Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-18 / 350. szám, szombat

AZ • • •* •' ÜVEG SZERELMESEI Äz észak-csehországi Jizera hegység egyik völgyében — Jablonectői délre — a Jizerka folyó mentén fekszik Železný Brod. Manapság a városka nevének hallatára a gyönyörű üvegvázák és a híres, ötletes üvegfigurák jutnak eszünkbe, mert ezeket itt, a cseh üvegipar egyik fontos központjában készítik. 1920-ban döntő fordulat állt be a Jiaerai üvegipar fejlődésében. Železný Brodon megalakult az első üvegipari szakiskola, amely megalapozta a későbbi, világszerte ismert Železný Brod-i üvegipari művészetet. A néhai Jizera-völgyl népi művészek, rajzolómesterek fial, unokái már magas fokú szakmai képzettséget kapnak ebben az iskolában. Ezt az iskolát mondja alma materének a világszerte ismert Jaroslav Brychta professzor, Alois Metelák műépítész és az üvegipar sok sok többi művésze, akik munkájukÍjai hozzájárultak a cseh üveg világhírnevéhez. Ä HAGYOMÁNYOKAT TOVÄBB ' FEJLESZTIK Ä negyvenöt éves jubileumát ünneplő Železný Brod-1 Üvegipari Középiskola épületébe belépve úgy érzi magát az ember, mintha ünnepélyes hangulatot keltő templomban lenne. A tágas folyosókon és az első emeleti hallban vitrinekben fénylenek az iskola legtehetségesebb növendékeinek alkotásai: vázák, üvegfigurák, tálak, divatékszer, üvegplasztika stb. Éppen szünet van. A" diákok könynyű papucsban, szinte észrevétlenül járnak-kelnek a vastag kovralszőnyegen. Noha naponta látják a kiállítást, minden óra, minden gyakorlat után újabb és újabb felfedezéseket tesznek a vitrinekben csillogó üvegcsodák kivitelezésében. Kis csoportokba verődve, halkan suttogva közlik egymással észrevételeiket, megjegyzéseiket. Szinte a szemünk láttára alakul ki itt az iskolát képviselő ízlés és stílus követőinek lelkes tábora. Mindenesetre jó ötlet volt, hogy a kiállítást az iskolában rendezték. Vlasta Marýšková tanárnő, az iskola üvegfestő osztályának főnöke a szakember beavatottságéval ismerteti az iskola munkáját és a kiállítás anyagát. Elmondja, hogy a kiállítás tömör áttekintést akar nyújtani arról, ami Železný Brodon 1920tól az üvegipar-művészet területén keletkezett. Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy a kiállítás, múzeumhoz hasonlóan, összezsúfolva mutatja be mindazt, ami Železný Brodon készült. Itt az elmúlt 45 év legértékesebb, legművészibb alkotásaival találkozunk. A fő hangsúly a legutóbbi hat-hét év termésén van, amikor ugyanis a Železný Brod-i üveg ismét diadalútját járta. A brüsszeli világkiállításon, a moszkvai üveg- és bizsu-kiállításon, valamint a milánói Triennálén, az ötvenes években, a látogatók százezrei csodálták meg a cseh üveg nagy mestereinek művészetét. — Akkor a hivatalos elismerések, kitüntetések egész sorát kapták a brodi üvegipar alkotói — tervezők és kivitelezők egyaránt. MAGASABB SZINTEN Sz izgalmakkal teli évek után a Železný Brod-1 alkotőláz kikristályosodott és észrevétlenül ismét beleÜvegfúvó — került a „brodi üveg hagyományának" vonzó bűvkörébe. Á különböző alkotási irányzatok időszaka után mintha felújulnának a régi nagy mesterek hagyományai — de magasabb szinten... De nézzük a vitrinek tartalmát! 'A formatervező művész és a kivitelező üvegfúvó, maró, vagy véső munkájának tökéletes harmóniáját látjuk itt. Az iskola neveltjei legjelesebb képviselőinek alkotásai szinte elkápráztatnak. B. Novák és Ant. Drobnik csiszolt vázái és tálai, művészi hamutartói, V. Linka és B. Novák közösen alkotott csiszolt üvegből készült díszített plasztikái, a rendkívül finom művészi érzékről tanúskodó Jindrich Tockstein Tavasz és a Világmindenség című lineáris metszetei, mind mind nagy művészetről tanúskodnak. A Železný Brod-i üvegfigurák atyja a hetvenéves, a nemrég Munkaérdemrenddel kitüntetett Jaroslav Brychta professzor. Művészetének nyomdokaiban jár Jan Novotný, Miloslav Jankú és V. Dostrašil. Figuráikban továbbfejlesztik a nagy mester műKészül a virágváza vészetét. Elképzeléseik, terveik alapján születnek a brodi csodálatos és ugyanakkor modern üvegfigurák. ELISMERÉSEK — MEGRENDELÉSEK De Železný Brod nemcsak a dísztárgyként szolgáló üvegfigurák bölcsője. A műépítészek egyre gyakrabban fordulnak megrendeléseikkel a Jizera-völgyi városkába. Jaroslava Brychtová [J. Brychta professzor lánya) férjével, Stanislav Libenskývel, a prágai Iparművészeti Főiskola professzorával együtt, több külföldi és hazai műépítészet! létesítmény megvalósításában vett részt. Az ő művük a genfi nemzetközi szabadalmi hivatal székházában elhelyezett, betonba ágyazott, olvasztott üvegből készített díszítőszegély, a párizsi nemzetközi távösszeköttetési központ székházának 12 üvegdomborműve, a brnói International szálló társalgójának strukturális üvegfala és e luxusszálloda halljának kristályrácsa, továbbá a prágai Csehszlovák Gyermekek Házának két üvegplasztikája, valamint a .Jts&Mmmmít munka közben brnói új színház lépcsőházának ablaktervezete. A művészházaspár legújabban a prágai Vitus székesegyház Vencel kápolnája ablakainak művészi kivitelezésén dolgozik, ök, a Železný Brod-i iskola neveltjei, nyerték meg e beesés cseh nemzeti műemlék felújítására kiírt pályázatot. Ez a kö rülmény nemcsak Jaroslava Brychtová és Stanislav Libenský tehetségének elismerését, de a Železný Brod-i üvegipar magas színvonalát ls jelzi, mert a művészházaspár ter veit Železný Brodban realizálják. AZ ELMÉLET ÉS GYAKORLAT FÉLDÁS EGYSÉGE rAz iskolából évente 38—40 végzett tanuló kerül a termelésbe. Ezeknek a fiatal üvegipari szakem bereknek nem jelent nehézséget a termelésbe való bekapcsolódás, mert a második osztálytól kezdve szako sított csoportokban tanultak, ahol ezek a fő tanjárgyak: üvegbizsu tervezése, Železný Brod-i üvegfigura tervezése, préseitüveg-modellezés, csiszolt üveg-tervezés és csiszolási technika, továbbá üvegmarás, üveg festés, végül üvegvésés. Az iskola adja a Železný Brod-i és a jabloneci üvegipar szakkádereit. Általában elmondható, hogy ebben az iskolában példásan valósítják meg a termeléssel az együttműködést. A SZAKMÁT SZERETNI KELt Ä harmadik osztály műhelyében hét diák dolgozik. Mindegyik a megadott feladat kivitelezésére összpontosítja figyelmét. Szemben velük Ladislav Ohrabka, az üvegfigura-osztály vezetője. A tanulók ls a tanár ls dolgoznak. Ladislav Ohrabka éppen egy üveg rénszarvast formáz. — Szeretni kell ezt a szakmát, — mondja az osztályfőnök —, csak akkor születhetnek Igazi figurák, ha a szaktudás mellé a szakma szeretete ls hozzájárul. —• Milyen az érdeklődés a szakma iránt? — Az első osztályba általában 150-en jelentkeznek. A jelentkezők tehetségvizsgát tesznek modellezésből és rajzból. A 150-ből 25—30 Jelentkezőt veszünk fel. Ezek a tanulók a harmadik osztályban már önállóan tervezik az üvegfigurákat. A tanulmány befejezésekor a tanulók szakérettségi vizsgát tesznek, amely a szóbeli vizsgákon kívül főleg gyakorlati feladatok megoldásából áll. Volt alkalmam beszélni Železný Brodon idős üvegfúvókkal, fiatal üvegipari tanulókkal, alkotómunkájuk csúcspontján levő tervezőkkel, az iskola tanáraival és növendékeivel. Munkájukról kivétel nélkül lelkesedéssel beszéltek. Mind elmondta. hogy ez a munka, amely sokszor végtelen türelmet kíván, sok szépséget, örömet jelent számukra nap mint nap. Železný Brod-on meggyőződtem arról, hogy a cseh üveg világhírnevét elsősorban az üveg szerelmeseinek tehetséggel párosuló lelkesedése és az üvegipari dolgozók páratlan szakmaszeretete alapozza meg. SOMOGYI MATYAS May Károly német ifjúsági író gyakran látogatott el a Lttoméftce melletti Brné községbe, ahol