Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-09 / 311. szám, kedd

EGRI VIKTOR: LENGYELFÖLDI MINIATŰR I. WAWEL Ezekben a napokban a mú­zeumvezetők New Yorkban kongresszust tartottak, s az össze­jövetel kapcsán lista készült a vi­lág ezer leghíresebb múzeumáról. Az első helyeken a párizsi Louvre, a madridi Prado, a londoni British Múzeum és a leningrádi Ermttázs áll. A bécsi rádió bemondója, a hír kommentátora, panaszként em­líti, hogy az osztrák gyűjtemények nem szerepelnek az élsorban, ed­dig jelentéktelennek vélt kis ko­lostormúzeumok előzik meg őket, pedig a bécsi Szépművészeti Mú­zeum képtára a Rembrandt- és Ru­bens-termek gazdag anyaga alap­ján megérdemelné, hogy neve ott álljon a lista legelején, A krakkói Wawel alighanem ha­sonló sorsra jutott, bár a benne jelhalmozott értékek sokasága és művészi becse szerint ugyancsak a lista élén volna a helye, nem beszélve magáról a Visztula felet­ti várdombon álló hatalmas épület­A WAWEL ÜDVARA komplexumról, impozáns gót szé­kesegyházáról, reneszánsz stílusú gyönyörű árkádos udvaráról, amelynek alig van párja az egész világon, és karcsú oszlopaival, gyönyörű íveivel szinte zeneien hat a szemlélőre. Hosszas és alaposabb tanulmá­nyozás után külön cikksorozatban kellene beszámolni a Wawel törté­netéről, magyar vonatkozásairól, hiszen a Jagellók, melyeknek ősi családi fészke volt ez a királyi várkastély, jelentős szerepet kap­tak a magyar történelemben is. f Az idegenvezető nélkül járó mú­zeumnéző jól teszi, ha a portán elkéri a Wawel történetének ma­gyar leírását. A sokat forgatott, elrongyolt szélű, gépírásos füzet­ben ott talál minden magyar vo­natkozású adatot. A királyt termekben tavain óta Ismét ott vannak a bibliai jelene­teket ábrázoló wawell arraszok. Friss színük, kidolgozásuk művészt tökélye vetekszik a versailles-i ki­rályt kastély és a Vatikán gobe­linjeivel. A sok százmilliós értékű arraszokat a lengyelek közvetle­nül a háború előtt Kanadában he­lyezték biztonságba, és csak ti­zenhét esztendős hosszas alku és utánjárás után kerültek vissza ere­deti helyükre. I Az ugyanakkor ki­mentett lengyel arany még kint rekedt.) De milliós értékű gobelinek, kö­zépkort fegyverek, ötvösművészeit remekek, szobrok, festmények és porcelánok más múzeumokban is hasonló vagy még nagyobb bőség­ben fellelhetők — a Wawel külön­legessége az a három török sátor, amelyeket Szobieszki fános len­gyel király hozott el Bécs falat alól 1683-ban, megverve Kara Musz­tafa török nagyvezér seregét. E nagy győzelem után Szobieszki Párkánynál újabb csapást mért a törökökre, és ezzel a győzelemmel alkonyodni kezdett a törökök más­fél évszázados uralmának magyar földön. Kara Musztafának és főemberei­nek sátrai, — úgy hallom —, szeb­bek és értékesebbek a Konstanti­nápolyban látható szultáni díszsát­raknál. Itt a Wawelben csak az Igazgató különengedélyével tekint­hetők meg; érthető ez a megszorí­tás, mert hamar tönkremennének, ha a várpalota évi sok százezres látogatói járnának bennük. A magyar turistacsoportot vezető hölgy a legszívesebben kiparan­csolt volna a sátrak termeiből, mondván, hogy a különengedély szigorúan csak az ő csoportjának szól — alkalmasint a bennfentes­ségét akarta ezzel vendégel előtt fitogtatni —, szerencsénkre a be­járatnál üldögélő éltesebb terem­őr meghallotta magyar beszédün­ket, és anélkül, hogy Igazolványai­mat kellett volna vennem, egy szí­vélyes mozdulattal beljebb enge­dett. Nem először tapasztaltam, hogy a magyar szó lengyel földön való­ságos „szezám nyílj kl" varázsige­ként hat. Nemcsak a múzeumi terem félt­ve őrzött ajtaja nyílt kl így, de ki­nyíltak váratlanul egy szóra a szí­nek is. Lépten-nyomon tapasztalhattam, ugyanolyan szívélyesen reagáltak a Jól megértett szlovák beszédre, mint a meg nem értett magyarra. Zakopanéban kissé sietve és fe­'fetlenül ültünk a Tengerszemhez vezető autóbuszra, megfeledkezve arról, hogy a visszatérésre feljogo­sító helyjegyet előre meg kellett volna venni. (Itt lengyel földön, különösen a távolsági autóbuszok­ra előbb a helyjeggyel rendelkező utast engedik felszállni, csak az­után a többieket, ha akad még üres hely. Ajánlatos volna ez a minden tolongást és tülekedést ki­záró rendet nálunk ls bevezetni.) A tó könyékén az enyhe nap­sütésben annyi volt a kiránduló, hogy egyszerre rossz érzésem tá­madt: lemaradunk a délután Indu­ló buszokról, s talán csak késő es­te könyörül meg rajtunk egy sza­maritánus érzésű sofőr — esetleg kisebb borravaló fefében szorít he­lyet nekünk. De erre nem került sor. Szalad­tunk egy indulásra váró busz felé s ahogy ajtaját nyitom, látom, hogy csoportos kirándulókat szállító ko­cst, és dugig tele van. Visszaszól­tam a feleségemnek: reménytelen eset, ezzel a kocsival nem utazha­tunk vissza. Abban a ptllantban az egyik utas nagyot kiált: — Vengrl, vengril Az arcok felderülnek, a csopor­tot vezető hölgy valamit kérdez a társaságtól, és fordítás nélkül is megértem, hogy az utasok bele­egyezését kéri. Senki sem ellenzi, hogy velük tartsunk, rögtön helyet is kerítenek, pénzt nem fogadnak el, s amíg az autó el nem Indul, szállnak felénk a barátságos sza­vak. Utakon szerzett nagyon sze­rény magyar szókincsükkel ked­veskednek, ami nem terjed túl a köszöntés és üdvözlés szólamain. Ml tagadás: jólesett. A lengyel földön szerzett legszebb emlékeim közé sorolom. Gyarmati örökség Gambia, ez az apró afrikai or­szág (lakosainak száma 250 000) ez év februárjában nyerte el függet­lenségét. Ezt az 1961-ben kapott helyi önkormányzati jog előzte meg. Az UNESCO adatai szerint az or­szág lakosságának 90—95 százalé­ka jelenleg is írástudatlan. Az ön­kormányzat elnyerése óta némi fejlődés tapasztalható. 1961-ig ugyanis mindössze az állami költ­ségvetés 4 százalékát fordították ok­tatási célokra, azóta 90 százalékát. Az iskolák kivétel nélkül angol el­vek szerint épülnek, a pedagógusok is döntő többségükben európaiak, főleg angolok. Főiskola, egyetem Gamblában nincs. Az elemi Isko­lák száma 1962-ben 48 volt 8200 tanulóval. Iskolaépítési kampány Hasszán marokkói király 1961-ben felhívást Intézett a városok és falvak lakosságához, hogy 2 hónapon belül építsék fel saját területük, közösségük iskoláját. Az uralkodó összesen 1000 tanterem elkészítését irányozta elő. A tervet túlteljesítették, 1200 tante­rem épült. Az eredmény: mlg az or J szág függetlenné válásának évéig 250 ezer gyermek Járt nyilvános Iskolába, s azoknak ls mindössze 6 százaléka volt bennszülött arab, Jelenleg 1 mil­lió 500 000 kis és nagydiák tanul. Az Iskolaköteles kor határa 7—13 eszten dő, utána a középiskolába bizonyítvá­nyuk alapján veszik fel a növendéke­ket. A lányok ls teljes Jogú tagjai a diáktársadalomnak. Nagy a pedagógus­hiány. Egyelőre az oktatás nyelve többnyire a francia maradt. SZOMBATON négy vadászkutyával gépkocsin fácánvadászatra indult egy 50 éves angol vadász, akit — a gép­kocsibűi való kiszállás közben —, va­dászfegyvere halálra sebzett. A vizs­gálatot folytató rendőrök feltételezik, hogy halálát az egyik kutya okozta, amelyik véletlenül rálépett a megtöl­tött fegyver ravaszára. 3,5 MILLIÖ karácsonyfadíszt ké­szítenek évente a vsetínl rokkantak üvegipari szövetkezetében. A kará­csonyfadíszeket húsz országba ex­portálják. 0j KULTCRHÁZAT adtak át vasárnap Királyhelmecen. A tiibb mint 3 millió korona költséggel épUlt kultúrház nagyterme tübb mint 300 férőhelyes. A LEGUTÓBBI két hétben 16 szar­vast, két muflont, 5 vaddisznót és né­hány dámvadat terített le a Tupoičian­ky környéki erdőkben 15 francia, oszt­rák, NSZK-beli és más, külföldi va­dász. A vadászidény végéig még Svéd országból, az Egyesült Államokból, Angliából és Hollandiából érkeznek vadászok a nyitrai járás vadászterü­leteire. ÉSZAKI JÁVORSZARVAS bukkant fel e napokban az észak-morvaor­szági Hlavnice közelében. A ná­lunk nagyon ritka állat néha Cseh­szlovákián keresztül barangolva Ausztriába ls eljut. TlZ HÖNAP ALATT terven felül 390 ezer tonna különféle szállítmányt to­vábbítottak a Čierna nad Tisou-i vasu­tasok. NÉGY KUNYHÖ és tágas, élelmi­szer tárolására szolgált verem ma­radványaira bukkantak a közel­múltban a régészek a moravicanyi luzsicai temetkezési helyen. Eddigi megállapítások szerint Moravičany ' közelében volt a Morva folyó men­tén a legrégibb szláv település. „BRIT ÉPÍTŐIPAR HETE" kezdődött tegnap Prágában. Mintegy 250 — épí­tőanyagot és építőipari gépeket gyár­tó angol cég képviselteti magát a rendezvényen, amelynek keretében a Prágai Állami Műszaki Könyvtár ol­vasótermében angol szakirodalmi ki­adványokat is kiállítanak. Eze-kíviil a Klub moziban 21 angol műszaki fil­met mutatnak be. GYÖNYÖRŰ AGANCSÜ fehér szarvast terítettek le a rýmaŕoví já­rásban Janovice község közelében. 60 TONNA SPENÓT tartósításával befejeződött a nyári idény a bratisla­vai Mélyhűtő Üzemben, amely 48 féle fagyasztott gyümölccsel és zöldséggel járul hozzá, hogy elegendő vitamin­dús élelmiszer legyen kapható a téli hónapokban is. A KGST-ORSZÁGOK ÉS JUGO­SZLÁVIA reklámfilmjelnek első nem­zetközi fesztiválja tegnap kezdődött Gottwaldovban, ahol 157 különféle tárgyú reklámfilmet mutatnak be. Csehszlovákia 31 reklámfilmet mu­tat be (az évente gyártott mintegy 320 közül) a gottwaldlovi fesztivá­lon. HAZÁNK nagyvárosaim k egyes ré­szeit ábrázoló postabélyugeket ad ki e hónap végén a Központi Postaigaz­gatóság. Az 1,20 koronák (České Bu­déjovlce), az 1,80 knronSs (Cheb), 2-koranás (Brno), a 3-1 oronás (Bra­tislava) és az 5 korona (Prága) bé­lyegeket Jozef Liesler festőművész ter­vezte. MIRŐL ÍR A NOVA MYSL? Az értelmiség napjainkban A CSKP Központi Bizottsága el­méleti és politikai folyóirata, a Nová mysl, legutóbbi száma fi­gyelemre méltó cikket közöl fan Večera tollából „Az értelmiség nap­jainkban" címmel. A cikk írója az értelmiség küldetéséről, feladatai ról, a párthoz és a munkásosztály­hoz való viszonyáról szóló, különfé­le szempontokból és különböző szin­ten lezajlott és zajló vitákhoz fűz néhány érdekes gondolatot. A sok­rétű, felette bonyolult és gyakran szűken vett egyéni nézeteket tük­röző vitákat a pártos hozzáállás szempontjából vizsgálja és igyek­szik közös nevezőre hozni. Nem tö­rekszik általános igazságok kimon­dására, vagy az igazság valamiféle leszögezésére — mint írja — nem értékel, hanem véleményt mond a fent említett szempontból. A szerző abból indul kl, hogy az értelmiség többsége mindenekelőtt pozitív munkájával, a kimutatható alkotásokkal „vitázik", Illetve tol­mácsolja nézeteit. Ez a gyakorlati vizsga arról tanúskodik, hogy az értelmiség tudatosítja: egyenrangú, szerves és elmaradhatatlan része a szocialista társadalomnak, a prog­resszív társadalmi történésnek, s nem táplál illúziókat valamiféle megváltó küldetéséről. A viták jelentős* hozzájárulást je­lentenek az értelmiség helyzetének és szerepének meghatározásához és tudatosításához. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vitáknak folyamatos, permanens jellegűeknek kellene lennlök, hiszen a társadalmi lét ál­landóan változó valósága ezt köve­teli meg. Ezért minden vitát ebből a szempontból csupán előre vezető lépésnek minősíthetünk. Sok az olyan munkás és más dolgozó, aki az értelmiség tagjává válik, tudomá­nyos vagy irányító munkát végez, nem beszélve arról, hogy a műszaki értelmiség, vagy a természetkutató tudósok sem élnek légüres térben, s szoros kapcsolatban vannak a munkásosztállyal. Tehát a munkás­osztály és az értelmiség kölcsönös viszonya egybefonódó folyamatot képez, amely nem szögezhető le végérvényesen. Azonban a tudomá­nyos-műszaki forradalom, a szocia­lista társadalom struktúrjának vál­tozásai, s magának az értelmiség­nek a fejlődése, szükségessé teszi a mélyebb kutatást, az eddiginél pontosabb megismerést ezen a té­ren. Nyílt kérdés továbbra is pél­dául az, mi határozza meg a mun­kásosztály és az értelmiség szociá­lis és ökonómiai határait. A viták nem oldottak meg számos fontos kérdést önmagára az értelmiségre vonatkozóan sem. Jelenleg az értel­miség helyzetét elemző tudományos analízis „csúcsa" néhány adat és összehasonlítás az értelmiségi, tu­dományos dolgozók és szakértők számát illetőleg. Ez szükséges, de nem elég. Hiszen ilyen számokkal — a tájékozottság mértékétől füg­gően — bebizonyíthatjuk, hogy nemzetközi viszonylatban jól ál­lunk, de azt is, hogy a helyzet kri­tikussá vált. A szerző véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy az ér­telmiség helyzetéről folytatott vi­tában helyet kell kapniuk az olyan tényeknek és adatoknak, amelyek kiküszöbölnék ezt a fogyatékossá­got. A felszínes összehasonlításokat váltsák fel a mély tudományos bi­zonyítékok, a hazai sajátosságaink és a világszínvonal tüzetes tanulmá­nyozásából eredő érvek. Feladatunk a vitákban, — de ál­talában is —, hogy figyelembe ve­gyük a valóság igen bonyolult vol­tát és ne bocsátkozzunk leegyszerű­sítésekbe. Ártalmas minden olyan törekvés, amely az ellentmondások elkenésére Irányul. Nincs értelme a problémák felnagyításának, de ki­magyarázásának sem. Ezért a tár­sadalmi egység fogalmát is dialek­tikusan kell értelmeznünk, s en­nek az egységnek a struktúráját konkrét egységként kell meglát­nunk, amely azonban objektíve el­lentmondásos. Enélkül megfoszta­nánk a társadalmi fejlődést mozga­tó erejétől. Elmúltak azok az idők, amikor az ellentmondás, ellentét fo­galmát politikai és egyéb vonatko­zásban gyakran nem kívánatosnak minősítették. Emellett azonban — sem ma, sem máskor — nem lehet spekulálni ezekkel a fogalmakkal. A tudatos vagy akár véletlen pri­mitivizmus, valamiféle boszorkány-/ üldözés, e felette kényes problema­tika értelmezésénél minden esetben ártalmas. Jan Večera a konkrét, mélyen szántó, pontos elemzésekre támasz­kodó viták szükségességének ilyen bizonyítása után ismerteti a párt vezető szerveinek munkamódszereit az értelmiséggel kapcsolatban. Han­goztatja, széles körű munkamegosz­tás alakul ki a párt és az értelmi­ség különféle rétegei között. Nagy tudóscsoportok dolgozzák fel a je­lenlegi és távlati pártirányvonal kü­lönféle problémáit, s e téren az együttműködés jellemző minden fo­kú pártszerv tevékenységére. A for­mák különbözőek, a fő cél azonban az, hogy az adott társadalmi szer­vezet megosztásában minden sza­kaszon az értelmiség a lehető leg­előnyösebben érvényesülhessen. A párt nem hoz határozatot, hogyan dolgozzék a tudomány, mennyi és milyen minőségű legyen az elvég­zett tudományos munka. A tudomány és a kultúra szakaszán a párt ve­zető szerepe új, különleges formák­ban nyilvánul meg, amelyekben nagy szerepet tölt be egyrészt a problémák alkotó és tárgyilagos megértése, másrészt a feladatok kö­vetkezetes megvalósítása. Sajnos, néhány lezajlott vitában a pártosság kérdését bagatelizálják, vagy hallgatólagosan kirekesztik a pártot a társadalmi megismerés tu­dományos folyamatából. Néha úgy tűnik, mintha a pártnak azt a sze­repet szánnák, hogy el kell fogad­nia mindazt, amit a tudományos csoportok „feltálalnak". A tudomá­nyosságot és pártosságot azonban nem lehet egymással szembe állí­tani. A CSKP történetének és tevé­kenységének különleges jellemző vonása a múltban és napjainkban is éppen szoros egysége az alkotó értelmiséggel. f v y Micsoda ember?! T. I. nagyon féltékeny és önző természetű ember. E beri tulajdonságok jel peres tárgyalást vezeti bíró és az ott megjelent tanúk ugyanis csaknem hus zasság után. válni aka tői. A válóper nem napság; sok házas a! videbb, vagy hosszabb úgy találják, hog v p Illenek össze, és közö ísztelen em­őlvel a váló­Uették. T. I. onöt évi há­t a feleségé­ritkaság ma­ad, akik rö­együttlét után irjukkal nem megegyezés­sel — vagy anélkül -- megindítják a válópert. A bíróság aztán a tény­állást mérlegelve vagy felbontja a házasságot, vagy ped g nem. Az adott esetben I ÍZ utóbbi tör­tént. A bíróság elüti sította a férj válőkeresetét. Pedig ľ. I. minden­áron meg akart szaoadulni felesé­gétől, s a „minden |áron"-t ebben az esetben eléggé sJö szerint kell értelmezni. A indokik megszerzé­sére irányuló igyekezetében ugyan­is T. I. nem nagyoni válogatott az eszközökben. Féltékeny természaiéböl követke­zően beadványában (lépten-nyomon felesége