Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-10 / 312. szám, szerda

Tömegtüntetések Djakartában Djakarta (ČTK) — Djakartában tegnap nagy tömeg tüntetett, hogy kifejezze hűségét Sukarno elnökhöz és a hadsereghez. Egyúttal Indoné­zia Kommunista Pártjának betiltá­sát követelték. Ezeken a követelé­seken kívül a nemzetközi imperia­lizmus ellen, a gyarmati rendszer és az új gyarmatosítás megszünte­téséért tüntettek. A résztvevők több­sége muzulmán volt. A gyűlésen Leimen a miniszterel­nök második helyettese tartott be­szédet. A hírügynökségek jelentése a djakartai tüntetések méreteire vo­natkozóan jelentősen eltérőek. Egyes hírek százezerre becsülik a tüntetők számát, az AFP másfél millióról be­szél. Ezenkívül állítólag ugyanab­ban az időben 30 000 asszony és lány vonult végig a városon Su­bandrlo külügyminiszter leváltását követelve. A tüntetéseket azután tartották, hogy Szukarno a parlament ülésén felhívta a pártokat, nyújtsanak se­gítséget a rend felújításában. Az Indonesian Herald, mely rend szerint a kormánykörök nézeteit tolmácsolja, tegnap hangsúlyozta, hogy Sukarno továbbra is hivatalá­ban hagyja Subandriót. A tüntetők határozatokat adtak ál Suhart tábornoknak, a gyalogság parancsnokának, melyben a kom munista párt feloszlatását és Su bandrio leváltását követelték. Su hart felhívta a tüntető asszonyokat vegyék kezükbe azokat a társadal mi szervezeteket, melyeket eddig a kommunista párt ellenőrzött. Az indonéz újságírószövetség fel szólította a kormányt, vizsgálja fe­lül azokkal az országokkal való diplomáciai kapcsolatait, melyek tá­mogatták a szeptemberi puccskísér letet. Surjosumpeno tábornok, Közép Jáva katonai parancsnoka kifogásol­ta Subandrio állítását, hogy egyes djakartai napilapokat az Egyesült Államok központi hírszerzőszolgála­ta támogatott. Kijelentette, hogy ez kommunista koholmány, mellyel el akarják venni a lakosság kedvét a djakartai lapok olvasásától. A kanadai parlamenti választások eredménye Ottawa (CTK) f- Ottawában köz­zétették a parlamenti választások végleges eredményét, mely szerint a Liberális Párt győzött. Az abszo­lút többséget azonban nem sikerült megszereznie. A 265 képviselői mandátum közül 129-et a liberálisok, 99-et a konzer­vatívok, 21-et az Oj Demokrata Párt, 9-et a Szociális Hitelszövetség, 5-öt a Szociális Hitelpárt, és kettőt a függetlenek szereztek meg. A legutóbbi parlamentben a libe­rálisoknak 127 képviselőjük, a kon­zervatívoknak 92, az Oj Demokrata Pártnak 18, a Szociális Hitelpártnak 9, a Szociális Hitelszövetségnek 12 és a függetleneknek 2 képviselőjük volt. Mivel a választásokon Lester Pearson miniszterelnök Liberális Pártja nem tudta megszerezni a többséget, ismét kisebbségi kor­mány alakul, amely más, együttmű­ködni hajlandó pártok támogatásá­ra szorul. Elsősorban az Oj Demokrata Párt álláspontjával kell számolni, mely a választásokból jelentékenyen meg­erősödve került kl. John Diefenbaker, volt miniszter­elnök Konzervatív Pártja is megerő­södött", de nem tudta megingatni a Liberális Párt vezető helyzetét. Ottawai megfigyelők egyhangú véleménye szerint a hétfői választá­sok eredményei lényegében nem be­folyásolják az új- kanadai kormány bel- és külpolitikáját. Személyi vál­tozások sem várhatók, mivel az egyes választókörzetekben mind a kormány, mind az ellenzéki párti jelöltek ismét megszerezték a sza­vazatokat. Ádáz csata a Bien