Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-04 / 306. szám, csütörtök

-cr E G R I VIKTOR : LENGYELFÖLDI MINIATŰR II. A TÁTRA.MÚZEUM Látogatás egy technikai líceumban a ki a múzeumjárást szereti, /j nem vesztegeti idejét híd­' ' bavalóan, ha egy-két órát eltölt az első világháború éveiben létesített, jellegzetes Zakopanét stílusban épített, a múlt században élt híres varsói természetkutató­ról, Tytus Chalublnskt doktorról elnevezett Tátra-múzeumban. A lengyel Tátra és környéke mind néprajzi mind táji jellegével merőben elüt minden más lengyel tájtól, s ennek a különbözőségnek bemutatása ad különös érdekes­séget ennek a gazdag anyagú kis múzeumnak, ' A Magas-Tátrától északabbra terül el a Podhalénak nevezett hegyvidék, melynek pa­rasztjai — goráloknak és podhola­noknak nevezik itt őket, keletebb­re huculoknak, a Beszkidek alján élőket lemáciknak — ma is ál­lattenyésztéssel, pásztorkodással szerzik meg kenyerüket. A TÁTRA-MÚZEUM KÉPE Sok legenda és népi mese fűző­dik ehhez a tájhoz: ezeknek jel­dolgozását és megőrzését vállal­ták a múzeum munkatársai, de vállalták az ttt lakóy pásztornép dalainak, muzsikájának feldolgo­zását is, amelynek motívumát fel­csengenek Paderewski zongora­etűdjeiben,' . Sjzymanoivski szim­fonikus költeményeiben. A múlt­ban nem egy neves költő, próza­író és muzsikus merítette témá­ját a hegyilakók életéből, és pri­mitív muzsikájából, s ezt teszik a ma élők is, amikor fan Salabának, a Tátra vén hegedűsének és bárd­jának zenéjére figyelnek. Ugyan­így meghonosodott országszerte a Zakopanéi építészeti stílus is, a háromszögben előugró tetőzet ér­dekes tagolása, az oromzat cikor- ' nyátlan díszítése. A magas színvo­nalú népművészet városi hatás folytán jórészben elsorvadt ugyan, de értékeit, ebben a Tátra-múzeum­ban és másutt ts értő kézzel meg­mentették, hogy az új nemzedék művészei okuljanak belőlük. A múzeum a pásztort élet kellé­kei mellett kts kollekciókban íze­lítőt ad mindenről, ami egy népet jellemez, ott vannak szűkös élet­ről tanúskodó egyszerű ruhát, ék­szerei, bútorai, munkaeszközei, kerámiája, zeneszerszámai, primi­tív kézzel festett szentképei és fa­faragványai. . A hegyvidék növény- és állatvi­lága úgyszólván hiánytalanul lát­ható, pillangóktól kezdve a két méter magas barnamedvéig, a mo­hától a havasi gyopárig. A ráérő turistát még egy másik múzeum is csábítja. A Zakopanétól néhány kilométerre fekvő Poronin­ban, abban a házban, ahol Lenin 1913—14-ben élt és dolgozott, egy gondosan kézéit múzeum őrzi szá­zadunk legnagyobb fiának emlé­két. A Tátra-múzeum közelében egy emeletes öreg faház kelti fel a figyelmet. Falán, a házba vezető kis lépcső közelében, és az út mentén prlmttív és mégis érdekes faragványok, kts szoborcsoportok. Egy tábla arról tájékoztat, hogy iskola van az ódon épületben. A kíváncsiság vonz a belsejébe, és szerencsémre a technikai líceum helyettes igazgatójába, Grzegorz Pecuch szobrászművészbe botlok. Pecuch végigkalauzol az iskolában, bemutat az egyik osztály fiatal­jainak is. Munka közben láthatom a 14—16 éves faragó fiatalokat. Egy másik osztályban agyagot gyúrnak és formálnak. Kérdésemre megkapom a felvilá­gosítást, hogy a fiatalok öt osz­tályt végeznek el ttt Zakopanéban, az egyik rész fa­ragó mesterségre készül, a másik a közeli műhe­lyekben a műasz­talosság forté­lyaival, bútorter­vezéssel ismerke­dik. Az asztalo­sok