Srdiöko fSzívecske) nevü kis szállodában szállt meg, ahol nyugodton dolgozhatott — írhatott. Ott fejezte be egyik könyvét 1884 karácsony táján. A kis szállodai szoba teljesen megfelelt May ízlésének. Még 1954-ben ls, (akkor fanecký volt a szálloda gondnoka) egy indiánsátor állt a szoba May Károly elhagyatott szállodaszobája előtti folyosón. May szobáját a regényeiben gyakran szereplő gerendaházakhoz hasonlóan rendezték be. A látogatók megcsodálhatták a két indián nyugágyat, a naay agyagkorsót, a falakat díszítő íjat és nyilakat s az indiánok életét szemléltető festményeket, faneckjj utódja már egyáltalán nem tanúsított megértési May Károly emléke Iránt. Talán azért sem, mert az ifjúsági író és alkotásai annak idején egyszeriben „kegyvesztettek" leltek. Az új vezető az íróra emlékeztető tárgyakat kidobatta, A brnélek ma már szívesen hoznák helyre az elfogult, szűk látókörű vezető hibáját. Ám hogyan? Ez az alapjában véve kínos eset figyelmeztet. Helyes lenne, ha az illetékesek minden kisvárosban, minden községben megőriznék a még meglevő emlékeket, a múltnak kijáró tisztelet mellett ezzel is támogathatnák az idegenforgalom fellendítését. F. R. LEVÉL A LEKÉRI GYÓGYINTÉZET DOLGOZÓINAK Gyermekeink védelmében emelünk sínt! Olvasóink bizonyára emlékeznek a kis Lubosko esetére, akit egy bratislavai üzlet elöl elloptak, és csak hosszas nyomozás után derült ki, hogy gyilkosa kocsltul a Dunába dobta. Azokban a napokban lélegzetvisszafojtva lestünk minden hírt, és némi megkönnyebbüléssel vettük tudomásul a rendőrség Jelentését a tettes elfogásáról. A bíróság azonban a tettest elmeállapota miatt felmentette a vád alól. Nemrégen a bratislavai esti hírlap adott újabb hírt arről, hogy a gyilkos: Jozef Mažár megszökött a lekéri elmegyógyintézetből. Ezzel kapcsolatban jelent meg Miklósi Péter glosszája lapunk november 20-i, szombati számában. Erre jött. az említett intézet dolgozójának, Vystričll Józsefnek tiltakozó válasza, melyben a kis Írást szenzációhajhászásnak és pletykának belyegzl. Ezt az olcsó vádat már bevezetőben a leghatározottabban vissza kell utasítanunk, mert legnagyobb sajnálatunkra éppen e levél támasztja alá azt az aggodalmat, amelyet mindannyiunk nevében Miklósi Péter fogalmazott meg. Ám beszéljen a levél önmagáért: Talán Ön nem Ismeri itt a helyzetet, ezért tájékoztatásképpen írom, hogy a betegek létszámához viszonyítva kevés az ápolónk — főleg a férji ápoló. Hiába kérjük minden évben a létszám emelését. Néha 90—100 betegnél csak ketten tartanak szolgálatot. Csoda, ha Maiárhoz és Krajaöióhoz hasonló páciensek megszöknek? Szeretnénk azonban leszögezni, hogy a gyilkos szökéséért nem okoltuk kizárólag az intézet dolgozóit. De mit sem változtat a tényen az ápolók nehéz, fáradságos, odaadó munkája, ha továbbra ls fennáll a veszély, és a társadalom számára veszélyes személyek szökése — a személyzet beismerése szerint — a jelenlegi körülmények mellett a jövőben sincs kizárva. Sajnos, a gyermekgyilkos Mažár és a hozzá hasonló személyek gyógykezeléssel egybekötött védőrizete megoldatlan kérdés. A bíróság elmeállapota miátt felmenti a súlyos vád alól, és elrendeli gyógykezelését. A karhatalmi szervek elkísérik őt az elmegyógyintézet kapujáig, és itt megszűnik a felelősségük. Az intézet azonban csak gyógykezelésre van berendezkedve, nincs kellő lehetősége, módja a zavart elméjű bűnözők őrizetére. Cselekedni kell, mielőtt valami szörnyű tragédia bekövetkezhetne. Ezért tartottuk kötelességünknek az üggyel foglalkozni. Az Intézet dolgozójának levele csak megszilárdította meggyőződésünket, hogy a kérdéshez mindaddig újra meg újra vissza kell térnünk, amíg valamennyiünk — az egész társadalom érdekében nem találunk megfelelő megoldást. Hallottam, hogy Bratislava lakossága ijedelemben