Hoa-i támaszpontnál (Folytatál az 1. oldalról) 'Az amerikai parancsnokság ere­detileg azt állította, hogy csak ki­sebb veszteségeket szenvedtek, de részleteket nem volt hajlandó kö­zölni. Újságíróknak nem engedélyez­ték, hogy a harcok színhelyére men­jenek. Áliítőlag az ausztráliai csa­pat is súlyos veszteséget szenve­dett. Az utóbbi napokban már másod­szor fordult elő, hogy az amerikai csapatok a hazafias erők csapdá­jába estek. Washingtonból érkező hírek sze­rint fokozott gazdasági segítséggel akarják hatalmon tartani az ame­rikalakhoz hű saigoni rendszert. Az ÄP becslése szerint a jövő év Jú­niusában véget érő pénzügyi év le­ii11 rri1111111111111111111111111 v 1111111111111 1 FELTÉTLENÜL olvassa el csütörtöki, pénteki és szombati számunkban napjaink egyik legidősze­rűbb problémájáról szóló riportsorozatunkat: teltével több mint 1 milliárd dollárt fordítanak a gazdasági és katonai segítségre, ami csaknem kétszer annyi, mint 1964—65-ben volt. Erlander a vietnami kérdés békés megoldásáról Washington (CTK) — Erlander svéd miniszterelnök állást foglalt amellett, hogy valamennyi fél részvételével kezdjenek tárgyalást a vietnami kér­dés megoldásáról. A Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítás! Front részvételéről külön nem nyilatkozott. A svéd miniszterelnök chicagói saj­tóértekezletén támogatta a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-jogainak felújítását. Hangsúlyozta: Svédországnak érdeke, hogy fejlessze a nyugat-európai orszá­gokkal, valamint a szocialista orszá­gokkal való kereskedelmi kapcsolatait. r™ Háború a gyermekek ellen Genf (CTK J — A dél-vietnami ár­vaházakban több mint 10 000 olyan gyermek él, akiknek szüleik a há­borúban elvesztek. Több ezer gyer­meket fel sem tudtak venni a túl­zsúfolt árvaházakba, úgyhogy ezek magukra hagyatva, mindennemű se­gítség nélkül élnek. Amerikai jogászok elítélik a vietnami háborút New York (CTK) — Az Egyesült Államok vietnami háborújával meg­sérti az amerikai alkotmányt, az ENSZ alapokmányát, — állapítja meg az Egyesült Államok vietnami politikája ellen küzdő jogászok bi­zottsága. A bizottságnak neves amerikai jo­gászok a tagjai, többek között Ka­lifornia volt államügyésze, a virgi­niai egyetem tanára, a kolumbiai egyetem tanárai és mások. A nyilat­kozat a törvényelienesség azonnal' beszüntetését követeli. szegeny A iiet»omi dnlgonék egyik leg­fontosabb feladata a nehéz kö­rülmények között a mezőgazda­sági ttrmelés biztosítása. Képün­kön a rizsaratásra készülnek. (Réti Ervin felvétele) ill 111111II11ILI1111 UII IIIIILlUililUllllUll W4 C^y ^ • * ť t Görögország Kommunista Pártja azonnali szabad választásokat követel mm New York (CTK) — Körülbelül 10 —15 millió állandó munkaviszony­ban levő amerikai munkás évi kere­sete van háromezer dollár alatt. Ezt a jövedelmet hivatalosan is elisme­rik a szegénységi határnak. Ezek a munkások ez ideig nem kapcsolód­tak be a szakszervezetekbe, mivel a New York Times szerint a szakszer­vezeti vezetők az alacsony jövedel­mű dolgozók tagságát nem tartották hasznosnak. Az AFL/CIO amerikai szakszerve­zeti központ november 18-1 és 19-i kongresszusán fog tárgyalni arról a lehetőségről, hogyan lehet ezeket az alacsonyjövedelmű munkásokat be­kapcsolni a szakszervezeti mozga­lomba. Moszkva (CTK J — Görögország Kommunista Pártja politikai bizott­sága a moszkvai Pravdában közzé­tett nyilatkozatában