Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-02 / 334. szám, csütörtök

GAZDÁJA A SZÖVETKEZETNEK Galántáról Hidaskürtre igyekszünk,, az út csak egy sóhajtásnyi, persze autón. A szövetkezeti irodában Jő meleg van, a fogadtatás ls barátságos. Fiatalembertől érdeklődünk, hol található az elnök. — En vagyok — derül rajtunk a megnyerő arcú fiatalember. Aztán tessékel befelé a másik helyiségbe, ott Jobb lesz beszélgetni, nem zavarnak bennünket. Csendesen duruzsol a kályha, meghittebbé válik a szó. Múlt, jelen, jövő kapcsolódik egyeséges képbe, a hidaskürti szövetkezet sorsa bontakozódik ki előttünk. Elindultak, mint mások ... A falu dolgozó parasztsága 1949ben verődött egységbe, ekkor alakult meg a szövetkezet. Elindultak, mint mások, botladoztak, mint mások. Nem könnyű új életet kezdeni, különösen akkor, ha egy egész falu cseréli fel a régit az újjal. Abban az időben egy megcsontosodott életformát kellett felcserélni. Mondjuk meg, ahogyan volt: a hidaskürti szövetkezet a legutolsók sorában ballagott a galántai járásban. Több, mint egy évtizedig vergődött és csak 1960-ban kezdett erősödni. Miért? Sok volt a föld, kevés a szövetkezeti tag. A legjava munkaerő idegenben keresett megélhetést, menekültek a főidtől, mert úgy érezték, a szövetkezet nem tudja biztosítani mindennapi megélhetésüket. A szövetkezeti tagok közül inkább csak a férfiak jártak munkába, az asszonyok, lányok csak szórványosan. A szervezéssel, vezetéssel ts bajok voltak, szóval nem volt meg az összhang. Horváth István 1962-ben vette át a vezetés.. Eltökélt szándéka volt a szövetkezet felvirágoztatása. Gazdájává akart lenni a szövetkezetnek és azzá is lett. Ott volt mindenütt, ahol nehézségek adódtak, ott volt és ma is ott van. A legkorábban kel, a legkésőbben fekszik, végzi munkáját szakadatlanul. Pedig HorAzt hiszem nemcsak nálunk, a vinicai szövetkezetben, hanem másutt is akadnak fájó problémák. Itt nálunk az állattenyésztésben dolgozóknak az alábbi három dolog fáj legjobban: — A társadalomnak és tagságunknak egyaránt érdeke, hogy szövetkezetünk minél több tejet termeljen. Ki ne tudná, hogy a tejtermeléshez JA és elegendő takarmány is kell. Bizonyára a cukorgyár illetékesei is tudják ezt. Mégis, a 40 hektárról lekerült kukorir Érdekességek VESZÉLYES JÁ.RMŰ A traktor messze kimagaslóan a legveszedelmesebb valamennyi jármű közül — derül kl W. D. Rees angol szakorvos tanulmányából. A traktorbalesetek általában igen súlyosak, 3,5 eset közül egyben halálosak. Rees doktor szerint: a traktorok tipikus áldozatai harminc éven felüli, nős, tapasztalt traktorvezetők. CSfRÁZÁST-GÁTLÓ, SUGARAK Atomsugarakkal kezelik a krumplit a kanadai Montreal környékén üzembe állított gyárban, hogy megakadályozzák kicsírázását. Az üzem három hét alatt hatezer tonnányi burgonyát kezel ily módon. ÚJ MŰTRÁGYA A mezőgazdasági termelés egyre több, jobb és hatásosabb műtrágyát igényel. Különösen nagy az érdeklődés világszerte a kombinált műtrágya iránt, amely megfelelő arányban tartalmazza az összes tápanyagokat, tehát nem szükséges keverni a különféle összetételű műtrágyákkal. Vegyiparunk a közelmúltban új kombinált műtrágyával lepte meg mezőgazdasági dolgozóinkat. A lovosicei Észak-csehországi Vegyi Üzemben július 1-én