Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-11 / 313. szám, csütörtök

Ä központi irányítást összhangba hozzuk a gazdaságirányítás új rendszerével Jozef Lenárt miniszterelnök beszéde a Nemzetgyűlés tegnapi ülésén Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a múlt héten foglalkozott a központi állami és gazdasági irányító szervek tevékenységével és átszervezésével. Novotný elvtárs beszámolójában részletesen megvilágította és megindokolta a foganatosított intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell oldani a központi irányítás egyes kérdéseit, mégpedig mind a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének, mind pedig gazdaságunk sürgős problémáinak szempontjából. Ezzel összhangban a kormány a törvények összességét terjeszti a Nemzetgyűlés elé megtárgyalás és jóváhagyás végett. E törvényekkel valósítják meg a központi irányító szervek szervezetében és jogkörében eszközölt változtatásokat és módosításokat. • Ezek közé tartozik elsősorban az a törvényjavaslat, amely módosítja és kiegészíti az Állami Tervbizottságról szóló törvényt. Ide tartozik továbbá az állami pénzügyi ár- és bérbizottságokról, a technikai állami bizottságokról, a gazdasági és tudományos műszaki együttműködési állami bizottságról, az irányítási és szervezési állami bizottságról szóló törvényjavaslat, az egyes szakágazati központi szervek szervezetében és jogkörében eszközölt változtatásokról szóló törvényjavaslat, a gazdasági egyeztetésről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvényjavaslat, valamint a Csehszlovák Állami Bankról szóló törvényjavaslat. A benyújtott javaslatok a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszere fokozatos megvalósításának érdekében tett intézkedések szerves részét alkotják. Áz új irányítási rendszer egyes alapelveit már az Idén kipróbáljuk egyes kiválasztott vállalatokban, s értékes ismereteket és tapasztalatokat nyerünk. Az új rendszer érvényesítése érdekében már számos intézkedést tettünk. így például kiadtuk a tervezés új módszertanát, jóváhagytuk a fő gazdasági eszközök rendszerét, és megjelentek a fő normaszabályok is. Az új irányítási rendszer jelentékenyen növeli a vállalatok és a nemzeti bizottságok önállóságát és bővíti jogkörüket, valamint szabad kezet biztosít nekik a vállalkozáshoz és a kezdeményezéshez. A vállalatok és a nemzeti bizottságok iránti bizalomból abból a meggyőződésből Indul ki, hogy a gazdasági eszközök helyes felhasználásával önállóan és felelősségteljesen biztosíthatják az adott szakaszon a társadalom szükségleteinek kielégítését. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az új rendszer csökkenti a központi irányítással szemben támasztott Igényeket. Éppen az teszi lehetővé a racionálisabb társadalmi munkaráfordítást, hogy egységes állami tervünk van, és hogy a népgazdaság fejlődését a társadalom érdekei, a dolgozók szükségletei alá rendeljük. Ebben rejlik a szocialista rendszer, a szocialista gazdaság egyik döntő előnye. És nekünk ezt az előnyt jobban ki kell használnunk. Á központi szervek mentesítése a túlnyomó részt operatív irányítástól, lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek a koncepciós kérdéseknek, valamint a népgazdaságfejlesztés szélesebb körű gazdasági és műszaki szempontjainak. A központi irányító szerveknek továbbá gondoskodniuk kell valamennyi terület és láncszem tökéletes összhangjáról, a távlati és a realizációs terület célszerű egybehangolásáról úgy, hogy a központi irányítás szervei a tervet és az Irányítás gazdasági eszközeit a párt egységes népgazdasági politikájának :élkitűzéselvel összhangban használják fel. A Központi Bizottság plenáris ülése ennek alapján a kormány tevé íenységének a következő fő irá lyait és feladatalt szabta meg: 0 figyelmét elsősorban a népgazdaság távlati tervezésének és irányításának elmélyítésére, tehát az ötéves is hosszú tartamú tervek előkészítésére kell összpontosítania. • a népgazdaság Irányítása terén iz irányítás gazdasági eszköiett haté <onyan kölcsönös összhangban kell al <almaznla, hogy azok elősegítsék a jö/edelmezőség és a hatékonyság növe kedését. 0 a népgazdaság fejlesztésében gon loskodni kell a korszerű tudomány és echnika érvényesítéséről, a progresz tzfv fejlődési irányzatok érvényesité sérül, s ezzel összhangban hatéko nyabbá kell tenni a beruházási épít kezést. • a népgazda Ság hatéi.