azonnali sza­bad választásokat követel. A királyi udvar terve, hogy megerősítse a jobboldali körök hatalmát, és a Ka­ramanlisz rendszerétől sokkal rosz­szabb rendszert létesítsen. A hazai és külföldi oligarchia tervének megvalósításáért teljes mértékben Sztefanopulosz kormányára hárul a felelősség. A demokraták meg van­nak győződve arról, hogy a fordulat szervezőinek alapvető célja a de­mokráciáért folyó harc akadályozá­sa és a demokratikus erők egységes akcióínak meghiúsítása — áll a nyi­latkozatban. Tovább folyik a nyomozás Ben Barka után Az NDK segítségével új lakó­negyedek épülnek Zanzibárban. Képünkön a háttérben az épü­lő korszerű lakóházak. (CTK — Zentralblld felvétele) Az ENSZ politikai bizottságának határozata New York (CTK) — Az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottsága hétíőn el­fogadta a nyolc el nem kötelezett or­szág határozati javaslatát az atom­fegyverek továbbterjesztésének megaka­dályozásáról. A határozat felhívja az összes államokat, tegyék meg a szük­séges lépéseket a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szol­gáló szerződés mielőbbi megkötése ér­dekében. A politikai bizottság 83 szavazatta! elfogadta a javaslatot. Tartózkodott a szavazástól Kuba, Franciaország, Gui­nea, Mail, Pakisztán és Románia. Márciu 6-án parlamenti választások Ausztriában Bécs (CTK) — Az osztrák koalíciós pártok hétfőn a késő esti órákban megállapodtak a Jövő évi Ideiglenes állami költségvetésben. Ugyanakkor kompromisszumot kötöttek az új parlamenti választások időpontját illetően. A választások 1966. március 6-án lesznek. Az Osztrák Néppárt már­cius 26-át, a Szocialista Párt viszont február 27-ét javasolta a választások időpontjául. A megállapodás következ­tében enyhült a feszültség, és ez be­folyással lesz a parlament mai ülésé­re ls. Az ülés összehívását a szocialis­ta képviselők kérték, akik magyará­zatot kérnek a szövetségi kancellár­tól az állami költségvetéssel kapcso­latban. ••••i KOMMENTÁRUNK A nyugatnémet szövetségi al­kotmánybíróság nemrégen úgy döntött, hogy november 9-én ítéletet hoz abban a vitás kérdés­ben, hogy a nyugatnémet politikai pártokat az államkincstárból finan­szírozhatják-e? Eredetileg e döntést már a szövetségi parlamenti válasz­tások előtt meg kellett volna hozni, de a nyugatnémet uralkodó körök attól félve, hogy ennek kihatása lesz a választási küzdelemre, kihar­colták a döntés elhalasztását. Most már világos, hogy november 9-én sem születik ítélet. A szövetségi alkotmánybíróság ugyanis úgy ha­tározott, hogy csak későbbi idő­pontban hozza meg döntését. Ezút­tal Bonn nyíltan beavatkozott: a szövetségi parlament elnöke azt kér­te, újból hallgassák kl Benda kép­viselőt, aki e perben a parlamen­tet képviseli, mert az újonnan meg­választott szövetségi parlament bi­zonyéra kiegészíti az előző szövet­ségi parlament érveit. Bonnban e kérdés nem csekély izgalmat okoz. A jelek ugyanis arra mutatnak, hogy a szövetségi alkotmánybíróság döntésében alkotmányellenesnek fogja minősíteni a politikai pártok állampénztárból való pénzelését. Egyes lapok hírei szerint már ilyen értelmű, titkos döntés született, s lényegében csak az ítélet megin­dokolása és kihirdetése van hátra. Bonn azonban még az utolsó pilla­natban ls igyekszik megtorpedózni. A szövetségi parlamentben képvi­selt nyugatnémet politikai pártok az idén 38 millió márkát kaptak „ál­lami-nevelő