogyasztási cikkekkel is fizettünk. Ha igaz ls, hogy szocialista társadalmunk leküzdi a nehézségeket, mégsem becsülhetjük le ezt a problémát. A Jövőben ugyancsak folytatni kívánjuk az árucserét a szocialista és a kapitalista államokkal, hogy több árufajtánk legyen a piacon. Ezután a képviselő a szolgáltatások, a Javítási munkák és megrendelésre készített áruk minőségével foglalkozott. Az új irányítási rendszerrel kapcsolatban Dohnal képviselő kijelentette, hogy dolgozóink gondolkodásának lényegesen meg kell változnia. Személyes érdekeiket összhangba kell hozniuk az üzemek és az egész társadalom érdekeivel. A vita befejezése után a képviselők egyhangúlag jóváhagyták az 1966. évi népgazdaságfejlesztési állami terv és az állami költségvetés javaslatát. A Nemzetgyűlés IX. ülésszaka az éjszakai órákban ért véget (km) Ül SZö % *ÍB35 'owswtat IS.