Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-29 / 331. szám, hétfő

ÍGY TÖRTÉNT A IE MONDJA SENKI, hogy l\/ kihalófélben az emberi­' * esség, és az egymásra­utaltság talaján ma már csak a közöny dudvája terem. Egyetért velem az a flatalasz­szony ts, akt a mtnap léleksza­kadva loholt a bratislavai har­mincnyolcas autóbusz Šafárik tért végállomására. Elhagyta a pénz­tárcáját. Egyéb — számára igen értékes — dolgokon kívül há­romszáz korona volt benne. — Csak a buszban csúszhatott kl a zsebemből — erősítgette. Majd lemondóan legyintett... Másnap ö állított meg. — Mit szólsz hozzá, hogy Jár­tam ... — Elhagytad a pénztárcádat háromszáz koronával — mondom közömbösen. Es a becsületes meg­találó nem jelentkezett. Elnevette magát és megtnvttált egy kávéra. A kávé mellé egy kis konyakot is kértünk. Az asszonyka meg csak mosolyog: — Alaposan begyulladtam — bizonygatja. A háromszáz koronán kívül benne volt egy repülőjegy Prágába és vissza meg a kislá­nyom tisztítóba adott bundácská­járói az elismervény. Mondom a végállomáson veszteglő idősebb sofőrnek az esetemet. Az meg így válaszol: nincs a partimban olyan sofőr, akt ne adná vissza, ha megtalálta... Mit törődtem akkor én az „ő partijával". Látta, hogy nem igen fog rajtam a vi­gasztalás. Gondolt egyet és maga mellé ültetett... — Már magam restelltem, hogy valamennyi szembejövő harminc­nyolcast megállít. Átszól a kol­legájának: nem találtak véletle­nül egy pénztárcát. Miért fáraszt­ja magát? Egyszerűen azt ts mondhatná: Lelkem, máskor lob­ban vigyázzon a cuccára. — A garázsba már nem vitt ma­gával. Megígérte azonban, hogy még ott ts körülnéz. Akárhogy is történnék, az eredményről értesít. Várjam a kettes villamos Rfiazan utcai megállónál. — Egy Óra hosszat rostokol­tam a megbeszélt helyen. Hittem is nem ts, hogy visszatér. Téved­tem. Elfőtt. Azt mondja: menjek a garázsba, ott a pénztárcám. Mondjam, hogy „ő" küldött. — Szégyen ide, szégyen oda, a garázsmestertől mégiscsak meg­kérdeztem, kt az az „ö". Akt any­nyít vesződött velem. A mosoly­gó válasz: Emil Pozsgal szocia­lista munkabrigádvezető. Emil Pozsgal elvtárs egészségé­re megittunk még egy kis konya­kot. SZARKA ISTVÁN Határozottabb intézkedéseket — Véifozaiianui jobb és gyorsabb szolgáltatásokat Hazánk lakossága életszínvonalának emelkedésére s igényeinek egyre jobb kielégítésére törekedve egyre inkább a szolgáltatásokra összpontosul az érdeklődés. Sokan dicsérik, mások pedig indokol­tan bírálják a szolgáltatásokat. Azért indokoltan, mert a legutóbbi időben némileg meglassult népgazdaságunk fejlődése, és ez a jelen­ség a helyi gazdálkodásban is megnyilvánul. A helyi szolgáltatásokra azonban általában mégis az aránylag gyors ütemű fejlődés Jellemző. Ezt bizo­nyítja többek között, hogy az 1960. évi eredményekhez viszonyítva ez idén 26,3 százalékkal nőtt a szolgál­tatások terjedelme — ez különös­képpen a mosodákra vonatkozik — ahol csaknem 50 százalékkal több fehérneműt mostak, mint 1960-ban. De vonatkozik ez a vegytísztftókra és más szolgáltatási üzemekre is. Ta­gadhatatlan azonban, hogy az em­lített jó eredmények ellenére még mindig nem kielégítő sem a szol­gáltatások minősége, sem terjedel­me, sem üteme. Minden bizonnyal serkentő hatású lesz, hogy a Jövő év január 1-től egyrészt szabad, másrészt megsza­bott árakat vezetnek be a helyi szol­gáltatási üzemekben. Ennek alapján feltételezhető, hogy a negyedik öt­éves tervidőszakban mintegy 27,5 százalékkal meggyorsul a szolgálta­tások fejlesztésének üteme. Ezzel szorosan összefügg a helyi ipari üze­mek mai árakban kifejezett bevéte­lének növelése is. Az említett üze­mekben számításba veszik, hogv pl. a gépjárművek és a motorkerékpá­rok javításáért mintegy 150 száza­lékkal, a textiláruért, a ruhák varrá­sáért stb. 20 százalékkal nagyobb bevételhez jutnak. A közeljövőben a szolgáltatások terén ls érezhető lesz az új Irányí­tási és tervezési rendszer hatása. Ugyanis bizonyos előnyben részesül­nek majd azok az üzemek, amelyek elsősorban a lakosság igényeit szem előtt tartva fejlesztik szolgáltatás­saijcat. Számíthatnak például a nem­zeti bizottságok pénzügyi hozzájá­rulására az esetben, ha olyan tevé­kenységet fejtenek ki, amelyre az adott nemzeti bizottság — tekintet­tel a helyi szükségletekre — külö­nösképpen igényt tart. Annak érdekében, hogy egyre job­bak, gyorsabbak legyenek a szol­gáltatások, a helyi gazdálkodási üze­meknek bizonyos előnyökben kelle­ne részesülniük. így például az új népgazdaság-irányítási rendszerben előirányzott korlátozó intézkedések közül nem mindegyiknek kellene tel­jes mértékben vonatkoznia az em­lített üzemekre. Ezzel kapcsolatban elsősorban a dolgozók létszámának meghatározására, az új bérpolitiká­ra, de arra Is gondolunk, hogy az Állami Banknak kisebb kamatot kel­lene számítania olyan hitel után, amelyet a helyi szolgáltatási üzem azért kér, hogy elegendő mennyisé­gű pótalkatrészt tárolhasson, mert így zavartalanabbul, gyorsabban gondoskodhat különféle javítások elvégzéséről. Nagyon előnyös lenne az is, ha a helyi gazdálkodási üze­mek mindazt, amire szükségük van, közvetlenül a gyárakban vagy az üz­letekben szerezhetnék be minden pénzügyi s egyéb korlátozás nélkül. Ez is jelentős hozzájárulás lenne ahhoz, hogy a lakosság ritkábban és csak valóban indokolt esetekben panaszkodjék a helyi gazdálkodási üzemek tű] lassú vágy silány szol­gáltatásaira. szeszélyes az időjárás A múlt hét elején télies, hideg volt az időjárás, a hét vége felé azonban Szlovákiában ismét felmelegedett a levegő. A síkságokon időnként eső esett, és a hegyekben havazott. Szom­baton a Lomnici-csúcson 32 s a Cho­pokon 37 cm-es volt a hótakaró. Az időjárás gyors változását az Atlanti­óceán felől beáradó melegebb, párás levegő idézte elő. A nappali hőmér­séklet Franciaországban 7—12 fok, s a Földközi-tenger térségében 15— 18 fok volt a legutóbbi napokban. Ezzel szemben Kelet-Európában s a Skandináv-félsziget északi részében tovább is hideg az időjárás, és nep­közben sem mérséklődnek a fagyok. Decemberben — az első téli hó­napban már gyakrabban áramlik északi-sarki hideg levegő a Közép­Európa fölötti légitérbe. A hideg le­vegő beáramlását azonban időnként az Atlanti-óceán felől melegebb ten­geri levegő beáramlása követi. A hosszabb időre szóló időjárás-előre­jelzés szerint az idei december álta­lában hidegebb lesz, mint más évek­ben. A decemberi hőmérséklet Dél­nyugat-Szlovákiában általában némi­leg fagypont fölötti, másutt, különö­sen a síkságokon fagypont és mínusz 1 fok között mozog. Az egyhavi átla­gos csapadékmennyiség 40—60 mm. Jelenleg Norvégia, valamint az Északi-tenger és Nyugat-Európa fö­lötti ciklon hatása határozza meg az Időjárás jellegét. Az azori-szlgetek fölött ugyanakkor anticiklon terjed. Az előbb említett ciklon később északkeleti irányba az európai szá­razföld felé is kiterjed. E héten eleinte sűrű felhőzetre, helyenként hózáporokra, később pe­dig felhőátvonulásokra számítha­tunk. A hét elején' napközben fagy­pont körüli, éjszaka pedig mínusz 2—mínusz 6 fokos hőmérséklet, a le­vegő fokozatos lehűlése és erősödő éjjeli fagyok várhatók. P. F. — Futőlépésl — ordítja az őrmester, és a szegény bakák nekiiramodnak a te­repnek ... Itt, Bratislava kies lakó­telepén, a Krasňanyban senki sem ordít az emberre, mégis futunk, mintha a sta­fétabotot kellene őltalad­nunk. A futóversenyt majd minden vasárnap megtart­juk, reggel hattól — kilen­cig. Bevásárlással egybekö­tött futóverseny. De hogy részletesebben megmagya­rázzam a dolgot, előre kell bocsátanom a következő­, ket: A lakótelepen, ahol kb. húszezer ember él, két üz­letcsoport létezik. Az egyik a Pekná úton, a másik ét­től az úttól háromszáz mé­ternyire. Nincs ebben sem­mi különös, csak éppen az, hogy ahol nyitva van va­sárnaponként a mészár­szék, ott be van csukva a mellette levő zöldségkeres­köszöni minden ember, sőt olyanok is akadnak, akik goromba szavak kíséreté­FUTÓLÉPÉSBEN kedés. A szegény halandó, Illetve vásárló, miután ki­álldogálta magát az egyik üzletcsoport mészárszéKé­ben, perdülhet-fordulhat,'és uccu neki, loholhat a má­sik üzletcsoport zöldségke­reskedésébe, ahol már so­rakozik a tömeg. Nagyon előrelátó, lele­ményes emberek voltak azok, akik ezt az edzést kieszelték. Bizonyára arra gondoltak, hogy a zsíros vasárnapi ebéd előtt nem árt meg egy kis testgya­korlat, egy kis futkosás a metsző szélben. Igaz, hogy ezt a gondoskodást nem ben nyilvánítják ki nemtet­szésüket. De hát ezekre a puhányokra nem kell Jiall­gatnil Mikor szerettek az emberek tornászni? Semmi­kor. A legtöbben csak gyer­mekkorukban szaladoztak valamennyit. Na, tessékl És még ők dühöngenek. Akinek a hús mellé zöld­ség kell, az fusson, Igazán nem hal belé. Ha pedig nincs kedve a futáshoz, ak­kor menjen haza, ott me­lengesse a kályha mellett köszvényes tagjait. No, nem igaz? Mi lenne például, ha ugyanott lenne kinyitva a mészárszék, ahol a zöldség­kereskedés? Rágondolni is szörnyű. Elmaradna a fu­tólépés, a loholás, meg­szűnne a testedzés. Na, ak­kor szép kis társaság vál­na a „bevásárlók tornaegy­letéből." És ha mindkét helyen nyitva volna vasárnap reg­gelenként minden üzlet? Ugyani Ez nem leheti Ez még elképzelésnek ls rossz. Egy olyan kis lakótelepen, ahol húszezer ember él, vagy még annyi sem, csak tizenkilencezer, ott két mé­szárszék és két zöldségke­reskedés legyen egyidőben nyitva? És épp vasárnap reggel? Hát lehet ilyesmit meg­engedni? -des­Viô,&zaté% az étet Egyre több ház AZ ÁRVÍZ az őrs­újfaluslaknak ls nagy kárt okozott. A falu 365 háza közül 178 összedőlt, 145 súlyosan meg­rongálódott. A szö­vetkezet gazdasági épületeinek is több mint 80 százaléka az árvíz martaléka lett. Alig másfél hónappal ezelőtt tért vissza a lakos­ság. Az újjáépítést a helyi nemzeti bi­zottság Irányítja. Ide jönnek sürgetni az építkezési anya­got, a szállítóeszközt és más egyebet, ami az építkezéshez szükséges. Sán­dor Istvánt, a nemzeti bizottság tit­kárát a papírok fölé hajolva talá­lom. Oszt, szoroz, szaporodnak a számoszlopok. — Munka van bőven — mondja mosolyogva. — Ha nem ls nagyon gyorsan, de épül a falu, szaporod­nak az új lakások... Nyílik az ajtó, s egy asszony lép be rajta. — Titkár elvtárs, a bútorunkat ha­za kellene hozni — mondjá. — Fu­varos van, de nem tudjuk hová ten­ni. Sándor elvtárs elgondolkozva néz maga elé. A nyitrai építkezési vállalat 45 faházat szerel össze. Az átadás ha­tárideje már rég lejárt, de a munká­latokat még nem fejezték be... Kerui ici ő alá. — De hová tegyem én akkor a bú­toromat? — vág szavába az asszony. — Jól van no, Patakiné ... hozza csak haza, amíg a faházak elkészül­nek, betesszük a ml raktárunkba. Pataki Antalné elégedetten távo­zik. — Száztizenhárom építkezési en­gedélvt adtunk ki — mondja a titkár. — Kilencvenkilenc ház építését mér megkezdtük. Hatvanháromnak elké­szült az alapja, huszonnégynek fel­húzták a falát, a többin már a tető is rajta van. Több mint három lakás­ba már be is költöztek. — Ki volt az első... ? — Svec Flórián bécsi. Ismerősei, rokonai segítettek az építkezésben. — Hány ház készül el az Idén? — Ha minden jól megy, húszba be­költöznek. A falu többi lakosát a két iskolában, az aggok házában, s a negyvenöt faházban helyezzük el. Munkaruhás, vattakabátos ember nyit be a HNB irodájába. Olyan ott­honiasan mozog, hogy az ember azt gondolja, a nemzeti bizottság dolgo­zója. Amikor megszólal, beszédje el­árulja, hogy nem Idevaló. — A védnökség! plzefti Járás dol­gozója — mondja magyarázólag a titkár. Jelenleg mintegy huszonnégy kőművesük szorgoskodik az újjáépí­tésben. Ácsokra és villanyszerelőkre lenne sürgősen szükségünk... Nya­kunkon a tél... — Elégedettek a segítséggel? — Részben elégedettek, részben nem. Betonkeverőgépet keveset küld­tek. Ezért több helyen kézzel keverik a betont, s ez lassítja az építkezés menetét. Máskülönben a védnökségi járás dolgozói építik a falu két utcá­ján a vízvezetéket is. Tavasszal az egész falu vízhálózata elkészül. A titkár miután végzett az ügy­féllel — a falon függő, új községet ábrázoló térképhez lép. — Itt áll majd az új öttantermes Iskola, amelyet a jövő tanévre adnak át rendeltetésének. Oj óvodát, pós­tát, egészségügyi központot és vas­úti fölüljárót is kap a falu. Az em­lítetteken kívül még az év végén felépül öt négylakásegységes ház is, amelyeket lakóik meg is vásárol­hatnak majd. A szövetkezetben is megindult, az élet. A szántást az elsők között vé­gezték el. Az őszi kalászosokat is el­vetették. A falun végighaladva örömmel ál­lapíthatja meg az ember, hogy egy­más után tető alá kerülnek az új házak. S ha itt-ott még látható is rom, a faluba kezd visszatérni az élet. NÉMETH JÁNOS Készülnek a faházak Harc az ötszemű veszedelem ellen KEVESEN TUDNAK arról a harc­ról, amelyet az Egyesült Nemzetek Szövetsége áltál alapított intézet dolgozót folytatnak, hogy mintegy 350 millió embert megszabadítsanak az ötszemű veszedelem pusztításai­tól. A veszedelemnek hat lába és öt szeme van, latin neve Schisto­cerca gregarla, vagyis vándorsás­ka. Nem nagyobb mtnt egy férfi uj­ja és szárnyalnak fesztávolsága 20 centiméter. Ugrik és repül még akkor is, ha kiveszik az agyát. Es hasonlít a páncélozott mesebeli sárkányhoz. A küzdelem arénája az Atlantié­tól e,gészen a Himalájáig terjed, elfoglalja az afrikai földrész észa­kt részét, Közép-Keleten át értnti Közép-Ázsiát, majd kiterjed Afga­nisztánra, Pakisztánra és Indiára is. A SÁSKARAJOK SŰRŰSÉGE el­képzelhetetlen. 1961-ben például elsötétült Delhi, India fővárosa. Órákon át olyan sötétség uralko­dott a kétmilliós városban, mintha a legvadabb vihar fekete felhői ta­karták volna el a napot. A sáska­rai hosszúsága elérheti a negyven és szélessége a nyolc kilométert. Es egy-egy körzetre 20-^-30 raj tá­mad egyidejűleg. A felhő úgy kö­zeledik mint a tornádó oszlopa és rövtd idő alatt elpusztít minden nö­vényzetet. Szinte forr a levegő és a zöldelő tájék csupasz pusztasággá válik. A fiatal sáskák megszakítás nél­kül 10 óra repülést is kibírnak, mi­közben saját zsírjukból nyerik az energiát. Egy-egy rajnak körülbelül 12 milliárd tagja van, ezek szigo­rúan betartják az összetartás pa­rancsait és még a legmegerőltetőbb repülésnél is csak áll" egynéhány marad el a hatalmas tömegtől. BÁR AZ ÖTSZEMŰ VESZEDELEM már biblikus idők óta számtalan és rendkívüli károkat okozott az em­beriségnek, nagyobb méretű küzdel­met a 20. századig egyetlen állam sem kezdett ellenük. 1929-ben ke­rült sor Londonban a sáskaellenes kutató intézet megalapítására. Az Intézet tudományos alapon kezdett foglalkozni a problémával. Megfi­gyelték a rajok vonulásának útvo­nalát és megkísérelték az irányt előre meghatározni. Hármfnc or­szágban kiépítették a híradószol­gálatot és bevetették a vegyi anya­gokat is, azonban a veszedelem nemcsak hogy nem csökkent, sőt még növekedett. A második világ­háború után 1958-ban a szíriai Da­maszkuszban 16 állam küldötte ta­nácskozott arról, hogyan lehetne nemzetközi alapon felszámolni a sáskaveszedelmet. 1959. január 1­én alakították meg az ENSZ külön­leges intézményét, amelynek kez­detben csak 26 millió dollár állt rendelkezésére. Később a pénzügyi alapokat növelték és az lehetősé­get nyújtott a szakembereknek a hatékonyabb küzdelemre. Több mint 200 ezer négyzetkilométernyi területet vizsgáltak meg és hatal­mas nemzetközi híradószervezetet hoztak létre. R. J. Courshee brit tudós a mi­krobiológia kiváló szakembere új módszert dolgozott kt a sáskák el­len. Ez az új módszer ezerszer ol­csóbb, mint az előző módszerek voltak, holott azok a vegyi anya­gok bevetésével csak 30 százalékos stkert értek el, míg a brit tudós módszere 100 százalékos eredményt biztosít. AZ ENSZ KÜLÖNLEGES intéze­tének harca nem volt hiábavaló, Amikor 1964-ben egy különleges el­lenőrző bizottság megvizsgálta ai erősen fertőzött pakisztáni terüle­teket, örömmel állapították meg, hogy útjuk hiábavaló volt, mert csak szórványosan bukkantak sás­karajok maradványaira. Ez Ideig még nem állíthatjuk, hogy az öt­szemű veszedelem többé nem fe­nyegeti a növényvegetációt, de a kezdeti siker reményekre jogosít. John Gunther Look, Washington • IGAZI KIKAPCSOLÓDÁS Érdekes, ám kissé veszélyes szen­vedélynek hődol Carl Felbermayer wellsi fogorvos. Összekapcsolta a tu­risztikát az ejtőernyős sporttal. Fel­mászik a legmagasabb hegycsúcsok­ra, ahol magára erősíti az ejtőernyőt, majd leugrik a szakadékba. Amikor figyelmeztették, hogy kockáztatja az életét — azt mondta, hogy csak ez jelenti számára az igazi kikapcsoló­dást. C] SZÖ 2 * 1965. november 25,

Next

/
Thumbnails
Contents