munkára", a valóságban azonban ez állami hozzájárulás volt a választási kampány költségeihez. Azok a politikai pártok, amelyek nincsenek képviselve a szövetségi parlamentben, egy fillért sem kap­tak, s a jövőben sem számíthatnak ilyen állami támogatásra. Érintve Párizs (CTK) — De Gaulle elnök fogadta Gillot-t, Franciaország ma­rokkói nagykövetét Marokkóba való visszatérése előtt. Valószínű, hogy utasításokat adott neki a Ben Barka ügyében végzett nyomozással kap­csolatban. A vizsgálóbíró nemzetkö­Az angol acélipar ígért államosítása csak választási propaganda volt London (CTK) — II. Erzsébet an­gol királynő a parlament új ülés­szaka megkezdésének alkalmából mondott trónbeszédének egyik ér­dekessége, hogy mégcsak nem is érinti az acélipar államosításának kérdését, holott ez volt a választási hadjáratnak az a propagandafogá­sa, amely az elmúlt évi parlamenti választásokon győzelemhez Juttat­ta a Munkás Pártot. A külpolitikai és a katonai poli­tikai irányvonallal kapcsolatban a trónbeszéd hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogatja a kollektív védelemre alakult szövet­séget és hozzájárul a szövetsége­sek atomereje kielégítő szervezésé­hez. Ugyanakkor a trónbeszéd bizo­nyos általános kijelentéseket is tar­talmaz arról, hogy a brit kormány a világ békéjét és biztonságát, a leszerelési szerződést és a vietnami békét is szorgalmazza. Nyugatnémet lap az atomfegyverkezésről Hamburg (CTK) — A Die Welt nyu­gatnémet napilap november 9-1 kom­mentárjában rámutat arra, hogy bár az NSZK rendelkezik ma a legerősebb hadsereggel Nyugat-Európában, saját szövetségesei megakadályozzák abban, hogy ki vehesse részét a nukleáris ter­vezésből. Nagy-Britannia csak nehezen barátkozik meg a gondolattal, a skan­dináv államok feleslegesnek tartják és Franciaország nyíltan ellenzi. A napilap éles kirohanást intéz de Gaulle elnök ellen. Kifogásolja, hogy de Gaulle kapcsolatot keres Kelettel és közben akadályozza az NSZK és az Egyesült Államok kapcsolatainak fej­lődését. zl elfogatási parancsot adott Bou­cheseiche gengszterre, aki jelenleg Marokkóban tartózkodik, öt gyanú­sítják a marokkói ellenzék vezető­jének elrablásával. A francia rend­őrség megállapította, hogy október 30-án Ufkir marokkói belügyminisz­ter is abban a Párizs környéki vil­lában tartózkodott, ahová az elra bolt Ben Barkát szállították. Az Aurore közlése szerint II. Hasszán marokkói király a napok­ban állítólag Párizsban tárgyalt de Gaulle elnökkel. Hasszán állítólag megállapodást akart kötni az ellen zékl UNFP-pal, melynek Ben Barka képviselője volt. A lap szerint Ben Barka elrablói meg akarták akadá­lyozni, hogy az ellenzék a marok­kói kormánykörökkel megegyezzen. Tiltakozó tüntetések a japán-dél-koreai szerződés ellen Tokió (CTK J — Tokióban és a többi japán városban több tízezren tüntettek a japán—dél-koreai szer­ződés ratifikálása ellen. A tokiói rendőrség 10 tüntetőt letartóztatott. Kanicsi Kavakami kommunista képviselő a tokiói tiltakozó összejö­vetelen elítélte a japán kormány politikáját, és felhívta a jelenlevő 12 000 tüntetőt, használjanak fel minden eszközt a kormány megdön­tésére. A tüntetők határozatot fo­gadtak el, melyben elítélik a ja­pán-dél-koreai szerződést, továbbá a parlament feloszlatását és új vá­lasztások kiírását követelik. A francia szenátus elvetette a költségvetési javaslatot Párizs (CTŔJ — A francia sze­nátus november 9-én elutasította a külügyminisztérium költségvetési javaslatát, azonban feltételezhető, hogy a parlament gaulle-ista több­sége a költségvetést végső fokon Jó­váhagyja. A költségvetési vitában felszólalt Louis Tor szocialista szenátor és bírálta az Egyesült Államok Iránti francia politikát és kiemelte az Egyesült Államok magatartását a második világháborúban. van többek között a Bajor Párt, az össznémet Párt és a demokratikus Német Békeszövetség. A politikai pártokról szóló törvényjavaslat alapján a legnagyobb politikai pár­tok között évente 90 millió márkát osztanak fel. A kisebb politikai pár­Ki pénzelje a nyugatnémet pártokat? tok semmit sem kapnának. Ä hes­sení tartományi kormány javasla­tot terjesztett a szövetségi alkot­mánybíróság elé, miszerint a poli­tikai pártoknak az állami finanszí­rozása alkotmányellenes, és csupán az engedhető meg, hogy a politikai pártok bizonyos összegeket kapja­nak „politikai-nevelő munkára", vagyis, lényegében a kommunizmus elleni harc és a nyugati politikai propaganda céljaira. A Bajor Párt és az össznémet Párt pedig pa­naszt emelt az ellen, hogy diszkri­minálják őket, mert nem kaptak semmilyen állami juttatást. Amikor azonban meghallották Arndt, szo­ciáldemokrata ügyvéd érvelését, aki a szövetségi alkotmánybíróság' előtt a hesseni tartományi kormányt kép­viselte, Hessen nézetéhez csatlakoz­tak, s ugyancsak azt követelték, nyilvánítsák alkotmányellenesnek a politikai pártok állami pénzelését. Az állami szubvenció elsősorban a kormánypártok érdeke. A Szociál­demokrata Pártnak van a legtöbb tagja, és ezért a tagdíjakból eredő bevétele ls magasabb, mint a kor­mánypártoké. A szociáldemokraták ugyan elfogadták az állami támo­gatást, de nyilvánvaló, hogy anél­kül is meglennének. Hogy ezt meg­mutassák, elhatározták, hogy a ren­delkezésükre bocsátott pénzössze­gek jelentős részén könyveket vá­sárolnak iskolák. Ifjúsági szerveze­tek és más intézmények részére. Az SPD vezetőségét egyáltalán nem izgatta az sem, hogy a hesseni tar­tományi kormány, melynek élén szo­ciáldemokraták állnak, a fenti ja­vaslatot terjesztette a szövetségi al­kotmánybíróság elé. , Amennyiben a szövetségi alkot­mánybíróság ítéletében kipiondaná, hogy a politikai pártok állami pén­zelése alkotmányellenes, megcáfol­ná a szövetségi parlamentben levő uralkodó többséget, amely kiharcol­ta a nagy politikai pártok állami finanszírozását, és teljesen ellen­tétben állana a politikai pártokról szóló tervezett törvényjavaslattal, amely a parlamentben képviselt po­litikai pártok még nagyobb mérvű állami támogatását irányozza elő. Az alkotmánybíróságnak e dönté­se a keresztény és a szabad de­mokraták számára politikai és gaz­dasági szempontból rendkívül ked­vezőtlen volna, s ezért e pártok ve­zetői most igyekeznek elérni azt, hogy elutasítsák a Bajor Párt és az össznémet Párt, valamint a hesseni tartományi kormány javaslatát. A nyugatnémet uralkodó körök nyo­mást akarnak gyakorolni a szövet­ségi alkotmánybíróságra, hogy az ő javukra hozzon döntést. A nyugat­német polgári sajtó már utal arra, hogy e bíróságot nem köti saját ítélete mindaddig, míg azt ki nem hirdetik. Így hát megváltoztathatja nézetét e kérdésben. A szövetségi alkotmánybíróság döntését rendkívül nagy érdeklődés­sel várják az NSZK-ban. JAN BLANSKY 1985. november 10. * ÚJ SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents