Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-05 / 307. szám, péntek

A n to (Folytatás a 3. olaairol) rű fejlesztésével és növelésével. Ez az alap, ettől függ döntő mértékben a társadalom fejlődése. A kormánynak e feladatai teljesítésére rendelkezésére áll a gazdaságunk alapvető problémáival foglalkozó kormányszervek rendszere. A kormánynak elsősorban a népgazdaság távlati tervszerű fejlesztésének kérdéseivel kell foglalkoznia, s ezért felelős. Ebből következik, hogy a kormány, mint kollektív szerv a terv összeállításának valamennyi szakaszában — a párt alapvető gazdasági-politikai Irányelveinek feldolgozásától kezdve a tervező munkák valamennyi döntő fázisán át egészen a hosszú tartamra szóló tervjavaslat kidolgozásáig irányítja e munkákat és döntő befolyást gyakorol rájuk. Ez természetesen nem Jelenti azt, fcogy a kormány nem foglalkozik majd a rövid tartamra szóló tervekkel, nem bírálja el, nem hoz konkrét népgazdasági intézkedéseket és nem foganatosít operatív Intézkedéseket. Szükséges azonban, hogy ezek a részletkérdések ne legyenek túlsúlyban, és mindig a társadalomfejlesztés távlati célkitűzéseiből induljanak ki. A kormány tevékenysége sokoldalú és különféle, tartalmilag rendkívül eltérő, túlnyomórészt igen fontos, nagy figyelmet érdemlő problémákkal kell foglalkoznia. Ezért a kormánynak a jövőben úgy kell beosztania a munkáját, hogy biztosítsa a kérdések kollektív megoldását, és a dolgok teljes Ismeretében történő megtárgyalását. Ha ez az intézkedés következetesen megvalósul a gyakorlatban, megváltozik a miniszterelnökség munkájának jellege is, és nagyobb mértékben foglalkozhat majd a szakágazati vállalatok és a trösztök ügyeivel. A kormánynak gazdasági tevékenységében fő segítőtársa az Állami Tervbizottság lesz, mint a komplett népgazdasági szervezést végző kormányszerv. A tervezési folyamatban meg kell erősíteni az Állami Tervbizottság szerepét s főként meg kell Javítani a távlati terv előkészítését és kidolgozását. Ez nem jelenti az Állami Tervbizottság hatalmi helyzetének megerősítését, csupán elmélyül a kormány segítő szerveként betöltött szerepe. Feladata lesz egybehangolni az egyes szervek és intézmények tervezési munkáját a terv összeállításának egész folyamatában, a párt Irányvonalának és a kormány irányelveinek megfelelően a javasolt megoldásokat fel kell dolgoznia a gazdaságfejlesztési tervben, meg kell ítélnie a kölcsönös összefüggéseket s őrködnie kell a népgazdaság hatékonyságának betartása felett. A távlati tervek előkészítése és általában a koncepciós munkák az új irányítási rendszer feltételei között természetesen nemcsak az Állami Tervbizottságra hárulnak. A megosztott jogkör és illetékesség keretében felelős ezért a központi irányítás többi szerve is. E szervek kötelesek hozzájárulni a problémák megoldásához az egész népgazdaság érdekeivel összhangban, elősegíteni munkaterületük optimális fejlesztését. A tervösszeállítás során az Állami Tervbizottságnak és a többi központi szervnek kölcsönösen együttműködve kell tisztázniuk a különféle nézeteket és javaslatokat. Emellett a többi szakágazat és minisztérium komoly esetekben, ha nézeteik eltérnek és nem találnak megoldást az Állami Tervbizottság plénumában sem, akkor a kérdést döntés végett a kormány elé — és ha szükséges — a párt Központi Bizottságának elnöksége elé terjesztik. Ogy véljük, hogy másként kell összeállítani az Állami Tervbizottság plénumát is, hogy olyan munkaszerv legyen, amely valóban döntő befolyást gyakorol az Állami Tervbizottság apparátusának munkájára. Meg kell javítani az Állami Tervbizottság apparátusát, lényegesen meg kell erősíteni a távlati és a hosszú időre szóló terveken dolgozó, valamint a fontos problémákkal és az ágazatok közötti kapcsolatokkal foglalkozó alakulatokat. Az Állami Tervbizottságot ugyanakkor részben tehermentesíteni kell a konkrét gazdasági politika operatív megvalósításával összefüggő feladatoktól. A tervszerű irányítás új rendszeréből következő további, fontos elv szerint növekszik a kormány