megkezdték az ammóniákos salétrommal és mésszel kevert műtrágya előállítását, amely 30 százalék nitrogént tartalmaz. A műtrágya egy részét 50 kilogrammos műanyagzsákokba csomagolják. BIOLÓGIAI FURCSASÁG Egy anvakoca négy héten belül kétszeri elléssel 23 malacot hozott a világra a nyugat-németországi Neuswärtsban. Az első ellésnél 12 állat született, közülük kilenc maradt életben; alig négy hét múltán a koca ismét megellett, ezúttal 11 malacot. Az állatorvosok szerint ez teljesen érthetetlen tünemény, minthogy normális körülmények között 16 hét a koca vemhességi ideje. váth István nem is hidaskürti lakos. Vízkeletről főtt át elnöknek. Azelőtt szövetkezeti könyvelő volt nyolc éven át. A szövetkezet főkönyvelője, Racsko Géza sem idevalósi, ő Szénéről jár be. Horváth Ilona zootechnikus pedig kosúti lakos. Talán furcsának tűnik, hogy a szövetkezetnek e három vezetője nem falubeli, annál örvendetesebb az a tény, hogy a szövetkezet gazdasági helyzete egyre szilárdabbá válik. Nyugodtan várják a telet A hidaskürtiek 760 hektáron gazdálkodnak, ebből 22 hektár a rét és a legelő, a többi szántóföld. Állatállományuk: 530 szarvasmarha, 1240 sertés, valamint 2400 tyúk. Ebben az esztendőben 150 hektáron termeltek búzát 34 mázsás átlagtermést vártak, de 37 mázsa termett hektáronként. A 70 hektár kukorica a tervezett 41 mázsánál kerek 10 mázsával fizetett többet hektáronként. A 73 hektárnyi cukorrépa, amelyből 370 mázsa hektárhozamot terveztek 50 mázsával haladta meg hektáronként a tervezett menynyiséget. De menjünk tovább. A kertészet az esős nyár ellenére is 100 százalékra teljesítette ez évi tervét és 37 000 koronás jövedelmet biztosított a szövetkezetnek hektáronként. Jó lett volna a dohánytermésük is, sajnos a peronoszpóra megtámadta a termést s a 15 hektárnyi dohányból tízet elpusztított. Így csak öt hektárról szüretelhették le a dohányt, hektáronként mintegy 22 mázsányít. A szövetkezetet azonban a kár ellenére sem éri veszteség, mert a biztosító 600 000 koronát fizet a kárvallottaknak. Ebben az esztendőben jobban biztosították a takarmányt, a téli takarmányalapjuk is jobb a tavalyinál. A szálastakarmány és a siló ls sokkal főbb minőségű, mint az elmúlt esztendőkben. Ez pedig azt jelenti, hogy nyugodtan tekinthetnek a hoszszú tél elébe, nem érheti őket váratlan meglepetés. Silónál pl. 200 vacaszár nagyobb részét szárazon kell feletetnUnk, mert ez ideig mindössze két vagon répaszeletet kaptunk vissza a cukorgyártói. Ugyan miért? • • — Ggy tudjuk, hogy a tejfeldolgozó üzemnek átadott tej 18 százaléka fölözött tejként visszajár a termelőnek. Az Ipolysági tejüzem ezt a kötelezettségét nem tartja valami nagy tiszteletben, legalábbis velük szemben nem, mert nagyon hiányosan kapjuk a nekünk járó részt. Már többször szóltunk az igazgatónak; valamilyen indok mindig akad. Leggyakrabban az, hogy küldjünk kannákat. Azt is megpróbáltuk — eredménytelenül. • « • — A losonci felvásárló Üzemmel szerződést kötöttünk, mely többek között azt is magában foglalja, hány elválasztott malacot vásárolnak meg tőlünk. Az írásnak azonban nem nagy súlya lehet előttük, mert hol keddre, hol péntekre ígérik, hogy jönnek a malacokért, de mi rendszerint mindkét napon hiába várunk rájuk. A szerződés betartása tehát csak az egyik félre kötelező? GYURÄSZ ISTVÁN zootechnikus-helyettes A z első hó elolvadt, nyálkás, csúszós a talaj. A DT lánctalpára vastagon tapad a sár s ráadásul még az eső is szemerkél. Lassan halad előre a hatalmas gép a palínl határban. Pedig nem akármilyen' traktoros ül a kabinjában Hornyák Mihályt, az „egyszerű" traktorost nemcsak Palínban, hanem az egész michalovcei járásban, sőt a tágasabb környéken is ismerik Amikor ezt említjük a nem túlság.o^ san bőbeszédű traktorosnak, csál nem cinikusan jegyzi meg: gonnal vermeltek többet, mint ta valy, akkor ugyanis 230 vagon siló juk volt, ma 430 vagonnal dicseked hetnek. A hidaskürti szövetkezet eladási kötelezettségét is eredményeihez méltóan teljesíti. Marha- és sertés húsból 100, tejből 110, tojásból pe dig 115 százalékra teljesítik évi ter vüket. \ Nem hiányzik az utánpótlás A hidaskürti közös gazdaságban 142 ember munkálkodik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebből 55 dolgozó egészen fiatal, nem hiányzik tehát az utánpótlás. Négy esztendővel ezelőtt, amikor a szövetkezet gazdasági helyzete rohamosan kezdett javulni, felfigyeltek ám a fiatalok is. Lassan kezdtek visszaszállingózní a különböző munkahelyekről; mert látták, tapasztalták, liogy odahaza is meg lehet élni. És ki ne élne, dolgozna szívesebben odahaza, ha a munkáját becsületesen megfizetik? De munkába álltak azok az asszonyok is, akik sokáig fittyet hánytak a közös gazdaságnak. A kereset, a szövetkezeti Juttatás kecsegtetően hatott minden épkézláb emberre. És nem is csalatkoztak. A szövetkezet tavaly áttért a szilárd jutalmazásra. A módszer bevált, aki szorgalmasan dolgozik megtalálja a számítását... Böngészünk a kartotékok halmazában, kiemelünk néhány nevet. Itt van például Dobrovodszky Sarolta fejőnő, kartotékja, havi 1200 korona. Dudás Tibor fejő havonta 1700 koronát keres. Bozay Hroád, Cservenka Albert és •Kubik István traktorosok keresete meghaladja a havi kétezret és így tovább. És minden ezer korona után még 80 kilogramm gabonát is juttat a szövetkezet. „Kényszerpihenő" nélkül Télen azok sem pihennek, akik az istállókban nincsenek foglalkoztatva. A szövetkezet ugyanis szerződést kötött különböző ipari vállalatokkal fuvarozási és építkezési munkálatok elvégzésére. Galántán például autóbusz megállót építenek s mintegy 2800 négyzetméternyi területet betonoznak le. Elvállalták a galántai 12 éves iskola épületének generáljavítását, a tallósi mezőgazdasági iskola karbantartását, tatarozását, raktárakat építenek stb. Horváth István szövetkezeti elnök arcáról derű és bizakodás sugárzik. Pedig nem könnyű a dolga, egy csöppet sem könnyű. Nincs nyugta, nincs pihenése és bizony nagyon keveset törődhet a családjával. Szeretne ő is meghitten elüldögélni a családi tűzhelynél, de hát nincs idő, mert a nagyobb család a fontosabb. Amikor elnökké lett Jő étvágyú, 90 kilós ember volt. A kilencven kilóból húszat adott le azóta és gyakran panaszkodik a gyomrára. A munkában, izgalomban jobban kopik az egészség, dehát állni kell a sarat. Aki jó munkát akar végezni, annak minden erejével, minden idegszálával dolgoznia kell és nem szabad megtorpannia a nehézségek előtt. Csak így maradhat méltó gazdája a szövetkezetnek. ARDAY GY. — A hírnév hallatára még nem válik engedelmesebbé a föld az eke előtt. Közben nem a gépet, nem ls bennünket, hanem a Vihorlát csúcsát nézi. — Látják — mondja —, ott a hegyen már nem olvad el a hó. Lehet, hogy 2—3 nap múlva itt is tíz centiméteres hótakaró borítja majd a földeket. Es a fagy is belevágja jogát a talajba. A szántás pedig még két hétig tartana, ha ... — De hiszen mindössze pár hektár föld várja a mélyszántást? — Az ugyan igaz, de a járást, meg az egész kelet-szlovákiai kerületet attól függetlenül még nyugodtan szidhatják a lemaradásért. Pedig hát ... ha ez a gép beszélni tudna. — A jók legjobbjai azért itt is megkapják az őket megillető elismerést és a jutalmat. Vagy talán nem így van? — Már miért ne lenne így. De önök azt hiszik, hogy aki megkapta az őt megillető jutalmat, annak már nincs joga bosszankodni? A pillanatnyi csendet arra használja ki, hogy legyint és újra a hósapkás hegyeket nézi. — A keresetével elégedett? 1/ égigmér bennünket, olyanfor• mán, hogy nem ezt a folytatást várta, de azért az előbbinél sokkal nyugodtabban válaszol. — Képzeljék el, hogy azok is 1400—1600 koronát keresnek havonta, akik alig 7—8 hektárt szántanak fel hetente. Mert a ceruza fog, írják az órát: javítás meg karbantartás ... és jön a pénz. Nekem az idényben mindig kettőn felül van a havi keresetem. Nem órabérben, hanem teljesítményért. — Elégedett? — Kit okoljak? Tőlem függ, hogy mennyit keresek. — Télen kisebb a fizetés? — Inkább a munka , kevesebb. Már akinek. Mert azokkal a gépekkel meggyülik ám a baj, amelyek még december derekán is ott kínlódnak majd a határban. — Szóval ezen a gépen nem lesz sok javítás. — Sajnos, lesz. Sok még a szántatlan föld a járásban. Most ez is megszenvedi a mások hanyagságát. — A kukoricaszár nem akadályozza a szántást? — Kinek hogy. Nekem nem nagyon, mert beszántanám. Ha eddig nem vágták le, annak a földben van a legjobb helye. A teljesítménye felől érdeklődünk. Kissé újra bosszúság rajzolódik a homlokára, a hangjába idegességgel párosult türelmetlenség vegyül. — Minek kérdik tőlem, hiszen azt már úgyis tudják az irodából. — Akkor legalább azt mondja meg, körülbelül hány nap alatt szántotta meg az 530 hektárt. — Körülbelül? Hát azt pontosan ts' megnézhették volna a nyilvántartásban. Már mondtam, hogy nem órabérben dolgozom. — Bocsánat, már csak annyit, hogy mennyi a napi teljesítménye? — Most már alig 4—4,5 hektár. Ez is 2,5 hektárral több a kerületi átlagnál. Hogy az idényben mennyi volt? Azt számítgassák kl maguk. En addig inkább kerülök egyet. I ndul az ember, majd a gép ' — nagy morajjal. Nem tehetek róla, erre a „dühös" emberre nem tudtam haragudni. HARASZTI GYULA A balázsfai szövetkezetben az idén több mint ezer pulykát nevelnek. Felvételünkön Nagy Jenő gondozó a pulykasereggel. (Németh J. felv.) 1 FALU —10 HÍR T E S M A G A TESMAGI SZÖVETKEZETNEK 663 hektár földje és 117 tagja van. A fiatalabb korosztály aránylag csekély számban van képviselve. A felvételre jelentkező fiatalok többsége csak traktort, vagy gépkocsit szeretne vezetni. Persze ezt mindenkinek nem biztosíthatják. Ez évre a munkaegység értékét húsz koronára tervezték. A rendszeresen dolgozó tagok havonta átlag 60—65 egységre kapnak előleget. AZ EFSZ MARHAÁLLOMÁNYA TBC-mentes. A tehenek több mint 50 százaléka törzskönyvezett. Sajnos a jó takarmány hiányát már most érzik, mivel a tejhozam napi átlaga fejősönként 4,7 literre, a zsírtartalom pedig 3,8-ra csökkent. Az idén 217 ezer liter tejet és 458 mázsa marhahúst adnak a közellátásnak. AZ EGY TYÜKRA jutó tojáshozam tíz hónapi átlaga 143. Ugyanerre az időszakra tavaly csak 63 Jutott. A termelési tervet teljesítik. A beadott tojás és baromfihús ára jelentősen növeli bevételüket. JÖ BEVÉTELI FORRÁS a korai burgonya s ezért jövőre már 12 hektáron termelik. Az epertermelésre szintén nagy gondot fordítanak. Jelenleg 5 hektár epresük van. Három hektár már termő, az idén 154 mázsa epret szedtek már le. Az epres területét tíz hektárra növelik. A KÖZSÉG HATÁRÁT két 'oldalról árvízveszély fenyegeti. Északon az Olvár patak mossa el minden évben néhány hektárról a termést, délen pedig az Ipoly okoz tetemes károkat. A patak ez évben 15 hektár területen öntötte el a cukorrépát, a folyó pedig 24 hektár szántón és 155 hektár réten tette tönkre a termést. Ez a szövetkezetnek közel 700 ezer koronás veszteséget jelentett. A tesmagiak számításai alapján a patak veszélyes szakaszának szabályozási költségei egy év alatt megtérülnének. HÁROMEZER NÉGYZETMÉTER utat építettek és egyben portalanítottak az idén a faluban. Év végéig még három utcát aszfaltoznak le. Az alapkövezést már elvégezték, a befejezés azonban az útépítő vállalatra vár. A lakosság a községfejlesztési akcióban az év elejétől 13 ezer brigádórát dolgozott le. A 900 LAKOSÜ KÖZSÉGBEN a múlt év decemberéig csak egy 46 négyzetméteres helyiség állt a kultúra rendelkezésére. Ma már 250 férőhelyes kultúrházzal büszkélkednek, melynek színpada kétszer akkora, min^ a volt kultúrház egész területe. Társadalmi munkával építették. Ebből kivette részét a falu apraja-nagyja Pásztor Tiborral, a HNB elnökével az élen. A 800 ezer korona értékű épület egyetlen hibája, hogy az átadás után egy évre a színházteremben még nincsenek székek és a klubhelyiségekből hiányzik a szükséges berendezés. ÉVENTE 80—90 HEKTOLITER kerUl szüret után hordóba a messze környéken ismert tesmagi borból. Hogy ebből a faluban menynyit fogyasztanak el, arról nem beszél a krónika. Az viszont tény, hogy a vendéglő havonta átlag 40 ezer korona forgalmat bonyolít le, míg az élelmiszerüzlet havi bevétele 110 ezer korona. A SPORTSZERVEZET kiváló eredményekkel dicsekedhet. Labdarúgói, akik a lévai járás III. osztályú bajnokságában szerepelnek, az őszi idény után hárompontos előnnyel állnak a táblázat élén. Szép teljesítményükért Jobb talajú pályát érdemelnének, mir^t a jelenlegi. Bizonyára a szövetkezet segítségével, amely eddig sem kezelte őket mostohagyermekként, maguk ls meg tudnák javítani a gödrös pályát. ELKÉSZÜLT JÖVŐ ÉVI községfejlesztési tervük is. A Fő utca mindkét oldalán járdát építenek, 1800 hársfacsemetét ültetnek a régi kultúrház anyagából autóbuszvárótermet építenek. Az óvodát áthelyezik a HNB jelenlegi épületébe és a kertben 800 négyzetméter területen gyermekparkot létesítenek. Az óvoda helyén éttermet rendeznek be a nyugdíjasok részére. Mindezt egy év múlva megvalósított tényként lehet majd emlegetni. EGY A SOK KÖZÜL HÁROM FÁJÓ PONT... 1965. december 2. * Oj SZÖ 5