ony tej lesztésében Jelen tfisebb szerepet kell biztosítani a külföldi gazdasági kapcsolatoknak, főként a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek széle sebb körű kihasználásával, • e feladatok teljesítésével szoros összefüggés ben a Központi Bi zottság hangsúlyozta, hogy a kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és elemeznie kell a terv telfesítését, el kell bírálnia a szakigazgatóságok és a nemzeti bizottságok komoly problémáit és te vékenységét, el kell mélyítenie az ellenőrzést afelett, hogy a különféle területeken hogyan tartják tiszteletben a társadalom egyetemes érdekeit. Itt elsősorban az árakról és a bérekről, a gazdaságosságról, és a minőség betartásáról van szó. 0 A Központi Bizottság végül a kormány feladatává tette az új irányítási rendszer elveinek rendszeres megvalósítását és továbbfejlesztését, valamint a tervszerű irányítás céltudatos tökéletesítését. rA központi irányítás általános megjavításának lényeges szerves részeként tökéletesíteni kell a népgazdasági tervezést. Az új alkotmány előkészítésével, az új tervezési módszertan kiadásával kapcsolatban fontos változások valósultak meg a terv összeállításának módszerében. Lényegesen csökken a terv direktív mutatóinak száma és terjedelme. E csökkentés célja, liogy tágabb teret biztosítsunk a vállalat önálló döntésének, és gazdasági tevékenységének. A végrehajtott intézkedésekkel nem merül ki a tervezés megjavításának problémája. Az új rendszer széllemében megfelelő változásokat kell eszközölnünk a központi irányításban is — a kormányban, az Állami Tervbizottságban és a kormány többi szakszervében, a minisztériumokban — az egész tervezési folyamatban. Az utóbbi évek keserű tapasztalatai, amikor nem volt hosszú időre szóló tervünk, valamint a jelenlegi gazdasági problémák, arra ösztökélnek bennünket, hogy a tervezés tökéletesítésének és tudományos módszereinek súlypontját a távlati és hosszú Időre szóló tervezésre helyezzük. A tervezés folyamatát főként két irányban kell tökéletesíteni: • terveink előkészítését következetesebben kell a korszerű tudomány és technika leghaladóbb ismereteinek és tapasztalatainak felhasználására irányítani; • a terv elkészítésénél jobban tiszteletben kell tartani és fel kell használni az értékviszonyokat és arányokat, s a népgazdaság tejlesztésére nemcsak az anyagi kapcsolatok szempontjából kell tekinteni. Mindkét szempontot figyelembe kell venni azoknál az időszerű feladatoknál, amelyeket ma a kormány, az Állami Tervbizottság és a többi gazdasági szerv a tervezés terén megold. Ez vonatkozik mindenekelőtt a negyedik ötéves terv összeállítása munkálatainak befejezésére. Véleményünk szerint már a jövő évben jelentős haladást eredményezhet az, hogy a vállalatok és a szakágazatok saját eszközeikkel, valamint az Állami Bank nyújtotta hitelekkel vesznek részt a beruházási építkezés finanszírozásában. A negyedik ötéves terv előkészítése egyik részének, a terv megvalósítása kezdetének tartjuk az 1966ra szóló terv összeállításának befejezését is. Az eddigi helyzet felülvizsgálása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a benyújtott javaslatok nem értékelik és használják fel kellőképpen a népgazdaságban levő tartalékokat. Ezért az 1986. évi terv összeállításának befejező szakaszában az a célunk, hogy a legfelsőbb tervező szervek a népgazdaság szükségletelnek jobb kielégítésére, a tartalékok hatékonyabb mozgósítására törekedjenek. Az új tervezési munkamódszerek lehetővé teszik, hogy a kormány és a legfelsőbb pártszervek döntsenek a népgazdaság kulcsfontosságú kérdéseiben, mégpedig több variáns alapján. A tervezés megjavításával egyidejűleg a kormánynak rugalmasabban és hatékonyabban kell felhasználnia az olyan gazdasági eszközöket is, mint a pénzügy, a