állítólagod hűtlenségét hangoztatta. Megvádolta, hogy már házasságuk első éveiben szeretőt tartott, mialatt ő ka galább tizenkét eml tok, akivel a felesé Irta, de egyszei lett, amikor blzon volna: „A háborútól sok hűtlenséget ne zolnl, mert erre n< s- hangzott a válás ona volt. „Le­erre mutatha­;em megcsalt" re szerényebb ítanla kellett kezdődőleg a n tudom Iga m gondoltam" :a. „Házasságunk kezdettől fogva rossz" — érvelt a bíróság előtt. Ez valóban megfelel a tényeknek. A harmonikus családi élet alapja a kölcsönös bizalom és megértés. Ha a házasfelek közül valamelyik nagy­mértékben egoista, és féltékeny ter­mészetű, akkor nem lehet zavarta­lanul boldog családi életet teremte­ni. Már pedig T. I. Ilyen ember volt mindig. Csak a saját érdekeit nézte, a saját szempontjait érvénye­sítette. Kezdettől fogva indokolat­lanul féltékenykedéssel kínozta fe­leségét. Csodái ható-e, ha Ilyen kö­rülmények között szüntelen vesze­kedés, meg nem értés, gyakori ős tartós különélés Jellemzi házas­életüket. A tanúk — hosszabb Időn át ve­lük egy háztartásban élt rokonuk, a szomszédok és a lakóhely szerint illetékes helyi nemzeti bizottság — véleménye szerint a férj teljesen alaptalanul gyanúsítgatja házas­ságtöréssel a feleséget. Vele kap­csolatban soha sem észleltek semmi olyasmit, ami a legkisebb gyanúra is okot adott volna. T. I. azonban mindenáron bizonyí­tékot akart szerezni felesége hűt­lenségéről. Mivel ahhez egyenes úton nem juthatott, más módot vá­lasztott. Felkereste bátyját, és meg próbálta rávenni: tegyen hamis írásbeli nyilatkozatot, melyben el Ismeri, hogy viszonyt folytatott T. I. feleségével. Bátyja ennek az al­jas klvánatának a teljesítését fel­háborodva visszautasította, és sze­mére vetette öccsének, hogy önző célja elérésében nemcsak felesé­ge becsületébe akar belegázolni, hanem saját testvére családi éle­tét is kész lenne feldúlni. T. I. üzletvezető egy délvidéki fa­luban. Hosszabb idő óta külön él feleségétől. Két gyermekük van: egy tizenkét- és egy húszéves lá­nyuk. A férj kiskorú gyermeke el­tartásához a bíróság által megítélt összegei hozzájárul. A nagyobbik lány már keres. Az anya gyerme keivel együtt él. A családjogi törvény erre vonat­kozó cikkelye értelmében a férjnek, ha az szükségesnek mutatkozik, fe­lesége eltartásához ls hozzá kell Járulnia. Minden valószínűség sze­rint ez ls szerepet játszott abban, hogy T. I. oly sürgősen el akart válni; az elvált házast&rs megélhe­téséhez a másik félnek ugyanis csak a legszükségesebbel kell hozzájá­rulnia, a különélő házastárs eltartá­sában viszont jövedelméhez mérten kell részt vennie. A bíróság nem mondta kl a vá­lást. A férj azonban továbbra ls külön él családjától, pedig az asz­szony kijelentette: részéről nincs akadálya a családi élet felújításá­nak. Kislányuknak is éppen most lenne legnagyobb szüksége az apá­ra. T. I.-nek azonban — úgy lát­szik — jobban tetszik az egyedül­lét, életét így kényelmesebbnek ta­lálja. Jövedelme elosztásában min­denesetre egy ki® változás történt. A kiskorú gyermekért fizetett havi kétszázötven koronán kívül ugyan ilyen összeggel felesége megéiheté séhez ls hozzá kell járulnia. GÁL LÁSZLÓ ÜJ SZÖ 4 * 1985. november 9,

Next

/
Thumbnails
Contents