Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-18 / 350. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesül jelelt! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Közlemény o CSKP Központi Bizoltságiok üléséről BRATISLAVA 1985. DECEMBER 18. SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 350, szám Ára 50 fillér A CSKP Központi Bizottsága Prágában 1965. decem­ber 16-án és 17-én tartott ülésén Jiŕí Hendrych elv­társ tájékoztató beszámolója alapján megvitatta a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusának té­ziseire tett javaslatokat. A jelenlevők részletes és mély­reható vita után határozatot hoztak, amelyben jóvá­hagyták a XIII. pártkongresszus előkészítésére vonat­kozó téziseket. A határozat értelmében a CSKP Köz­ponti Bizottságának elnöksége a vitában elhangzott ja­vaslatok figyelembevételével gondoskodik a tézisek vég­érvényes megszövegezéséről és közzétételéről a legkö­zelebbi plénumiilésen. A tézisek adják majd annak az országos politikai kampánynak az alapját, melynek fo­lyamán pártunk tagjai s hazánk minden dolgozója állást foglal azokhoz a politikai, közgazdasági, ideológiai s nemzetközi politikai kérdésekhez, melyek pártunkat je­lenleg foglalkoztatják és javaslatokat tehetnek az emlí­tett alapvető fontosságú kérdések megoldása érdekében. A CSKP Központi Bizottsága meghagyja minden párt­szervezetnek és szervnek, hogy taggyűléseken, nyilvános gyűléseken s a dolgozókkal folytatott beszélgetéseken vitassa meg a téziseket. A társadalmi szervezetekben és a nemzeti bizottságokban ténykedő kommunistők köte­lessége, hogy az említett szervezetekben biztosítsák a tézisek megvitatásőt. A határozat meghagyja továbbá a Rudé prővo, a Prav­da és a pártsajtó minden szerve szerkesztőségeinek, va­lamint a társadalmi szervezetek központi sajtószerveiben dolgozó kommunistáknak, hogy lapjaik hasábjain indít­sanak vitát a tézisekről. A vitát mindenütt egybe kell kötni a dolgozók mozgósításával a mindennapi életük valamennyi szakaszán kitűzött időszerű feladatok telje­sítésére. A Központi Bizottság elvárja, hogy pártunkban s a lakosság legszélesebb rétegeiben az említett tézisek megvitatása folyamán méltassák a XII. pártkongresszus óta megtett utunkat. A széles körfi gyümölcsöző vita adjon újabb lendületet a dolgozók kezdeményezésének, amely minden, a társadalmunk felvirágoztatásával kap­csolatos, jelenleg sürgős megoldást váró kérdés gya­korlati megoldásával hozzájárul a XIII. pártkongresszus tanácskozásának s határozataira tett előkészületeknek elmélyítéséhez. A CSKP Központi Bizottsága 0. Cerník elvtárs tájé­koztató beszámolója alapján eddigi gazdasági fejlődé­sünket is elemezte, majd megviíatta az 1966—1970-es éveket felölelő negyedik ötéves tervidőszak első évére — az 1966-os évre — előirányzott közgazdasági prog­ramot és népgazdaságfejlesztési tervjavaslatot. A nép­gazdaságunk eddigi fejlődése mélyreható elemzésének eredményein alapuló előzetes gazdaságpolitikai prog­ram-javaslat elveinek értelme az, hogy egységes, és cél­tudatos törekvésekkel keil mindnyájunknak hozzájárul­nunk népgazdaságunk eredményes fellendítéséhez s a múltban előfordult negatív irányzatok kiküszöböléséhez. Az a célunk, hogy elvi jellegű változást érjünk el gaz­daságunk eddigi fejlődésében. Gazdasági programunknak olyan eszköznek keli len­nie, amelynek segítségével népgazdaságunk hathatósan befolyásolhatja tudományos-műszaki forradalmunkat. Ez­zel azt a célt követjük, hogy a termelésben s minden újjátermelési folyamatban pozitív irányzatokat juttas­sunk érvényre, s gyorsabb ütemben tárhassuk fel a szocialista társadalmunk további felvirágoztatásához múlhatatlanul szükséges újabb forrásokat. , A hosszú időre szóló program kidolgozása és va­lóraváltása azonban nagyon bonyolult feladat, amely elválaszthatatlan jelenlegi gazdasági problémáink meg­oldásától, valamint azoktól a mindennapi törekvésektől, amelyekkel az üzemi és falusi dolgozók iparkodnak népgazdaságunk mind hatékonyabb fejlesztésére, és egész társadalmunk élete gazdasági feltételeinek ked­vezőbbé tételére. A Központi Bizottság e feladatok fontosságát elsősor­ban az 1966. évi tervvel kapcsolatban hangsúlyozta, mert a valamennyi fokú irányító szervektől s a dolgozóktól minden munkahelyen már a tervteljesítés első napjától kezdve fokozott aktivitást és összpontosult igyekezetet igényel. Az, hogy népgazdaságunk fejlesztése 1964-ben és 1965-ben újabb lendületet kapott s dolgozóink kez­deményezése újból kibontakozódott s helyes irányú i (Folytatás a 2. oldalon) Košicén a napokban üzembe helyezték a Kelet-szlovákiai Nyom­da új részlegét, melyet a Szovjetunióból, az NDK-ból és Angliából behozott korszerű gépekkel láttak el. Felvételünkön a könyvnyom­da részlege látható. (CTK G. Bodnár felvétele) Ülésezett az SZNT egészségügyi bizottsága (CTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­nács egészségügyi bizottsága tegna­pi ülésén az élelmiszeripari dolgo­zók és a csecsemők egészségügyi gondozásával összefüggő kérdések­ről tárgyalt. Az élelmiszeripari üzemekben ál­talában betartják az egészségvédel­mi szabályokat, de sok helyütt még mindig nem megfelelő a higiénia, a munkabiztonság s az ezt szolgáló berendezések sem. Jelenleg Szlová­kia több mint 250 kisebb-nagyobb élelmiszeripari üzeme közül csupán 17-ben van annyi dolgozó, hogy ezekben az üzemekben számításba jöhet orvosi rendelők létesítése. Ami a csecsemők és koraszülöt­tek kórházi gondozását illeti, egyre jobb a helyzet. Ez főleg annak kö­szönhető, hogy évről évre mind több a gyermekorvos, Szlovákiában éven­te több mint 81 000 gyermek születik a 66 nôgyógýászati-szUlészetí és 12 szülészeti klinikán. Az élelmiszeripar feladatai Ladislav Špačinský elvtárs, az élelmiszeripari miniszter helyettese • Mik élelmiszeriparunk jelenlegi legsürgősebb feladatai, és milyen feladatokkal kell a negyedik ötéves tervidőszakban megbirkóznia? Élelmiszeriparunk jelentős mérték­ben járul hozzá lakosságunk igé­nyelnek egyre tökéletesebb kielégí­téséhez. Az élelmiszeripari üzemek általában jól teljesítik feladataikat, amit az a tény is bizonyít, hogy ez év elejétől 102,7 százalékos ered­ménnyel teljesítik a termékértékesí­tés tervét. Élelmiszeriparunk a ne­svedik ötéves tervidőszak éveiben egyre erőteljesebben járul hozzá ha­zánk lakossága életszínvonalának emeléséhez és szükségleteinek kielé­gítéséhez. így például a kiskereske­delemben 1970-ben forgalmának mintegy 55 százalékát élelmiszerek árusításával éri el. Élelmiszeriparunk a tökéletesített irányítási rendszerhez igazodva el­sősorban — az élelmiszergyártás fokozot­tabb iparosítására, — a mezőgazdasági termelésben olykor megmutatkozó aránytalansá­gok megszüntetésére, — a fogyasztói kereslet kielégíté­se céljából egyes termékcsoportok helyettesítésére, továbbá — olyan feldolgozási és ellátási rendszer megteremtésére törekszik, amely rugalmasan alkalmazkodik mind a mezőgazdasági termeléshez, mind a fogyasztók igényeihez. • Milyen változások várhatók élelmiszeriparunk felépítésében? Az 1970-ben piacra kerülő élelmi­Miroslav Schätz mérnök, a tudományok kandidátusa irányí­tásával a Prágát Vegyész eti Technológiai Főiskolán olyan szillkonos kaucsukot fejlesztettek, amely kiváló tulajdonságait mínusz 50 — plusz 180 C fok hatására sem veszíti el. Cseh­szlovákia már a földkerekség negyedik országa, ahol szill­konos kaucsukot gyártanak. (Saroch — CTK felv.j| RHODESIA Már hét afrikai ország szakított Angliával • Algéria nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait Londonnal • Sierra Leone az AESZ kormányfői értekezletének azonnali összehívását sürgeti Dar es Salaam (CTK) — Guinea, Tanzania, Ghana és Mali után az EAK, a brazzaville-i Kongói Köztár­saság és Mauritánia ís megszakította diplomáciai kapcsolatalt Angliával, így tehát eddig már hét afrikai ál­lam szakított Londonnal. Az algériai külügyminisztérium sajtótitkára kijelentette; Algéria tá­mogatja az etiópiai császár javasla­tát, hogy december 21-én üljön ösz­sze az Afrikai Egység Szervezetének rendkívüli miniszteri tanácsa, s vizsgálja meg a rhodesiai helyzetet. Algéria egyelőre nem szakltja meg diplomáciai kapcsolatait Angliával. 1. B. Tabata, a dél-afrikai Afrikai Demokratikus Unió száműzetésben élő elnöke washingtoni sajtóértekez­letén kijelentette, hogy a független afrikai államok küzdeni fognak a rhodesiai Smith-rendszer ellen, Dél­Afrika viszont katonai segítséget nyújt neki, és még szorosabbá teszi kapcsolatukat. Az AFP Freetownból Jelentette, hogy Albert Marga, Sierra Leone miniszterelnöke Diallo Tellihez, az AESZ főtitkárához és Halié Szelasz­szié etiópiai császárhoz intézett üze­netében az AESZ kormányfői érte­kezletének azonnali összehívását Sürgette. Csütörtökön délután Accrában és Dar es Salaamban hatalmas britelle­nes tüntetések zajlottak le a Wilson­kormány rhodesiai politikája miatt. Petícióban követelték Erhardtól a Német Kommunista Párt legalizálását Megmérgeződött az NSZK politikai légköre Bonnban csUtfirtökön egy küldöttség petíciót nyújtott át a kancellári hi­vatalban. A petíció, amelyet több mint 2000 ember írt alá, arra kéri a kor­mányt és a parlamenti képviselőket, bogy vizsgálják felül a Német Kom­munista Párt betiltását, és tegyék le­hetővé a pirt legális működését, ami hozzájárulna a két német állam vl­szerek 49,7 százaléka állattenyészté­si termék, 10,6 százaléka pedig zöld­ség, gyümölcs, burgonya stb. lesz. Ezzel szemben a malom- és sütő­ipari termékek mennyisége az 1965. évihez viszonyítva jelentősen csök­ken. Ezt a tényt tükrözi 1970-ig élel­miszeriparunk egyes ágaztainak fej­lődése is. Elsőrendű feladat, hogy Szlovákia, de különösen Dél-Szlová­kia az eddiginél nagyobb mérték­ben vegyen részt az élelmiszeripari termelésben. A tervszerű népgazdaság-irányítás tökéletesített rendszerének érvénye­sítése érdekében 1965. január l-vel átszervezték élelmiszeriparunk gaz­dasági egységeit. Tizennyolc gazda­sági szervezet létesült, amelynek te­vékenységét az Élelmiszeripari Mi­nisztérium irányítja. Ezenkívül a ke­rületi nemzeti bizottságok irányítják 11 sütő- és édesipari vállalatunk te­vékenységét. • Mi történik a nem jövedelmező, s ezért megszüntetett üzemek dolgo­zóival ? Az Ipar eddigi fejlődésére a ter­melés szerfölött hatékony közpon­tosítása és szakosítása jellemző. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a második világháború előtt 60 000 élelmiszeripari üzem volt Csehszlo­vákiában, számuk a háború után fo­kozatosan csökkent, és 1964-ben már 5000-nél kevesebb Ilyen üzemet tar­tottunk nyilván. A nem jövedelmező üzemeket s üzemegységeket stb. részben már megszüntettük, de továbblakat is megszüntetünk. Ezt aszerint hajtjuk végre, hogy — tekintettel a jelenlegi és jövőbeli feladatokra — hol van szükség élelmiszeripari üzemre. A megszüntetett üzemek dolgozóit előre tájékoztatják az említett intéz­kedések gazdasági s politikai okai­ról. A dolgozók elhelyezéséről az il­letékes szervek a járási, illetve ke­rületi nemzeti bizottságokkal együtt­működve népgazdaságunk szükség­leteivel összhangban s az érvényes munkajogi előírások figyelembevéte­lével gondoskodnak. • Sor kerül a IV. ötéves tervtdő szakban az állóalapok felújítására? A negyedik ötéves tervidőszakban (Folytatás a 2. oldalon) szonyának normalizálásához, valamint az újraegyesítéshez. A kancellárhoz intézett levélben a petíció aláírói hangsúlyozzák: A kom­munista párt betiltása a politikai lég­kör megmérgezéséhez vezetett. A gya­korlat aggasztó módon megmutatta, hogy a kommunista párt működését betiltó ítélet ajtót nyitott a rendűr­állam-módszerek elterjedésének. A le­vél írói rámutatnak: az állandó poli­tikai gyanúsítgatás légkörében, amely­ben a nem konformista politikai kriti­kát „Ügynöki tevékenységnek" bélye­gezhetik meg, nem lehet megoldani a múlt és a jelen politikai problémáit. Éppen ezért a kormánynak lépéseket kellene tennie a megmérgezett lég­kör megtisztítására. Norvégia aíommentes ország marad Per Borten norvég miniszterelnök nyilatkozatot adott a Norvég Távira­ti Irodának. — Hangsúlyozni szeretném — mondotta —, hogy Európa északi ré­sze atommentes övezet. Mi Norvé­giában korábbi politikánkhoz tart­juk magunkat a támaszpontok és az atomfegyverek kérdésében. A miniszterelnök ezzel Kekkonen finn elnöknek arra a javaslatára célzott, hogy vitassák meg az Észa­ki Tanács soronkövetkező ülésén Eu­rópa északi részének atommentesí­tését. — Nagy figyelemmel tanulmá­nyoztam Kekkonen elnök beszédét — folytatta Borten. — Szeretnők rá­mutatni, hogy a finn államfő javas­lata jelentősen hozzájárul a bizton­ság megmentésére irányuló politika megvitatásához.

Next

/
Thumbnails
Contents