az iskola el­végzése után könnyen elhe­lyezkednek, a szobrásztanulók közül a jelesen végzettek a var­sót főiskolába kerülnek. — Mi lesz a többiekkel? — kérdezem. — főrészt a­zoknak a jövője is biztosítva van. Kulturális intéz­ményeinkben kapnak állást, vagy a népművé­szettel foglalkozó szövetkezetek részére dolgoznak. — Kapnak ösztöndíjat? — A tanulók legtöbbje ösztön­díjas. Internátusban laknak, a ta­nítás ingyenes. — Es milyen ez a tanítás, a tan­tárgyak elosztása? / — Itt nálunk heti 13-tól 20 óráig tart az elfoglaltságuk. Ez meg­oszlik ateliermunka — 8—14 óra — és rajz — 4—6 óra között, a többi órákon a rendes középisko­lák tananyagát tanulják, tehát nyelvet, Irodalmat, matematikát, kémiát, történelmet, fizikát. A ta­nulmány befejezése érettségivel jár. Körülnézek a tantermekben. Pecuch tanár kérdés nélkül Is megérti, mire gondolok, mit sze­retnék megtudni. — Télen bizony sok gondunk van, nagy ttt a hideg, a világítás sem megjelelő, jó lenne, ha mo­dernebb környezetben tanulhat­nának a diákjaink. Remélem azon­ban, hogy kívánságunk teljesül, és hamarosan elhagyhatjuk ezt a ki­lencven esztendős, alaposan ki­szolgált vén házat. Később egy kiállítási teremben láttam a tanár két fafaragvány át. Érdekes modernségük megérttette velem, miért távolodnak a diákok mindjárt kezdetben a klasszikus formától, és felkészülődésük, in­dulásuk idején, ha darabosan is, valami újat törekszenek klfejeznt. Lehet, hogy ennek a nagy ug­rással egyenesen a modernbe ve­zető útnak van buktatója, annyi azonban bizonyos, hogy ezek a fiatalok megtanultak az anyaggal bánni, nincsenek a régi korlátok közé zárva, és ha van bennük te­hetség, türelem és akarat, köny­nyebben találják meg az utat, hogy a bennük élő egyénit erede­tien és művészi színvonalon ki­fejezhessék. Érdekességek A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL © Mivel a szezecinl vajdaságban kevés a gabonaraktár, ezért erre a célra három tízezer tonnás tengeri hajót használtak fel. A gabonát tehát „vízen" raktározták. • Lengyelországban még mindig sok lőszer található a második világ­háborúból. Gdanszk környékén az utóbbi hónapokban 280 000 ágyúlövedé­ket és bombát találtak. Bombára bukkantak egy erdészlak kéményében is. ® Egy lodzsi énekegyüttes eszperantó nyelven tanult be lengyel népda­lokat. Az együttes kezdeményezése nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülálló. Az együttest már első fellépése után meghívták külföldi szereplésre. • A lengyelek az Oderát „sós folyónak" nevezik. Szakemberek szerint "naponta több tonna só kerül a folyóba. 1980-ban a folyó sótartalma meg­sokszorozódik. MEGGYŐZŐDTÜNK, MEGNYUGODTUNK CELADNÁ KÖRNYÉKE már több mint egy hónapja vidám magyar daloktól visszhangzik. A gútai gyer­mekek második otthonukra találtak. Nemrégiben a szülők is ellátogattak erre a csodálatos tájra. Eljöttek, hogy magukhoz öleljék kicsinyeiket, hogy saját szemükkel győződjenek meg mindarról a sok Jóról és szép­ről, amiről gyerekeik levélben már beszámoltak. Örömteli volt a talál­kozás, a szülők megnyugodva utaz­tak vissza. Viszontlátásra ismét egy hónap múlva! FÜRI FERENC, Celadná CSICSÖ azok közé a községek kö­zé tartozik, amelyeket a legkönyör­telenebbül sújtott az árvíz. A házak és középületek zöme megrongáló­dott vagy összedőlt. A tanítás sem kezdődhetett meg a régi iskolaépü­letben. A gyerekeket szeptember