szerepe a pénzügy, a hitel, az árak és a bérek területén, é bővül hatásköre a gazdasági eszközök központi ' irányítása terén. E célból a pénzügyi politika területének egyesítését, valamint a kormány másoŰ| SZÖ 4 *19B5. november S. w l Novotný elvtárs beszéde dlk fő szakszerveként Állami Pénzügyi, Ár- és Bérbizottság létesítését javasoljuk. E bizottságnak fontos szerepe lesz a gazdasági törvényszerűségek felismerésében, valamint a gazdasági eszközök maximális objektivitásának elérésében, de főként a pénzügyi fegyelemért, jövedelmezőségért és gazdaságosságért kell harcolnia a társadalom életének valamennyi területén. Fontos feladatot kap a pénzügyi-, hitel, árés bérpolitika összes alapvető kérdésének egybehangolásában is. Az Állami Pénzügyi, Ár- és Bérbizottság fogja irányítani az életszínvonal fejlesztésének széles keretei között a bér- és árpolitikát, gondoskodik a lakosság bevételeinek és kiadásainak egyensúlyáról, a lakosság és a vállalatok jövedelmének fejlődéséről. A teljességre való tekintettel a szociális biztosítás is a Pénzügyi, Ár- és Bérbizottság hatáskörébe fog tartozni. Az új rendszerben a tervszerű irányítás minden gazdasági eszközének feladatát szervesen beleveszik az ötéves és a távlati tervekbe. Természetesen helyénvaló, hogy a kormánynak külön szerve legyen, amely elbírálja az egész gazdasági és egyéb pénzügyi tevékenységet, s bizonyos mértékben ellensúlyozza a többi szak- és ágazati szervet és más központi intézményt. Az Állami Pénzügyi, Ár- és Bérbizottság létesítésével természetesen semmiképpen sem csökken a Pénzügyminisztérium, az Állami Bank és a többi szerv felelőssége azokért a feladatokért, amelyek az egész pénzügyi rendszer keretében rájuk hárulnak. A központi irányító szervek tevékenységének megosztásában egy további változtatást az a követelmény indokolja, hogy a tudománynak és a technikának erőteljesebben kell érvényesülnie a népgazdasági tervekben és az egész termelésben. Ugyanakkor abból indulunk ki, hogy a tudomány, a kutatás és a fejlesztés eredményeinek felhasználása nagymértékben a beruházási építkezés útján valósul meg. Az egységes műszaki politika érdekében, valamint azért, hogy a központi irányítás egyszerűbbé váljék és szervezetileg azokhoz a szakaszokhoz kapcsolódjék, ahol közvetlenül összefügg a technika és a beruházási építkezés irányítása, azt javasoljuk, hogy az Állami Tudományos Műszaki Fejlesztési és Koordináló Bizottság, valamint az Állami Beruházási Építkezési Bizottság Állami Műszaki Bizottság néven egyesüljön. Ez a bizottság szorosan együttműködik majd a távlati tervek öszszeállításánál az Állami Tervbizottsággal. Egyik fontos feladat lesz annak biztosítása, hogy a tudósok és a tudományos intézmények fokozottan részt vegyenek a népgazdaság, valamint állami és társadalmi életünk további területei fejlesztésének tervezésében és irányításában. Ez megköveteli a Csehszlovák Tudományos Akadémia átszervezését, feladatának, helyzetének, az Állami Műszaki Bizottsággal és a főiskolákkal fennálló kölcsönös kapcsolatainak és együttműködésének helyes meghatározását. Ogy véljük, hogy a termelési alap új szervezésével új, az eddiginél szélesebb kapcsolatok létesülnek a termelés és a tudományos akadémia között. Hazánkban mindig jelentős eszközöket fordítottunk a tudományos és kutató munkára. Most az szükséges, hogy ellenőrizzük az elért eredményeket, megvizsgáljuk az egész tudományos kutató alap tevékenységét, irányzatát és szervezetét. Azt akarjuk, hogy ez a bázis a kitűzött népgazdasági tervekkel összhangban, szocialista társadalmunk életével, a Csehszlovákia Kommunista Pártja által meghatározott célokkal összhangban működjék. Növelné a tudományos dolgozók részvételét társadalmunk fejlesztése fő problémáinak és feladatainak megoldásában, ha az Akadémia és a főiskolák képviselői tagjai volnának a kormány fő szaktanácsadó szerveinek, s ha — mint tanácsadók — szakmailag együttműködnének az összes központi szervekkel. Az egyes tudományos és kutató intézeteket közvetlenül ls be kell vonni azoknak a konkrét feladatoknak a megoldásába, amelyekkel a kormány bízná meg őket. Az új irányítási rendszer feltételei között nagyobb lesz az ellenőrzés Jelentősége és szerepe, főként a társadalom egyetemes érdekei tiszteletbén tartásának és biztosításának ellenőrzését illetően. Ezzel kapcsolatban elsősorban ki kell építeni a gazdasági vállalatok periodikus ellenőrzésének rendszerét, amelynek feladata lesz megvizsgálni, hogy a vállalatok miképpen érik el gazdasági eredményeiket. Az árés a bérpolitika elvei és normái betartásának sokoldalú ellenőrzése megkívánja, hogy a pénzügyi szerveken kívül választott ellenőrző szerveik révén a dolgozók is ellenőrzést gyakoroljanak. A beterjesztett javaslatok is abból indulnak ki, hogy a központilag irányított statisztikai rendszer segítségével a központi irányító szerveket behatóan, idejében, pontosan és rendszeresen kell a gazdasági kérdésekről tájékoztatni. Ezért javasoljuk a statisztikai szolgálat" megszervezését, a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság kebelében. Ez önálló szervként dolgozna, és független volna minden más tevékenységtől. A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság egész munkáját a bizottság elnöke és a bizottság vezetője egyesíti majd. Elvtársak! Közvetlen összefüggésben a szakágazatok jogkörének és felelősségének megállapításával, s a kormány feladatainak meghatározásával szabályozni kell a minisztériumok funkcióját és felelősségét is. Az új irányítási rendszer alapelveivel összhangban a minisztériumok munkája tartalmának megállapításakor tekintetbe vették, hogy a szakágazati igazgatóságok a termelési műszaki alap egységes részeinek komplex irányítói, és a vállalatok viszonylatában a legfelsőbb szervezési láncszemet képezik. A társadalomnak ők felelősek a hatáskörükbe tartozó vállalatok progresszív fejlődéséért, a népgazdaság szükséges termékekkel való folyamatos ellátásáért, a termelési-gazdasági egységek ésszerű és hatékony gazdálkodásáért és a káderek neveléséért. Abból azonban, hogy a szakágazati igazgatóságokat a minisztériumok fogják irányítani nem következik, hogy a kormánynak nem lenne Joga, — sőt az a kötelessége—, hogy szükség szerint megtárgyalja az egyes szakágazati vállalatok tevékenységét és a szükséges teendőket közvetlenül a vállalatok igazgatóságával együtt végezze el. A minisztériumok a termelésigazdasági egységeket elsősorban a népgazdasági terv összeállításának és megvalósításának új felfogása és módszerei alapján fogják irányítani. Megoldják fő fejlesztési problémáikat, főképp a műszaki fejlesztés kérdéseit, ellenőrző és kádermunkát végeznek. A minisztériumoknak tevékenységük során tekintetbe kell venniük saját maguk, valamint a szakágazati igazgatóságok megosztott Jogkörét és felelősségét, valamint a szakágazati igazgatóságok jogkörét és felelősségét az alacsonyabb fokú gazdasági egységekkel szemben. A központi szervek irányító munkájukat továbbá gazdasági eszközök segítségével végzik, s ezeket az eddiginél szélesebb mértékben érvényesítik gazdasági életünkben. Sőt azt mondhatjuk, attól függ majd az új rendszer hatékonysága, hogyan tudnak majd a központi intézmények bánni az irányításnak ezekkel az érzékeny eszközeivel. Elvtársak! A központi irányító szervek újjájendezése során változások történnek a minisztériumok szervezetében is. Ezt elsősorban a termelési alap új szervezete teszi szükségessé, de ugyanakkor egyszerűsíteni akarjuk az átvevők és a szállítók közti érintkezést, elősegíteni a hatékonyabb és egyszerűbb együttműködést, megkönnyíteni a műszaki és technológiai problémák megoldását, Jobb feltételeket teremteni a termelés összpontosításához és szakosításához. A központi irányító szervek tevékenységének és felépítésének módosítására szolgáló ötleteket és benyújtott javaslatokat figyelembe véve a Központi Bizottság elnöksége a következő változtatásokat javasolja: Az ásványi nyersanyagbázisnak egy minisztérium a Bányaipari Minisztérium — hatáskörébe való összevonását. Magába foglalná az eddigi Tüzelőanyagipari Minisztérium valamennyi szervezetét, a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztériumból az ércbányák ágazatait, hatáskörébe tartozna a Központi Bányászati Hivatal, a Központi Geológiai Hivatal és a Központi Uránipari Igazgatóság is. A Kohóipari és Ércbányaügyi, a Nehéz- és Általános Gépipari Minisztérium egy szakágazatba — a Nehézipari Minisztériumba való egyesítését; az egyes gépipari és kohászati vállalatok között ugyanis igen szerteágazók a kapcsolatok, bár kölcsönösen összefügg termelési és műszaki alapjuk. Szoros öszszefüggésben áll tudományos kutató tevékenységük, kapcsolatban vannak mint szállító-átvevők, a beruházási építkezés, a külkereskedelem és a nemzetközi együttműködés terén is. Elvtársaki Beszámolóm befejező részében a párt Központi Bizottságának be akarok számolni a párt- és állami küldöttségünknek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány küldöttségével ez év szeptember 6—15-én a Szovjetunióban folytatott tárgyalásairól. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtunk el. Fölösleges lenne elismételni az ismert tényeket, hiszen ismerik a közös közleményt, mely teljes mértékben tükrözi a tárgyalások elvtársias szellemét, valamint a két fél által felvetett kérdésekről folytatott tanácskozás lefolyását. A látogatás előkészítésekor külön kiemeltük, hogy a látogatás jelentős esemény s Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 20. évfordulója ünnepségeinek kicsúcsosodása lesz, és az egész világ előtt bizonyítja a Szovjetunióval való szilárd barátságunkat, kölcsönős együttműködésünket és megbonthatatlan szövetségünket. Ugyanakkor felkészültünk, hogy megtárgyaljuk a kölcsönös gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségét, és olyan javaslatokat dolgozzunk kl s terjesszünk elő, melyek megvalósítása — tekintettel az 1966—1970. évi ötéves tervre és gazdaságunk távlati fejlesztésére — kulcsfontosságúak. Ma, amikor bizonyos Idő múltával értékeljük a látogatás eredményeit, jogosan kijelenthetjük, hogy a tárgyalások és az elfogadott határozatok jelentős segítséget nyújtanak nekünk országunk továbbfejlesztésében, és hozzájárulnak népgazdaságunk nagyobb stabilitásához. A sajtó, a rádió és a televíaió Jelentéseiből maguk is meggyőződhettek arról, hogy az a szívélyes, forró fogadtatás, melyben a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Ogy véljük, hogy a gépipari termelés közös irányítása megjavítaná és megkönnyítené a gépipari termelés tervének összeállítását, a termelési program egybehangolását, a termelés szakosítását és a beruházási akciók lerövidítését és összpontosítását. Fokozódna a meglevő termelőhelyek kihasználása, könynyebben lehetne megoldani a kohászati és a gépipari vállalatok közötti kapcsolatokat. Tekintettel arra, hogy a népgazdaság fejlődése szempontjából egyre növekszik a vlz jelentősége és tekintettel e szakasz bonyolult problémáira, az elnökség Javasolja, hogy a vlzgazdaságot vonják ki a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium hatásköréből, s irányítására létesüljön központi Igazgatóság, amely biztosítaná a folyómedrek szabályozásának, a vízgazdaság fejlesztése és felhasználása problémáinak egységes megoldását. Javasoljuk továbbá a kormány mellett működő, a helyi gazdálkodás fejlesztését irányító központi igazgatóság ügykörének lényeges csökkentését. Ugyanakkor növekszik a nemzeti bizottságok szerepe a szolgáltatások és a helyi ipar irányításában. Javasoljuk a helyi gazdálkodás fejlesztését Irányító központi igazgatóság megszüntetését, és kisebb szakágazat létesítését a Belügyminisztérium keretében. Abból indulunk ki, hogy a XIII. kongreszszus tárgyalja és oldja meg teljes egészében a szolgáltatások ügyét, s hogy őket a helyi, illetve járási nemzeti bizottságok Irányítsák. A központi és a szlovákiai Irányító szervek közötti kapcsolatokban lényegében nem kerül sor szervezeti változtatásokra. A kormánynak tevékenysége során a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségében és szerveiben az Irányító tevékenységben általános érvényű elveket kell biztosítania. Elsősorban arról van szó, hogy munkájukkal elősegítsék a szlovákiai erőforrások és lehetőségek legcélszerűbb kihasználását az egész népgazdaság fejlesztése, hazánk egységes gazdaságának érdekében. A központi szervek rendszerébea javasolt változtatásokkal összhangban A. Novotný elvtárs a CSKP Központi Bizottsága plenáris ülése elé terjesztette a CSKP Központi Bizottsága elnökségének a megfelelő személyi változtatásokra tett javaslatát. Kommunista távlatunk alapköve szovjet kormánynak vezetői, valamint az egyes köztársaságok és területek vezetői és az általunk meglátogatott helyek lakossága részesített bennünket, szemléletesen bebizonyította, hogy a Szovjetunió népe őszinte barátságot érez a csehszlovák nép iránt, és nagyra becsüli népünknek barátságát s a Szovjetunió népe és nemzetei iránti testvéri kapcsolatait. Ez a tárgyalásokon is megnyilvánult, amikor a szovjet elvtársak pozitívan értékelték kommunista pártunk tevékenységét és feladatát. Pozitívan értékelték a Szovjetunió Kommunista Pártjával való elvtársi kapcsolatainkat, testvéri kommunista pártjaink internacionális szövetségének szilárdságát, mely kölcsönös eszmei egységünkből, a békéért, a szocializmusért, a komumnizmusért, a nemzetközi kommunista mozgalom lenini egységéért folyó közös harcban tanúsított akcióegységünkből ered. így volt ez a múltban, és így lesz a jövőben is, mivel szocialista köztársaságunk és a Szovjetunió egyre mélyülő együttműködése kommunista távlataink egyik alapköve lett. Ml is nagyra értékeltük a Szovjetunióval való együttműködésünk útján elért alapvető sikereket, és hangsúlyoztuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió együttműködésének fokozódó irányzatát nemcsak gazdaságunk, de egész szocialista társadalmunk fejlődése alapjának tekintjük. Hangsúlyoztuk, hogy együttműködésünk eredményeinek megvilágítása szorosan összefügg szocialista társadalmunk fejlődésének távlati tervével, és ezért szívesen tárgyalnánk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság éš a Szovjetunió további kölcsönös gazdasági együttműködésének irányzatáról. Meghatároztuk, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a Szovjetunió a mi árucikkeinket vásárolja, továbbá arra, hogy milyen nyersanyagokat szállítson a Szovjetunió iparunk szükségleteinek kielégítésére. Olyan további árufajtákról ls volt sző, melyekből behozatalra szorulunk, és melyek szállítását a Szovjetunió biztosítani tudja. Árucserénk távlatának megtárgyalása alapvető fontosságú ipari termelésünk szakosításának megoldása, valamint termelési programjaink stabilizálásának biztosítása szempontjából. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségével folytatott tárgyalásai során a kölcsönös együttműködést érintő számos kérdésben megállapodtunk, ami a nemrég megkötött 80 milliárd korona értékű újabb hosszú lejáratú egyezményben is tükröződött. Kölcsönös megállapodásunk értelmében a külön kidolgozást megkövetelő további konkrét kérdésekről országaink illetékes szervei fognak tárgyalni. Amint tudják, októberben ellátogatott hazánkba L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Látogatására küldöttségeink szeptember! tárgyalásai és a tárgyalásokon elfogadott egyezmény alapján került sor, mely szerint ezentúl kommunista pártjaink vezetőinek kölcsönös látogatásai gyakoribbak lesznek. A Brezsnyev elvtárssal folytatott tárgyalásokon konkretizáltuk a csehszlovák—szovjet együttműködés egyes kérdéseit, és ezenkívül számos, mindkét kommunista pártot érdeklő kérdésről tanácskoztunk. E problémák megítélése során újból bebizonyosodott, hogy álláspontjaink azonosak, teljesen egységesek. Ogy gondolom, befejezésül kijelenthetem, hogy pártunk központi bizottsága internacionális, kommunista, elvhű, elvtársias és baráti kapcsolatokként értékeli majd a Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyát országunkhoz, melynek során abban nyilvánul meg a segíteni akarás, amiben arra a legnagyobb szükségünk van. IFolytatás az f. oldalon) \