hitel, az ár és a bér. E tevékenység oroszlánrészét az újonnan alakult Állami Pénzügyi Ár- és Bérbizottságnak kell vállalnia. Azt mondhatjuk, hogy a népgazdaság fejlesztése nagy mértékben attól filgg majd, hogyan tudnak bánni majd a központi Intézmények e mérhetetlenül fontos és érzékeny gazdasági eszközökkel. Ezen gazdasági eszközök segítségével kell kialakítanunk a válalatok gazdasági tevékenységének lehető legegységesebb és objektív kritériumait, általuk kell szabályozni egészséges fejlődésüket. A gazdasági eszközök rendszerében fontos helyet foglal el az árrendszer. Az a rendkívül fontos feladat áll előttünk, hogy jobban kihasználjuk az árakat a termelés és a fogyasztás fejlesztése érdekében. Nagy jelentőségű a szocialista anyagi érdekeltség következetesebb alkalmazása. Ez egyaránt vonatkozik a vállalatok kollektíváira és az egyénekre. Nem egészséges és normális dolog, hogy a jő és rossz vállalatokat, a lelkiismeretes és a szorgalmas dolgozókat ugyanúgy kezeljék, mint azokat, akik nem dolgoznak. Le kell küzdenünk az egyenlősdi Irányzatokat, ha fejleszteni akarjuk a versenyszellemet, ha jobb eredményeket akarunk elérni, és gyorsabban akarunk előre haladni. Az új irányítási rendszerben a munka díjazásáról szóló előírásokat az Állami Bérbizottságnak már közzétett hirdetménye tartalmazza. Lerögzíti azt az alapelvet, hogy a bérek a vállalat reális termelésének növekedésétől és a termelés jövedelmezőségének növekedésétől függően emelkednek. A bérek direktív tervezésének megszüntetésén és a rugalmas árpolitika elveinek fokozatos érvényesítésén kívül erősen befolyásolja a dolgozók bérét a pénzügyi és hitelpolitika. A nemzeti vagyon Igazgatása terén is újonnan rendeztük a szervezetek viszonyát és kapcsolatalt. Fokozódik a szervezetek és a nemzeti bizottságok gazdasági önállós.' Ugyanakkor azonban nagyobb felelősséget ls viselnek azért, hogyan bánnak a nemzeti vagyonnal. Szólottam már arról, hogy a népgazdasági tervben az eddiginél következetesebbe^ kell érvényesíteni a tudományos eredményeket és biztosítani a gyors technikai haladást. Ennek megfelelően kel megszabni a beruházási építkezés irányait is. Bár az új Irányítási rendszer feltételezi a vállalatok és a termelési gazdasági egységek kezdeményezését és önállóságát, a korszerű technika bevezetésénél és a beruházási építkezésnél, szükséges e tevékenységet megfelelően központilag Irányítani, hogy az eszközöket Jól használják fel. A helyzet megjavítása érdekében állami technikai bizottság létesítését javasoljuk, mégpedig az eddigi Állami Beruházási Építkezési Bizottság és a Tudomány és Technikát Fejlesztő és Egybehangoló Állami Bizottság egyesítésével. Az állami technikai bizottság küldetése az lesz, hogy minden téren elősegítse a tudomány és a technika progresszív fejlődését, elsősorban azt, hogy a tudomány és a technika hazai és vllágeredményei minél gyorsabban érvényesüljenek a gyakorlatban. Ez megkívánja, hogy az állami technikai bizottság necsak a kormány valamennyi szakágazati szervével, a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a szakágazatokkal folytasson szoros együttműködést, hanem ugyanakkor az általa Irányított fontos munkákba bekapcsolja a kiváló szakemberek széles aktíváját. Csak az ilyen munkamódszerek teszik lehetővé a népgazdaságfejlesztés fő szakaszának műszaki gazdasági tanulmányozását és az egyes szakágazatok fontos műszaki problémáinak megoldását. A beruházási építkezés hatékonyságának növelése, az életkörnyezet kialakítása sieinpontjából nagy jelentőségűek a területi-műszaki tervek, amelyek összeállítását az utóbbi betekben fejezték be köztársaságunk egész területére vonatkozóan. Ez az ,,R" terv élénk képet ad hazánk egész területének anyagi s egyes gazdasági teltételeiről is. E gazdag adatok felhasználása lehetővé teszi a tartalékok feltárását, ás ezáltal az építkezés hatékonyságának növelését. Tekintettel arra, hogy még mindig nem értékelik megfelelűen a külső gazdasági kapcsolatok jelentőségét gazdaságunk fejlesztése szempontjából, az Állami Gazdasági és TudományosMűszakl Együttműködési Bizottság szerepének növelését és elmélyítését Javasoljuk. E bizottság elsősorban a külföldi gazdasági kapcsolatok fő kérdéseivel, főként a szocialista államokkal való kapcsolatokkal foglalkozzék. Vizsgálja felül az egyes országokkal folytatott gazdasági és tudományosműszaki együttműködés helyzetét és távlatait, készítsen javaslatokat az alapvető kérdésekben. Ezenkívül egybehangolja a KGST bizottságaiban részt vevő csehszlovák küldöttségek munkáját és a szakigazgatóságok részvételét a nemzetközi munkamegosztás kérdéseinek előkészítésében és megtárgyalásában. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány teljesen tudatában van a nemzetközi verseny diktálta követelményeknek, vagyis annak, hogy lépést kell tartanunk a technika, a minőség és a jövedelmezőség tekintetében. ' Bővítenünk kell a nemzetközi együttműködést a kutatás és a kooperáció terén elsősorban a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal, de a fejlett tőkés államokkal is. Most pedig néhány szót az állami irányítási és szervezési bizottságról. Már nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a tökéletesített irányítási rendszer érvényesítésénél nem lehet szó valamilyen önműködő mechanizmusról, amely önmagától olyan helyzetet alakít kl, hogy a vállalatok termelése jövedelmezővé és progreszszívvá válik. Az anyagi ösztönzők rendszere — a dolognak csak az egyik oldala, amely az emberek tevékenységére hat. A dolog másik oldala az, hogyan tudnak bánni a vezető dolgozók a népgazdaság szükségleteinek, a reális lehetőségeknek megfelelően ezekkel az eszközökkel. E munkának két összetevője van: a szervezés és a kádermunka! A népgazdaság Irányítása nem függhet a vezető dolgozók kényétől-kedvétől. A vállalatokban és az üzemekben már ma tudományosan indokolt szervezési formál és módszeret vannak az irányításnak. Itt a matematikai módszerek és a magasabb fokú számítási technika felhasználására gondolok. Ezzel kapcsolatban rendkívül nagy súlyt helyezünk az Irányítás és az igazgatás ésszerűsítésére, valamint az adminisztráció csökkentésére. Igaz, hogy ebben jelentós szerep hárul a korszerű számítási technika bevezetésére. A külföldi, de a saját tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ez az irányító munka színvonalemelésének egyik forradalmasító eszköze; A korszerű számítási technika alkalmazásában még csak a kezdet kezdetén tartunk és lemaradunk a fejlett államok mögött. A kormány fontos feladata lesz e téren javulást elérni. A munkaszervezés és az irányítás tudományos módszereinek pontossága csak akkor lehet hatékony, ha megfelelő színvonalat érnek el az Irányítást végző emberek ls. Már régen nem érvényes az, hogy elég a munkatapasztalat, vagy a szervezőképesség. A vezető dolgo-. Zóra háruló követelmények megkövetelik a szakismereteinek elmélyítését. Egyelőre nincs túlságosan sok sokoldalúan képzett, tudományos szakképzettséggel rendelkező Irányító szakemberünk. Az Állami Irányítási és Szervezési Bizottságnak mielőbb gondoskodnia kell az Ilyen szakemberek kiképzéséről. Ebből a célból a bizottság mellett Irányítási Intézet létesült, amely már előkészíti a vezető gazdasági dolgoz^ kádereinek kiképzését. A kormány szakágazati szervei hatáskörének rendezésével kapcsolatban szeretnék két fontos kérdésre rámutatni. Az egyes központi szervek hatáskörének meghatározásával szeretnénk leküzdeni azt a helyzetet, hogy csak nehezen lehetett megállapítani, ki a felelős bizonyos kérdésekért. Szeretnénk megszüntetni a kormányhatározatok teljesítéséért való felelősség alóli kibúvást. A benyújtott törvényJavaslatok megbatározzák az Állami Tervblzottság és a többi szerv kölcsönös kapcsolatát és hatáskörét. A törvényjavaslatok meghatározzák e szervek törvényhozási jogkörét is. Világosan rámutatnak, kl milyen területen hozhat döntést és adhat ki utasításokat. Ez Igen célszerű és szükséges beavatkozás abba az ártalmas gyakorlatba, amikor egyes központi szervek csak úgy ontották a hirdetményeket és az irányelveket, úgyhogy e paplrdzsungelben alig Ismerte kl magát valaki. Ezzel függ össze a gazdasági egyeztetésről szóló törvény novellizálása la. Ez a szerv fog dönteni azon károk helyrehozásáról, amelyek a vállalatokat és a termelési gazdasági egységeket az állami terven kívül, direktív utasítással meghatározott rendkívüli feladatok következtében érik. Lenárt elvtárs beszéde végén a minisztériumok szervezetében javasolt változtatásokkal foglalkozott. A Bánya- és Nehézgépipari Minisztérium létesítésére tett javaslat abból indul kl, hogy az igen széles hatáskörű központi szakágazati szervek létesítését lehetővé teszi a minisztériumok megváltozott jellege és az új irányítási rendszerben. A mezőgazdaságban befejezzük azokat a munkákat, amelyek az új irányítási rendszer elveit a mezőgazdasági termelésre alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy egyre növekszik a vízgazdálkodás szerepe, azt javasoljuk, hogy a vízgazdálkodás irányítását vonjuk ki a Mezőgazdasági Minisztérium hatásköréből, s azt központi vlzgazdasági igazgatóság irányítsa. Végül pedig a helyi gazdálkodást fejlesztő központi Igazgatóság megszüntetését javasoljuk. Ez összefügg azzal a törekvésünkkel, hogy növeljük a nemzeti bizottságok szerepét ezen a téren. A benyújtott javaslatok a kormány irányító tevékenységének megjavítására Irányuló intézkedések részét alkotják. Egyidejűleg meg kell változtatni a kormány munkájának tartalmát, munkarendszerét és stílusát Is, s igan határozottan arra kell törekednünk, hogy valóban megfeleljen az új rendszer objektív szükségleteinek. A kormány munkájában elsősorban a kollektivitásra helyezünk súlyt. A kormány minden egyes tagjának személyes felelősséget kell éreznie a kormány határozataiért, < nemcsak as általa irányított szakágazat szempontjait kell látnia. Ezért fokozódik a kormány plánoménak feladata. A plénum tag|ai a kormány kollektív szakágazati szerveiben fugnak dolgozni. így akarjuk megteremteni a faltételeket arra, hogy a kormány valamennyi tagja állandóan tevékenyen részt vegyen a kormány munkájának valamennyi szakaszában. A központi szervek munká|a színvonalának emelése érdekében továbbá szükségesnek tart|uk, hogy a kormány elvi kérdésekről megoldási változatok alapján döntsön. Ez bizonyára Igényes követelmény, de nem mondhatunk la róla, ha a leghatékonyabb megoldást akarjuk érvényesíteni, és progresazíi gazdaságot akarunk építeni. A központi szervek új elrendezé se, a szakigazgatóságok kiépítése és a nemzeti bizottságok hatáskörének bővítése megköveteli, hogy csökkentsük a központi, a helyi és a gazdasági irányító szervek létszámát. Elvtársak, nagy vonásokban ezek a javaslatok irányulnak a központi szervek tevékenysége tartalmának, munkastílusának megváltoztására. Vázoltam azt is, hogyan fogjuk e javaslatokat megvalósítani. Egészükben csak keretet alkotnak, csak a szükséges feltételeket teremtik ahhoz, hogy lényegesen megjavuljon a kormány munkája,, és a kormány teljesítse azokat a funkcióit, amelyek rá, mint a korszerű szocialista gazdaság középpontjára hárulnak. Azzal egyidejűleg, hogy megnövekszik a kormány felelőssége az Irányításért, tágabb tere nyílik a vállalatok és a nemzeti bizottságok kezdeményezésének. 1981, november M. * ÜJ SZÖ 3 \