élt, amikor Mažár szökéséről értesült. Nem csodálkozom, hiszen amióta Matár és Krajačič az intézetben van, nekem sincs nyugodt percem, mert családom van — olvashatjuk tovább a levélben. Nagyon ls megértjük a szülő rettegését. Csak azt nem értjük, miért neheztelnek az intézet dolgozói, hogy ennek a közös félelmünknek nyíltan, lapunk hasábjain hangot adtunk, szót emeltünk a magunk és az intézet dolgozóinak biztonsága érdekében is. Levele további részében panaszként említi, hogy Bratislava környékén vannak Jobban felszerelt és teljes személyzettel ellátott intézetek, amelyek szabadkoztak Mažár befogadásától. Javaslatot tesz, amelyet itt hozunk nyilvánosságra: Nem lenne célszerűbb, ha az ilyen, elmebetegnek elismert, de fizikailag egészséges s a bíróság által a vád alól felmentett egyéneket egy külön intézetben helyeznék el, ahol az ápoló személyzet mellett fegyveres őrség is lenne, és felügyelet alatt a termelésbe ls bekapcsolódnának? így valamit visszatérítenének a társadalomnak. Nálunk az ilyen egyének csak lekötik az amúgy is kevés ápolót, akik nem szentelhetnek kellő figyelmet és gondoskodást azoknak a betegeknek, akiknek erre nagyobb szükségük lenne, és fobban meg ts érdemelnék. Úgy hisszük, megfontolásra méltó javaslat Társadalmunk elég erős, és bizonyára nagyobb megerőltetés nélkül képes e probléma megoldására. Ezt bizonyltja dr. Ján Strakoš elvtársnak, a lekéri elmegyógyintézet igazgatójának e kérdéssel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz intézett levele, melyben megnyugtatásként leszögezi: „A Csehszlovák Orvosi Társaságnak elmegyógyászati tagozata már 2—3 évvel ezelőtt javaslatot tett az Egészségügyi Minisztériumnak olyan intézetek létesítésére, amelyek az egészségügy kötelékébe tartoznának, de őrzésük esetleg a biztonsági szervekre hárulna. Ezekben gyógyítanák az olyan betegeket, akiknek gyógykezelését — az alkoholisták esetében az elvonókúrát — a bíróság rendelte el. Az ilyen intézetek létesítését néhány kerületben már tervezik is. S ezzel a veszélyes betegek szökési lehetősége, általános megelégedésre csökkenne". Igen. Igazat adunk az Intézet igazgatójának: a veszély csökkenne..» Sajnos, mindez egyelőre csak feltételes mód. Majd valaha — a jövőben csökken, de mindaddig, amíg a tervek, javaslatok nem válnak valósággá, ez a veszély fennáll. Ilyen megvilágításban nem tudunk őszintén örülni annak sem, hogy a lekéri intézetben — a korszerű orvostudomány követelményeinek megfelelően — nincsenek rácsok. Az intézet dolgozói levelük túlnyomó részében talán éppen ennek a ténynek bizonyítását, magyarázását találták a legfontosabbnak. Bennünket viszont inkább az ügy társadalmi vonatkozásai érdekelnek és érintenek. Befejezésül még annyit, hogy nagyon örülnénk, ha az intézet dolgozói megértenék őszinte segíteni akarásunkat. Nem vádoljuk a nehéz munkát végző ápolókat, de nyugtalanít mindannyiunkat az a tudat, hogy a tetteikért felelősségre nem vonható, beteges hajlamú és ezért felette veszélyes személyek elszigetelése mindeddig nem elég biztoságos. Irtózunk annak a gondolatától is, hogy Luboško fiatal szüleihez hasonlóan esetleg más szülők is gyászruha viselésére kényszerülhetnek, csupán azért, mert nem tettünk meg idejében és maradéktalanul mindent ennek megelőzésére. Holott a veszélyt előre láttuk, felismertük, nagyságát felmértük és felhívtuk rá az illetékesek figyelmét. Szeretnénk, ha olvasóink az az intézet dolgozói így értelmeznék előző és mostani írásunkat is. ZSILKA LÁSZLÓ £ggi (Mmim**™™ '^HHHHm Ráf&tollP ^ f wfc: mm í* m'JI'Í : H ^Jm K S. "íj&j? " : ' I 1 í i, • % v i • * * ? m — V 'i. v í , ' • • - • ŕ *•**•• xyp- <J » ' * * *» ... ; . ... . •• üíiSrís;.:' - * • .• ^ jf Ifcí * v ŕ HÁNY ÉVES LEHET. (Štubňa felvétele) 1985. december 18, * ÜJ SZÖ 5