elején Nová Baňára szállították, ahol a füssiekkel és kolozsnémaiak­kal együtt bentlakásos oktatásban részesülnek. Egy hónap elteltével mi szülők is meglátogattuk gyermekeinket. Csemetéink és a tanerők kitörő örömmel fogadtak bennünket. Meg­nyugodtunk, gyermekeink a legjobb kezekben és a legjobb helyen van­nak. Gyönyörű táj, friss levegő, tisz­taság, bőséges koszt, hasznos szó­rakozás, mozgalmas tanulás — így és ilyen környezetben szívesen hagyjuk legkedvesebbjeinket. Köszönetet mondunk mindazok­nak, akik ezt lehetővé tették, és azoknak Is, akik közvetlenül foglal­koznak gyermekeinkkel. OPÁLKA JÚZSEF, Csícsó • * • Ä NAGYKESZI ISKOLÁSOK ebben az évben Horni Befíván tanulnak. A Tatra-üzem vállalt felettük véd­nökséget. Megérkezésünkkor szívé­lyesen fogadtak bennünket. A gye­rekeket téliruhával, meleg fehérne­művel, tanszerekkel látták el. Vala­mennyien meglátogattuk a kopŕiv­nicei Tatra-gépkocsigyárat. A gyere­kek alig tudtak betelni a nem min­dennapi látvánnyal. A példás ellátásért, odaadó gon­doskodásért köszönetet mondunk. BAKULÁR LAJOS, Horní Beőva •>;. f • 4 |. s? A lévai járás legkorszerűbb kultúrháza épül Káinén. (Kovács Árpád felv.) A könyv szorgos népszerűsítői A LOSONCI könyvtár dolgozói a könyvköl­csönzésen kívül igen hasznos módszertani tevékenységet fejtenek ki a járás 154 falust népkönyvtárában is. A járási könyvtár jelen­leg 50100 kötettel ren­delkezik, a könyvállo­mány 31 százaléka ma­gyar. Tervük szerint au­gusztus végéig 2570-re kellett volna emelni az állandó olvasók számát, de jóval túlteljesítet­ték ezt a tervet. A kt­kölcsönzött kötetek száma több mint 50 ezer. A népkönyvtár éven­te mintegy 3500 új kö­tetet kap. Az utóbbi időben igen nagy gon­dot fordítanak a mező­gazdasági szakirodalom beszerzésére. Rövidesen 10 000 koronáért vásá­rolnak mezőgazdasági szakkönyveket. AGÖCS VILMOS, Losonc Egészségünkre! Limonádéval koccintanak a nagykeszi gyere­kek. (Bakulár Lajos felv. J Postagalambbal többre mennénk • „JÓ EBÉDHEZ" A REGGELI LAPOK • POSTA TITOKZATOS „DUGHELYEKKEL" • ÚJ SZÓ CSAK „BENNFENTESEKNEK"? Aranykalász községnek van saját postája. Sok hasznunk azonban nincs belőle. A postát 11 Ara után kezdik kézbesíteni, annak ellenére, hogy a járási székhelytfii már reggel 7 Ara­kor megérkezik az autA. Az újságot hetente háromszor-négyszer kapjuk meg, a többi szám „eltűnik". Hosszú keresgélés után, hetek múltán kerlll elő egy-egy képes folyóirat a postahi­vatal „titokzatos dughelyéről". Szom­bati vagy vasárnapi Üj Szút csak a „bennfentesek" kapnak. A magyarázat: „nem jött", vagy „nem jutott". Az is megtörténik, hogy a nyugdíjat téve­désből másnak kézbesítik, vagy a be nem biztosított csomag elvész. SZOGL SEBESTYÉN, Aranykalász ROZSNYÖ: Áz Ifjúsági klubban október 20-án dr. Ľudmila Pajdušáková, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló­jának. igazgatónője elő­adást tartott az elmúlt időben oly sokat emlege­tett repülő csészealjakról. Az előadást 600 ember hallgatta végig, majd élénk vita következett. (Gömöri György) CSILÍZRADVÁNY: Az ár­vízkárosultak között 240 ezer korona értékű árut — ruhaneműt, cipőt, ágy­neműt, konzerveket —• osztottak szét. (Alföldi László) KOMÁROM: A Hajógyár tanoncainak a napokban jó Ötletük támadt, „önse­gélyes műhelyt" szerelnek fel, ahol a hajógyári al­kalmazottak díjtalanul vé­II az évi eladási tervet elő­reláthatólag 150 százalék­ra teljesítik a szorgalmas E RROL_AR ro l gezhetik el saját apró­cseprő, sőt nagyobb javí­tási munkájukat. A szak­intézet tanulói lelkesen dolgoznak a műhely javí­tásán, rendbehozásán, a munkaeszközök beszerelé­sén. (Szénássy János) KELENYE: Szövetkeze­tünk tehenészei az egész évre tervezett 70 ezer li­ter tejet már a harmadik negyedévben átadták a tejfeldolgozó üzemnek. így és hozzáértő fejőgulyások. (Csáky Károly) KISKÖVESD: örültünk annak, hogy szövetkeze­tünkben hektáronként több mint 85 mázsás hek­tárhozammal fizetett a kender, de annak már ke­vésbé, hogy amikor 1 az egyik vasárnap reggel a tagság odaadóan, szorgos­kodott a kenderbetakarí­tás befejezésén, az elnök ugyan lelkesedéssel, de PONCIUSTOL PILATUSI G IMS. JÜLIUS 19-ÉN a komáromi Mototechnában vásároltam egy 250 cm 3-es Jawa motorkerékpárt. 900 ki­lométer lefutása után észrevettem, hogy az elülső rugózáson rossz a tö­mítés. Ezáltal kifolyik az olaj, tehát a jármű használhatatlan. Tudatában az egyéves jótállásnak, elvittem a gépet a komáromi javítóműhelybe, ahol megállapították, hogy gyártási hibáról van szó. A jótállási levél ér­telmében a gyár köteles elismerni a reklamációt. A műhely a javítást el­utasította, mivel nem volt meg a szükséges alkatrész. Elmentem tehát az üzletbe, ahol a gépet vásároltam és kértem az üzletvezetőt, utalja át a szükséges alkatrészt a javítómű­helynek, vagy szerezze be máshon­nan. Az üzletvezető azt tanácsolta: írjak egyenesen a gyárnak, majd ott elintézik jogos követelésemet. Meg­kezdtem tehát a levelezést, amely most már három hónapja tart. Az eredmény: tíz nyomtatvány a kezem­ben, az alkatrész azonban sehol. Sajnos, annak ellenére, hogy elis­merik a reklamálásom jogosságát, sem a gyár, sem a Javítóműhely, sem pedig az elárusító nem tett semmi konkrét intézkedést. Fölösleges to­vább részleteznem ezt a kellemetlen ügyet. Ilyen eset mással is előfordul, de rugalmas ügyintézésről, a hiba kiküszöböléséről még nem hallottam Ennél Inkább érthető felháborodá­som. 10 000 koronát fizettem kl olyan árucikkért, amelyet használni nem lehet, sőt csak bosszúságot, szalad­gálást okoz. MOST MÁR CSAK egy kérdés tart Izgalomban: vajon tavasszal használ­ható lesz-e már drága motorkerék­párom? GYÖR1 VINCE, Komárom zsebredugott kézzel figyel­te a tagok áldozatkész munkáját. (Borcslk Sándor) ÉRSEKÚJVÁR: Tetszik nekem, hogy Perbete szemlátomást szépül, de az már nem, hogy a he­lyi nemzeti bizottság mindmáig nem törődik az összegyülemlett talajvíz le­vezetésével, bár ez a ta­lajvíz nemcsak a kertek egy részét változtatja mo­csárrá, hanem a pincék jelentős részét is eláraszt­ja, sőt, feltételezhetően a kutakba és az illemhelyek egy részébe is behatol. (Kemény Rezső) E napokban új áruházat nyitottak meg Košicén. (Berenhaut Róbert felv. Apró bosszúságok Naponta utazunk Kisgyarmatról Kéméndre, iskolába. Beálltak a hide­gek, és az autóbuszban nem fűte­nek, az ablakot sem lehet bezárni. Hiába panaszkodunk. Kérjük a pár­kányi CSAD-t, tegyen valamit érde­künkben. MIHÁLY LÁSZLÓ, KUgyarmat TV-készülékemben elromlott • hullámváltó. Elvittem a rozsnyói TV- és rádió járítóműhelybe. Azóta több mint két hét telt el, és a ké­szülékhez hozzá sem nyúltak. Ugyan­akkor soron kívül már több televí­ziót megjavítottak. ??? AMBRUS JÁNOSNÉ, Rozsnyó ÜJ SZÖ 4 * 1985. november 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents